Déli Hírlap, 1978. július (10. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-19 / 168. szám
Az újhelyi megyeháza Sátoraljaújhely város Tanácsa ebben az évben nyolcmillió forintot fordít különböző intézmények épületeinek felújítására. Ennek során folytatják a városi tanácsháza megkezdett restaurálását is. Ez a város közepén álló. széles homlokzatú barokk épület 1754-ben épült, s 200 éven át vármegyeháza volt csak Zemplénnek Borsoddal és Abaújjal történt egyesítése után lett városi tanács háza. Ez a szép műemlék épület volt a színhelye a fiatal Kossuth első politikai szerepléseinek is. * A gyár fölött... (Laczó József felv.) Ki kéri az írót 7 Egri a kefir, miskolci a jutat Dugig volt hajókkal... Révkalauzok Luandában Körteiefon közügyben Noha az időjárás rendkívül rapszódikus az utóbbi hetekben, ugrásszerűen megnőtt az üdítő italok, sörök forgalma, egyszóval sokkal több folyadékot iszunk. A lakosság jó része viszont a különféle tejtermékekre esküszik. A reklámok egyre erőteljesebben kínálják a kefirt, joghurtot, amelyek igen egészséges, tes- tet-lelket üdítő italok. Egyik oldalról tehát ezek fogyasztására buzdítanak. Egyre több panasz érkezik viszont, hogy nem mindig lehet kapni! Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat, áruforgalmi főosztály, Tálas Barnáné: — A joghurtellátással nem volt különösebb problémánk, de kefirből korábban csak igen kis mennyiségben kaptunk. Kérdésünkre azt válaszolta a tejipar, hogy budapesti cég a szállító, és akadozik az ellátás, tgy bizony előfordult. hogy üzleteink a megrendelt mennyiségnek néha csak a tlzedrészét rakhatták a hűtőpultokra. Az utóbbi időben már változott a helyzet. A megrendelések 80 százalékát teljesítik. Ezt mondták a közonntban. Nézzük az üzleteket. Kiss Lajos, a 211-es, ismertebb nevén a Weidlich vezetője: — Most egyenesben vagyunk. Csak egy példát: any- rtyi kefirünk van, hogy a szavatossági idő szerint akár huszonegyedikéig lesz készlet. Két hete nagyon rossz volt a helyzet, akkor sokszor egykét napig sem volt ilyen árunk. Joghurtból nem volt hiány, hiszen csak harmadannyi volt a forgalma, mint a kefirnek. Ha ilyen marad az ellátás, sem mi, sem a vásárlók nem fognak panaszkodni. Diósgyőri városközpont, 917- es ABC-áruház, Fükő Dezső. A vezető szintén a kefírked- velők népes táborához tartozik. — Korábban heteken keresztül csak az üres polcokat mutathattuk vásárlóinknak. Ha.- kérdeztük a szállítót, mikor lesz változás. Pestre hivatkoztak. Most kitűnő az ellátás. Csak egyet jegyeznénk meg: miért nem hűtő-termoszkocsikban szállítják nekünk a tejtermékeiket? A délutáni szállítású tej a lemezborítású autón befülled, megsavanyodik. A tejszínt például már nem is lehet felverni. A szálak tehát a fővárosba vezetnek. Az ellátási, szállítási gondokat viszont kitűnően ismeri Lakatos Árpád, a Borsod megyei Tejipari Vállalat Miskolci Tejüzemének főmérnöke: — Munkatársainknak igazuk volt, amikor a Budapesti Tejipari Vállalatra hivatkoztak. Vállalatunk két éve megszüntette a kefir és a joghurt gyártását. A fővárosi válla'at olyan speciális gépsorokat állított be, amelyekkel hosszabb szavatossági idejű termékeket készíthetnek. Ök vállalták a vidéki területek egy részének az ellátását, így Borsodét is. A kefir és a joghurt iránti kereslet az utoboi időben annyira megnőtt, hogy a BTV már nem tudta az igényeket kielégíteni, ezért a tröszt rendelkezésére a vidéki gyáraknak fel kellett készülni ezeknek a termékeknek a gyártására. Ez persze nem ment azonnal, nálunk például három napra volt szükség. Miskolci üzemünkben készítjük a natúr joghurtot, az egriben pedig a kefirt. A négyféle ízesítésű gyümölcsjoghurtot továbbra is a BTV szállítja. — Több olvasónk érdeklődött az utóbbi időben; miért nem árusítanak üzleteink írót, ami különösen nyáron igen kellemes, savanykás ita? — Higgye el, ha volna rá komolyabb igény, mi gyártanánk — pontosabban nem is gyártanánk, hiszen ez a vajkészítés mellékterméke, hanem csomagolnánk. De ahhoz, hogy ez gazdaságos legyen — egy gép óránként 1400—1600 liter írót adna, így legalább hatórás műszakot kellene folyamatosan biztosítani —, néhány vásárló kérése bizony még kevés. Ha esetleg kisebb tételre érkezne igény — de ez Is minimum kétezer liter —. akkor a debreceni kollégáktól mi rögtön kérnénk, ők nagyobb területet látnak el íróval... ... ^ÜéSánrtor, a Debreceni Tejipari Vallalat főmérnöke: 1976 óta kilenc révkalauz érkezett az NDK-ból Angola kikötőibe, Luandába és Lobitóba. A rostocki hajózási vállalat kitűnően képzett szakemberei 1976-ban, angolai kérésre kezdték meg a1 segítségnyújtást; az ország függetlenné válása után a portugál révkalauzok a térképeket is magukkal vitték, amikor elhagyták az országot. — Amikor megérkeztünk, dugig volt haiókkal a kikötő környéke — emlékezik visz- sza, ismét Rostockban, Willi Jargow, aki kollégájával, Wolfgang Sürgellel együtt megkezdte a munkát. — Éjjel-nappal dolgoztunk, hogy normalizáljuk a forgalmat. Először nekünk magunknak kellett tisztába jönnünk a dolgokkal, a vízmélységgel és a hajózható útvonallal. Most már könnyebb dolguk van a révkalauzoknak, akik munkájuk kezdete óta csaknem 50 ország 3300 hajóját vezették Luandában és Lobitóban a kikötési helyre.' Angolai kollégáik segítségére is számíthatnak, akiknek kiképzése befejezés előtt áll. A gyarmati időkben a portugálok egyetlen angolai számára sem tették lehetővé, hogy elsajátítsák a révkalauz nehéz szakmáját. Most az NDK szakemberei a forgalmi szolgálat ellátása mellett tanfolyamokat is vezetnek, s arra számítanak, hogy néhány éven belül az angolai kereskedelmi hajózás nem szorul már külső segítségre. A megyei tanács vb megtárgyalta Gyermekellátás Borsodban A megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén hosszasan foglalkozott azzal a jelentéssel, amely a gyermekellátással kapcsolatos szociális juttatásokról adott képet. 1 ennivalók, bölcsődékben Borsodban jelenleg 48 bölcsőde működik; 43 tanács, 5 pedig üzemi kezelésben. Az összes férőhelyek — 1890 — kihasználtsága 80,33 százalékos, de rendkívül nagyok az eltérések. Egyes helyeken 120 százalék fölötti, másutt az 50 százalékot is alig éri el. Hasonlóan változik az ellátottság is; egyes községi bölcsődékben nem biztosítanak fehérneműt a gyermekeknek, így a sajátjukat használják, másutt kevés a játék. A szakmai továbbképzések ellenére, több gyermekintézményben alatta marad a kívántnak a munka szín von a-* la. Némileg biztatóbb a helyzet a csecsemőotthoni ellátottság terén. A 333 férőhely egyelőre kielégíti az igényeket, még akkor is, ha a 100 bölcsődéskorúra jutó férőhely szempontjából a megyék sorában az utolsók között vagyunk. Ezen intézmények közül kiemelkedik a sátoraljaújhelyi, s egyre javul a nagybarcai otthon szakmai munkája is. Az egészségügyi gyermekotthoni ellátottság (300 férőhely) jó, az igényeket kielégíti, a tokaji és bol- dogkővéraljai intézetben dolgozók szakmai munkája, a gyermekek ellátása, gondozása kiemelkedőnek minősíthető. A gyermekek nevelése és szociális ellátása szempontjából a legfontosabb intézmény az óvoda. Az utóbbi években tapasztalt fejlődés ellenére az országos átlagtól való elmaradás jelentős. A tavalyi ellátottság nem érte el a 66 százalékot, szemben az országos 81,2 százalékkal. Növelni kell tehát a fejlesztés ütemét, s lényegesen nagyobb anyagi ráfordításra van szükség. Napközi, menza Az általános iskolának — mint egyetlen kötelező iskolatípusunknak — rendelkeznie kell mindazokkal a feltételekkel, melyek szükségesek az eredményes tanuláshoz, a tankötelezettségi törvény maradéktalan végrehajtásához. A működéshez szükséges feltételek Borsodban mindenütt biztosítottak, de a gyermekellátást — napközi otthon, menza, diákotthon stb. — illetően igen vegyes a kép. Napközis ellátásban megyénkben az általános iskolások 22 százaléka részesült, menzán, diákotthonban, nevelőotthonban rajtuk kívül 4,1 százalék étkezett. Szeptember 1-től újabb 40 napközis csoport létrehozását tervezik, ennek feltételei biztosítottak, ám nem mondható el ugyanez a menzai férőhelyek számának 257- tel való tervezett növeléséről. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a tervidőszak végére az általános iskolás korúak alig 40 százaléka részesülhet majd szervezett gyermekélelmezésben, ellentétben a minisztertanácsi határozattal, amely 45—50 százalékot irányzott elő. Állami gondozásban Évről évre sajnálatosan növekszik megyénkben az állami gondozásba vett gyermekek száma. Tavaly már 3230-an voltak. Közülük 643- an, akik nincsenek közvetlen gozdozásban, rendszeres nevelési segélyezésben részesülnek. Jelentős segítség a cigánytanulók esetében, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága gyermekenként 270 forint értékű támogatást nyújt tanszerek vásárlására, ruhanemű beszerzésére. Az összkép meglehetősen vegyes. Ezért is van szükség a jelenleginél erőteljesebb koordináló, irányító tevékenységre, hogy — a lehetőségek határain belül — mielőbb jelentős javulás következzék be a felnövekvő nemzedék ellátásával kapcsolatos juttatások terén. T. Z. ♦ Sütött a nap, és kikosaraztak ... (Laczó felv.) ön is közreműködik!” Magyarul „olvas” a japán automata — Két éve kezdtük el az étkezési író gyártását, csomagolását. Korábban Gyulán, most Berettyóújfalun, a tejporgyárban készítjük az írót. Hajdú-Bihar és Békés megye területére szállítjuk, igény más területről még nem érkezett, pedig mi tudnánk adni. Mivel az író maga is savtartalmú, 3—4 napig eltartható minden különösebb kezelés nélkül. Ha a miskolci üzem biztosítja a szállítást, mi adjuk a szükséges meny- nyiséget. * A kör bezárult. Kefirt Egerből, natúr joghurtot Miskolcról. gyümölcsjoghurtot Budapestről kapnak tehát az üzletek, és úgy látszik, nem lesz több fennakadás a termelésben. Más kérdés az író. Az igényeket egyelőre nem ismerik a kereskedelmi szak emberek. Jogos a miskolci gyár főmérnökének indoklása: nem szabad pár száz literért gazdaság* alanul üzemeltetni nagy teljesítményű gépsort. Berettyóújfalu ad írót, de el kell hozni. Ha lesz ró igény — elhozzák. SÓLYMOS LÁSZLÓ Kopogtat a holló: júliusban négymillió családnak viszi a posta levelét. A tiszteletteljes kérést* segitsék elő a belföldi levelek automatizált szétosztását. A gép csak akkor működik, ha ön is közreműködik — szól a felhívás, amellyel június közepe óta találkozhatunk a postahivatalokban, a munkahelyeken. az utcai hirdetményeken, az újságok és a folyóiratok hasábjain. A Magyar Posta is azt szeretné, ha leveleink minél gyorsabban a címzetthez érnének. De mostanában, amikor évente 600 millió levelet írunk, kapunk, bármilyen fürgék is. a postások nem tudnak lépést tartani velünk. Ezért vásárolta meg az állam a Toshiba japán cégtől — 160 millió forintért — a legkorszerűbb levélirányi tó automatát, amely szeptembertől a fővárosi 72-es postahivatalban működik majd. Ez a gépsor sokat tud: felismeri mind a géppel, mind a kézzel írt számokat, mig a hozzá hasonló berendezések csak a gépnél címzett leveleket „olvassák el”. A japán szakemberek, miután 30 ezer, Magyarországon címzett borítékot és levelezőlapot kaptak a Magyar Postától, „megtanították” a gépet magyarul „olvasni”. Annyi információt tápláltak az elmés berendezésbe, amely mintegy 200 gyors kezű. gyakorlott postást helyettesít. A különböző nagyságú levelek halmazából kiválasztja a 90— 125 milliméter magas. 140— 240 milliméter széles, 0,15— 5 milliméter vastagságú leveleket. Az enné] vastagabb, magasabb és a merev küldeményeket nem „fogadja be”. Ezért hozta forgalomba a posta már most az automatikus kezelésre alkalmas borítékokat és levelezőlapokat, hogy szokjuk meg használatukat és az új címzési formát. Az automata elektronikus leolvasója felismeri az irányítószámot és a már lepecsételt leveleket 13 Irányba osztja szét. Azonosítja a legkülönbözőbb kézírású számjegyeket. sőt az eltérő jellegű. nagyságú számokat is. A hanyagul írat nullát azonban négynek, hatnak vagy kilencnek véli. A helytelenül írt egyes számjegyet pedig nullaként, vagy kilencként érzékelheti. Az olvashatatlan Irányítószámokat — ne vegyük rossznéven, de —„visz- szautasítja”. A félrevezetett gép tévesen irányítja a levelet...
