Déli Hírlap, 1978. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1978-05-13 / 111. szám

Jól kérdezni Vita a riportról * Hortobágyi Éva és Szegvári Katalin A fesztivál programjából Borsodi műszaki hetek Pvc-piacpolitika és lakáskultúra Iskola nyílik az Avason Felhívás a szülőkhöz megszakítással A Hét mű­sorát — este 6-tól éjjel ne­gyed 12-ig a 2-es csatornán is közvetíti a televízió. Elő­sző. Lakatos Vince doku- mentumíilmjét, a Sorbanál- lókat vetítik, ezt követi a Profán passió, B. Farkas Tamás és munkatársai port­réfilmje Anna Margit fes­tőművészről. A Hét után ri­portfilmet láthatunk — cí­me: Falujárás —, majd a Korok, versek sorozat József Attiláról szóló ismeretterjesz­tő filmjét vetítik. Rodolfóról készített 35 perces portréfil­met a Tóth Erika vezette al­kotócsoport, ezt láthatjuk a holnapi utolsó versenyfilm — az emberi agyat bemutató, A világ nyolcadik csodája — előtt. Holnap délután 5 órá­tól A Hét szerkesztőségének munkatársaival találkozhat­nak a miskolci egyetemisták. Villantó A süllő és horgászata Mivel pontyot, márnát, ke­csesét és 5 kilogramm alatti súlj ü harcsát kifogni tilos, igy most, s az elkövetkező hetek­ben a süllő, a balin és a piszt­ráng fogásához próbálunk ta­nácsot nyújtani. A csukát szándékosan hagytuk ki a sor­ból, vele már régebben rész­letesen foglalkoztunk. Kezdjük talán a süllővel a sort. A tilalmi idő az elmúlt hónap 28-án járt le, s egész november végéig megtalál­juk a folyó, és állóvizekben ezt a ragadozót. Egyaránt horgászhatunk rá úszós, fe- nekező és pergetős módszer­rel. Zsinórunk vastagsága 0,30, vagy 0,40 milliméter le­gyen, a horog 4—1, s esetleg drillinget is használhatunk. Fenéken és a fenék közelé­ben kishallal és villantóval próbálkozhatunk, bár ez utóbbira meglehetősen rit­kán kap a süllő. Ezért is legjobbak a kisebb méretű villantok, a 18—20 millimé­teres körfogók, vagy a kis­hal formájúak. A csalit a víz mélyebb rétegeiben las­san vezessük. A süllőnek kedvenc cse­megéje a szívárványos ökle, s a kisebb, 4—6 centis küsz. „Menükártyáján” természe­tesen szerepel a giliszta is, mint univerzális csali. Hisz minden hal szereti. Közepe­sen merev botot használ­junk. A süllő nyúlánk testű, s2iép alakú hal. fél- és más­fél kilogrammos példányok a leggyakoribbak. Legszíveseb­ben a vízbe dőlt fák ágai között leskelődik áldozatára, de előnyben részesíti a ho­mokos. köves vízfenéket is. Általában mindig jobban kap borús időben, mint nap­sütésben, és mindig ott ér­demes keresni, ahol árnyé­kos, sötét helyen húzódhat meg. A horgon gyengén véde­kezik, nincs kirohanása, ha­mar megadja magát. S még valami: valamennyi na­gyobb álló- és folyóvizünk­ben megtalálható. Kifogható legkisebb mérete 30 centi­méter, s naponta két darab­nál többet nem lehet zsák­mányolni. A fesztivál első szakmai vitájaként a riport — mint televiz.ós műfaj - került te­rítékre. A tévé alaposan fel­készült erre az alkalomra, hiszen a résztvevők egy ter­jedelmes (és nagyon tartal­mas) módszertani kiadvány áttanulmányozása után ülhet­tek le vitatkozni. Az érdeklő­désre mi sem jellemzőbb, mint hogy a jelenlevő televi ziós szakemberekkel (riporte­rekkel, szerkesztőkkel, rende­zőkkel), illetve a vendégként Miskolcon tartózkodó tudósí­tókkal, kritikusokkal zsúfolásig megtelt az SZMT-székház VI. emeleti tanácsterme. A vára­kozást fokozta, hogy a kated­ránál nem kevésbé jelentős személyiség ült, mint Baráti Géza, akit méltán nevezhet­nénk a műfaj professzorának. Sietünk előrebocsátani, hogy