Déli Hírlap, 1978. július (10. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-25 / 173. szám

Elkezdődött egy kísérlet fi •• «• v a *| fi /1 boroz®eto pírnak Frissít, avagy tompít az alkoholmentes? A ZIL pilótája odaballag a sörösrekesz halomhoz, ki­vesz két üveg barnát és két világosat, nem fizet, csak bemondja a nevét, és rá­érősen leül kocsija lépcsőjé­re. Kollégája nyújtja a bon­tót, koccintanak, és jókat kortyolgatnak. Letörlik szá­jukról a sör habját, beül­nek járművükbe, indítanak, gázt adnak, és irány a for­galom ... Pár lépésre tőlük az utca sarkán rendőrkocsi. Odasandítanak, de látszó­lag nem zavartatják magu­kat. A második forduló után, míg a platót rakják, megint csak előkerül a félliteres üveg. A változatosság ked­véért most a világos. Hosz- szú kortyok, kész a kocsi, mehet a szállítmány. Mielőtt a boltokba kerülne Ha valaki tegnap reggel az LKM géokocsiüzemének környékén jár, alighanem azonnal a rendőrségre, vagy más „illetékes” helyre tele­fonál. Az iroda előterében szép rakás sörösrekesz, de nem üresen. A gépkocsive­zetők szabályosan vételez­nek, és akkor isznak, ami­kor akarnak. Nem, nem történt semmi égbekiáltó szabálytalanság, és nem kell félni, hogy most pár napig több baleset tör­ténne az LKM gépkocsive­zetőinek hibájából. Kísér­letről van szó. Ha minden jól megy, rö­videsen megjelenik az üz­letekben a borsodi alkohol- mentes sör. kétféle változat­ban : lesz barna és világos, de egy áron. Valóban alko­holmentes ez a sör? A kom'ó és a reflexek A kísérletek, vizsgálatok eredményei egyértelműen igazolták, hogy igen. bárki nyugodtan fogyaszthatja, még járművezetés ideje alatt is. Most felmerült azonban egy újabb aggály, ami nem csoda, hiszen minden újnak meg kell küzdenie a létért, és nagyon sok megpróbál­tatást. kritizálást. vizsgáló­dást ki kell állnia. Egyes vélemények szerint az alkoholmentes sör a ben­ne feldolgozott komló révén lucullint tartalmaz. amely olyan erős nyugtató hatást feithet ki a gépjárműveze­tőkre. hogy ez veszélyes le­het a közlekedésre. Kábul a pilóta, gyengülnek a ref­lexei. Nos, most ennek a vizsgálata zajlik négy napon keresztül. A Borsodi Sörgyár megkereste a Megyei Közle­kedésbiztonsági Tanácsot, és együtt kérték fel az LKM gépkocsíüzemét, legyenek se­gítségükre. Kél üveg barnát, két üveg világost Az üzem negyven, önként jelentkező autóvezetője vál­lalta. hogy tegnaptól csü­törtökig két üveg barna és két üveg világos sört iszik meg a műszak ideje alatt, és az erre a célra készített tesztlápon rögzítik tapasz­talataikat. Jegyzik például, mikor itta meg a sört, hány kilométert vezetett ezalatt, érzett-e frissítő, avagy tom­pító hatást... Ne lepődjön meg tehát senki, ha most pár napig sörözgető gépkocsivezetőt lát, autóján az LKM emblé­májával. Csak egyre figyel­jenek! Az üveg címkéjén ez áll: alkoholmentes sör. (sólymos) r így látja a belsőépítész Fegyver helyett fényképezőgép Az élővilág megőrzése ér­dekében Kenyában vadászati tilalmat rendeltek el az or­szág egész területén. Érvény-- telenítik a korábban kiadott vadászati engedélyeket és koncessziókat. A koncesszió­tulajdonosok csak fotósétákat és tudományos expedíciókat szervezhetnek. Ezzel egyide­jűleg megerősítik a vadász­trófeákkal kereskedő csem­pészek ellen folytatott har­cot. Ezekre az intézkedésekre haladéktalanul szükség van. 1976-ban hivatalosan 106 va­dász, mintegy 6000 állatot lőtt ki nemzetközi klientúrá­ja számára. Az orvvadászok száma azonban több ezer, az erdők és a szavannák fauná­jában okozott kár felmérhe­tetlen. 1973-—1974-ben a 20 000 négyzetkilométer kiter­jedésű Cavo nemzeti park­ban 35 900 elefántot tartottak nyilván. Az elmúlt három évben számuk 20 000-re csök­kent. A Szabugame-parkban az elmúlt öt év alatt az ele­fántok száma 23 000-ről 10 000-re csökkent, az 5000 orrszarvúból pedig összesen 800 maradt. A Mikrofilmen az előfizetők névsora Naponta több százan hív­ják fel a 15-222-es telefon­számot. a postai tudakozót. A miskolci — s az elmúlt hét végétől az egri — tele­fonközpontokban lényegesen lerövidült a tudakozódások kiszolgálási ideje. Ennek okg: a budapesti és a távhívó­rendszerbe már bekötött csaknem másfél száz város és község távbeszélő-előfize­tőinek adatait mikrofilmen rögzítették, s a tárolóból pil­lanatok alatt kikereshető a kért adat. Távlati cél, hogy a legtöbb olyan ismeretet is, amelyről a tudakozónál ér­deklődnek, hasonló módon tárolják, ezzel is rövidítve a kérdésekre adott válasz ide­jét. Ismét a Gyöngy cukrászdáról it Sokszor beigazolódott, hogy ami sérti esztétikai érzékün­ket, az a funkciójának sem felel meg. Tessék megnézni, mi­lyen kényelmetlen körülmények között kanalazza a fagylal­tot a kislány! Vagy csak felnőtt vendégekre számítottak azok, akik a csúnya, fémlábas, magas pultokat odahelyezték? (Kerényi László felvétele) Áteresztőképesség címmel hangot adtam annak a csa­lódásnak, melyet a nemré­giben megnyitott Gyöngy cukrászda keltett a miskol­ciak körében. Mindannyian azt vártuk, hogy a rossz em­lékű Fórum presszó tágas helyiségéből szép, intim han­gulatú cukrászdát alakít ki a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat. Nos, nem teljesült várakozásunk, erről bárki meggyőződhet, ha betér az új cukrászdába. Ez ugyanis a régi népbüfék, talponállók hangulatát idézi. A cikkre levélben reagált Ferencz István, az ÉSZAK­TERV belsőépítésze: „A cikk s szerzője belvá­rost féltő gonddal említi, hogy újra elszalasztottunk egy lehetőséget, nem szüle­tett meg az a nemesebb vá­rosi színfoltot jelentő cuk­rászda, mely megszülethe­tett volna. Idézem továbbá: »A Fórum tágas helyisége — ezt a belsőépítésztől tudom — alkalmas lett volna erre. Ö is így képzelte, de lein­tették Az idézet utolsó szava és a cikk tartalma késztetett arra, hogy mint a cukrászda tervezője, folytassam a fel­vetett gondolatot. Leintésről szó sem volt, hiszen ez olyan látszatot kelt, minthai a tervezőt a realitásokat nem ismerő áb­rándozás közben tetten ér­nék. Nem, sokkal maibb esetről van szó. Egy felüle­tes megbízással a tervezést félrevezetik, majd követke­zik az elnézést kérő prog­rammódosítás. Létrejön kö­zös egyeztetéssel az újabb terv, s az ígéret a tervek szerinti megvalósításra. Elkészül a nevezett cuk­rászda, s a tervekhez alig van köze. Szóval nem leint­ve, hanem becsapva érzem magam. Hogy ezek után mit gondol a tervező, az magán­ügy. De hogy mit érez a vásárló közönség, az már nem tervezői magánügy! Egy meg nem valósított le-< hetőség már csak a jóérzé­sű ember képzeletében ölt testet. Felelőse nincs. Az, hogy a tervező felelősséget érez egy megtörtént dolog után, mit változtat magán a dolgon? A belváros, a főutca sor­sa nem múlhat hasonló utó­lagos beismeréseken. Min­den érintett fél felelősség- teljes hozzáállása szükséges ahhoz, hogy az e várost la­kó ember méltóságát emel­jük. Ellenkező esetben nem kevesebbet veszítünk el, mint a sétáló, dolgaikat in­téző emberek jó közérzetét.” Köszönet az őszinte sza­vakért! Mindössze ennyit tehet hozzá az újságíró — utóiratként — a levélhez: reméljük, hogy nem ez a végleges formája a Gyöngy cukrászdának! (békés) BIZTOS VEVŐ! Személygépkocsi eladási vagy vételi szándékával Gépkocsija vételárát pénztárunknál azonnal kézhez kaphatja! Régebbi évjáratú gépkocsiját újabbra cserélheti készpénz vagy OTP-részletíizetés mellett! Címünk: 3534 Miskolc (Kilián-dél), Lorántffy Zs. u. 49. Telelőn: 51-326 Nyitva tartás: 8—15 óráig, szombaton 8—12 óráig. Hírünk országban Tallózás lapokban, folyóiratokban „A házgyárak megjelenése óta mind sürgetőbb gond, hogy az iparosított lakásépítéssel nincs összhangban a hagyományos módszerekre alapozott kommu­nális beruházások kivitelezése.’* így vezeti be a Népszabad­ság július 18-i számában meg­jelent „Komplex lakásépítés borsodi módra” című cikk a miskolci Északterv és a BÁÉV „Borsodi vázpanelrendszer”, illetve az abból továbbfejlesz­tett változat, a „Kereskedelmi és szolgáltatóváz-panel”, rö­vidítve a Kerváz-rendszer el­nevezésű közös eljárásának ismertetését. MIT TUD A KERVÁZ? A Kerváz-technológiától azt várják a szakemberek, hogy segítségével a következő terv­időszakra törlesszék „azt a hovatovább pótolhatat­lannak látszó elmaradást, amely a megyében a kereskedelmi üz­let. és szolgáltatóhálózat fejlesz­tését jellemzi.’' Az új technológia lényege, hogy „elemei a házgyári berendezé­sek némi módosításával elkészít­hetők, és ezek iparosított szere­lésével sorozatban gyárthatnánk az üzleteket, éttermeket, orvosi rendelőket, szolgáltatóházakat is.” Az új elemek sorozatgyár­tásához szükséges újfajta vas­sablonokat az LKM lakato­sai három hónap alatt elké­szítették. A segítségért cseré­be a Kerváz-módszerrel az új acélmű építői számára 2000 adagos üzemi konyha és ah­hoz igazodó étterem épül. A Vologda nevű új lakónegyed­ben pedig már tető alá ke­rült egy szolgáltatóház is az új elemekből. „Most már bízni lehet benne, hogy a komplex lakásépítés Bor­sodban nem csupán jelszó, ha­nem élő valóság lesz.” EMLÉKEZÉS lajos árpádra Az Etnographia, a Magyar Néprajzi Társaság folyóirata legutóbbi számában vissza­emlékezést közöl a jeles mis­kolci néprajztudósról, Lajos Árpádról, aki „ . . . egyben messze megelőzte korát, kortársait; egész életében elsőrendű feladatának a tanítást,, a tapasztalatátadást, a haladó né­pi hagyományok terjesztését, a tudomány népszerűsítését, mai, korszerű kifejezéssel élve a köz- művelődést tartotta.” Lajos Árpád a folklór tu­dományának három ágazatá­ban is kiemelkedett tevé­kenységével : rendszerezve közreadta a magyar népi gyermekjátékokat; a felnőtt generációk játékait örökítette meg a „Borsodi fonó” című nagy munkájában; s jelentő­sek borsodi népdalgyűjtései, kiadványai is. „... írt 8 könyvet, 39 tanul­mányt, ezen kívül sok ismeret- terjesztő újságcikket. A tollat negyven éven át forgatta. Első cikke 1937_ben, az utolsó 1976- ban jelent meg. .. Munkáiban elsősorban új anyagot közölt, sa­ját gyűjtései, kutatásai alapján. Ennek volt avatott mestere.” összeállította: BERECZ JÓZSEF Viharban is biztosan gyűjt 1 ízeves kislány szabadalma Lengyelországban a felta­láló mozgalom nemcsak a népgazdasági dolgozókra, ha­nem a diákokra és ifjúmun­kásokra is kiterjed. Számuk­ra hozták létre 1967-ben a Műszaki Folyóiratok Kiadója mellett az Ifjúsági Találmá­nyi Irodát. Az ifjú alkotók oda küldik be munkájukat, amit szakértők vizsgálnak meg, s ha az ötlet erre rá­szolgál, bejelentik a Szaba­dalmi Hivatalban. Lengyel- ország legfiatalabb feltaláló­ja valószínűleg az a tízéves varsói általános iskolás kis­lány, aki az Ifjúsági Talál­mányi Iroda közvetítésével szabadalmat kapott egy olyan gyufásdobozmintára, amely a legerősebb szélben is lehető­vé teszi a tűzgyújtást...

Next

/
Oldalképek
Tartalom