Déli Hírlap, 1978. május (10. évfolyam, 101-126. szám)
1978-05-10 / 108. szám
Példa Debrecenből Lent nem fásnak, fent nincs melegük Remek rendezvénnyel járult hozzá tegnap délután a borsodi műszaki hetek sikeréhez az Építőipari Tudományos Egyesület miskolci csoportja. Kerekaszta 1-konferen- ciát rendezlek arról a kísér- lctsorozatról, amelyet Debrecenben végeztek a helyi tervezők és építők, illetve az Építőipari Tudományos Intézet, s amely egy új. energia- takarékos központi fűtési rendszer megvalósítását eredményezte. A kísérleteket irányítók egyike, Szádi József, a Haj- dú-Bihar megyei Állami Építőipari Vállalat főépítésvezetője élvezetes előadásában elmondta, hogy Debrecenben 1974-ben került sor házgyáruk rekonstrukciójára. Ekkor kötött együttműködési szerződést a helyi tervező és építő vállalat annak megvalósítására, hogy a termékváltás után olcsóbb (energiatakarékos) és olyan fűtési rendszert alkalmazhassanak a debreceni házgyári elemekből felállított lakásokban, ahol a földszinten lakók nem fáznak, a 9—11. emeleten lakóknak pedig nincs melegük, vagyis: a ház központi fűtése egyenletes hőmérsékletet biztosít az ott lakóknak, attól függetlenül, hányadik szinten helyezkedik el a lakásuk. Készült egy tanulmány, majd megkezdődött egy 11 szintes, 88 lakásos épület teljes összeszerelése egy teljesen azonos, ugyanolyan fekvésű. már meglevő, ám a régi központi fűtésű rendszert alkalmazó épülettől 60 méternyire. A kísérleti házban az alsó elosztású 1 csöves rendszerű központi fűtést építették be egy új szabályozással egybekötve. Az ÉVM megbízásából a kísérletbe bekapcsolódott az Építőipari Tudományos Intézet (ÉTI) is. Az 1976 elején elvégzett méHidrológusok közgyűlése Észak-Magyarország vizei • Egyre több helyen öntöznek • Bányából tározó • A Hangony, a Hór és a Kánya (Foh tatás az 1. oldalról.) A beszámolót követően Baksa István, a számvizsgáló bizottság elnöke terjesztette be a bizottság jelentését. majd vita következett. A főtitkári beszámolót és a számvizsgáló bizottság jelentés a küldöttközgyűlés egyhangúlag elfogadta. Ezután Vezse Sándor, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság vezetője, a Borsodi Területi Szervezet elnöke „A vízgazdálkodás feladatai és fejlesztése Észak- Magyar országon” címmel tartott előadást. Bevezetőjében szólt arról, hogy az igazgatóság 11 ezer négyzetkilométeres terület felett rendelkezik, amelyen a tervidőszak idején 7 milliárd forint értékű vízgazdálkodási célú fejlesztést valósítanak meg. A területet átszelő folyók hosz- sza 490 km, a mentesített árterület kiterjedése 130 ezer hektár, amit 580 km hosszú árvédelmi fővonal véd. A belvízöblczetek területe 200 ezer hektár, az öntözésre berendezetteké 25 ezer hektár. A 36 víztározónak 39 millió köbméter a tározó térfogata. A megalapozott fejlesztés biztosítása érdekében elkészítették a térség középtávú táro- zásfejlesztési tervét, amelyben egyebek között javasolják a bodrogzugi, az inér- háti tározóhelyek kihasználását, s a külszíni szénbányáknál és kavicsbányáknál keletkező gödrök tározási célú használatát, így ugyanis a tározó lehetőség csaknem egymilliárd köbméterrel növekedhetne. Javasolják a felszín alatti tározási lehetőségek kiaknázását is. A vízgazdálkodás továbbfejlesztésének jeladatairól szólva az előadó kiemelte: gondoskodni kell a Tisza vizének Miskolcra történő bevezetéséről, a Hemádtól induló Északi Főcsatorna kiépítéséről. s távlatban a Duna vízátvezetésének Észak-Magyarország irányába történő vízleadásáról. Vezse Sándor ezután arról tájékoztatta a hallgatókat: a korábbi pasz- sziv vízminőség-védelem helyébe a 60-as években a preventív vízminőség-gazdálkodás lépett, ami a közelmúltban vízgazdálkodási központú környezetvédelemmé teljesedett ki. Ennek eredményeként sikerült a vizek minőségromlását megállítani, s egyes területeken jelentős javuiás is mutatkozik. Rohamosan növekszik a mezőgazdasági vízhasznosítás, napjainkra elérte a 25 ezer hektáros területet. Ugyancsak jelentősen emelkedett a halászati hasznosítású vízfelület, amely ma már meghaladja az 1200 hektárt. E területen évente több mint 5 ezer mázsa halhúst termelnek. A vízrendezési munkák között említette Vezse Sándor, hogy az elkövetkező években befejezik a Szinva, a Tama, az Eger és a Gyöngyös patak rendezését, valamint a Hangony, a Hór és a Kánya patakok szabályozását. Belvíz- védelmi alapműveket építenek, elsősorban a Bodrogközben; jelentős összegeket költenek árvédelerftre, védmű- vek építésére. A közgyűlés további részében társasági kitüntetéseket adtak át. Vásárhelyi Pál-díj- ban részesült a társaság egy tagja, ketten kapták meg a Bogdánffi Ödön emlékérmet, ugyancsak ketten a dr. Scha- tarzik Ferenc emlékérmet, s tizenketten — közöttük Sióján Márton, az ÉVIZIG igazgatóhelyettes főmérnöke, a Borsodi Területi Szervezet alelnöke — a Pro Aqua emlékérmet. A küldöttközgyűlés ezután elfogadta az Alapszabály módosítását, majd dr. Illés György elnök zárszavával fejezte be munkáját. A mintegy háromszáz résztvevő ma négy csoportban ta- núlmányúton vesz részt, s Borsod vízgazdálkodásával, a szennyvíztisztítási módszerekkel ismerkedik. TÖTH ZOLTÁN réssorozatok egyértelműen igazolták ennek a fűtési rendszernek az előnyeit. Bebizonyosodott, hogy a kísérleti ház új rendszere a mellette levő házban alkalmazott régi rendszernél 27 százalékkal kevesebb víz. és 16 százalékkal kevesebb hőenergiát'igényel! Így a hálózat kapacitása minden külön beruházás nélkül 27 százalékkal növelhető. Kiszámították azt is, hogy a többletköltségek egy fűtési szezonban megtérülnek! Elmondotta a debreceni előadó, hogy az új rendszerhez a Hajdúsági Iparművek lapradiátorait alkalmazták, amelveknél egy ugyancsak új módszerrel gyakorlatilag nullára sikerölt csökkenteniük a radiátorveszteségeket. . 1977-ben már 1500 lakásban ilyen központi fűtési rendszer valósult meg Debrecen épülő új lakónegyedében, Ü.i kerten. Vajon lehet-e számolni Miskolcon is ennek az energiatakarékos központi fűtési rendszernek a bevezetésével, gyakorlati alkalmazásával? — tette fel a mindannyiunkban megfogalmazódott kérdést az előadás egyik miskolci hallgatója. Szakembertől kaptuk a választ: egyelőre nem. Miskolcon a felső elosztású 1 csöves központi fűtési rendszer honosult meg, olyan radiátorokkal, amelyek nem alkalmasak a debreceni rendszerre. Talán a házgyár egy újabb termékváltásánál szóba kerülhet majd, a Hajdúsági Iparművek lapradiátoraival kombinál /a. Egyébként a Miskolcon alkalmazott felső elosztású 1 csöves rendszer is képes azt nyújtani a komfort-színvonal biztosítását illetően. mint a debreceni. Kérdés, egyetértenek-e ezzel azok a belvárosi, a Dan- kó Pista és szomszédos utcai házakban lakók, akik az elmúlt télen is szinte egyfolytában panaszkodtak különböző fórumokon, hogy fent kibírhatatlanul meleg van, lent pedig fáznak ... Ny. I. Egymás mellett a régi és új... A gőzösök kihasználtsága jobb, mint fiatalabb társuké. (Kerényi László felvétele) Kevesebben, kényelmesebben Utasok és vasutasok A statisztika csak az átlagot mutatja: a miskolci vas- útigazgatóság területén az év első negyedévében a személyszállító vonatok 21,6 percet késtek. Tavaly a hasonló időszakban „csak” 18,4 percet. S ebben természetesen benne van a Tokaj expressz 100 perces, a mezőcsáti személy 2 perces késése is. A mezőcsátiak a két percért nem átkozzák a vasutat, viszont azok, akik a Tokajra vártak, a pokolra kívánták a MÁV-ot. ÚJBÓL MUNDÉRBAN Vasutasdinasztiák. A szó, s annak jelentősége, lassan már elvész a feledés homályában. Nemrégen a fűtőházban, illetve a vontatási főnökségen találkoztam Bárány Árpáddal, a Vörös Csillag szocialista brigád vezetőjével. Negyedszázada dolgozik a MÁV-nál, bátyját követve szegődött ide. Öt még két öccse követte. Valameny- nyien mozdonyok körül serénykednek, mozdonyvezetők, 'tők, szerelők. De Bárány .-rpád 20 éves lánya már nem követi apját. A dinasztia megszakad. S nemcsak ez. Évekkel ezelőtt rang volt vasutasnak lenni. Ma? Egy év alatt a miskolci igazgatóságról 336 ember távozott, köztük 149-en az utazó személyzetből, vagyis mozdony- vezetők, jegyvizsgálók, vonatvezetők. Kénytelenek nyugdíjasokat foglalkoztatni, hogy a szállítási és egyéb feladatoknak eleget tegyenek. Harminchatan vették fel újból az egyszer r..ár letett egyenruhát. KÖLCSÖNKÉRIK. S ÁLLNI HAGYJÁK Miskolcon még van gőzmozdony, de már egyre kevesebb. A meglevők kihasználtsága viszont magas. Nem úgy az újabb masináké. A villanymozdonyok naponta 350 kilométert futnak, a tervben viszont 360 kilométer szerepel. S hogy miért a 10 kilométer differencia ? Más vasútigazgatóságok — elsősorban a budapesti — kölcsönkérik, aztán vesztegelni hasyják a gépeket. Az egyébkent is hosszú „ácsorgást” ez tovább rontja. Jó, jj — mondhatnánk; vannak még dízelmozdonyok is, ezek „felhúzhatnák” a statisztikát. A mozdonygazdálkodás azonban itt sem mutat valami biztatót: 249 kilométer a dízelek napi teljesítménye, három kilométerrel kevesebb, mint a tervezett. S itt már nincs Budapest! Nem az a fontos, az ember hány éves...” Ont is várja - kedves családjával együtt a 4. X klub. Minden hónapban egyszer, a Tokaj étteremben újra hallhatja a régi kedvenc slágereket, elfelejtett sztárokat, örökzöld melódiákat eredeti felvételekrő’ A 4. X klub a 40 év körüli vendégeknek szeretne egy-egy kellemes, zenés estét biztosítani. Legközelebb: május 19-én, pénteken! Meghívók az üzlet vezetőjétől igényelhetők. Telefon: 37-104. Jó szórakozást kíván a Miskolci Vendéglátóipart Vállalat Követendő viszont az igazgatóság energiagazdálkodása. Költségmegtakarításuk 2,8 százaléK, egy tonna áru elszállítása 100 kilométerre 14,74 forint helyett 14,33 forintba kerül. S ha már az áruszállításnál járunk: ez a vasút egyik legfontosabb feladata. Túlteljesítették a tervet, s hogy ez sikerült, az a vállalaton érdeme is: kevesebb volt a kocsiállás, jobban ki tudták használni a vagonokat. A 6 millió 600 ezer tonna áru helyett január, február, március hónapokban 7 millió 92 ezer tonna áru utazott a vas- pályán. REPARÁLJÁK A VÁGÁNYOKAT De nemcsak szén, olaj, bútor utazik, hanem mi is valamennyien, utasok. S nem mindegy, hogyan. Nem tudni, minek „köszönhető” — találgatások folynak —, de csökkent az utasok száma, 6 százalékkal. A MÁV ’ azt mondja, hogy azért váltottak kevesebben jegyet, mert több lett a közúti jármű, vasút helyett sokan a buszt választják, s sokan helyben, a lakóhelyen keresnek munkát, S mit mond az utas? Csak egy szót: zsúfoltság. Ennek viszont ellentmond a vasút: csökkent a zsúfoltság. Az igazgatóság területén naponta és átlagosan 260 személy- vonat közlekedik, harmincöttel kevesebb, mint tavaly. Tehát kevesebbel, de kényelmesebben szállítanak .7. Az utast, a munkába igyekvő, vagy hazafelé tartó munkást csak az érdekli, hogy mihamarabb ott legyen, ahova elindult. Bár látja, hogy reparálják a vágányokat, a késést mégsem hajlandó zokszó nélkül tudomásul venni. Ebben az esztendőben 482 milliót költ a miskolci igazgatóság pálya- és épületfelújításra. Szerencsen az átmenő vágányokat cserélik, Egerben, Bélapátfalván az állomásokra fordítanak soksok milliót. Építik közben a Gömörin a konténerátrakót, a vontatási telepen a gázolajtárolót. S közben mind több kereszteződés kap fénysorom ót.. S mit kapnak a vasutasok nehéz, s már cseppet sem irigvelt munkájukért? — Több pénzt, korszerűbb szociális létesítményeket — mondja Hernádi István, a Miskolci Vasútigazgatóság helyettes vezetője. — Márciusig 3,9 százalékkal növeltük a fizetést, 2,9 százalékot peoig a műszakpótlék ..tett rá”. Július egytől pedig minden dolgozónk, aki folyamatos. illetve több műszakban dolgozik, megkapja a pótlékot. Füzesabonyban már átadtuk az új szociális helyiségeket. s év végéig készen lesznek a kál-kápolnai,,a hidasnémeti és a berentei lé- tes. tmények. 12,46 millió forintot költünk erre ... Meg kell tartani a vasutasokat... (illésy)
