Déli Hírlap, 1978. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1978-05-30 / 125. szám

Piackutatás9 őszinteség­méréssel? A piackutató intézetek most f- maguk számára is felfe­dezték azt. amit a rendőr­ség és a detektívirodák már egy ideje felhasználnak az igazság felkutatására: a hangfekvés- és hangesés- elemzést — amely az Egye­sült Államokban „Vopan” né­ven ismert (voice pitch ana­lysis). Feljegyzik a hang jel­legzetes ingadozásait és szá­mítógéppel értékelik: ilyen­kor kiderül, hogy a vizsgá­lati személyek gyakran ha­zudnak. Közvéleménykutatá­sok során így többnyire már­kás termékeket részesítenek előnyben, szemben az olcsóbb áruházi kínálattal — a való­ságban azonban a többség­nek az a meggyőződése, hogy mind a kettő egyformán jó és szívesebben vásárol már- kutlan cikkeket. y Most jó... (Korányi László felv.) Megszolgálnák a támogatást A barkácsolás közösségi hasizna A barkácsolás nemcsak azért hódít világszerte, mert a fú­rás-faragás kellemes kikapcsolódást jelent — különösen a szellemi munkát végző embernek —, hanem azért is, mert egyre gyakrabban kényszerülünk a ház körül adódó kisebb javítások elvégzésére. „Magad uram, ha szolgád nincs” — mai megfogalmazásban: magad uram, ha a szolgáltatóipar nem győzi. Mert manapság iparost találni egy kisebb mun­kára, nehéz dolog és drága mulatság. .ló ügyet szolgál, aki ezt a hobbit támogatja. A ház­gyári lakásokban nincs elég hely arra. hogy műhelyt rendezzen be magának a lakó. Ha mégis megteszi, előbb-utóbb ellene fordul a szomszédság, mert ha mond­juk a negyedik emeleten be­vernek egy szöget, a föld­szinti lakó is úgy érzi, hogy a koponyáján csattan min­den ütés. Csak beszélünk róla a lakások karbantartását szolgálja, akkor társadalmi munkának is felfogható. Térítést is kapnának? Érdekes véleményeket hal­lottam erről nemrégiben azon a tanácskozáson, melyen az öt kiemelt vidéki nagyvá­ros társadalmi munkát szer­vező szakemberei cserélték ki tapasztalataikat. Valaki — hangosan gondolkodva — kifejtette, hogy a lakóbizott­ságon keresztül be kellene ban, tömegesen épülnek a házgyári lakások. Tíz—tizen­öt év múlva elkövetkezik a felújítások ideje, és elké­pesztően nagy feladat zúdul az építő szervezetekre. Egy­szer már szó esett e hasábo­kon arról, hogy a házgyári épületek rohamosan szürkü­lő. sőt feketedő homlokzatai­nak tisztítására, tatarozására jószerivel nincs is gazdasá­gosan alkalmazható techno­lógia. Nem kisebb kérdés azonban az sem. leik és ho­gyan fogják majd felújítani belülről a házgyári épületek ezreit. Nem jönnek zavarba Sok múlik azon. milyen állapotban érik meg a fel­újítás idejét a lakások. Az biztos, hogy a barkácsolók Hírünk az országban Tallózás lapokban, folyóiratokban A miskolci Herman Ottó ' Múzeum 50 magyar művész müveiből összeállított kol­lekciót mutatott be Budapes­ten, a Képzőművészeti Fő­iskola kiállítótermében. Eb­ből az alkalomból a Népsza­va május 27-i számában mél­tató cikk jelent meg; „Jegy­zetek Miskolc művészeti éle. téről” címmel. MISKOLCI MŰKINCSEK BUDAPESTEN A cikk bevezetőjében ki­emeli: „A kiállítás* anyagban a ma­gyar piktúra számos . . . remek­műve kapott helyet, köztük olyan alkotások is, amelyek nagyon regen, vagy eddig egy­általán nem szerepeltek buda­pesti rendezvényen.” Érdekes művészettörténeti adalékkal is szolgál az írás: „A legrégibb cs leggyümölcsö­zőbb kapcsolata valaha éppen Miskolccal volt a főiskolának, hiszen itt működött a nagybá­nyai művésztelep pótlására 1921- ben létrehozott állandó nyári kolónia. Több mint negyven éven át tevékenykedjek Miskol­con a főiskola tanárai é$ növen­dékei .. Számunkra legfontosabb a cikk következő kitétele: „Miskolc vonatkozásában en­nek a kiállításnak az a felada­ta, hogy segítsen legyőzni a vá­rossal kapcsolatos előítéleteket. Miskolcot olyan városnak tartja a közvélemény, ahol kulturális vonatkozásban alig történik va­lami. Pedig — legalábbis a kép­zőművészet terén — éppen az el­lenkezője igaz, Miskolc az a vi­déki városunk, ahol a képzőmű­vészeti élet a legélénkebb.” Ennek a megállapításnak az igazoláséra rendre felso­rolja az írás, mit tett Mis­kolc a képzőművészetekért — a művésztelepek, művészla­kások építésétől a grafikai biennálék rendezésén át a gyári munkások körében vég­zett képzőművészeti ismeret, terjesztésig. Indokolt tehát a cikk összegező tétele: „Nem kevés tehát az, amit Miskolc és Borsod megye veze­tősége és közönsége tett a kép­zőművészet érdekében; az itteni erőfeszítéseket bízvást nevezhet­jük országos jelentősegűeknek.” MŰVÉSZET A KÓRHAZAKBAN ,Mintha csak a fenti állítá­sokat kívánnák újabb ér­vekkel megtámogatni, a kö­zelmúltban további híradá­sok is jelentek meg országos sajtóorgánumokban Miskolc és a művészetek kapcsolatá­ról. A Magyar Építőipar — az Építőipari Tudományos Egye. sülét szakmai folyóirata — összevont új számában ^.há­rom teljes oldalon múlatja be a Miskolci Gyermekegész­ségügyi Központot, amely belső szerkezetének prakti­kusságával és modern, külső megjelenésével méltán vál­totta ki a szakemberek és a nagyközönség tetszését. Ki. emelten értékeli a szakis­mertető a központi előcsar­nok példás megoldását a négy épületszárny szerves összekapcsolásában. Sikere­sen biztosították a tervezők „a látogatók szervezetten el­különített forgalmát” és a kórházi osztályok közötti belső forgalmat, az előírt szigorú tűzrendészed igé. nyéknek is megfelelően, A szakcikket az épület- együttes legjellemzőbb rész­leteit bemutató hat fénykép illusztrálja. A Népszabadság május 27-i száma viszont a mis­kolci Semmelweis Kórház kö­vetésre érdemes művészet­népszerűsítő kezdeményezé­sére irányítja a figyelmet, „Kiállítások kórházban” cí­mű jegyzetében, abból az al­kalomból, hogy az ottani nő. vérotthonban megnyílt Fele- dy Gyula és Lenkey Zoltán kamarakiállítása. „A terv szerint a kővetkezők- ben folyamatosan bemutatják a kórházban a városban élő, illet­ve Miskolchoz kötődő képzőmű­vészek alkotásait.” összeállította: BERECZ JÓZSEF Takarékosan Jelentős eredményeket ér­tek el az elmúlt évben me­gyénk nagyüzemei az anyag­gal és energiával való taka­rékosság révén. Az LKM-ben 120 millió, a TVK-ban 102 millió, az ÖKÜ-ben 75,2 mil­lió, a December 4. Drótmű­vekben 23,9 millió, a BVK­ban 25 millió forint megta­karítást eredményezett a mozgalom, hogy csak néhány nagyobb- vállalatunkat em­lítsük. Az idei évre is úgy­szólván valamennyi gazdasá­gi egység elkészítette anyag- és energiatakarékossági ter­vét MósialáüozÉ A Magyar Autóklub balas­sagyarmati szervezete június 10-én és 11-én palóc autós­találkozót rendez Balassa­gyarmaton. A gazdag prog­ramban — amely iránt me­gyénkben és városunkban is nagy érdeklődés nyilvánul meg — egyebek között sze­repel a Palóc Múzeum meg­tekintése, színpompás fel­vonulás, • lovasbemutató, bál, népviseleti bemutató, számos kiállítás megnyitása. A rész­letes programról és a je­lentkezési feltételekről a Magyar Autóklub Borsod megyei Szervezetének mis­kolci, Szemere úti irodáját ban lehet érdeklődni. A megoldás csakis az