Déli Hírlap, 1978. június (10. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-16 / 140. szám

X. ÉVFOLYAM, 140. SZÁM 1978. JÚNIUS 16., PÉNTEK ÁM: 80 FILLER Aratás előtt Ülést turíott a Minisztertanács A táppénzfegyeiemről, az egészségügyi dolgozók bérezéséről Minden eddiginél gépesí- tettebb aratás lesz az idei. Az viszont igaz, hogy jó né­hány alakatrész mindig a hiánylistán szerepel, csapán az nyújt valami vigaszt, hogy kevesebb, mint tavaly. Borsodban is lázasan ké­szülnek a gazdaságok a leg­nagyobb mezőgazdasági mun­kára. A megyei tanács Mis­kolc járási Hivatalának me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztálya a járás területén dolgozó termelőszövetkezetek elnökeit, párttitkárait, agro- nómusait és néhány nagy­község, község tanácselnökét meghívta a ma délelőtti ara­tást előkészítő értekezletre. A Kesznyétenben megtar­tott tanácskozás után a gép­szemlére felsorakozott, kicsi­nosított kombájnokat nézték meg a résztvevők. * Az aratás utáni tárolás, szárítás és őrlés nem sokkal kisebb munka, mint a beta­karítás. A gabona útjának egyengetése nemcsak a Ga­bonaforgalmi és Malomipari Vállalat feladata. Ezért tar­tottak ma délelőtt operatív értekezletet több mezőgazda- sági termelőszövetkezet gaz­dasági, párt- és társadalmi vezetőivel, valamint a tanács és a pártbizottság illetékesei­vel. hogy megvitassák a leg­fontosabb teendőket. Marjai József miniszter­elnök-helyettes jelentést tett a Magyar—Szovjet Gazdasá­gi és Műszaki-Tudományos Együttműködési Kormánykö­zi Bizottság XXI. ülésszaká­ról. A kormány jóváhagyó­lag tudomásul vette a jelen­tést és megbízta a nemzet­közi gazdasági kapcsolatok bizottságát, hogy határozza meg az ülésszak tárgyalásai­ból adódó feladatokat. Szekér Gyula, a Minisz­tertanács elnökhelyettese beszámolt a Jugoszláviában tett hivatalos, baráti látoga­tásáról. A Minisztertanács megtár­gyalta és jóváhagyta az egészségügyi miniszter, a munkaügyi miniszter és a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének érté­kelő jelentését a táppénz- rendszer módosításáról, és a táppénzfegyelem erősítéséről hozott határozat végrehajtá­sának tapasztalatairól. A kormány tudomásul vet­te a közlekedési- és posta­ügyi miniszter, az Országos Tervhivatal elnöke, a pénz­ügyminiszter és a Magyar Nemzeti Bank elnöke előter­jesztését a tehergépjármű-ál- omány műszaki állapotának szinten tartásával és folyama­tos feiújításával kapcsolatos feladatok végrehajtásáról, s határozatot hozott a további feladatokra. fi Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta a mun­kaügyi miniszter előterjesz­tését az egészségügyi dolgo­zók bérrendezéséről. t. belkeresked .Imi minisz­ter jelentést tett a lakosság ez évi áruellátásáról. A kor­mány tudomásul vette a je­lentést, valamint a további zavartalan ellátás biztosítása érdekében tervezett intézke­déseket. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a Szakszerv szetek Országos Tanácsa elnökségének tájé­koztatóját az 1977. évi mun­kavédelmi helyzetről és a munkavédelmi helyzet javítá­sára hozott határozat végre- najtásának tapasztalatairól. fi nehézipari miniszternek a szénhidrogénipari célcso­portos beruházások megvaló­sítási helyzetének értékelé­séről szóló előterjesztését a kormány megtárgyalta és jó­váhagyólag tudomásul vette. Éjszakai rajt ßajkonurban A Föld körül kering a Szojuz—29 Ismét éjszakai rajt volt Bajkonurban: bár helyi idő szerint a Szojuz—29 űrhajó indulása már a kora hajnali órákra esett, az űrrepülőté­ren még teljes volt a sötét­ség, amikor az utolsó előké­születeket tették az indításra, csupán a hordozórakéta ha­talmas, 300 tonnás testét vi­lágították meg a reflektorok és a szerelőállványokon ég­tek a lámpák. Vlagyimir Ko- valjonok és Alekszandr Ivan- csenkov két és fél órával a rajt előtt szállt ki a televízi­ós képekről már jól ismert autóbuszból az űrruhában, kezében a 'megszokott kis táskával. manőver során fellépett rendel­lenesség miatt, biztonsági okok­ból visszatért a Földre. Ütjáért megkapta az Űrhajós-pilóta meg­tisztelő címet. A Szojuz—29 fedélzeti mérnöke, Alekszandr Ivancsenkov két év­vel idősebb az űrhajó parancs­nokánál: 1940-ben született egy Moszkva környéki városban, Ivantyejevkában. 24 éves korá­ban végezte el a moszkvai re­pülésügyi főiskolát, s __ tervező- mérnökként egy tervezőirodában dolgozott, 1972-ben vették fel az SZKP tagjainak sorába. Ekkor már két éve volt részvevője az űrhajós-tan folyamnak, ő is elvé­gezte a Szojuz típusú űrhajók és a Szálját űrállomások kezelésé­nek, irányításának teljes tanfo­lyamát. Több ízben volt már tartalék űrhajós és ilyen minő­ségben részt vett a közös szov­jet-amerikai űrkisérletben, a Szojuz—Apolló programban is. Ez az első „igazi” űrrepülése. A tapolcai csónakázótóról általában idillikus hangulatú képet szoktunk közölni. Most észrevettük azt is, hogy a ki­kötő kis szigetét hulladékhal­maz csúfítja. Megfordultunk néhány olyan vendéglátó he­lyen, kempingben, ahol — lévén turistaszezon —, sok vendég megfordul mostaná­ban. (Riport a 3. oldalon.) (Kerényi László fevétele) Melegszik az idő Eleinte változóan felhős idő, majd dél. délnyugat fe­lől megnövekvő felhőzet, előbb délen, később máshol is esővel, záporral, A várható legmagasabb nappali hőmérséklet ma: 20 —25 fok között lesz. Kevesen tudják egyébként, hogy ebben a táskában nem úti­poggyász, vagy háromnapi hi­deg élelem van, hanem egy ven­tillátor: a hermetikusan záró ürruhát már a földön is állandóan felfújt állapotban kell tartani és belülről szellőztetni. Ez annál is inkább szükséges volt, mert ez­úttal meleg éjszaka volt a sztyeppéi űrrepülőtéren. A két űrhajós jelentette az állami bi­zottság elnökének, hogy rajtra kész. Az űrhajósoktól a rakéta csú­csához vezető lépcsőnél búcsúz­tak el legközelebbi munkatársa­ik és az újságírók. A berendezések próbája után elhangzott a vezényszó: „a kap­csolókulcsot starthelyzetbe!”: ek­kor már csak percek maradtak hátra az indulásig. A két űrha­jós jelentette, hogy valamennyi berendezés kifogástalanul műkö­dik. Moszkvai idő szerint, pontosan 23 óra 17 perckor jelentek meg a lángcsóvák a hordozórakéta alatt: a hatalmas test lassan emelked­ni kezdett, s egyre gyorsuló ütemben rajtolt. Rövidesen már csak az izzó fénypont volt lát­ható, s az első és második fo­kozat leválását lehetett észlelni. A két űrhajós folyamatosan je­lenlett minden adatot, minden tapasztalatot. A megadott időben a Szojuz—29 űrhajó ráállt Föld körüli keringési pályájára. A két űrhajós a megfelelő időpontban, a szükséges ellenőrző vizsgálatok után pihenőt kapott, hogy fris­sen tudja végrehajtani a Szal- jut—6. űrállomás megközelítésé­hez szükséges manővereket. A csütörtökön éjjel — bajko- nuri időszámítás szerint már pénteken hajnalban — rajtolt Szojuz—29 űrhajó parancsnoka, Vlagyimir Kovaljonok belorusz- sziai származású, Minszk köze­lében, Belője faluban született, 1942-ben. A pilótaiskolát 1963-ban végezte el, Balasovóban, s ka­tonai szállítórepülőgépek pilótá­ja lett. Még a repülőtiszti isko­lában lett párttag, 1962-ben. 1967-ben került az űrhajós ala­kulathoz. Több ízben vett részt kozmikus berendezések kipróbá­lásában, űrhajók és űrállomások földi irányításában, s közben el­végezte a Gagarin repülőakadé­miát is. Kovaljonok a múlt év októbe­rében — Valerij Rjumin társasá­gában — a Szojuz—25 űrhajón már megközelítette a Szojuz—6 űrállomást, de az összekapcsolási 3(c Leone elhagyja a Quirinale -palotát, ahol sajtóértekezleten jelentette be lemondását Belekeveredett a Lockheed-botrányba ? Két héten belül megválasztják az utódját Lemondott államfői tisztsé­géről Giovanni Leone olasz köztársasági elnök. A keresz­ténydemokrata politikust és családját az elmúlt napokban különösen súlyos vádak érték azért, mert állítólag kenő­pénzt fogadott el az amerikai Lockheed repülőgéptársaság­tól, s az olasz vám-, illetve adóhivatalt megkerülve villá­kat. telkeket vásárolt rajta. Tegnap délután az olasz kormányt támogató vala-^ mennyi párt vezetősége hiva­talosan tudatta, hogy helyén­valónak tartaná Leone le­mondását. Az OKP vezetősé­ge egyhangúlag elfogadott határozatában felszólította az államfőt, hogy a demokrati­kus intézmények tisztaságá­nak biztosítása végett mond­jon le tisztségéről. Leone lemondását követő­en, ideiglenesen Amintore Fanfani, a szenátus elnöke vette át az olasz köztársasá­gi elnöki teendőket — össz­hangban az alkotmánnyal. A szenátus elnöke addig marad ebben a szerepkörben, amíg meg nem választják az új államfőt. Leone lemondása miatt. Olaszországban két hé­ten belül rendkívüli elnökvá­lasztást tartanak. Lemondott Leone köztársaság! elnök Lyukéval ismerkedtek a város vezetői Látogatás a bányában „Szeretett munkásvárosunk, Miskolc megfiatalodott, új, kor­szerű üzemének őszinte szív­vel gratulálunk. Az itt dolgo­zó kollektívának, személy sze­rint minden dolgozónak, a párt. és a társadalmi szer­veknek további eredményes munkát, sikereket kívánunk és tőlünk telhetőén ehhez köz­reműködésünket is ígérjük." Dátum: Miskolc, 1978. június 15. Aláírás: Drótos László; Rózsa Kálmán. (Idézet a ven­dégkönyvbe bejegyzett szö­vegből.) A bányászruha mindenkin jól állt. Igaz, kicsikét nagy volt, kicsikét rövid, ám min­denki volt már bányában. Tegnap délelőtt Lyukóbányát látogatta meg Drótos László. a városi pártbizottság első titkára és Rózsa Kálmán, a városi tanács elnöke Monos Jánosnak, a Borsodi Szénbá­nyák Vállalat igazgatójának társaságában. A kas több mint három­száz métert zuhant velünk a mélybe, s Európa egyik leg­korszerűbb bányájában ért „földet”. Miskolc egyetlen szénbányájában. A város ve­zetői rendszeresen látogatást tesznek a város gyáraiban, üzemeiben, s tegnap került sor a föld mélyének megte­kintésére. A komplex gépesítési fron­ton elbeszélgettek a munká­sokkal, a brigádvezetőkkel, elismeréssel szóltak a látot­takról. Rózsa Kálmán elmon­dotta. hogy ez már nem is bánya, hanem műheiv. üzem. E föld alatti munkahelyen a legkevesebb fizikai munkára van szükség, s itt Lyukón nincs munkaerőhiány. A felszínen el beszél gettek a bánya vezetőivel, s szemé­lyesen megismerkedtek a gondokkal, bajokkal, főleg a perecesi problémákkal. Lyukóbánya százezer ton­na jó minőségű szénnel járul hozzá Miskolc téli tüzelőel­látásához, s ez az egy akna lassan többet termel, mint egy-egy kisebb vállalat: na­ponta 3 ezer tonna szenet hoznak a felszínre, s az egy­millió tonna éves termelést tűzték ki célul az itt dolgo­zók. Lyukón a gépesítés 90 szá­zalékos, s az elkövetkező években elérik a 100 száza­lékot. A tüzelőellátással — mint Drótos László mondot­ta —, a vasgyári TÜZÉP-te- lep kiválása után problémák adódhatnak, ám a bányá­szok a széntárolók átadását igyekszenek gyorsítani. Az ötven szocialista bri­gád tagjai, és a többi dolgo­zó, összesen 1610-en — 34 helyről járnak munkába — (a közlekedéssel gondok van­nak), tavaly túlteljesítette a tervet, s idén is ez a céljuk. A város vezetői a bánya­bejárás'után megköszönték a meghívást, s ígérték, hogy fokozottabban figyelnek Mis­kolc egyetlen bányájára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom