Déli Hírlap, 1978. június (10. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-19 / 142. szám
Mi van a gebines levesében? Ellenőrnek jelentkezett a hentes •#- Borsodi küldőnek a résztvevők között Ti hogy csináljátok? Névadójuk: Váci Mihály Nem szűkölködik manapság eseményekben Veszprém városa. A „Napló” június 17-i (szombati) száma első oldalán például így ír: Megkezdődött a VII. Országos Kamarazenei Fesztivál. Pár sorral odébb: Drámai és szórakoztató müvek a veszprémi tévétalálkozón. Vagy: Megnyílt az iljúmunkás- és kempingtalálkozó — bár ez néhány kilométerre a várostól, de az övék ez is. A vezércikk címe: „Használni akartam — nem tündökölni”. Ki ne ismerné az idézetet? Váci Mihály sorai különösen aktuálisak voltak most, a nevét viselő szocialista brigádok első nagy találkozóján. Huszonnégy szocialista közösség képviselői voltak együtt két napon át. és mint a cikk szerzője írja: idegen arcok jönnek össze, és ismerősök búcsúznak majd. A beszámoló. Major János, a házigazda Váci Mihály brigád vezetője ízesen és velősen mondta el fél óra alatt azt, amiről még két napig beszélgettek. A találkozó létrejöttéről — az Ország-Világ egyik felhívása voLt az alap — és arról a tényről, hogy egyéves lelki- ismeretes előkészítő munka után így együtt ülnek, ismerkednek, véleményt és tapasztalatot cserélnek, nem lehet pátosz nélkül beszélni. A hozzászólások. A találkozó első perceiben a vendéglátók virágcsokrokkal és őszinte szavakkal, meghatot- tan köszöntötték névadójuk, Váci Mihály özvegyét, aki később érdeklődve hallgatta a küldöttek hozzászólásait, brigádjuk bemutatását, a névadások körülményeit, a közös munkát ismertető szavait. A költő özvegye — mint mondotta — kicsit félve, ám ugyanakkor tele várakozással jött a veszprémi találkozóra. Mi volt a félelem oka? Így fogalmazott: — Sokszor úgy éreztem, csak divatból veszik fel a brigádok, íróik, költők neveit. Egy példát. Kaptam olyan levelet, hogy szeretnék Váczy Mihály nevét használni. Elkeseredtem. Hiszen ezek az emberek egyetlen versét, sorát sem olvasták a férjemnek, ha még a nevét sem tudják! De természetesen több a kellemes emlékem, így a mostani első találkozás nagyon mély nyomokat hagyott bennem. A legnagyobb tapsot aratott hozzászóló az elnökségben helyet foglaló Borbély László, az MSZMP Veszprém városi Bizottságának munkatársa volt, aki a köszöntőértékelő szavak után Váci Mihály egyik; a Balatopt és környékét bemutató szatirikus versét szavalta el. Balatonalmádi. A találkozó résztvevőinek szálláshelye, az Auróra Hotel már csúcsforgalmi képet mutat. Mercedesek és Fordok, Renault- ok és Fiatok, és kevés hazánkfia. Illetve csak szombat délutánig. Mert akkor bebizonyosodott, hogy mi is létezünk. Egyszerre három panoráma-autóbusz zúdította utasait az elegáns hotel halijába, nem kis munkát adva a személyzetnek. Szobafoglalás és közös vacsora. És hogy ezelőtt pár órával még idegenek ültek szemben egymással? Hol van ez már? A pohárköszöntők előtt jó ideig várni kell, míg elül a beszélgetések zaja. A téma? A brigádélet. Ti hogy csináljátok? Az éjjel esett az eső, viharos szél fújt a Balaton felől, de a szobák erkélyein még jóval éjfél után is folyt az eszmecsere. Koszorúzás. Tréfál az idő. A tanácsteremben rekkenő hőség, de délutánra újból eső. A balatonalmádi \ * ci Mihály Általános Iskola tanárai, úttörői az eget kémlelik. Csak kint az udvaron rendezhetik meg a koszorú- zási ünnepséget, ennyi ember nem fér az aulába. Csendesedik az eső, és az iskolások műsora után koszorúk, virágcsokrok kerülnek a névadó szobrára. Kattognak a fényképezőgépek, surrognak a filmfelvevők, és újból kinyílnak az ernyők, újra itt az eső. Vasárnap délelőtt városnézés, és az országos találkozó résztvevői megszavazzák, elfogadják azt az állásfoglalástervezetet, amelyet a munkaverseny további fokozása és az MSZMP KB. valamint a SZOT határozatainak végrehajtása érdekében készítettek. A zárszó után átnyújtott emlékplakett egyben biztosíték a következő találkozó rendezésére. SÓLYMOS LÁSZLÓ Nem akarok tanácsot adni, de jó, ha a vevő betérve egy gebines élelmiszerboltba vagy étterembe, magával visz egy kis laboratóriumot, egv számológépet, vagy eg; ellenőrt, aki tisztában van az árakkal, a kalkuláció fortéi aival. Mert amit egy májusi vizsgálat bizonyít, ah- h mindez ugyancsak elkelt. NAGYOBB A KÍSÉRTÉS A Borsod megyei Tanács ipari, kereskedelmi és szolgáltató bizottsága a napokban ülésezett, s a kereskedelmi felügyelőséggel karöltve, az érdekeinket védve, azaz a pénztárcánkat óvandó vizsgálódott a szabadkasszás kiskereskedelmi és vendéglátó egységekben. Ezekben ugyanazok a kereskedelmi vastörvények az érvényesek, mint a többiben, ahol naponta van pénztárzárás. Itt azonban nagyobb a kísértés. Az ellenőrzés a Borsodi és a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat, a Miskolci Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat, a leninváro- si, a szendrői és a szerencsi áfész központjára, s még kilenc állami vállalat és 18 szövetkezet 154 hálózati egységére terjedt ki. Leggyakrabban a belső ellenőrzés fogyatékosságaira vezethető vissza, hogy a ke- -'eskedelmi és a vendéglátó gebinesek megfeledkeznek magukról. Sőt, az a vád is éri a belső ellenőröket, hogy nem állnak hivatásuk magaslatán. Gyakran pályázati módszerekkel alkalmazzák őket, s előfordult, hogy egy hentes is vette a bátorságot, hogy belső ellenőrnek jelentkezzék. Ám ha kardos is az ellenőr, észrevételeit nem mindig követi sürgős intézkedés. PORTORICO A PIRAMISBAN S íme, az elgondolkodtató tények: 142 esetben végeztek próbavásárlást és próbafogyasztást, s ennek csupán az 56 százalékában nem tapasztaltak hiányosságot. A próbavásárlások 43,2 százalékánál átlagban 3 forinttal számoltak többet, a 100 forintra jutó megkárosítás összege pedig 3 forint 27 fillér. A Miskolci, Élelmiszer-kiskereskedelmi" Vállalat egyik húsbolt'ában ugyanaz a boltvezető előbb 13 forinttal, majd 14 forinttal csapta be az ellenőröket, az UNIÓ Áfész 782. számú vegyesboltjában helytelen mérésből, számolásból és árdrágításból eredően 8,90-nel. Ennek az áíész-nek a Piramis vendéglőjében a féldecis Portorico rumot tévesztették össze a háromcentessel — természetesen a saját zsebükre —, s ugyanekkor két üveg sörért 3,40-nel számoltak többet. Ámikor ’megismételték itt az ellenőrzést, már el is felejtették az előzőt, s ekkor sem volt az igazi a fél deci konyak. Több mint kétezer termék minőségét vizsgálták, s ennek tíz százaléka, azaz kétáz ellen emeltek kifogást, főként a szavatossági idő lejárta miatt. Megdöbbentő, hogy a laboratóriumi vizsgálat során az élelmiszerek fele nem felelt meg a szabvány előírásainak ... Magyarul- a kávéba csak a „szívét tette bele”' a kávéfőzőnő, a kávé helyett, a szeszbe pedig vizet, s az ételekből is kifelejtettek egyet s mást. HOL A VÁSÁRLÓK KÖNYVE? A bolti kiskereskedelemben 4, a vendéglátásban pedig 18 esetben drágítottak a gebinesek. Gyakori szabálytalanság, hogy a Kisvárdai É (Miskolc, József Attila u. 70., bejárat a Tüzér utca felől) az Autóközlekedési Tanintézetnél liiiaezetiei képez ki A költségeket a vállalat téríti Jelentkezési feltétel: • betöltött 21 éves életkor, • legalább 8 általános iskolai végzettség, • C-kategóriára érvényes vezetői engedély, • 2 éves hivatásos igazolt tehergépjárművezetői gyakorlat, • büntetlen előélet Jelentkezés: '978. június 26. és július 1. közö** a személyforgalmi üzemnél (fszt., 13. szoba) Virágcsokorral köszöntik Váci Mihály özvegyét Szeszipari Vállalat Miskolci Likőrgyára által készített szénsavas narancs üdítő italt — a kólákkal megegyező áron — 40 fillérrel drágábban adják. A Mezőkövesd és Vidéke Áfész 103 egységében az előfizetéses étkezés során csaknem kétezer forinttal károsították meg a fogyasztókat, mert belekalkuláltak olyasmit is a levesbe, ami nem volt benne. De a kalkulációs hiba másutt is gya- ko- jelenség: gyengébb a minőség, vagy keyesebb nyersanyag kerül az ételbe, mint amennyit felszámol- : ik. S még sorolhatnánk az ellenőrök további kifogásait. Pontatlan mérlegeket, csorba súlyokat használnak, ..itelesítetlen poharakban mérnek. A vásárlók könyve még mindig nincs a vevők szeme előtt, hanem valamelyik íróasztal mélyén lapul. A bizonylati fegyelem sem mindenütt megnyugtató. De megnyugtathatnak-e minket, vásárlókat, fogyasztókat azzal, hogy írásban heten kaptak fegyelmit, és vállalati fegyelmi eljárás ugyancsak hét dolgozó ellen indult? Pénzbírságot hatvannégyen fizetnek, összesen 100 ezer forintot... OLÁH ERZSI Te is? Jó munkát, lányok és fiúk! — Szia! — Szia!... Hát, te is?... Aztán puszi cuppan. Az 1-es autóbuszon — ezen az esős, nehezen ébredező hajnalon — két boldog, fiatal lány is utazik. Beszélgetésükből csakhamar kiderül, hogy építőtáborba indulnak, s mert mindketten szívesen mennek, azt sem bánják, hogy ötkor kellett kelniük. Akárcsak azoknak a borsodi, illetve miskolci diákoknak, akik szintén tegnap szálltak vonatra, hogy az ország öt ifjúsági építőtáborában — ezen a nyáron elsőkként — ma reggel megkezdjék a munkát. — Miskolciak vagytok? — Igen, zrínyisek — válaszol egy fiú a népes csoportból. A Tiszai pályaudvar bejárata előtt álltak fel, kövérre tömött csomagjaikkal. — A társainkat várjuk — szól egy másik fiú. — Megbeszéltük, hogy együtt utazunk. Hosszú az út Pécsig ... — S ha lehet, egy sátorban is lakunk. — Ezt már egy harmadik mondja, mire többen is kérdezik: — Ennyien?... — Ha nem, akkor ki-ki a barátaival. S mert közben az autóbusz felől jönnek a várva várt barátok, szedelczKóani kezd a társaság. Mit kívánjak? — kérdem búcsúzóul. — Jó munkát! — És jó időt!... Népes lánycsapat szorong a hatodik vágánynál. Sokan is vannak, de az eső is a szűk tető alá parancsolja őket. A személyvonat, amely- lyel Budapestig utaznak, kilenc órakor indul. Miskolciak ők is. a Berzeviczyber tanulnak. Az úticéljuk: Kecs kémét. — Miből áll egy lány útipoggyásza. — Ahogy a többiekét nézem, az enyém elég vékony. ifc Ízelítő a tábori divatból ,.. Két ruha és három farmer, ezek alkalomra. Két fürdőruha, hátha kisüt a nap is ... Ja, és a melós ruhám. Aztán tisztálkodási cuccok, meg egy-két apróság... — Mik azok? — Hát... Festék, rúzs, cigi. Ilyenek... — Szabad? — Otthon nem. Ezért viszem a táborba ... A borsodi építőtáborozók több százan vannak. A munkával — ami rájuk vár — nincs sok idejük ismerkedni, hiszen rövid az a két hét. Dolgozniuk kell. S hogyan? A kérdésre az 3gyik zrínyis fiú így felelt: — Az idő bármilyen is legyen, a munkában leégne- tünk — bár nem szedetnénk. A napon legjobb esetben is csak lebarnulhatunk .. (keglovich)
