Déli Hírlap, 1978. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1978-05-16 / 113. szám

BNV-nagydíjat kapott Mire jó a zsugor­O sapka? Amikor a gép vezető keze­lőjének felteszem a kérdést, tudja-e, hogy a masinájával díjazott terméket gyárt, ta- gadólag ingatja a tejét. Nos, most már elárulhatom neki is, hogy a telexgépek teg­nap kopogták a hírt; odaítél­ték a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár nagydíjas termékeinek kitüntetését. Köztük volt a Tiszai Vegyi­kombinát polietilén palettás zsugorsapkája is. Megvallom, a hír olvas­tán nem voltam egészen tisztában vele, mit is takar ez az új fogalom. De akit egy kicsit is érdekel a cso- magolástechr: ka, vagy hiva­talból kell foglalkoznia vele, jó, ha megismerkedik e kü­lönlegességgel. Nem mond­hatjuk, hogy országunk a csomagolástechnika élvona­lában járna. E Tisza-parti gyár azonban már igen so­kat tett azért, hogy felzár­kózzunk. Kucsma Andrástól, a mű­anyag-feldolgozó gyár veze­tőjétől tudjuk, hogy a zsu­gorsapkák felhasználási te­rülete igen sokrétű. E spe­ciális műanyag elsősorban az európai szabványméretű ra­kodólapokra kiszerelt áruk gyűjtő- és védőcsomagolásá­ra szolgál. Előnye, hogy a terméket egyenletes szorító­erővel fogja össze, és rögzíti a raklaphoz, így akadályoz­va meg az elcsúszást. Védel­met nyújt az időjárás és a nedvesség ellen, ezért a por­szerű, papírzsákba kerülő termékek, amelyek zsugor­sapkát kapnak, szabadban Is tárolhatók. Ezt a csodamasinát a múlt évben helyezték üzembe, s azóta már számos gyár al- kálmazza nagy előszeretet­tel a zusgorsapkát. Többek között a konzervgyárak, a pamutfonóipari vállalatok, papír- és üveggyárak, vegy­llyénkor mindig sokat kapunk... Képviselői beszámoló a postán ipari üzemek. Az innen ki­kerülő fóliát tulajdonképpen a felhasználók zsugorítják, mégpedig zsugorító alagút- ban, vagy zsugorító kemen­cében. A műanyag-feldolgozó gyá: III-as csarnoka tágas és mo­dern. Szinte fel sem tételez­hető, hogy innen korszerűt­len termék kerüljön ki. Nagy József üzemvezető sze­rint, ha összehasonlítjuk e termék műszaki színvonalát a nemzetközi élvonal köve­telményeivel, azt mondhat­juk. hogy kiváló áru. Re­ménykednek, hogy igazán versenyképes lesz mind ' á hazai, mind a külföldi pia­cokon. Annak az üzemnek, amely naponta több mint száz csomagot bocsát útjára, már érdemes ezzel a csoma­golási módszerrel dolgoznia. Az NSZK-beli Reifenhäu­ser cég gépe hatalmas kék „luftballont” fúj, ily módon extrudálja a polietilént. A hozzátartozó gép aztán mé­retre vágja. A gépet mind­össze egy ember kezeli, s a segítőjének csak annyi a dol­ga, hogy a kész terméket le­szedje és becsomagolja. A minőségellenőrzők csak szú­rópróbaszerűen ellenőrzik, a legnagyobb felelősség a ve­zető kezelőé. Csontos Béla még arról sem tudott, mi­kor készült ..a pályamunka” a Budapesti Nemzetközi Vá­sárra. A gyáriak örömmel nyug­tázták a kitüntetést — már aki tudott róla —, s hogy nem ülnek a babérokon, azt a terveik sejtetik. Amikor kisétáltunk ebből a modern üzemből, arról beszélt az üzemvezető, hogy az idén még húsz-egynéhány mű- anyag-félSÖlgózó' gép pél" 'né­pesítik be ezt a csarnokot. Remélhetőleg, a hazai cso­magolóipar további fellendí­tésére. O. E. A hír annyi lehetne, hogy dr. Déváid József országgyű­lési képviselő tegnap délután a postaigázgatoság nagyter­mében képviselői beszámolót tartott. Egy tudósítás bővül­hetne annyival, hogy részt vett a beszámolón Koczka Antal, a postaigazgatóság vezetője, dr. Esztergályos László, a postaigazgatóság pántbizottságának titkára, hogy bevezetőt Szuchy Ró. bért, a Hazafias Népfront Miskolc városi Bizottságá­nak titkára mondott. Független a hírtől és a tudósítástól: még három kép­viselői beszámolóra kerül sor a hét folyamán, és minden beszámoló más lesz, más­más természete lesz az egyes fórumoknak. — Bacsásson meg, de ön miért jött el? — Szóltak. — Mit vár? — Még nem voltam kép­viselői beszámolón. Nem tu­dom, de a tévében is meg­nézem a hasonló műsoro­kat ... Mintegy kétszázan voltak a teremben, amikor elkez­dődött a beszámoló. Kicsit közéleti gyakorlatlanságunk terhére írandó, hogy jóllehet minden beszámoló jó beszél­getések fóruma lehet, keve­sen döttek kérdésekkel. A többség úgy ült be a te­rembe, mintha otthon húzná a székét a televízió .elé. — ön kérdez valamit? — Nem hiszem ... Dr. Déváid József a beszá­moló megkezdése előtt mond­ta: — Nekünk, képviselőknek kötelező megtartani ezeket a beszámolókat, ue túlzás nél- Kül mondom, hogy életszük­séglet is. Segítség ahhoz a munkánoz, amit végzünk, és amelynek a természetéről a választópolgár keveset tud. Keveset, mert a munkánknak a nagyobb része egyáltalán nem látványos. Az, nogy az országgyűlés egyes bizottsá. gaiban, az én esetemben az egészségügyi bizottságban milyen munka folyik, hogy hány vita, megbeszélés, ta­pasztalatcsere előz meg egy- egy országgyűlési ülésszakot, azt úgy érzem, el kell mon­danunk ... — Nem tudom, ön ugyan­így látja-e, de van egy olyas­féle tapasztalat, hogy a vá­lasztópolgár nem gazdálko­dik, vagy nem jól gazdálko­dik ezekkel a fórumokkal. Sokszor vetődik fel itt olyas­mi, ami nem közéleti, vagy olyan apróbb gond, amely közös, de nem igényel kép­viselői beavatkozást? — Képviselői tapasztala­tom, hogy én ezektől a fó­rumoktól sokat kaptam. De várjuk meg a beszámolót és utána folytassuk... A másfél órás beszámoló tartalmát elmondani itt leg­feljebb nagy vonalakban le­het. Témakörök: az ország politikai, gazdasági élete, s ugyanez más változatban: várospolitika. Az országgyű­lés munkája, a gazdasági feladataink. Szociálpolitika, építés, beruházások helyzete, egészségügy. Törvényelőké­szítő munka és a törvények vizsgája a társadalmi gya­korlatiján. Ellenőrzés. A beszámoló témája volt mindaz, amit naponta hal­lunk, amit élünk, amit talán tudunk is, de nem ilyen mélységben, és legtöbbször az összefüggések hátországa nélkül. Azt, hogy hogyan, mennyi idő alatt, milyen vázlat sze­rint készült a beszámoló, nem tudom, de a gyűlés után a résztvevők mondták: — Jó volt, mert úgy csi­nálta. hogy szinte beengedett az íróasztala mellé. Sok min­dent másképpen ért így az ember... A beszámolóhoz mindössze ketten szóltak hozzá. A gyors­író kihegyezett ceruzái meg­maradtak, a kérdésekre nem kell levélben válaszolni. — Nos. lehet, hogy most meglepődik — mondotta dr. Déváid József. — Azt mond­tam, hogy sokat kapok ezek­től a fórumoktól, de hát itt most'nem volt vita és én mégis azt mondom, hogy örülök a beszámolónak. Hi­szem, hogy az is jellemző, amit nem panaszolunk, hogy tapasztalati értéke ennek is van. Más dolog: az ember érzi, hogyan fogadják azt, amit mond. És ezekben a he­tikben valamennyien odaál- lünk a választóink elé. A sok embernek sokféle ta­pasztalata lesz, amit elmon­dunk egymásnak, ami a kö­zös műhelybe kerül. — Elégedett a találkozó­val? — Igen, de ez a ma. Hol. naptól egy másik beszélge­tésre, egy rétegtalálkozóra készülök .. BARTHA GABOR Elfő! lesz szó Ózta Özd város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága ma délután ülést tart. Ezen töb­bek között tájékoztató hang­zik el az Ózdi Járásbíróság munkájáról, s beszámolót hallgatnak meg a múlt évi költségvetésről. Perben — mindenkivel Nemrégiben a rádió Tör­vénykönyv című műsorában érdekes riportot hallottam. A riportalany elmondta, hogy húszezer forintot vesztett azon, mert nem ismert egy rendeletet. Jóllehet, a taná­csi ügyintéző is ludas volt a dologban, ez már mit sem segített a szép summa sor­sán. Mindezt csak azért bocsá­tottam előre, hogy hírül ad­jam egy jogi szakkör mai programját. Ma 14 órakor a 100. számú Ipari Szakmun­kásképző Intézetben dr. Tí­már László vezetésével Per­ben — mindenkivel címmel vitáznak a diákok. Mindezt azért tartjuk jó dolognak, mert manapság már nemcsak a jogászoknak kell, vagy jó ismerni a pa­ragrafusokat, hanem minden állampolgárnak. Mert ismert a mondás: a törvény nem tudása nem mentesít a fe­lelősségre vonás alól. Diplomahangverseny A Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskola Zeneiskolai Ta­nárképző Intézet miskolci ta­gozata ma délután folytatja III. éves végzős hallgatóinak diplomahangversenyét. Ez alkalommal a vonósoké a pó­dium ; Bach, Mozart, Schubert, Sosztakovics, Haydn, Brahms, Dávid Szymanowski művei szólalnak meg többek között. : : • A keszthelyi fürdővonat • Vasárnap: gyors a Tokaj előtt • Csatlakozás Kassára: 9-kor (Folytatás az 1. oldalról.) Az új menetrendben a Keszthely állomásra közleke­dő „fürdővonat” Miskolcról 6.50- kor indul majd, s Keszt­helyre 13.11-kor érkezik. Ün­nepnapokon Miskolcról Bu­dapestre mentesítő gyorsvo­natot indítanak 13.13-as in­dulással. Vasárnap, valamint a menetrendben meghirdetett napokon Miskolcról a Tokaj expressz indulása előtt 17.40- kor a jövőben egy gyorsvo­nat is közlekedik majd, amelyre helyjegy váltása ugyancsak kötelező lesz. Négy perccel korábban, 4.42-kor in­dul a jövőben Sátoraljaúj­helyről a Zemplén expressz, s 3 perccel később érkezik a fővárosba. A Budapestről Nyíregyházára reggel, illet­ve Nyíregyházáról a fővá­rosba délután közlekedő To­kaj expressz közvetlen kocsi­kat továbbít majd Csapra, illetve Csapról Budapestre. Budapest-Keleti pályaudvar­ról az eddigieken túl 7.55-ös indulással új személyvonat közlekedik majd. amely 11.20- kor érkezik Miskolcra. Vá­rosunkból ugyanakkor 9 óra­kor indul új személyvonat Budaoestre. Budapest-Keleti- ből az ünnepi forgalom idő­szakában. valamint a menet­rendben feltüntetett napokon 11.50- kor és 13.15-kor mente­sítő személyvonatok indulnak Nyíregyháza végcéllal. /MAGYAR /fUAMVASUTAK ív! Kisebb változásokat kellett végrehajtani a Miskolc—Sze­rencs—Sátoraljaújhely vona­lon, de ezek a munkába igyekvők, illetve onnan ha­zatérők .közlekedését neu érintik. A pályaépítés befe­jezése után kisebb mérvű menetrendváltozást ismét végrehajtanak majd. E vál­tozások meliett a 14.45-kor Szerencsig közlekedő sze­mélyvonat a jövőben 15.50- kor tovább közlekedik pénte­ki napokon Sátoraljaújhelyig. A hidasnémeti vonalon közlekedő személyszállító vo­natok menetrendjében váltó, zás, hogy a 8.45-kor Hidas­németiből közlekedő sze­mélyvonat a dolgozók kéré­sére a jövőben megáll Mé- rán, ugyanakkor a 6.39-kor Miskolcról induló szerelvény­nek Kassára lesz csatlakozá­sa 9 órakor. Ózd felől egyet­len változás van a menet­rendben: 1978. február 17-től nem közlekedik a 9513. szá­mú személyvonat, amely ko­rábban is kihasználatlan volt. A tornanádaskai vonalon Edelényből 5.27-kor új sze­mélyvonat indul Miskolcra, hétfői napokon. 23 perccel később. 19.37-kor indul majd á Tornanádaskáig közlekedő személyvonat a jövőben. Na­ponta fog közlekedni — a dolgozók kérésére — a 17.28- kor Miskolcról, illetve a 6.42- kor Tornanádaskáról induló személyvonat október 29-ig. Ezután csak a menetrendben 'eltüntetett napokon. Tíz nerccel később indul a va- árnap Mezőcsátig közieké. >ő. 9433. számú vonat. Megtudtuk továbbá, hogy ovább bővítik a „Nem do­hányzó!” állomások, illetve a személyszállító vonatokon a hasonló kocsik számát. Miskolcon emellett bővítik a óoggyászmegőrző automaták számát is. (tóth) Hírünk az országban Tallózó» lapokban, folyóiratokban A Magyar Nemzet most vasárnapi számában egy zempléni eredetű, majd két­száz éves, kéziratos politikai röp -atra hívja fel a köz­figyelmet Ruffy Péter cikke. (A cikk közvetlen miskolci vonatkozása, hogy a röpirat- nak a jeles riporterhez el­juttatott fénymásolata a Herman Ottó Múzeum kéré­sére készült, az itteni megye] könyvtárban.) »PARASZTOK DECRETUMA« A lap szó szerint ismerte­ti az 1790-ben keltezett, s a földesúri önkény ellen moz­gósító röpiratot, amelynek jellemzésére hadd álljon itt utolsó bekezdése: „Ezt a Currenst minden felé vigyétek, s ktildgyétek akiknek kezetekben akad, hogy a sze- gény sok kínt látott maga nyo­morúságán kesergő parasztság tudván magát mihez tartani egy szívvel légyen az egész Ország­ba, mert megh gondolni sem le­heti amicsoda nagy veszedel­met akarnak az Urak ránk hozni.** S a most előkerült pél­dány tanúsítja, hogy a leg­főbb érdekeltek valóban vit­ték haza, másolták, s adták tovább. „Három nagy fogalom becses emlékei ezek a röpiratok: anya­nyelvűnké, a hazai osztályküz­delmeké és a magyar nép .. . forradalmi készenlétéé.** ixÉRNÖKOK ÉS MUNKÁSOK KAPCSOLATA A Társadalmi Szemle má­jusi száma a miskolci Ne­hézipari Műszaki Egyetem szociológiai kutatóinak is­mertető cikkét közli a mér­nökök és munkások kapcso­laté ak alakulásáról, az Óz­di Kohászati Üzemekben vég­zett felmérés alapján. Az írás alaptétele: . „Az értelmiségi funkciók gya­korlásának leltei ele a munkások helyzetének és műveltségi szín­vonalának ismerete. Nem elég­gé feltárt és ismert kérdés, hogy mérnökeink látják-e feladatai­kat a munkásmüvelődés terüle­tén.” „Jogosan tehetjük fel azonban a kérdést, mennyire ismerik je­lenleg a mérnökök a munkáso­kat, a munkások egyes rétegei­nek életmódjában bekövetkező változásokat, tendenciákat? Meny­nyire ismert a munkásosztály belső rétegeződése? Hogyan ké­szíti fel a műszaki felsőoktatás a hallgatókat a termelés embert oldalának ismeretére? Milyen helyet kap c kérdés az üzemi képzésben és a továbbképzési rendszerben?” HASZNÁL-E A «SEGÍTSÉG»? Az Élet és Irodalom IS., a Film Színház, Muzsika 19« száma közöl kritikát a Mis­kolci Nemzeti Színház ősbe­mutatójáról, a Segítség című tragikomédiáról. A műről fenntartásos a védemény. Élet és Irodalom: „Schwajda György ... becsü­letes középfajú színművének ha­tékonyságát az abszurditás és a szatíra koncentrátumainak be­fecskendezésével kívánja növel­ni.” Film, Színház, Muzsika: „A miskolci ősbemutató — úgy tetszik — nem tudta igazán ki­segíteni a szerzőt dilemmájá­ból.” ndkét kritikus dicséri a díszlettervezőt — s elisme­réssel ír a két főszereplő alakításáról. Az „És” véleménye: „Az előadás legnagyobb élmé­nyét a főszerepet. alakító Gyön- gyössy Katalinnak és Blaskó Péternek köszönhetjük. Gyön- gyössy Katalin fáradt szépségű Arankája sztoikus bölcseleti is­kolát teremtett a sivár konyhá­ban.” Film, Színház, Muzsika: „ ... Blaskó Péter, akinek leg­alábbis a darab felét kell a vál­lán hordania .. . éppen ezért ki­váló színész: az alakváltás töké­letessége teszí azzá.” összeállította: BERECZ JÓZSEF

Next

/
Oldalképek
Tartalom