a katedra szóból senki ne következtessen arra, hogy akár a vitaindító Baráti Géza, akár valaki más ex katedra szólalt meg. S ez jó dolog, mert már eleve azt jelenti, hogy demokratikus légkör­ben zajlott le az eszmecsere — s bár új felfedezések nem születtek — hisszük, hogy a tegnap délelőtti kommuniká­ció a riport minden művelő­jét felrázta. Egyébként nehéz lett vol­na kinek-kinek leragadnia riporter voltát; szinte min­őén felszólaló szellemes stí- lusíordulattal igyekezett meg­hökkenteni partnereit, illetve — a retorika, vagy ha úgy tetszik, a riport szabályai szerint — megnyerni a kö­zönség jóindulatát. Ami azért figyelemre méltó, mert lát­hattuk, hallhattuk, hogy mennyi, jeientos. személyisege van a szakmának. Ami a személyiséget illeti, erről különösen sok szó esett. Egyes gyakorló tévériporte­rek "szerint ugyan nem sza­bad a személyiséget miszti­fikálni; aki jól kérdez, az jó riporter. Dehát meg is for­díthatjuk a dolgot oly mó­don, hogy csak az tud jól kérdezni, aki elég jelentős személyiség, vagyis szilárd világnézete van, szenvedélye­sen érdeklődik a társadalmi valóság iránt és legfőbb cél­ja, hogy beszélgető partneré­vel olyan meghitt viszonyba kerüljön, melynek eredmé­nyeként valami nagyon fon­tos, lényeges dolognak jut­hatunk nyomára. Talán ez a hevenyészett fogalmazás is sejteti, hogy a riport tulajdonképpen drá­mai műfaj1, mely a minden­kori valóság talaján születik, s konfliktusokat, ellentmon­dásokat hordoz. A nézőnek, hallgatónak bele kell élnie magát az adott drámai hely­zetbe, a „hőssel” együtt kell végigjárnia — az expozíció­tól egészen a katarzis élmé­nyéig — a drámai utat. (Fel­téve persze, ha az arisztote- lészi dramaturgia szerint gondolkodunk.) A fentiekből tehát az kö­vetkezik, hogy nincsenek merev szabályok, egy azon­A fesztivál intéző bizott­sága sajnálattal értesült ar­ról, hogy az OIRT 7-es csa­tornán a város egyes terüle­tein nem vehető a fesztivál programja. Ennek oka, hogy a 20 watt erősségű adó nem teszi le­hetővé a város — vétel azempontjából — árnyékolt ban bizonyos: az emberáb­rázolás igényéről aligha mondhat le a riport. ■ • Természetesen nem mellé­kes, hogy a riporter milyen társadalmi közegben műkö­dik. milyen az adott társa­dalmi rendhez, az ország po­litikai célkitűzéseihez való viszonya. A vitában felszó­lalt Grósz Károly, az MSZMP KB agitációs és propaganda­>(c Grósz Károly Máriássy Judit területein (Hejőcsaba, Lilla­füred, Miskolc-Egyetemvá- ros), hogy a műsor látható legyen. Ezért a kedves nézőktől szíves, elnézést kérnek, és mindenkjt szeretettel várnak a Rónai Sándor Művelődési Központ színháztermébe. osztályának vezetője, aki a fentiekkel kapcsolatban na­gyon fontos és tanulságos ^dolgokat mondott el. Hangsú­lyozta, hogy a televíziós új­ságíróknak vállalniuk kell a társadalmi konfliktusok tük­rözését, s nagyon fontos, hogy a képernyőről (akár élő adásról van szó, akár sem) ne hiányozzon az EM­BER. Mert az egyik legfonto­sabb feladat, hogy az embe­rek között „átrendeződjön” a kapcsolat; az elidegenedés el­len mindannyiszor fel kell emelni szavunkat. A ripor­tereknek úgy, hogy jól kér­deznek. GY— Első ízben adták át teg­nap az Operaházban a Ko­mor Vilmos emlékplakettet, Borsos Miklós szobrászmű­vész alkotását. A kitüntetést Tamás István koncertmester vehette át Lukács Miklóstól, az Operaház igazgatójától. Tamás István 1960 óta tagja az Operaháznak és 1971-től tölti be a koncertmesteri tisztet. Gazdag zsákmánnyal tértek vissza zempléni kutaió-gyujiu útjuUról a Komárom megyei Művelődési Központ barlang- kutatói. Az ország északkeleti csücskében megbúvó kis hegyi falucska, Pányok körzetében a tatai csoport geológusstábja egy sok millió éve kővé vait mocsár, illetve erdő szikla- tömbökbe zárt maradványaira bukkant. A felfedezés szenzá­ciója, hogy az eddig ismeret­len lelőhelyen olyan fatörzs- és faágdarabokat is találtak, ame­lyek a hajdani geokémiai fo­lyamatok révén fehér és hal­vány rózsaszínű, üveges szöve­tű opállá alakultak át. Mint a kutatók megállapí­tották, a Pányok környéki faopál mintegy 10 millió éve lezajlott drámai természeti jelenségnek köszönheti szü­letését. Abban az időben ak­tív vulkánok ontották ezen a területen a lávát és a ha­mut. E gigantikus „tűzijá­ték” következményeként a lelőhelyet alkotó völgysza­kasz egykori mocsaras erdő­világát vulkáni hamu temet­te maga alá. A kitörések megszűntével, a vulkánosság utóhatásaként forró vizű for­rások törtek fel a mélyből, helyenként meleg vizű tavak keletkeztek. A forró oldatok gazdag kovasavte.rtalma át­itatta, impregnálta, megkö­vesítette a vulkáni tufaréte­gek börtönébe- zárt szerves anyagokat. A természet bo­szorkánykonyhájának sze­Városszépíiés Patakon A több éves gyakorlatot követve, városszépítő hóna­pot hirdetett Sárospatakon a városi tanács, a népfrontbi­zottság és a városszépítő egyesület. Ennek során a la­kók rendbe teszik az udva­rukat és virágokkal ültetik be a kiskerteket, a házak előtti járdaszegélyeket. Az üzemi fiatalok és az is­kolák tanulói részt vesznek a terek, parkok takarításában, a szobrok lemosásában. Ezen­kívül a Rákóczi Gimnázium diákjai összegyűjtik a ház­tartásokban felhalmozódott használt ruhaféléket, textil- hulladékokat és átadják a MÉH-nek. Az érte kapott pénz egy részét a VIT-alap- ra ajánlják fel, a többit pe­dig a gimnáziumi vízisport fejlesztésére fordítják. Az elmúlt napok ugyan­csak bővelkedtek a borsodi műszaki hetek keretén belül rendezett ankétokban, elő­adásokban. Tegnapelőtt és tegnap például mintegy ti­zenhét helyen került sor va­lamilyen rendezvényre. Még tegnap délutánra is "bőven jutott esemény. így például a szabványosítás — minőség témakörben rendez­tek ankétot a DIG ÉP-bcn, a vasúti kocsik nyilvántartási rendszeréről előadást az LKM-ben, az acélműi disz­pécserközpont elektronikus A plakettet Komor Vil­mos Kossuth-díjas, érdemes művész emlékének ápolásá­ra alapították, s ezentúl min­den évben, a nagy művész születésnapján kapja meg egy fiatal karmester, korre­petitor, vagy zenész, tehet­sége, szorgalma, művészi munkája elismeréséül. szélyes játéka, hogy egyes szakaszokon nemcsak az el- kövesedés, hanem az opálo- sodás folyamata is megin­dulhatott. A jelek szerint később újabb kitörések zajlottak le ezen a területen, s ekkor an­dezitláva öntötte el a tufa alatt rejlő mocsár-' és erdő­világot. Évmilliók teltek el, süllyedt-emelkedett a tűzhá­nyók teremtette hegyvidék, majd a jégkor hajnalán megkezdődött az utolsó ki­törések lávatakarójának le­pusztulása, feldarabolódása. Napjainkra a roppant idő hegy bontó munkája befejez­te művét, és spontán tárta fel a kővé. opállá vált nö­vényzet maradványait. Az opálosodott, évgyűrűiket is megőrző fatörzsek, ágak, nád- és sáskövületek gazdag lelőhelyévé vált a terület. A mostani felfedezés — az újabb gyűjtőexpedíció tervén kívül még hosszú ideig mun­kát ad a kutatócsoportnak. Rövidesen megkezdődik az anyag tudományos feldolgo­zása, annak meghatározása, hogy milyen jellegű nö­vényzet alkotta egykor a te­rület flóráját. E vizsgálatok­ból a későbbiekben a sok millió .évvel ezelőtti éghajla­ti viszonyok is felderíthetők lesznek. Ma a versenytilmek vetí­tése előtt 2-től 4-ig gyermek- műsor lesz a fesztiválpalotá­ban — a Rónai Művelődé­si Központban. Az Uraim be­széljenek című film után „élő” Kaláka-műsor résztve­vői lehetnek a tsyéfesztiVál gyermekvendégei; a zenés irodalmi műsort az országos 2-es . programon közvetíti a televízió. Negyed 5-től 6-ig tart a MAFILM információs vetítése, utána kezdődik a versenyfilmek bemutatása. A műsor — egyben a helyi adás — 11 órakor ér véget, amikor Hajas Ilona, a mai nap be­mondója elbúcsúzik a né­zőktől. A délután folyamán a Gyermekvárosba is elláto­gat a ’esztivál gyermek-, il­letve Ifjúsági filmeket vetí­tenek az ottlakóknak. A vasárnapi versenyprog­ramot — közben egy óra berendezéseiről Ózdon, Sá­rospatak és környékének 10 éves villamosítási fejlődésé­ről és 1995-ig szóló fejleszté­si terveiről. A mai napra — tekintettel a szombatra — egyetlen elő­adást ütemeztek a rendezők. Erre délelőtt Kazincbarcikán, a Radnóti Művelődési Ház­ban kerül sor, ahol Tildi Tibor, a Borsodi Vegyikom­binát főosztályvezetője a vál­lalat és a népgazdaság pvc- piacpolitikáját ismertette. Hétfőn ismét hét helyen jönnek össze műszakiak, a tudományos egyesületek tag­jai, hogy megvitassák egy- egy témakör érdekes, aktuá­lis problémáit, kicseréljék vé­leményeiket. A rendezvények közül hadd hívjuk fel a fi­gyelmet az MTESZ-székház- ban 15 órakor kezdődő elő­adásra, amely a lakásbútorok fejlődésének irányaival és a lakáskultúrával foglalkozik. A DIGÉP-ben délután két órakor rendez a vszt üzemi csoportja vitát, egyebek kö­zött például a veszteségfor­rások feltárásáról, az intéz­kedések hatékonyságáról. Ózdon, az 1. sz. postahiva­talban dr. Németh József, a Miskolci Postaigazgatóság osztályvezetője a postai szol­gáltatás új szervezési mód­szeréit ismerteti. A tv hatása A brit televízió műsora: „A harmadik lehetőség” cí­mű televíziójáték, amely szuggesztív riport formájá­ban Földünknek a légkör szennyezettsége következté­ben beálló pusztulásáról, min. den. földi életforma megszű­néséről és általános kataszt­rófáról ad hírt, pánikot kel­tett. Sokan, akik nem tudták, hogy fikcióról van szó, azt hitték, hogy a Földet közeli katasztrófa fenyegeti: fel kell készülni a „világvége” bekö­vetkezésére. A 42. sz. Általános Iskola igaz­gatósága értesíti az Avas II. sza­kaszában lakó és 1978. december 31-ig beköltöző szillöket, hogy 1978. szeptember l-én megnyílik a 42. sz., Elek Tamás úti Álta­lános Iskola. Az új iskolába az összeírást 1978. május 18-19—20- án tartják, a 3. sz. Általános Iskolában (Középszer u. 3.), reg­gel 8—18 óráig. Felhívjuk a szülőket, hogy va­lamennyi S—14 éves korú gyer­mekük összeirási kötelezettségé­nek tegyenek eleget — függet­lenül attól, hogy jelenleg me­lyik iskola tanulója. Kérjük, hogy ezen Időpontban feltétlenül Jelenjenek meg sze­mélyi igazolvánnval az összeírá­son, mert ellenkező esetben a későbbiek folyamán napközi, étkeztetési és egyéb igényeknek az iskola igazgatósága nem tud eléget tenni. Bejelentésre kötelezett utcák a kövétkézők! Elek Tahiás, Boká­nyi Dezső, Engels, Oszip, Ifjú­ság, Sályl és Kulich Gyula ut- éák — és a jelenleg még utca­nevét nem viselő bérházak la­kók Az adó csak 20 wattos Gondok a 7-es csatornával Komor Vilmos-emlékplakett Zemplénben gyűjtötték Opálerdő a vulkáni hamu alatt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom