Déli Hírlap, 1978. július (10. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-20 / 169. szám

Felnőttek az iskolában ..A hallgatók tárgyi tudása, félkészültsége általában meg­felelő, alapvető kérdésekben járatosak. Nyelvi kifejezőkész­ségük gyenge, előadásmódjuk töredezett, feleleteik logikai felépítésén látszik a gyakorlatlanság . ..” A fontieket a Borsod megyei Tanács Végrehajtó Bizott­sága elé került jelentésből idézzük. A felnőtt dolgozók iskolarendszerű képzéséről a napokban tárgyalt a végrehajtó bizottság, s a testület elé került jelentés az említetteknél számos fontosabb momentumot is tartalmaz. Megtudhatjuk, hogy felnőtt dolgozóink 130 iskolában tanulnak és a 42 főhivatású pedagóguson kívül mintegy ezer oktató foglal­kozik még a felnőttek képzésével. Nem érdektelenek a to­vábbi statisztikai adatok sem. melyekből kitetszik, hogy a? elmúlt tanévben 3743-an iratkoztak be a felnőttek közül általános iskolába, a középiskolai tanulók létszáma pedig 13 190 volt. összesen tehát csaknem 17 ezer felnőttre vo­natkozik a kezdeti sommás megállapítás, amit úgy is ér­telmezhetünk. hogy ezek az emberek nem képesek magukat felnőtt módon, igazán kifejezni. A tény — erősödő demok­ratizmusunk időszakában, mikor számos fórumon kérnek és kapnak szót az emberek — különösen elgondolkoztató. Mint ahogy az is. hogy a borsodi aktív keresők száma 421 ezer és közülük 179 ezren nem végezték el az általános iskolát. Vagyis a keresők 42.5 százaléka. (Arról külön kellene be­szélni, hogy a megyében több mint 6 és fél ezer az analfa­béták száma.) Nem kell magyarázni, hogy mennyi mindent kell — im­már felnőtt fejjel — pótolni azoknak az embereknek, akik munkájuk után beülnek az iskolapadokba. Sok szorongást, félelmet kell leküzdeniük. Kisdiákós szorgalomra és valódi felnőtt bátorságra van szükségük, amikor alkalmanként a vizsgáztatók elé kerülnek. S ott kiderül, hogy a jobbára szorgos munka eredményéről nem sikerül kellő logikai fel- építettség szerint, megfelelő nyelvi formában számot adni. A tanulás, az ismeretszerzés lehet öröm. és lehet embert próbáló kín. Az említett jelentés azt bizonyítja, hogy a végzettek (mind az általános iskolában, mind a középisko­lában) örülnek, hogy túl vannak a stúdiumokon; ha meg­kapják a ..papírt", nem akarnak továbbtanulni. A felnőttek iskolaszerű képzésének számos ága-boga van, s ezek közül talán nem a legfontosabb — de aligha mel­lőzhető —, hogy a tárgyi ismereteken kívül hogyan és mi­lyen élményt ad az iskola, mennyire fejleszti a tanulók világnézetét, logikai készségét, önállóságát, hogyan teszi őket önállóbb és gondolkodóbb emberekké? Mert alapvetően er­ről van, vagy erről lenne szó. Persze akkor aligha eléged­hetünk meg a kötelező olvasmányok biflázásával, a kény­szerű stúdiumokkal. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az üzemek többé- kevésbé szívesen hozzájárulnak dolgozóik továbbtanulásá­hoz. a későbbiek során viszont — idézzük a jelentésből — nem törődnek velük. Az iskola viszont a műszakcserével s különböző családi bajokkal küszködő felnőttektől megkí­vánja a tantervi követelmények végrehajtását. Pedig a ma­gasabb fokon képzett munkásokért nemcsak az iskolának, az üzemnek is egyre többet kellene tenni. Hol és kik tartják számon (nemcsak statisztikailag) tanuló embereiket? S a törvények előírta kedvezményen kívül kapnak-e biztatást, vagy valamiféle olyan feladatot, mely erőpróba lehet szá­mukra? Mert természetesen nem az a cél, hogy minél töb­ben lobogtathassák valamely oktatási intézmény végbizo­nyítványát, hanem az. hogy hozzáértőbb, látóbb szemű em­berek legyenek valamennyi munkahelyen, akik nemcsak ter­melési feladatuknak felelnek meg jobban, hanem képesek erősíteni a munkahelyi közösségeket, s tartalmasabb életet teremtenek maguk és családjuk számára. A legfőbb feladat az volna, hogy Borsod megyében — a tankötelezettségi korhatáron belül — a gyerekeknek ne csu­pán 77 százaléka végezze el az általános iskolát (az orszá­gos átlag 92,7 százalék), hanem ennél jóval több. De akik felnőtt korban vállalják a tanulást, azokat életkori sajá­tosságaik, tapasztalataik figyelembevételével kell tanítani és nevelni; megszabadítani a felnőttoktatást mindenféle rossz beidegzettségtől, mechanizmustól, hiszen a sokoldalú sze­mélyiség (aki önállóan gondolkodik és megfelelő kifejező- készséggel rendelkezik) kialakítása a szocialista iskolarend­szer alapkövetelménye. (gyarmati) % Az idén húsz esztendeje, hogy a nagy múltú nyári szín­házat. a Szegedi Szabadtéri Játékokat felújították. A hét vé­gén kezdődő jubileumi évad egyik előadása lesz Katona Jó­zsef Bánk bánja, amely a Dóm téri színpadon bemutatott sok zenés változat után most az Illyés Gyula-féle átigazitás- ban. prózában kerül színre. A bemutató július 23-án, vasár­nap lesz. A kép a próbán készült a Bánkot játszó Bessenyei Ferencről (balra). Lengyel György rendezőről és a Petur bánt alakító Kállai Ferencről. Két cs léi ezer résztvevővel Nyolcvan olvasótábor A Hazafias Népfront és a KISZ ösztönzésére évről évre pedagógusok, könyvtárosok, népművelők és társadalmi szervezetek munkatársai vál­lalják. hogy a nyári hetek­ben a műveltség szempontjá­ból hátrányos helyzetben levő fiatalokkal megismertessék és megszerettessék az irodalom, a művészetek értékeit. Ennek az eredménye, hogy míg 1972- ben 2—3 ilyen tábor volt, ad­dig az idén több mint 2500 résztvevővel, 80 olvasótábor­ban tölthetnek el általában 10 napot a fiatalok, többségében fizikai dolgozók gyermekei. A zömmel egyetemét vég­zett csoportvezetők — köztük számos író. képzőművész, ter­mészettudós — a lemezját­szót, a magnetofont, a tech­nika eszközeit és jól felsze­relt könyvtárakat segítségül híva igyekeznek minél több hasznos ismeretet elsajátítat­ni. A tábornyitást megelőzően a csoportok vezetőinek a még jobb munka érdekében Tatán rendezték meg az elképzelé­sek és a módszerek cseréjét. Ez a tanácskozás már az ed­dig eltelt időszakban is jól kamatozott. Szolnok megyé­ben, Mezőtúron eredményesen foglalkoztak a cigánygyere­kekkel, és* további 50 fiatal augusztusban Nagyvisnyón is­merkedik majd az irodalom­mal. Ugyancsak szolnoki kez­deményezés, hogy száz szo­cialista brigádtagnak és -ve­zetőnek irodalmi országjárást szerveznek. Szabolcs-Szatmár megyében összesen 195 szak­munkástanuló, mezőgazdaság­ban dolgozó fiatal vesz részt olvasótáborban, a nemzetisé­gi megyékben pedig mód nyí­lik rá, hogy anyanyelvűket is gyakorolják a táborokban a résztvevők. Nem marad ki mindebből természetesen sző­kébb hazánk sem; mint már hírül adtuk, augusztus 2-től az Ady Endre Művelődési Ház is megrendezi a többnyi­re szakmunkásképző intézet­ben tanuló fiatalok olvasótá­borát, és tervezik a tavaly eredményesen zárult, cigány gyerekeknek szervezett olva­sótábor megismétlését is. A lialollldtó a miskolci filmszínházakban A HALOTTI.Atö című Színes magyar dokiunentumfilm vetíté­sének helyei és időpontjai a miskolci filmszínházakban: Július 20., csütörtök: Hevesy Iván Filmklub, de. 9 és 11 óra­kor, Szikra filmszínház, du. 4 órakor, Táncsics filmszínház, es­te fél 9 órakor. Július 21., péntek: Hevesy Iván Filmklub, de. 9 és H órakor, Súg vári filmszínház, este 7 óra­kor. Július 22., szombat: Ileyesy Iván Filmklub, de. 9 és 11 óra­kor, Petőfi filmszínház, du. 5 órakor. Július 2.Í., vasárnap: Szikra filmszínház, du. 4 órakor. Jegyek az illetékes filmszín­házaknál válthatók. Ezer hímzés A népművészet remekeiről az ország határán túl is is­mert tájegységek, így többek között Matyóföld. Buzsák. Sárköz, Kalocsa hímzőasszo­nyai, a népművészet meste­rei, háziipari szövetkezetek és hímzőszakkörök tagiai több mint ezer hímzést küldtek be a napokban le­zárult országos Kis Jankó Bori-emlékpályázatra. A hí­res mezőkövesdi hímzőasz- szony emlékére az idén 13. alkalommal meghirdetett pá­lyázatra érkezett, és a zsűri által a legjobbnak minősí­tett pályamunkákat a mező­kövesdi művelődési, központ­ban augusztus 11-én nyíló tárlaton állítják ki. Ekkor adják át a három Kis Jan­kó Bori-emlékérmet és a ka­tegóriadíjakat is. Kettős évfordulón Éppen ma ötven esztendeje, 1928. július 20-án csendes fekete menet kígyózott az Avasra. A fél évszázad előtti miskolci cuk­rászok sötét ünneplőbe öltöztek, koszorúkat köttetlek és kegyelettel keresték fel az avasi temetőben Jóst Adolf és a többi egykori svájci cukrász sírját. Az emlékező menetet a miskolci cukrászmesterek akkori' doyenje, Jóst Adolf egy évszázaddal későbbi utódja, a lőcsei származású Ráhel mester vezette. Jóst volt az első miskolci cukrász, ö sütötte a híres grillázst, karamellt, katalánit, piskó­tát. a jófajta vajas tésztákat, linzert, mogyo­róst, készítette a puncsokat, de lehetett bot- tegájában rosztopcsint, rumot, ánizsos és kö­ményes likőrt is inni, s megismertette a miskolciakkal a fagylaltot is. Jóst mestert az ugyancsak svájci Silvestri Jakab követte a boitega élén, majd amikor ö is örökre ki­költözött Jóst Adolf után az avasi temetőbe, özvegye, majd az ugyancsak svájci Giovan- nini Rudolf, később Prevosti Oszkár követte. E legutóbbi svájci mester 1912-ben visszatért hazájába és ott halt meg éppen akkor, ami­kor a cukrászdát tőle átvevő Ráhel mester vezetésével, ma ötven esztendeje kegyelettel megkoszorúzták az élő miskolci cukrászok az úttörő svájciak, nagynevű elődeik sírjait. Fél évszázad telt el e koszorúzó emléke­zés óta. S azért is érdemes erről az évfor­dulóról megemlékeznünk, mert ez az ötven év előtti nap és a koszorúzás egy akkor száz esztendős eseményre emlékeztetett: akkor száz éve volt, ma százötven esztendeje, hogy Jóst Adolf, olasz származású svájci cukrász- mester, aki nem sokkal előbb csak egy főis­pán! instelláció cukrászmunkáira jött Mis­kolcra. a Piac uccán. Dudok görög keres­kedő házában cukrászdát és kávéházat nyi­tott, amit svájci bottegának neveztek. Ezt a bottegát, illetve cukrászdát örökölte a ké­sőbbiekben a svájci mesterek sora, majd 1912-töl Ráhel mester, aki az ötven év előtti kegyeletes emlékezés főszereplője volt. A Piac uccát ma Széchenyi István útnak nevezik. Széchenyi utcának hívták Ráhel mester idejében, Dudok görög kereskedő háza az utca 5-ös számát viselte. Ráhel mestert a harmincas évek végén Roráríusz mester követte a cukrászda élén, amely az államosítás után a „Hungar-Hotels” országos vendéglátó szervezet keretében, az utolsó mester nevét megörökítve élt a helyi és or­szágos köztudatban 1971-ig. Dudok görög kereskedő háza már nincs. Jóst Adolf bottegája, ma lenne 150 éves... BENEDEK MIKLÓS A Keselyű három napja A Keselyű — James Grady nálunk is megjelent regényé­ben, mely a film alapjául szolgál: a Kondor — egy CIA-ügynök fedőneve, A há­rom nap pedig a halálféle­lem, az üldözés, menekülés három napja. Géppisztolyok, komputerek — vagyis hát az őket keze­lő emberek (emberi 'ször­nyek) — harca Sydney Pol­lack izgalmas, a regénytől természetesen néhol el-elté- rő új filmje. A tát: a szer­vezeten belüli titkos sze, ve­zet létének felderítése, illet­ve elfedése. Ezen balül pe­dig a Keselyű — Turner, akit a jóképű Robert Red- ford alakít — élete. A két perc híján kétórás film olyan sztárokat vonul­tat fel a címszereplő mellett, mint Faye Dunaway és a ..külsős” bérgyilkost alakító Max von Sydow. Egy kis szerelem, sok-sok géppisz-. tolylövás, rengeteg halott. A viszonylag hosszú időtartam- ellenére mindvégig feszült, jósodrású film kerekedett ki Sydney Pollack munkájából. Kegyetlen leleplezés A Ke­selyű három napja, kegyet­len az amerikai politika tit­kos háttérfigurái — és nyil­ván az őket mozgató erők — számára. Nincs nézőtéri si­kolyt kiváltó jelenet, szemet lehunytató borzalom, mi mégis beleborzongunk a lá­tottakba, mart mindan hite­les; eleget hallottunk, olvas­tunk már eddig is a CIA gaztetteiről. Nyitott kérdés marad a film végén, hogy' a New York Times olvasói vajon megismerkedhetnek-e mindazzal, amit mi, nézők, láttunk. (szabados) CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Melódiakor tél. — 14.05: Szaoadpoic. — 14.35: Kúruspó- dium. — 15.00: Hírek. — 15.lü: Az évszázad szobrászta uv észé. — 15.28: Ezeregy délután. — Hí.00: Útközben. — líi.09: Ed­ward Power Biggs orgonái. — Ki.44: A Jengyei kultúra hete. — 17.00: Hírek. — 17.07: A ma­gunk érdekében, a magunk vé­delmében. — 17.27: Renata Te­baldi és Nikola Gjuzelev éne­kel. — 13.15: Kritikusok fóru­ma. — 18.30: Esti Magazin. — 19.13: Lemezmúzeum. — 19.25: Novellai'üzér Asztalos István müveiből. — 20.26: Arturo Tos­canini vezényel az NBC szimfo­nikus zenekara élén. — 21.24: Dóry József nótákat énekel. — 21.40: A Dunánál. — 22.00: H.­rek. — 22.15: Sporthírek. — 22.30: A dzsessz világa. — 23.80: Barokk muzsika. — 24.00: Hí­rek, — 0.10: Németh Gáoor táncdalaiból. (10—18) : Ember és munka. — A Szilágyi-gyűjtemény. — Diós­győri vár (9—19) : A diósgyőri var története. — Pénzek Diós­győr életében. — Déryné-ház (9—19) : Déryné Széppataki Ró­za- és Lévay József-emlekszo- bák. filmszínházak BÉKE ABBA Szí. svéd—ausztrál film Másfél helyar! Kezdés; i'4, hn6 és 8 órakor Az előadáson ABBA-nagyle- mezt sorsolunk ki. KOSSUTH Szarvacska,' manócska Mb. szí. szovjet film Kezdés: i'3 órakor A bűn története I—II. Szí. lengyel film Dupla és felemelt helyár! 16 éven felülieknek! Kezdés: hn5 és 7 órakor Petőfi rádió: 12.00: Suppé ope­rettjeiből. — 12.30: Hírek. — 12.83: Szolnoki stúdiónk jelent­kezik. — 12.55: Baletlzene. — 13.25: Édes anyanyelvűnk. — 13.30: Zöngészde. — 14.00: Sop­roni mozaik. — 14.30: Hírek. — 14.35; szine-java. — 16.30: Hírek. — 16.33: Egy szakszervezeti be­utalt naplója. — 17.00: Seg.ihc- tünk? — 18.01: Görög regék. — 13.20: A lengyel kultúra hete.— 18.30: Hírek. — 18.33: Részletek Künneke, Dostal és Lehár ope­rettjeiből. — 19.80: Jó estét, gyerekek! — 19.35: Énekszóval, muzsikával. — 19.,53: Slágerlis­ta. — 20.30: Hírek. — 20.33: Szociológiai figyelő. — 21.05: Sárosi Katalin énekel. Dobsa Sándor zongorázik. Zsoldos Im­re trombitál. — 21.24: Donizetti: Szerelmi bájital. — Közben : 22.30: Hírek. — 23.28: Gencsy Sári és Palló Imre nótákat éne­kel. Lugosi Tibor klarinélozik. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00; Hírek, időjárás. — uvadzaras után, uj évad eiőit a Miskolci Nemzed Szinzhazoan. Riporter; Antal Magda. — Beaikeuvciókneiv a General és a Roney M. együtte­sek iex ve teleiből. — i.*.ep»_xv üo- maiiaza eielepoi. Nagy isiván es g. rotn reienc ripoi unusora. — 18.00—18.30: Eszak-iiiagyaiurszagi Kixmika. (A rvu—in. exporuer- ve.) — Gitáron játszik; Duane j^uuy. — Hírek, íapeiozetes. Televízió, 1. műsor: 16.15.Hí­rek. — 16.20: National Gallery. — 16.45: Az NDK-oan .jártunk. — 17.Ki: Tizen Yuiiak Társasa­ga. — 17.55: 'ieiesport. 18.20: Falujárás. — 19.10: Esti mese.— ly.-o: luoseobek is edt..u . „i.,.. — 19.30: Tv-hiradó. — 20.00: Z. szerkesztő emiékezeies esetei. — 21,63: irány Havanna. — zz.üü: Vívó VB. — 23.00: Tv-hiradó 3. Televízió, 2. műsor: 20.01; Kis- fiimek a nagyvilágból. — 21.30: Tv-híradó 2. — 21.50: Szemle.— 22.40—22.50: Egészségünkért. Szlovák televízió: 16.30: Hí­rek. — 16.45: URH-kocsiVal. — 17.05: Pionirhiradó. — 17.20: Pio- numagazin. — 18.00: Tévéfo­rum. — 10.40: Esti mese. — 19.00': Tv-híradó. — 19.30: Tíz lépcsőfok az aranyhoz. —20.10: Legjobb a házi koszt. — 21.20: A rendőrség naplójából. —21.25: Az úton nem vagy egyedül. — 21.30: Tv-híradó. — 22.00: Bizal­mas beszélgetés. Kiállítások: Mini Galéria (10 —18) : Amatőr képzőművészek fóruma. — Miskolci Galéria (lo —18) : Keleti szőnyegek. — Mis­kolci Képtár (10—18): A XX. század magyar festészete. — Kondor Béla-emlékkíállítás. — Zichy Mihály-illusztrációk. — Herman Ottó-emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkás­sága. — Herman Ottó Múzeum HEVESY IVÁN FILMKLUB Rítus §véd film 18 éven felülieknek! Kezdés; i'5 és f7 órakor FÁKLYA A gejzírvölgy titka Mb. szí. szovjet film Kezdés: fő órakor Erjedő bor Mb. szí. csehszlovák film Kezdés: f'7 órakor PETŐFI Pillangó I—II. Szí. amerikai film Dupla és másfél helyár! 18 even felülieknek! Kezdés: 6 órakor SZIKRA Bakaruhában Magyar film 16 even felülieknek! Kezdés: Í6 és i’8 órakor TÁNCSICS Serpico Mb. szí. amerikai film Kezdés; í5 és f7 órakor TAPOLCA, KEKTMOZI A Keselyig három napja Mb. szí. amerikai film 16 éven felülieknek 1 Kezdés: 8 órakor SÁGVÁRI Fedőneve: Lukács Szí. magyar—szovjet film Kezdés: 5 és 7 órakor VASAS PARKMOZI A bosszú Szí. francia film 16 éven felülieknek! Kezdés: 8 órakor PERECES Cirkusz a cirkuszban Mb. csehszlovák—szovjet film Kezdés: 5 órakor HÁMOR A tizenöt éves kapitány Mb. spanyol film Kezdes: 6 órakor PÉNTEK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — Kb. 8.20: A mai nap kulturális programjából. — 8.25: Szegőd­jünk a nyomába! —.8.35: Ba­rokk muzsika. — 9.34: Mit varrsz? — 9.53: Lottósorsolás.— 10.00: Hírek. — 10.05- Hang­játék. - 0.25; Az Arany Góbi kősivatagában., — 10.45: A re­formkor és a szabadságharc irodalmának hetei. — 10.59: Lottóeredmények. — 11.00: Játsz- szunk a szóval. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: indulók fúvószenekarra. — 8.20: Világtörténelem dióhéjban. — 8.30: Hírek. — 8.33: Egy óra dzsessz. — 9.33: A munkásőrség központi férfikara énekel. — 9.53: Lottósorsolás. — 10.00: Ze­nés műsor üdülőknek. — 11.30: Amerikából jöttem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom