Déli Hírlap, 1978. június (10. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-20 / 143. szám

Csak kellő közönnyel kell körülvenni?... 3)c Bár nyár van, üresen árválkodik a tanmedence, s a postaládát sem használják. Még egy évig... Egy 1973-ban megjelent feuf mány rend elet értelmé­ben a különböző úttörőtábo­rok felügyeletét a KISZ-töl á' tanácsok vették át. A KISZ Borsod megyei Bizott­sága gondolt egy merészet, s a., DédeStapolcsányban levő Úttörőtábort megtartotta sa­ját kézelésében. A KISZ Központi Bizottsága ugyanis határozatában kimondja: megyénként célszerű egy út- törötábor s, egy KISZ-iskola létrehozása. Déd esen most úttörőparadicsommá vará- zSólják át az egykori úttörő- vezető-képző tábort... ‘Sáqptó fioltán, a KISZ Bor- ‘ sód niervei Bizottsága gaz­dasági osztályának vezetője: .._l— A KISZ Központi Bi- , zottsága támogatta elképzelé- ■ síinket, s hasonló támogatást : kaptunk Ózd járás párt-; ta- , nácsi és ifjúsági szervezetei- , tői. A jelentős értékű társa- .dalmi munka mellett mint­egy 5 millió forintot fordít­hatunk az ország egyik leg­modernebb váltótábora ki- , építésére, fejlesztésére. A tá­bor ugyanis, amellett, hogy a megye úttörővezetőinek kép- . zését, az úttörők táboroztatá- . sát szolgálja, az országos . váltótábor egyik bázisheiye iesz. Így lehetőség nyílik majd arra, hogy a mi paj­tásaink az Alföldön üdülje­nek, s. az* ottaniak a hegyek között tölthessék szünidejük egy részét. A táborban serény munka folyik. Tavaly elkészült a 8x16 méteres tanmedence, amelyben akár már fürödni is lehetne. Ha — nem lenne : igen hideg az ide érkező víz. Miután ezt a KÖJÁL is ész­revételezte, megkezdődött a kazánház építése, ahol meg­felelő hőmérsékletűre mele­gítik a vizet. Kivitelező hí­ján mind a faházak alapo­zását, mind a kazánházak építését a nagybarcai terme­lőszövetkezet építőbrigádja -végzi. ■ B í — Hulottuk, fogy a tábor­ban követik az ózdi példát. Miről is van szó? — kérdez­tük Vodilla Barnától, az Özd járási Hivatal elnökétől. — Köztudott: tőlünk indult el az a kezdeményezés, hogy « kultúrolthonokban torna­termeket alakítsunk ki. Szor­galmaztuk a járásban az úszótanmedencék építését is. Nemrég Sajókazán és Bor- sodnádasdon adtunk át ha- sonló létesítményeket, s úgy gondoltuk, hasznos lesz, ha a dédestapolcsányi táborban Is megismerkednek a fiatalok az úszás alapelemeivel; aki pedig már tud úszni, az to­vábbképezi magát. Ezért is kértük fel a Sajó—Hangony menti Víztársulást, építsenek ide is tanmedencét. A kérés — mint megannyi más he­lyen — itt is meghallgatás­ra talált. ■ ■ A tanmedence egyelőre üresen fogad bennünket, de már nem sokáig. Augusztus­ra — mint az építők ígérik — elkészül a kazánház, s ak­kor jöhet a víz. Már a hely­színen van a Marabu-kazán is, amelyet az NME Vegy­ipari és Automatizálási Fő­iskolai Karától, Kazincbarci­káról vásároltak — könyv­jóváírással. (Ott ugyanis gáztüzelésre tértek át.) Né­hány napon belül pedig meg- <ezdődik az els^ faházak összeszerelése. Többségük ok­tóberben és jövő év tavaszán érkezik a helyszínre, az ösz- szeszerelés, bútorozás és egyéb munkálatok után vár­hatóan jövő júniusban nyit a tábor, ahol egyszerre 150 pajtást tudnak fogadni. ■ ■ Az anyagi , lehetőségek szabnak majd határt annak, mikor fejlesztik tovább a lé­tesítményt. A konyha, az ebédlő és társalgó már eleve júgy készül, hogy 200 pajtást tudjon kiszolgálni. A roman­tikus, kitűnő levegőjű kör­nyezetben kézilabda-, röp­labda-, tollaslabda-pálya is épül, a tábor kerítése körül húzódó erdei tornapálya mel­lett. Igazi úttörőparadicsom­má fejlesztik tehát Dédes- tapolcsány egykori úttörőtá­borát. (tóth) A MIK hőszolgáItató főosztálya értesíti a diósgyőri városközpontban és Majláthon lakó kedves fogyasztóit, hogy karbantartási munkák végzése miatt a melegvíz-szolgáltatást 1978. JÚNIUS 19-TÖL JÚLIUS 6-10 szüneteltetni fogja Közgazdasági nyári egyetem Mintegy nyolcvan külföldi résztvevőt várnak az aug. 7 és 19 közölt,— hetedik al­kalommal — megrendezésre kerülő Közgazdasági Nyári Egyetemre. Eddig a Szovjet­unióból, az NDK-ból, Len­gyelországból. Bulgáriából, Csehszlovákiából, Kínából, Olaszországból, az NSZK-ból. az Egyesült Államokból. Kanadából és Svájcból je­lezték részvételi szándékukat közgazdászok, pénzügyi és üzemi szakemberek. Az előadások áttekintik a többi között a magyar gaz­Rugalmas munkaidő Tanmedence és erdei tornapálya Cttörőparadicsom Dédestapolcsányhan Van annak már vagy nyolc esztendeje is, hogy a magyar sajtóban először bukkant fel egy — kizárólag külföldi pél­dákkal illusztrált — beszámoló a rugalmas munkaidőről. Valamit — csak rövid emlékeztetőként — a módszer lénye­géről: mások, másutt rájöttek arra. hogy seregnyi munka­helyen és munkakörben nem kell kőbe vésett parancsolat­ként tisztelni a hagyományos — például: reggel nyolctól délután négyig, fél ötig tartó — munkaidőt. Legfőképpen azért nem. mert ezeken a munkahelyeken gyakran előfor­dul, hogy bizonyos Időszakokban egyszerűen nincs mit csi­nálni. A munka jellege is olyan, hogy könnyűszerrel átcso­portosítható, átrendezhető. Kitalálták tehát a rugalmas mun­kaidőt, ami hasonlít a mi jól bevált csúsztatás! módsze­rünkhöz. Vagyis: ha sok a munka, túlóráznak, ha keve­sebb, vagy éppenséggel semmi, akkor a korábbi túlórákat „lecsúsztatjuk”. A rugalmas munkaidő nem más, mint az intézményesített csúsztatás általánossá tétele. Az ötlet bevált, olyannyira, hogy Európában jelenleg vagy 15 millióan dolgoznak rugal­mas munkaidőben, persze a módszer lényegéhez tartozó szabályok szigorú betartásá­val. A nap bizonyos idősza­kában, az úgynevezett blokk­időben, mindenkinek a mun­kahelyén kell tartózkodnia. Ezt megelőzően, illetve ez­után, ki-ki saját maga hatá­rozza meg a munkaidejét. Az eredmény pedig: nyugodtab- bá, fegyelmezettebbé és szer­vezettebbé vált a munkavég­zés, mert a munkavállalók elemi érdeke, hogy a lehető legésszerűbben gazdálkodja­nak saját idejükkel. Ráadásul a minimumra csökkent az úgynevezett törtnapi hiányzá­sok aránya, lévén, hogy a személyes ügyeket egyszerűb­ben, könnyebben intézhetik az emberek. / Nagy titokban kipróbálták Nyolc évvel ezelőtt azt a bizonyos újságcikket néma csend, vagy jobb esetben, a zagyva butaságoknak kijáró megvető kézlegyintés követte. Két évvel később híre jött, hogy az egyik fővárosi ke­reskedelmi vállalat, nagy ti­tokban, és csak próbaképpen bevezette a rugalmas munka­időt — teljes sikerrel. Nem az alkalmazottak, a ^vállalat vezetői mondták: olyan ered­ményeket értek el, hogy ha rajtuk múlik, soha nem tér­nek vissza a merev munka­időhöz. Szerencsére rajtuk múlott, azon egyszerű ok mi­att, mert a munkarend sza­bályozása vállalati belügy, nem kell hozzá felsőbb en­gedély. Megpróbálta néhány más vállalat is, hírek érkez­tek a szocialista országok­ból is... Aztán az Il­letékesek elhatározták — úgy másfél éve —, hogy hivatalos kísérletet indítanak nem is tudom hány vállalat részvé­telével, tapasztalatok szerzé­se céljából. iVem kell hozzá engedély Hogy e kísérlet végül is milyen eredményre vezetett — s hogy egyáltalán lezá­rult-e? —, arról nem tudni, de aligha lenne érdekes. Az a néhány tucat vállalat, in­tézmény, ahol már évek óta alkalmazzák a rugalmas munkaidőt, tökéletes kísérleti daság felszabadulás utáni fejlődését, a magyar népgaz­daság helyzetét, fejlődési irá­nyait, gazdaságirányítási rendszerünk, valamint az ár- és a vállalati jövedelem- szabályozás aktuális kérdé­seit, a szocialista nagyválla­lat korszerű igazgatási mód­szereinek magyar gyakorla­tát, mezőgazdasági politikán­kat. A TIT budapesti szerveze­te és a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetem a program keretében ü zero­es gazdaságlátogatásokat szer­vez. alanyként fogható fel; egyet­len egy sem akadt közülük, ahol visszatértek volna a ha- gyományos munkaidő-beosz­táshoz. A tapasztalatok min­denütt és egyértelműen ked­vezőek. S a rugalmas mun­kaidő mégsem terjed Ma­gyarországon úgy, ahogy az — a módszer előnyeinek is­meretében — elvárható len­ne. Pedig mint tudjuk, nem kell hozzá hivatalos, ha úgy tetszik központi engedély ... Csakhogy: a kezdeményezé­sek, engedélyezési herce­hurcák, és tilalmi táblák nél-' kül is megbuktathatok. Csak kellő közönnyel kell körül­venni az újdonságokat, csak éreztetni kell a „nem tiltjuk, de nem is támogatjuk...” színezetű álláspontot, csak fel A Pártélet most megjelent júniusi száma több borsodi, miskolci témát is előtérbe helyez. Már a témák felsoro­lása érzékelteti, hogy a fo­lyóirat átfogó képet kíván adni e területről. Szó esik e cikkekben az alapszervezeti munka tervezéséről, a járási pártbizottságok tevékenysé­géről, a vezetői utánpótlás neveléséről, s a Lenin Ko­hászati Művek épülő új acél­művéről. EMBERISMERETTŐL FÜGG... A „Tanácskozás az alap­szervezeti munkáról” című összeállításban olvasható Új­helyi Tibornak, a megyei pártbizottság titkárának kor- referátuma, amely egy orszá­gos tanácskozáson hangzott el. Vezérelve a következő: „Ahol Idejében érzékelik a problémákat, ahol sokoldalú és megalapozott tájékozol tsággal rendelkeznek a párttagok és a tisztségviselők, ott könnyebb a határozatokból adódó helyi fel­adatok megfogalmazása, az em­berek mozgósítása, a végrehajtás ellenőrzése ... A pártszervezet te­kintélyét, politikai szerepét nein az fejezi ki, hogy hány kérdéssel foglalkozik, hanem milyen mó­don teszi azt A kérdés politikai jelentősége dönti cl, hogy kel!-e azzal a pártszervezetnek foglal­koznia. így valóban rangot kap­nak a pártszervezet állásfogla­lásai, és javul a munkamegosz­tás is.” „Az alapszervezetek a ká­derutánpótlás bázisai” című cikk arról tájékoztat, hogy a Diósgyőri Gépgyár párt- alapszervezeteiben nagy fi­gyelemmel kísérik a vezetői feladatokra alkalmas dolgo­zókat. törődnek továbbképzé­sükkel. „Az ott dolgozó kommunisták készségétől, emberismeretétől, függ, hogy hány tehetséges em­bert fedeznek fel . , Ahhoz, hogy a munkások elinduljanak a ve­zetővé válás útján, az első ösz­tönzést az alapszervezettől kap­ják meg. ott biztosi*’ák számuk­ra a rendszeres politikai és szak­mai kénzést. megbízzák ökot fel­adatokkal. átsegítik az első ne­hézségeken ...” ACÉLMŰ ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM Előremutató ismertető az „Épül a Lenin Kohászati Mü­kell villantani néhány jól csengő — ám lényegét te­kintve üres — frázist, s már­is a bátortalanság válik a jellemző magatartásmóddá. Fizikai munkások körében is Tévhit, hogy a rugalmas munkaidő bevezetésének ko­moly anyagi, műszaki és egyéb feltételei vannak. Egy­szerűen elemi szervezési ten­nivalókat kell elvégezni. Tév­hit továbbá, hogy csak bizo­nyos alkalmazotti munkakö­rökben vezethető be (s ily módon bizonyos társadalmi feszültségek forrásává válhat, tehát politikailag is megfon­tolandó!). Gyárak tucatjai­ban alkalmazzák fizikai mun­katerületeken és most egy hazai vállalat is áttér a fizi­kai munkások körében alkal­mazható változat bevezetésé­re. És a legnagyobb tévedés azt hinni, hogy ha egy szer­vezési módszer szokatlanul új, ráadásul a világ más tá­jain találták fel, akkor azt nekünk eleve gyanakvással kell fogadni. VÉRTES CSABA vek új acélműve” című írás a Pártélet-ben. „A nagy beruházást összeggel épülő acélmű nemcsak a kohá­szati ágazat technológiai, tech­nikai színvonalát növelt, hanem mint alapanyagtermelő, jelentő­sen hozzájárul a gépipar fejlesz­téséhez is.’* Minden miskolci lakost kö­zelről érintő kitétele a cikk­nek: „ ... a beruházáson belül a gyártástechnológiai és környezet, védelmi érdekek összhangjának megteremtésével a mai nemzet­közi gyakorlat legmagasabb szintű környezetvédelmi rendsze­rét kívánjuk megvalósítani.” HASZNOS KARSZTVIZEK A Hidrológiai Közlöny cí­mű tudományos folyóirat Idei 4. számának Indító cikke a Bükk hegység hasznosítható karsztvíz-készletével foglal­kozik. „örvendetes, hogy több vízmű vállalat és vízhasznositó intéz­mény módot adott regionális karsztvizkutatásokra is, mint például a Miskolci Vízmű ...” Megtudjuk a tanulmány- •ból. hogy a környék számá­ra milyen hasznos a Blikk hegység „vízháztartási mér­lege”, hiszen a beszivárgás­ból fel nem használt karszt­víz-maradék, az úgynevezett „szabad, dinamikus karszt­vízkészlet” sok évi átlagban évi 35 millió köbméter. „ .,, a kitermelhető szabad karsztvizkészlet végeredményben kereken napi loo ezer köbméter értekre becsülhető.” S igen lényeges, hogy eny- nyi víz száraz évszakokban is nyerhető naponta. „A bükki karsztvizkészlet ed­digieknél nagyobb mérvű fel­használását az alacsony beruhá­zási és üzemköltségei, valamint a hegység körüli nagy Ipari és települési vízfogyasztélthoz vi­szonyított központi elhelyezkedé­se teszi szükségessé.” összeállította: BERECZ JÓZSEF öí pííebEí. az országban Tallózó* lapokban, folyóiratokban >)c Hogy a KÖJÁL rendelkezéseinek is eleget tegyenek, ka zánház épül a tanmedencéhez. A falak már állnak...

Next

/
Oldalképek
Tartalom