le­het. hu a lakóházak föld­szintjén rendeznek be kol­lektív használatra szánt mű­helyeket. Van is ilyen célra felhasználható helyiség (szá­rító, gyermekkocsi-tároló stb.) éppen elég. mégis évek óta csak beszélünk róla Mis­kolcon, hogy jó lenne eze­ket az ügyeskedők rendel­kezésére bocsátani. A beren­dezést bizonyára magukra vállalnák a fabrikálásra szövetkező társaságok. Általában úgy emlegetjük a barkácsolást. mint az egyén számára hasznos idő­töltést. Pedig ha meggondol­juk, társadalmi érdek is fű­ződik ehhez a hobbihoz. Ha vonni a lakosságot a kisebb javítási munkákba. Az in­gatlankezelő vállalatok anya­got. esetleg szerszámot is adnának az ügyeskezű em­bereknek. majd a munka ér­tékét jóváírnák a lakóbizott­ságok számára. Az így nyert összeget a közösség a bar- kácsműhely fejlesztésére, vagy akár kondicionáló te­rem berendezésére fordítaná. 1 íz—tizenöt év múlva... Érdemes továbbgondolni az ötletet. Miskolcon, csak­úgy mint a többi nagyváros­otthonában kevesebb lesz a hiba. Több olyan családot ismerek, akik nem jönnek zavarba, ha ki kell cserélni a tapétát, javításra szorul a vízcsap, vagy az ajtózár. Ha lenne egy kis műhelyük, jobb szerszámkészletük, se­gítenének nekik az anyagok beszerzésében, akkor még többet vállalnának maguk­ra. A lakás komfortját szol­gáló legfontosabb közművek szerelvényeihez, azaz a ra­diátorokhoz. gázvezetékek­hez nem nyúlhat laikus em­ber, ezeknek a felújítása így is. úgy is a szolgáltató vál­lalatokra marad. (békés) Piaci prognózis Nem tudom, hogy'a gyakorló háziasszonyok közül ki em­lékszik még a nagyon drága, 1976-os évre. Azt sem tudom, hogy közülük hányán olvassák el a lakasság jobb zöldség­ellátása érdekében hozott határozatot. Bocsásson meg nek?m a háziasszony, ha most háziasszo­nyi pénztárcák tartalmától függetlenül, e pénztárcák tartal­mát meghatározó adatokat idézek egy jelentésből. Megyénk­ben 1975 és 1978 között a zöldségtermesztő terület 490 hek­tárral nőtt. Meghatározó szerepe' ebben a termelőszövetke­zeteknek és a termeléshez nagyobb kedvet kapó háztáji és kisegítő gazdaságoknak volt. Az üveg és'fólia alatt termesz­tett zöldség területe 230 ezer négyzetméterről 362 ezer négy­zetméterre nőtt. Termékben: 1977-ben 28 289 tonna zöldség termesztésére kötöttek szerződést a forgalmazó és feldolgozó vállalatok, de 31 409 tonna zöldárut vásároltak meg. A számok mögött cseppet sem elhanyagolható tény: míg korábban volt példa arra, hogy egy-egy zöldáruból hiány, másokból (tavaly káposztából és uborkafélékből) túlzott ter­mékbőség keletkezett, s ez a termékbőség az értékesítési fel­tételeken rontva, a termelési kedvnek is egyik gátjává lett, idén már a szerződési rendszer előkészítésekor számoltak ez­zel a gonddal. Természetesen kisebb nehézségeket okozhat­nak a különböző terméshozamok, de az elosztás és a felvá­sárlás mindenképpen biztonságosabb lesz. Tudom, hogy az ország bármely táján, bármelyik nagyvá­rosában, Szegeden. Győrben, Pécsett, Kecskeméten, Debre­cenben, vagy Budapesten a háziasszonyok sokasága egyfor­mán vallja, hogy az ország legdrágább piaca ott van, ahol ő lakik. Mi, miskolciak (borsodiak) ezt nemegyszer okkal mondjuk, hiszen az ország északi felén élünk, ahová a pri­mőrök mindig messzebbről, s késve érkeznek, ahol a fuvar- költség, az utánajárás, olykor a spekulációs kiskereskedői ügyeskedés is beszámít az árba. (Jártam az ország nagy pia­cán, a Bosnyák téren, s tudom, hogy ott a tovább kitartó olcsóbban vásárol, s ha gyors a kocsija, itthon drágábban árul.) Ugyanezt viszont ilyen fokon nem mondhatjuk el a ZÖLDÉRT árairól, ugyanis itt az árut legfeljebb a nagyobb szállítási költség terheli. Ez viszont szükségszerűen jelent­kezik az árban. Mit ért a zöldségprogram? Egyes korai árakban 15, má­soknál 5—10 százalékos árcsökkentést 1978 tavaszán, de az áruk jelentős részénél is az ártartást 1977 azonos időszaká­hoz viszonyítva. Tegyük hozzá, hogy még ezeken az árakon is alakított az áprilisban kedvezőtlenné változott időjárás, alakítottak a fagykárok, s azt is, hogy a hideg május után fogy (drágul) a primőr és az e heti piacon bizony késik a nagyobb tömegű áru. Az árak természetrajzából adódik vi­szont, hogy a késés idejével tovább tart a dömpingárak sze­zonja is. Adataim egy jelentésből valók. Érveim viszont a piacról. B. G. A Rádiótól kérdezték — a DH válaszol Tapéta, találomra... A Magyar Rádió miskolci stúdiója elpiúlt hétfői adásá­ban Házak, bútorok, ottho­nok címmel Fórum-műsort rendezett. A megválaszolat­lanul hagyott kérdések utol­só csoportját ma Dufala Jó­zsefnek, az ÉSZAKTERV belsőépítészének válaszaival közöljük. A lakások belső kikép­zésénél mennyire ügyelnek a konnektorok elhelyezésére. Egy- egy otthonban rádió, televízió, asztali- és állólámpa is elkép­zelhető, viszont sok helyütt mindössze két konnektort ta­lálni, a hosszabbítok ugyan­akkor nem esztétikusak a la­kásban, s akadályozzák a köz­lekedést Is — Jegyzi meg le­velében Danes Zsigmond a Bábonyibércről. — A szabvány négy négy­zetméterenként írja elő egy konnektor elhelyezését a ter­vező számára. Éppen ezért általában nem két. hanem négy konnektor található a szobában. Ezeknek a helyét a panelekben a szerelhetőség szabja meg; nem pedig a szoba bútorozásának szem­pontjai. A szabvány értel­mében ugyanis a sarkoktól legalább 90 centiméterre, a padló felett pedig legalább 25 centiméterre kell a dug- aljaknak lenniük. ... A régebben épült se­lyemréti lakásokban a nagy szobában egy könyvespolcot építettek be, mint térlcválasz- tö elemet, így két helyiséget is nyerhettünk. Miért szün­tették meg ezt a sokak sze­rint Jó gyakorlatot? — kér­dezte özv. Horváth Józscfné. — Igény szerint beépíthe­tő a térelem, azonban sokan kifogásolták, hogy a vásárolt bútorral nincs összhangban. A térleválasztót ugyanis a térben levő' bútorokkal össz­hangban levő anyagból és színben célszerű elkészíteni. A beépítése azért jó, mert a szoba bútorozható felülete nő. A házgyári lakások el­terjedésével éppen a szobák kisebb alapterülete miatt nem tartottuk ésszerűnek a tér megbontását egy ilyen elemmel. O A lakásokban általában a kisebb szoba a gyerekeké. A tervezőknek nem ártana e szerint, ezek kialakításáról gondoskodni. Így például me­setapéta ragasztása, játékpole beépítése, amire gondolok — Írja levelében Csorna Jánosné az Avas-délről. — Le kell szögeznünk: a tervezőnek nincs módjában meghatározni a tapéta mi­lyenségét. Mint már előző válaszomban is kitértem rá, a tapéta és a polc a térha­tás és a bútorozhatóság miatt egyéni dolog. Ugyan­akkor azt is meg kell je­gyezni, hogy a gyermek élet­korához is igazodnia kell a tapétának, a bútorzatnak. Nekünk, gyermekek esetében három alapvető követel­ményt kell kielégítenünk a szobával: a jó benapozottsá- got, közvetlen kapcsolatot a W. C.-vel és a fürdőszobá­val. s a felnőtt lakóterület­től bizonyos értelmű elhatá­rolást. Ezt ki tudiuk elér­teni, úgy érzem, a többi —ta­péta, polc — a tulajdono­son múlik. T. Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom