Déli Hírlap, 1978. május (10. évfolyam, 101-126. szám)
1978-05-30 / 125. szám
Piackutatás9 őszinteségméréssel? A piackutató intézetek most f- maguk számára is felfedezték azt. amit a rendőrség és a detektívirodák már egy ideje felhasználnak az igazság felkutatására: a hangfekvés- és hangesés- elemzést — amely az Egyesült Államokban „Vopan” néven ismert (voice pitch analysis). Feljegyzik a hang jellegzetes ingadozásait és számítógéppel értékelik: ilyenkor kiderül, hogy a vizsgálati személyek gyakran hazudnak. Közvéleménykutatások során így többnyire márkás termékeket részesítenek előnyben, szemben az olcsóbb áruházi kínálattal — a valóságban azonban a többségnek az a meggyőződése, hogy mind a kettő egyformán jó és szívesebben vásárol már- kutlan cikkeket. y Most jó... (Korányi László felv.) Megszolgálnák a támogatást A barkácsolás közösségi hasizna A barkácsolás nemcsak azért hódít világszerte, mert a fúrás-faragás kellemes kikapcsolódást jelent — különösen a szellemi munkát végző embernek —, hanem azért is, mert egyre gyakrabban kényszerülünk a ház körül adódó kisebb javítások elvégzésére. „Magad uram, ha szolgád nincs” — mai megfogalmazásban: magad uram, ha a szolgáltatóipar nem győzi. Mert manapság iparost találni egy kisebb munkára, nehéz dolog és drága mulatság. .ló ügyet szolgál, aki ezt a hobbit támogatja. A házgyári lakásokban nincs elég hely arra. hogy műhelyt rendezzen be magának a lakó. Ha mégis megteszi, előbb-utóbb ellene fordul a szomszédság, mert ha mondjuk a negyedik emeleten bevernek egy szöget, a földszinti lakó is úgy érzi, hogy a koponyáján csattan minden ütés. Csak beszélünk róla a lakások karbantartását szolgálja, akkor társadalmi munkának is felfogható. Térítést is kapnának? Érdekes véleményeket hallottam erről nemrégiben azon a tanácskozáson, melyen az öt kiemelt vidéki nagyváros társadalmi munkát szervező szakemberei cserélték ki tapasztalataikat. Valaki — hangosan gondolkodva — kifejtette, hogy a lakóbizottságon keresztül be kellene ban, tömegesen épülnek a házgyári lakások. Tíz—tizenöt év múlva elkövetkezik a felújítások ideje, és elképesztően nagy feladat zúdul az építő szervezetekre. Egyszer már szó esett e hasábokon arról, hogy a házgyári épületek rohamosan szürkülő. sőt feketedő homlokzatainak tisztítására, tatarozására jószerivel nincs is gazdaságosan alkalmazható technológia. Nem kisebb kérdés azonban az sem. leik és hogyan fogják majd felújítani belülről a házgyári épületek ezreit. Nem jönnek zavarba Sok múlik azon. milyen állapotban érik meg a felújítás idejét a lakások. Az biztos, hogy a barkácsolók Hírünk az országban Tallózás lapokban, folyóiratokban A miskolci Herman Ottó ' Múzeum 50 magyar művész müveiből összeállított kollekciót mutatott be Budapesten, a Képzőművészeti Főiskola kiállítótermében. Ebből az alkalomból a Népszava május 27-i számában méltató cikk jelent meg; „Jegyzetek Miskolc művészeti éle. téről” címmel. MISKOLCI MŰKINCSEK BUDAPESTEN A cikk bevezetőjében kiemeli: „A kiállítás* anyagban a magyar piktúra számos . . . remekműve kapott helyet, köztük olyan alkotások is, amelyek nagyon regen, vagy eddig egyáltalán nem szerepeltek budapesti rendezvényen.” Érdekes művészettörténeti adalékkal is szolgál az írás: „A legrégibb cs leggyümölcsözőbb kapcsolata valaha éppen Miskolccal volt a főiskolának, hiszen itt működött a nagybányai művésztelep pótlására 1921- ben létrehozott állandó nyári kolónia. Több mint negyven éven át tevékenykedjek Miskolcon a főiskola tanárai é$ növendékei .. Számunkra legfontosabb a cikk következő kitétele: „Miskolc vonatkozásában ennek a kiállításnak az a feladata, hogy segítsen legyőzni a várossal kapcsolatos előítéleteket. Miskolcot olyan városnak tartja a közvélemény, ahol kulturális vonatkozásban alig történik valami. Pedig — legalábbis a képzőművészet terén — éppen az ellenkezője igaz, Miskolc az a vidéki városunk, ahol a képzőművészeti élet a legélénkebb.” Ennek a megállapításnak az igazoláséra rendre felsorolja az írás, mit tett Miskolc a képzőművészetekért — a művésztelepek, művészlakások építésétől a grafikai biennálék rendezésén át a gyári munkások körében végzett képzőművészeti ismeret, terjesztésig. Indokolt tehát a cikk összegező tétele: „Nem kevés tehát az, amit Miskolc és Borsod megye vezetősége és közönsége tett a képzőművészet érdekében; az itteni erőfeszítéseket bízvást nevezhetjük országos jelentősegűeknek.” MŰVÉSZET A KÓRHAZAKBAN ,Mintha csak a fenti állításokat kívánnák újabb érvekkel megtámogatni, a közelmúltban további híradások is jelentek meg országos sajtóorgánumokban Miskolc és a művészetek kapcsolatáról. A Magyar Építőipar — az Építőipari Tudományos Egye. sülét szakmai folyóirata — összevont új számában ^.három teljes oldalon múlatja be a Miskolci Gyermekegészségügyi Központot, amely belső szerkezetének praktikusságával és modern, külső megjelenésével méltán váltotta ki a szakemberek és a nagyközönség tetszését. Ki. emelten értékeli a szakismertető a központi előcsarnok példás megoldását a négy épületszárny szerves összekapcsolásában. Sikeresen biztosították a tervezők „a látogatók szervezetten elkülönített forgalmát” és a kórházi osztályok közötti belső forgalmat, az előírt szigorú tűzrendészed igé. nyéknek is megfelelően, A szakcikket az épület- együttes legjellemzőbb részleteit bemutató hat fénykép illusztrálja. A Népszabadság május 27-i száma viszont a miskolci Semmelweis Kórház követésre érdemes művészetnépszerűsítő kezdeményezésére irányítja a figyelmet, „Kiállítások kórházban” című jegyzetében, abból az alkalomból, hogy az ottani nő. vérotthonban megnyílt Fele- dy Gyula és Lenkey Zoltán kamarakiállítása. „A terv szerint a kővetkezők- ben folyamatosan bemutatják a kórházban a városban élő, illetve Miskolchoz kötődő képzőművészek alkotásait.” összeállította: BERECZ JÓZSEF Takarékosan Jelentős eredményeket értek el az elmúlt évben megyénk nagyüzemei az anyaggal és energiával való takarékosság révén. Az LKM-ben 120 millió, a TVK-ban 102 millió, az ÖKÜ-ben 75,2 millió, a December 4. Drótművekben 23,9 millió, a BVKban 25 millió forint megtakarítást eredményezett a mozgalom, hogy csak néhány nagyobb- vállalatunkat említsük. Az idei évre is úgyszólván valamennyi gazdasági egység elkészítette anyag- és energiatakarékossági tervét MósialáüozÉ A Magyar Autóklub balassagyarmati szervezete június 10-én és 11-én palóc autóstalálkozót rendez Balassagyarmaton. A gazdag programban — amely iránt megyénkben és városunkban is nagy érdeklődés nyilvánul meg — egyebek között szerepel a Palóc Múzeum megtekintése, színpompás felvonulás, • lovasbemutató, bál, népviseleti bemutató, számos kiállítás megnyitása. A részletes programról és a jelentkezési feltételekről a Magyar Autóklub Borsod megyei Szervezetének miskolci, Szemere úti irodáját ban lehet érdeklődni. A megoldás csakis az lehet. hu a lakóházak földszintjén rendeznek be kollektív használatra szánt műhelyeket. Van is ilyen célra felhasználható helyiség (szárító, gyermekkocsi-tároló stb.) éppen elég. mégis évek óta csak beszélünk róla Miskolcon, hogy jó lenne ezeket az ügyeskedők rendelkezésére bocsátani. A berendezést bizonyára magukra vállalnák a fabrikálásra szövetkező társaságok. Általában úgy emlegetjük a barkácsolást. mint az egyén számára hasznos időtöltést. Pedig ha meggondoljuk, társadalmi érdek is fűződik ehhez a hobbihoz. Ha vonni a lakosságot a kisebb javítási munkákba. Az ingatlankezelő vállalatok anyagot. esetleg szerszámot is adnának az ügyeskezű embereknek. majd a munka értékét jóváírnák a lakóbizottságok számára. Az így nyert összeget a közösség a bar- kácsműhely fejlesztésére, vagy akár kondicionáló terem berendezésére fordítaná. 1 íz—tizenöt év múlva... Érdemes továbbgondolni az ötletet. Miskolcon, csakúgy mint a többi nagyvárosotthonában kevesebb lesz a hiba. Több olyan családot ismerek, akik nem jönnek zavarba, ha ki kell cserélni a tapétát, javításra szorul a vízcsap, vagy az ajtózár. Ha lenne egy kis műhelyük, jobb szerszámkészletük, segítenének nekik az anyagok beszerzésében, akkor még többet vállalnának magukra. A lakás komfortját szolgáló legfontosabb közművek szerelvényeihez, azaz a radiátorokhoz. gázvezetékekhez nem nyúlhat laikus ember, ezeknek a felújítása így is. úgy is a szolgáltató vállalatokra marad. (békés) Piaci prognózis Nem tudom, hogy'a gyakorló háziasszonyok közül ki emlékszik még a nagyon drága, 1976-os évre. Azt sem tudom, hogy közülük hányán olvassák el a lakasság jobb zöldségellátása érdekében hozott határozatot. Bocsásson meg nek?m a háziasszony, ha most háziasszonyi pénztárcák tartalmától függetlenül, e pénztárcák tartalmát meghatározó adatokat idézek egy jelentésből. Megyénkben 1975 és 1978 között a zöldségtermesztő terület 490 hektárral nőtt. Meghatározó szerepe' ebben a termelőszövetkezeteknek és a termeléshez nagyobb kedvet kapó háztáji és kisegítő gazdaságoknak volt. Az üveg és'fólia alatt termesztett zöldség területe 230 ezer négyzetméterről 362 ezer négyzetméterre nőtt. Termékben: 1977-ben 28 289 tonna zöldség termesztésére kötöttek szerződést a forgalmazó és feldolgozó vállalatok, de 31 409 tonna zöldárut vásároltak meg. A számok mögött cseppet sem elhanyagolható tény: míg korábban volt példa arra, hogy egy-egy zöldáruból hiány, másokból (tavaly káposztából és uborkafélékből) túlzott termékbőség keletkezett, s ez a termékbőség az értékesítési feltételeken rontva, a termelési kedvnek is egyik gátjává lett, idén már a szerződési rendszer előkészítésekor számoltak ezzel a gonddal. Természetesen kisebb nehézségeket okozhatnak a különböző terméshozamok, de az elosztás és a felvásárlás mindenképpen biztonságosabb lesz. Tudom, hogy az ország bármely táján, bármelyik nagyvárosában, Szegeden. Győrben, Pécsett, Kecskeméten, Debrecenben, vagy Budapesten a háziasszonyok sokasága egyformán vallja, hogy az ország legdrágább piaca ott van, ahol ő lakik. Mi, miskolciak (borsodiak) ezt nemegyszer okkal mondjuk, hiszen az ország északi felén élünk, ahová a primőrök mindig messzebbről, s késve érkeznek, ahol a fuvar- költség, az utánajárás, olykor a spekulációs kiskereskedői ügyeskedés is beszámít az árba. (Jártam az ország nagy piacán, a Bosnyák téren, s tudom, hogy ott a tovább kitartó olcsóbban vásárol, s ha gyors a kocsija, itthon drágábban árul.) Ugyanezt viszont ilyen fokon nem mondhatjuk el a ZÖLDÉRT árairól, ugyanis itt az árut legfeljebb a nagyobb szállítási költség terheli. Ez viszont szükségszerűen jelentkezik az árban. Mit ért a zöldségprogram? Egyes korai árakban 15, másoknál 5—10 százalékos árcsökkentést 1978 tavaszán, de az áruk jelentős részénél is az ártartást 1977 azonos időszakához viszonyítva. Tegyük hozzá, hogy még ezeken az árakon is alakított az áprilisban kedvezőtlenné változott időjárás, alakítottak a fagykárok, s azt is, hogy a hideg május után fogy (drágul) a primőr és az e heti piacon bizony késik a nagyobb tömegű áru. Az árak természetrajzából adódik viszont, hogy a késés idejével tovább tart a dömpingárak szezonja is. Adataim egy jelentésből valók. Érveim viszont a piacról. B. G. A Rádiótól kérdezték — a DH válaszol Tapéta, találomra... A Magyar Rádió miskolci stúdiója elpiúlt hétfői adásában Házak, bútorok, otthonok címmel Fórum-műsort rendezett. A megválaszolatlanul hagyott kérdések utolsó csoportját ma Dufala Józsefnek, az ÉSZAKTERV belsőépítészének válaszaival közöljük. A lakások belső kiképzésénél mennyire ügyelnek a konnektorok elhelyezésére. Egy- egy otthonban rádió, televízió, asztali- és állólámpa is elképzelhető, viszont sok helyütt mindössze két konnektort találni, a hosszabbítok ugyanakkor nem esztétikusak a lakásban, s akadályozzák a közlekedést Is — Jegyzi meg levelében Danes Zsigmond a Bábonyibércről. — A szabvány négy négyzetméterenként írja elő egy konnektor elhelyezését a tervező számára. Éppen ezért általában nem két. hanem négy konnektor található a szobában. Ezeknek a helyét a panelekben a szerelhetőség szabja meg; nem pedig a szoba bútorozásának szempontjai. A szabvány értelmében ugyanis a sarkoktól legalább 90 centiméterre, a padló felett pedig legalább 25 centiméterre kell a dug- aljaknak lenniük. ... A régebben épült selyemréti lakásokban a nagy szobában egy könyvespolcot építettek be, mint térlcválasz- tö elemet, így két helyiséget is nyerhettünk. Miért szüntették meg ezt a sokak szerint Jó gyakorlatot? — kérdezte özv. Horváth Józscfné. — Igény szerint beépíthető a térelem, azonban sokan kifogásolták, hogy a vásárolt bútorral nincs összhangban. A térleválasztót ugyanis a térben levő' bútorokkal összhangban levő anyagból és színben célszerű elkészíteni. A beépítése azért jó, mert a szoba bútorozható felülete nő. A házgyári lakások elterjedésével éppen a szobák kisebb alapterülete miatt nem tartottuk ésszerűnek a tér megbontását egy ilyen elemmel. O A lakásokban általában a kisebb szoba a gyerekeké. A tervezőknek nem ártana e szerint, ezek kialakításáról gondoskodni. Így például mesetapéta ragasztása, játékpole beépítése, amire gondolok — Írja levelében Csorna Jánosné az Avas-délről. — Le kell szögeznünk: a tervezőnek nincs módjában meghatározni a tapéta milyenségét. Mint már előző válaszomban is kitértem rá, a tapéta és a polc a térhatás és a bútorozhatóság miatt egyéni dolog. Ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy a gyermek életkorához is igazodnia kell a tapétának, a bútorzatnak. Nekünk, gyermekek esetében három alapvető követelményt kell kielégítenünk a szobával: a jó benapozottsá- got, közvetlen kapcsolatot a W. C.-vel és a fürdőszobával. s a felnőtt lakóterülettől bizonyos értelmű elhatárolást. Ezt ki tudiuk elérteni, úgy érzem, a többi —tapéta, polc — a tulajdonoson múlik. T. Z.
