Déli Hírlap, 1978. június (10. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-05 / 130. szám

Környezetvédelmi Világnap A Nobel-di.ias Szent-Györ- gyi Albert ilyen feliratú táb­lát javasol kitenni a négy- milliárd embert szállító Föld- űrhajóra: ..Atombombával játszani és szemetelni szigo­rúan tilos!” Ma van a Környezetvédel­mi Világnap. Ma tehát illő emlékezni és emlékeztetni, de csak ma. egyetlen napon ten­ni kevés. Borsodi icg-ek Divatos a téma? Vagy egy katasztrófa, előszele- borzolja a jövőkutatók, ökológusok, futurológusok kedélyét? Vagy — a Római Klub tagjainak szép, halas Szinva nyitott szennycsatornává vált. Az ország legtisztábbnak tartott folyóján, a Hernádon rend­szeres a halpusztulás Űzd a legszennyezettebb levegőjű magyar város. Sajóbábony- ban olyan vegyszerekkel dol­goznak, amelyek a mostani­nál tízszer nagyobb óvintéz­kedések mellett is veszélyes­nek minősülnek. Emlékezzünk a tavaszi, pá­nikot keltő miskolci légszeny- nyezödésre! Vagy arra a négy évvel ezelőtti csőtörésre, ami­kor a Sajó alámosott, elsza­kított egy vezetéket, s annyi olaj szökött el. hogy a mű­szerek még Jugoszláviában is SOS-t jeleztek! olyan környezetvédő beren­dezéseket építettek, amelyek a bírságos rendeletnél szigo­rúbb előírásoknak is megfe­lelnek. A kazincbarcikai PVC—III. több mint 11 mil­liárdos beruházásából csakT nem egy milliárd forint jutott a környezetvédelemre. A di­ósgyőri papírgyárban meg­szüntették a rongycelluióz gyártását. Szigor és okos szó Sok a jó példa, s egyre in­kább úgy tűnik, hogy a kör­nyezet védelme már nemcsak Befejezte munkáját a városi küldöttgyűlés Kiemelkedő munkát végeztek ií júkommunistáink (Folytatás az 1. oldalról.) Szebeni Győző városi út­törőelnök a KISZ utánpót­lását biztosító kék- és piros- nyakkendős pajtások munká­járól szólt, Juhász István, a MÁV KISZ-bizottságának titkára pedig a vasutasfiata­lok munkájáról, társadalmi tevékenységéről tájékoztatta a küldötteket. Wéber Péter, a. Földes Ferenc Gimnázium ifjúkommunistája elmondot­ta: mi a titka a magas szín- voralú politikai oktatásnak, Soós László, a Diósgyőri Gépgyár KIé>Z-bizottságának tagja az ifjúsági tömegsport­mozgalom hiányosságait ecse­telte. majd arról a nagyszerű tömegsportmunkáról szólt, amely a gépgyárban folyik. Egri Zoltánná, a kohászat KISZ-bizottságának tagja a politikai képzési munka né­hány tapasztalatát vázolta, Korcsogh János, a 100. sz. Ipari Szakmunkásképző In­tézet KISZ-bizottságának tag­ja az üzemek és a szakmun­kásképző intézetek kapcso­latáról, a fiatal szakmunká­sok fogadásáról szólt. Né­meth Zoltán, a szolgáltató­ipari KISZ-bizottság titkára sajátos helyzetük nehézsége­it vázolta. Székely Irén, a Kossuth Gimnázium tanulója a KISZ és az úttörőszövetség kapcsolatáról, az ifivezetők tevékenységéről adott tájé­koztatást. Az MSZMP Központi Bi­zottsága, a megyei és a vá­rosi pártbizottságok üdvöz­letét . tolmácsolta a küldött- gyűlésnek Növik József, a városi pártbizottság titkára. Kiemelkedőnek ítélte meg városunk ifjúkommunistái­nak a KISZ IX. kongresszu­sa óta eltelt időszakban vég­zett munkáját. E munkás vá­ros ifjúsága igyekezett a har­cos elődök útját követni, s így járulhatott hozzá a gaz­dasági építőmunkában és az élet minden területén elért sikereinkhez. A KISZ tekin­télye, tagjainak aktivitása egyre nő. Ezt a nem alacsony mércét kell emelnünk a jö­vőben ahhoz, hogy még ered­ményesebb munkáról szá­molhassanak be fiataljaink. Csollák Gábor, a DIGÉP KISZ-bizottságának titkára a fiatalok részvételét'taglalta a •gazdaságpolitikai munkában. Béres Zsuzsanna, a Kilián Gimnázium tanulója pedig az éves felkészítő táborok haté­konyságát elemezte. A váro­si tanács nevében Tok Mik­lós elnökhelyettes köszöntöt­te a küldöttgyűlést. Egyebek között arról szólt: az együtt­működés formái az ifjúsági szervezetek és a tanácsi gaz­dasági, szervek között igen sokrétűek, s az együttműkö­dés eredményeként Miskol­con jól halad az ifjúságpoli­tikai határozat megvalósítá­sa. A jövőben fiataljaink po­litikai arculatának további formálásában kell még in­kább együttműködnünk — hangsúlyozta az elnökhelyet­tes. Dr. Panyi Béla, az ügyész­ség képviselője a fiatalok érdekvédelméről. Barna György, a Miskolci Vendég­látóipari Vállalat KISZ-bi- zottságának titkára a moz­galmi munkában fellelhető hiányosságokról szólt kriti­kai hangvételű felszólalásá­ban. Vágó Zoltán, az egye­temisták képviseletében a fel­sőfokú intézményben folyó KISZ-munkával ismertette meg a küldötteket. A KISZ Központi Bizott­ságának és megyei bizottsá- ságának üdvözletét tolmá­csolta felszólalása elején Tö­rök László, a KISZ Borsod megyei Bizottságának első titkára. Mintegy minősítette hozzászólásában a miskolci ifjúkommunisták munkáját, amikor arról szólt: egy na­gyon reális értékelő és a hi­bákat is feltáró beszámolót vitatnak meg a küldöttek, amely jól mutatja, hogyan álltak helyt a munkában, a tanulásban, a honvédelmi ne­velésben Miskolc ifjúkom­munistái. A vita is tanúsítja: sokat fejlődött a miskolci if­júkommunisták munkája. A felszólalók sorát Sziget­vári Zsuzsanna zárta, aki a Pamutfonóban, dolgozó fiata­lok gondjaival, a politikai képzési munka nehézségei­vel ismertette meg a jelen­levőket. A vita lezárása után Fülöp Péter foglalta össze az el­hangzottakat, s válaszolt' a felvetődött kérdésekre, majd a küldöttgyűlés zárt ülésen folytatta munkáját. Megvá­lasztották a 15 tagú KISZ- bizottságot, a 11 tagú pénz­ügyi ellenőrző bizottságot. Alakuló ülésén a KISZ vá­rosi bizottsága első titkárá­vá ismét Fülöo Pétert, tit­kárévá Varga Zoltánt és Ko­vács Zoltánt választotta. A küldöttek 92 képviselőt vá­lasztottak maguk közül, akik szombaton a KISZ Borsod megvei Bizottságának kül­döttértekezletén képviselik Miskolc ifjúságát. T. Z. Kevesebb a reklamáció Jó eredmények az ÓKÜ-ben , Az Özdj Kohászati Üze­mekből az év első öt hónap­jában kiszállított mintegy négyszázharmincezer tonna félkész és késztermékre kevés reklamáció érkezett. Az el­múlt évhez viszonyítva május végéig az ilyen jellegű ész­revételek felére. 0,05 száza­lékra csökkentek. Hasonló arányban javult az exportra külüött mintegy ötvenezer tonna acél és acéláru minő­sége is. Az ózdi gyárban az elmúlt év végén és ez év elején több szervezési és műszaki intéz­kedéssel javították a termé­kek. elsősorban a hengerelt­áruk minőségét. Megkérdezték a minap, a Lenin Kohászati Művek egyik vezetőjétől, hogy hányán dol­goznak majd -az új nemes­acélműben. Csak annyit tu­dott mondani, hogy a beru­házás nem teszi szükségessé a létszám emelését, sőt... Pontos adatokkal azonban még nem szolgálhatott, mert most dolgozzák ki az új üzem munkaerő-igényét, szakmai összetétel szerint. Könnyű dolguk lett volna, ha egysze­rűen átveszik az NSZK-beli DEMAG cég létszámajánlá­sát, ez azonban hazai körül­mények között nem állja meg a helyét. Akkor sem, ha a szóban forgó külföldi partner szállítja a technológiai be­rendezéseket és bőséges ta­pasztalatokkal rendelkezik hasonló nagyságú üzem za­vartalan működésének lét­szám-feltételeiről. Hogy mi­ért nem állja meg a helyét? Erre a szóban forgó vezető ilyeténképpen válaszolt: „Azt hiszem, nem kell magyaráz­ni az elvtársaknak .. Jóllehet, nem vagyok köz­gazdász, én is értettem a szóból. Az új műben többen dolgoznak majd, mint egy hasonló nagyságú német gyárban. Mert nálunk nem szipolyozzák ki a végsőkig a dolgozók erejét, alkotó ked­vét.. Idáig rendben is lenne a dolog. De számos jel mutat arra, hogy nálunk (csaknem —) mindenki inaszakadtáig vég- zi az építő munkát. A minap kora délelőtt sorban álltam egy élelmiszerbolt pénztára jövendölése alapján — az ember szántszándékkal rohan vesztébe, úgy, hogy önnön nagyságát, hatalmasságát fi­togtatva, de nem ismerve és lebecsülve a természetet, környezetét gyilkolja és rom­bolja? Jögos-e a kétségbeesett sikoltás, mely szerint az em­ber, rövid történelme során (amióta a természet élővilá­gának tömkelegéből kiemel­kedett) nagyobb pusztítást vitt végbe a planétán, mint a geológiai kataklizmák együttvéve? A szakirodalom jegyzi, hogy eddig hány ál­lat- és növényfaj pusztult el. Tudjuk, hogy a londoni szmog halálos áldozatokat szed. A japán halászok hi­ganymérgezést kaptak... De nem kell ilyen messzi­re menni a példákért. Az iparilag fejlett borsodi vidék markánsan jelzi az iparosodó, civilizálódó világ minden el­lentmondását. A .Sajó az ország legszeny- nyezettebb folyója. A hajdan előtt. Állíthatom, hogy a pénztáros kisasszony keze úgy járt, mint a motolla, az előttem és a mögöttem állók mégis türelmetlenkedtek. Va­lószínűleg azért, mert jócs­kán benn jártunk a munka­időben és siettek volna visz- sza a bolthoz közel fekvő in­tézmények, irodák íróasztala mellé, hogy legjobb tudásu­kat és erejüket latba vetve, pótolják a vásárlásra, uzson- názásra fordított munkaidőt. Hát nem megható ez az igye­kezet? De ez még semmi! Miköz­ben ott álltunk, álldogáltunk, (a másik pénztárgépet nyil­ván a termelékenység növe­lése érdekében nem használ­ják!), megérkezett egy sör­szállítmány. A rakodómun­kás talicskájával úgy rontott keresztül a soron, hogy alig győztünk félreuőrálni előle. Valaki a bokáját tapogatva ki is fejezte rosszallását, mi­re a derék dolgozó azzal vá­gott vissza, hogy neki sietnie kell. Gyakran látok a zebrán teljes sebességgel átszáguldó dömpereket. Jóllehet, testi épségüket veszélyeztetik, én tudom, hogy szemük előtt a szállítási terv teljesítése, sőt túlteljesítése lebeg. A minap megpróbáltam szóba elegyed­ni egyik nagy áruházunk el­adójával. de egy türelmetlen félmondatnál nem tudtam többet kicsikarni belőle. Nem sértődtem meg, hiszen ha ő áruismertetőt tart, akkor nem tudja maradéktalanul Gazdag ez a táj Ez év februárjában több érdekelt szerv közreműködé­sével számba vették Borsod környezetvédelmi helyzetét és feladatait. A jelentés megál­lapította, hogy az itt kiala­kult ipari bázis, a mezőgaz­dasági termelés, a települé­sek (többnyire nem kellően közművesített települések) kölcsönhatásából következik, hogy a környezetet károsító hatások fokozottan érvénye­sülnek. Gazdag ez a táj: iparban is, természeti kincsekben is, műemlékekben is. És tagad­hatatlan, hogy milyen óriási erőfesztések történtek, A He- jőcsabai Cementgyár (hányán félték az új üzemet? !) nem porol és nem füstöl. A legna­gyobb szennyvízkibocsátónak számító leninvárosi ipari övezetben olyan biztonsági intézkedéseket hoztak, s ellátni más irányú kötele­zettségeit, csökken az inten­zitás, visszaesik a forgalom. Találkozom a borkóstolók környékén „halálosan fáradt” értelmiségiekkel, akik — mint mondják — utálják a szeszt, de mit tehetnek, ha csak két-három pohár hegyaljai­val tudják felüdíteni nyúzott idegeiket. Es látok a mis­kolci élelmiszerboltok kör­nyékén olyan „halálosan fá­radt” dolgozókat, akik néha meg sem tudnak állni a lá­bukon, hanem lepihennek a roppant fárasztó műszak után a söröskupakok közé. Ha nem túl vonzó látványt nyújt egy-egy új lakónegyed, ha a beköltözők panaszkodnak a púpos tapéta, vagy a rosz- szul záródó ajtók vagy ablak miatt, én anélkül is tudom, hogy az illetékesek monda­nák: a túrfeszített munkain­tenzitásban kell a tervezési, kivitelezési hibák okát ke­resni. A példákat sorolhatnám to­vább. De akármennyit gyűj­tenék is össze, csakis azt a következtetést vonhatnám le a végén, hogy nálunk (csak­nem —) mindenki teljes ere­jét és tudását latba vetve dol­gozik. Hogv a végeredmény nem mindig ieazolia a nyüzs­gést és a halálos fáradtságot? Azt hiszem, ezt az anróságot most figyelmen kívül hagy­hatom. Azért is. mert e té­mára, erre a cikkre, több időm, energiám nem jut. Visszaesne a termelékenysé­gem. (bekes) Színe és Nem lazsálunk! a fixfizetéses erdészek, víz­ügyi és közegészségügyi szak­emberek dolga és gondja. Nálunk még nem tragikus a helyzet. A természet meg­bomlott egyensúlya még visz- szaállítható. Óriási eredmény az. hogy itt, Borsodban, a vi­zek ijesztő szennyeződését si­került megállítani. Noha. az ipari és mezőgazdasági ter­melés évről évre nő, s noha a vízellátásba bekapcsolt la­kások száma évről évre több lesz, a vizek romlásának nö­vekedése megállt. Pénz, sok pénz, és okos, de ha kell. kemény rendeletek szükségesek ahhoz, hogy megmaradjanak, megéljenek a füvek és a fák, a fákon a rigó, s a fában, rigóban gyö­nyörködő ember. Mert erről van szó! Saját létünk a tét, s ezt ma, a Környezetvédelmi Világnapon akkor is ki kell mondani, ha patetikusnak és túlzónak tűnik is. (brackó) Városfejlesztési ankét Lassan végéhez közeledik a. borsodi műszaki hetek ren- > dezvénysorozat gazdag prog-, ramja. Néhány érdekes, so­kakat érdeklő ankétra, elő­adásra azonban még csak ezután kerül sor. Ezek között első helyen említhető az MTESZ Borsod megyei Szer­vezete és az Építőipari Tu­dományos Egyesület miskolci csoportja e heti, kétnapos ankétja, amely a VI. és a VII. ötéves tervi miskolci la­kásépítési feladatok előkészí­tésével foglalkozik. A június 6-án. kedden 9 órakor, a 'miskolci Technika Házában kezdődő ankétot Bérezi Béla, a Kommunális Bizottság elnöke nyitja meg, majd a lakásépítési területek kiválasztásáról, a területfej­lesztési és -rendezési össze­függésekről (dr. Horváth Bé­la, városi főépítész), a lakó­területek vízellátásáról és csatornázásáról ( Szabó Atti­la osztályvezető és Portving- ler István irányítótervező, MÉLYÉPTERV). a lakóterü­letek elektromos energiaellá­tásáról fPíeichardt Sándor igazgató. ÉMÁSZ). a lakóte­rületek gázellátásáról, (Kato­na Zoltán üzemegység-vezető, TIGÁZ) hangzanak el elő­adások. Délután újabb négy. más­nap. szerdán pedig egy elő­adás és hét felkért hozzá­szóló előadása gazdagítja az ankét programját. Szerdán délelőtt az elhang­zottak alapián vitát nyitnak, A kétnapos ankét tapasz­talatait Kollátb Sándor, a vá­rosi pártbizottság titkára, a várospolitikai bizottság elnö­ke foglalja össze. i 3(c Ki gyalog, ki autóval. 11 (E. Várkonyi Péter felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom