Déli Hírlap, 1978. június (10. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-28 / 150. szám

Tudományos ülés Tervek, területek, épületek Az általános iskolások egészségügye Kétévenként tartja tudomá­nyos ülését a Fodor József is­kola-egészségügyi Társaság, melynek fő célja az iskola­egészségügy, a gyermek- és ifjúságvédelem támogatása, or­vosok, pszichológusok, pedagó­gusok, jogászok és egészség- ügyi dolgozók együttműködé­sével. A társaság soron következő tudományos továbbképző ülé­sének Miskolc ad otthont, holnap délelőtt -él 10-től jú- lius elsejével bezárólag a Nehézipari Műszaki Egyete­men találkoznak. Az ülést az Egészségügyi Minisztérium, az Oktatási Minisztérium, a Ma­gyar Vöröskereszt, a Peda­gógusok Szakszervezete és a Borsod megyei KÖJÁL ren­dezi, fővédnökei dr. Zsögön Éva államtitkár és Hanga Mária oktatási miniszterhe­lyettes. A holnar. délelőtti négy előadás címei — Kör­nyezeti tényezők hatása gyer­mekintézményekben; Egész­séges és krónikus beteg gyermekek gondozásának szakmai és szervezési kérdé­sei Borsod megyei tapaszta­lataink tükrében; Forduló­pontok az általános iskolai korosztály fejlődésében; A pedagógia időszerű feladatai az általános iskolában —kö­rülbelül jelzik az ülés fő té­máját: az általános iskolá­sok e.észségügyének helyze­tét. Aratásra: sarló, kasza Nem exportált az idén ka­szát és sarlót a Szentgotthár­di Khszagyár, hogy a hazai igényeket kielégíthesse. A gé­pek rr ellett ugyanis változat­lanul szüksége van a nagy­üzemeknek e hagyományos aratási szerszámokra, főként a megdőlt gabonák levágá­sához; a háztáji gazdaságok, kiskertek pedig eleve ezek­kel dolgoznak. A hazai üz­letekbe 250 000 kaszát és 20 000 sarlót küldött a gyár a mostani gabonabetakarí­tásra. Felderítés a Szepesi-zsombolyban (Sólymos László felvétele) A Vöröskereszt szervezi Hegyi mentőcsoportok A Vöröskereszt Borsod megyei vezetősége mellett működő elsősegélynyújtási munkabizottság tegnapi ülé­sén úgy határozott, hogy az év második felében meg­szervezik az elsősegélynyúj­tást oktatók továbbképzését. Az ülés másik fontos fel­adata a különleges elsőse­gélynyújtó szakcsoportok ki­alakítása volt. A Vöröskereszt V. kong­resszusa határozataira figye­lemmel, Borsodban barlangi, vízi és hegyi mentőszolgá­latot kell létrehozni, s or­szágúti segélyhelyeket kell kialakítani. Ez utóbbi min­tapéldáját Vas megyében már elkészítették. Kis fahá­zakat rendeztek be azokon az útvonalakon, ahol csak egymástól távol találnak megfelelő segélynyújtási le­hetőséget a gépkocsivezetők, az árra járók. Hétvégeken és ünnepnapokon e helyeken vöröskeresztes aktívák tar­tanak ügyeletet, de amikor üresek a házikók, akkor is jól látható helyen helyezik el a kulcsot, houy akár önel­sősegélyt is nyújthasson a balesetet szenvedett. Me­gyénkben különösen a sze­rencsi útón lenne nagy szük­ség hasonló segélynyújtó he­lyekre, ennek azonban — mint kiderült — egyelőre gá­tat szab az anyagi feltételek hiánya. A megoldás miként­jét tovább kutatják az illeté­kesek ... A barlangászok mintegy nyolc éve már létrehozták elsősegélynyújtó szervezetü­ket, ez azonban már elavult. A felfrissítést valamennyien szívesen vállalják, így rövidé- sen megalakulhat a MEAFC- barlangkutatók nét-es táborá­ból a barlangi mentőcsoport. A természetjárókra, a téli sportok szerelmeseire számí­tanak a hegyi mentőcsoport kial-kításánál. A megfelelő .felszereltség egyrészt megvan, másrészt a bányamentőktől, a tűzoltóságtól, a mentőktől megkapják a rövidesen meg­szervezendő csoportok. A barlangkutatók már nagy gyakorlattal rendelkeznek e téren, hiszen a rendőrség minden esetben az ő segít­ségüket igényli, ha eltűnt gyermekek, felnőttek után a Bükkben kell nyomozniuk. A különleges csoportok fel­állításával valamennyien nyerünk majd, hiszen mind­annyiunkat érhet baleset. Július 1-én lejár a határidő Személygépkocsik kötelező felelősségbiztosítása Exvlk ismerősöm a minap panaszolta: gépjármüve műsza­ki vizsgáján a forgalmi enge­délyét csak két hónapra hosz- szabbftotlák meg, noha több ezer forintot költött a gépko­csira, s műszakilag rendben is volt minden. Csakhogy ismerő­söm megfeledkezett arról, hogy befizesse a kötelező gép­jármű-felelősségbiztosítás diját. Miután igazoló lapjában nem szerepelt a posta befizetést bi­zonyító pecsétje, Csak ideigle­nesen kaphatta meg a forgal­mi engedélyt. Dr. Fövényessy Józseftől, az Állami Biztosító megyei igazgatójától kérdeztük: mire kell ügyelniük a gépjármű- vezetőknek a díj befizetése­kor? — Mindenekelőtt arra, hogy a díjbefizetés esedékessége személygépkocsiknál a nap­tári év január 1. és július 1. napja, míg motorkerékpárok­nál január 1. A jelenlegi gyakorlatnak megfelelően, az autósok az esedékességtől számított hat hónapon, míg a motorosok egy éven belül pótlékmentesen kiegyenlíthe­tik a féléves, illetve éves dí­jat. Azoknak viszont, akik­nek műszaki vizsgára kell vinni gépjárművüket, min­denképpen előtte kell a be­fizetést megtenni, mert az igazolás nélkül a forgalmi engedélyt csak rövid időre hosszabbítják meg. A posta- utalvány „értesítés”, illetve „feladóvevény” szelvényré­szén található kockákba pon­tosan írják be a gépjármű forgalmi rendszámát, ugyan­akkor a díj igazoló lapon —, amelyet a MERKUR-nál kap­tak a kocsi átvételekor, vagy az időszakos műszaki vizs­gán adnak át a vizsgáztatók — tüntessék fel a befizetés dátumát, a jármű rendszá­mát és a forgalmi engedély számát is. A postahivatalok csak a befizetéssel egyide­jűleg adhatnak igazolási bé­lyegzőt, ezért ne feledjék el, hogy a csekket és a díjiga­zoló lapot együtt kell r pos­tán átadni és lebélyegeztetni. — Mennyi a kötelező gép­jármű-felelősségbiztosítás di­ja? — Személygépkocsikra egy évre 460 forint, motorkerék­párokra pedig 100 forint. A határidőt elmulasztó autósok­nak 200, motorosoknak pedig 100 forint pótdíjat kell fizet­niük. Érdemes tehát a sze­mélygépkocsi-vezetőknek igyekezniük, hiszen alig két és fél nap áll rendelkezésük­re a határidő lejártáig. (tóth) Háromnapos tanácskozás után, tegnap befejeződtek a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán az anyanyelvoktatási napok. A programban külön hangsúlyt kapott a szeptemberben be­vezetendő új tanterv alkal­mazása az anyanyelv okta­tásában. Hol szorít az építőipar cipője? Az országgyűlés építési és közlekedési bizottsága a na­pokban készített mérleget az építőipar múlt évi munká­járól. Ábrahám Kálmán épí­tésügyi és városfejlesztési miniszter elmondta, hogy az építőipar a tervet túltelje­sítve, 1911-ben 6,6 százalék­kal több építési-szerelési munkát végzett az előző évi­nél. A gépesítés, a jobb munkaszervezés, a munkafe­gyelem javítása kétségtele­nül hatott az eredményekre, bár a tanácskozáson mégis a további feladatokra, a munka javítására koncent­ráltak. A miniszter hangsúlyozta, hogy a nagyberuházások még mindig viszonylag las­san készülnek, ezért a ki- e ínéit építkezéseken dolgozó vállalatok az eddiginél is több gépet, felszerelést kap­nak a jövőben. Sok a teendő a lakótelepi építkezéseknél is, hiszen a határozatok, az utasítá­sok ellenére többnyire kés­ve készülnek el az üzletek, az óvodák, a bölcsődék. Egészében kedvező a ta­valyi lakásépítés képe: a ter­vezett 88 ezer helyett 93 400 új otthont adtak át. A több­let elsősorban a kisiparosok és a lakosság munkájának köszönhető, hiszen az építő­ipar nem tudott megbirkóz­ni feladataival. A miniszté­rium vizsgálata szerint a la­kásépítéssel összefüggő fon­tos döntések késve szület­nek, nincs minden rendben a műszaki előkészítéssel, baj van a beruházók, hatóságok és az építők együttműködé­sével. Talán véletlen egybeesés­ről van szó, de a Borsod me­gyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága is csaknem ezzel egyidőben tárgyalta a jövő évi lakás-, és az 5 millió fo­rint értékhatárt meghaladó egyéb állami beruházások előkészítésének helyzetét. Megállapították, hogy a lakásépítési területek fel­szabadítása megtörtént, kivétel csak az edelényi já­rásban, Múcsonyban és Al- berttelepen levő, gazdaságo­san helyre nem állítható bá- nyászlakások pótlására ké­szítendő célcsoportos lakások területelőkészítése. Itt a bá­nyászat mindig csak egy, 24 lakásos épület helyén végzi el a szanálást, a további te­rületek felszabadítása csak az új épületek elkészülése után történhet meg. A közműhálózat kiépítése valamennyi területen megfe­lelő. Kazincbarcikán és Öz- don viszont kapacitáshiány r I r | r ■ • mm FELVÉTELT HIRDET új, modern, most beüzemelt karbantartó részlegéhez az alábbi munkakörben. • LAKATOS • ASZTALOS • VÍZVEZETÉK-SZERELŐ • MŰSZERÉSZ • GÁZSZERELŐ • FELVONÓSZERELŐ © ESZTERGÁLYOS • KŐMŰVES • ÜVEGEZŐ O AUTÓSZERELŐ • VILL. MOTORTEKERCSELŐ © KOZPONTIFÜTÉS-SZERELÖ © GÁZKAZÁNFÜTÖ • SEGÉDMUNKÁS Bérezés kollektív szerződés szerint. Vidékiek részére útiköltséget térítünk. Jelentkezés helye: Miskolc I., Kőris Kálmán u. 4. sz. 3^ Ez a módszer gazdaságos: lenn üzlet, fenn lakás. miatt mutatkozik némi le­maradás. A legtöbb építési területen részletes rendezési terv vagy beépítési terv áll ren­delkezésre. Kivételt képez a sajószent- péteri 16+4 célcsoportos la­kás kiviteli tervdokumentá­ciója, a kivitelezői kapacitás bizonytalansága miatt. Amennyiben a 16 lakást a Miskolci Építőipari Vállalat építi — kohósalakblokkos technológiával —, az ÉSZAK­TERV csak 1979 első ne­gyedévére vállalja a terve­ket. Ez a határidő viszont kizárja, hogy ezek a lakások még a jövő évben elkészül­jenek. A célcsoportos lakásépíté­sekhez, ahol házgyári tech­nológiával dolgoznak, ele­gendőnek bizonyul az építő­ipari kapacitás. A hagyomá­nyos, illetve az alagútzsalus technológiával épülő lakások építésénél viszont a befejező szakipari mun­kákhoz nincs elegendő szakember. Ha kisebb építőipari szerve­zetek és kisiparosok besegí­tenek, akkor így elkészülhet­nek a tervezett lakások. Nagy munka vár az épí­tőkre 1979-ben is, hiszen Miskolcon 1980-ra kétezernél több lakást kell átadniuk. A területelókészítés megfelelő, s a többi között az avasi la­kótelep III. ütemének 692, a belvárosi lakótelep I. ütemé­nek 165 lakását kezdik meg építeni. Tervezik, hogy a Mátyás király utcán 380, a belváros 27-es tömbjében 110, a Szinva-part és a Nép­kert környékén 273 új ott­hont hoznak tető alá. A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága elé tárt, az ál­lami beruházásokat tükröző helyzetkép szerint az előké­szítettséget és a megvalósí­tás várható körülményeit fi­gyelembe véve, négy csoportba sorollak a jövő évben megkezdődő építkezéseket. Az első kategóriába azok- kerültek, amelyek esetében számítani lehet a tervidő­szakban történő megvalósur lásra, befejezésre. Ilyen töb­bek között Miskolcon 99 egyéb állami lakás, az Ava-- son egy 200 és egy 100 fé­rőhelyes óvoda. A harmadik kategóriába olyan tíz beru­házás tartozik, amelynek a megvalósítását — az érintett tanácsok, beruházók opti­mista megítélésével ellentét­ben — nagyon kritikusnak és kérdésesnek tartják a megyei tanács illetékesei. Ilyen többek között Miskol­con a 3. számú fő közlekedési út bevezető szakasza, Ka­zincbarcikán egy 12 tanter­mes általános iskola, az ózdi strand, a 114. számú Miskol­ci Szakmunkásképző Intézet 6 tantermes bővítése. Végül olyan beruházások­ról volt szó, amelyek meg­valósításának semmi reális alapja nincs 1980 végére. Ilyen a miskolci szennyvíz- tisztító II. üteme, a sátoral­jaújhelyi tűzoltólaktanya és az ózdi tanácsháza. Vala­mennyinél kialakulatlan a tervezési program, vagy bi­zonytalan az építői kapaci­tás, vagy nincs kivitelezési terv. Érdemes visszatérni né- hánv mondat erejéig az or­szággyűlés építési és közle­kedési bizottságának ülésén elhangzott javaslatokra. Töb­ben érveltek amellett, hogy akár a lakásépítés csökken­tése árán is. de időben adják át az új la­kótelepek üzleteit és orvo­si rendelőit. Mások viszont a lakásépítés csökkentése helyett azt ja­vasolták: aknázzák ki az építőipar még meglevő tas- talékait... O. E. Közlekedés és környezet Tegnap megkezdte munká­ját Szolnokon a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat XI országos egészségügyi ván­dorgyűlése. A háromnapos tanácskozás központi témája: a környezetvédelem egészség- ügyi kérdései. A résztvevők megvitatják a közlekedés környezetkárosító hatásait. 5z abból adódó egészségügyi fel- datokat, foglalkoznak az egészségügyi ismeretterjesztés módszertani kérdéseivel. A vándorgyűlés alkalmából ki­állítás nyílt a környezetvé­delem egészségügyi vonatko­zásairól. tantak »Hatra

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom