Déli Hírlap, 1978. május (10. évfolyam, 101-126. szám)
1978-05-29 / 124. szám
ä A cim nem teljesen pontos. Ahogy a természetben, úgy az idegen- forgalomban is minden mindennel összelügg. Amikor tehát ezt az oldalt összeállítottuk, nemcsak az idegenforgolmi hivatalban jártunk. Hiszen: tágabb értelemben az idegenforgalomba szinte minden beletartozik. A szállodák, a vendéglátó üzemek, a közlekedés, a városkép, a tisztaság, az esztétika. Minden, ami a lakosság és a látogatók körében vonzalmat kelthet; hogyan érzi magát lakóhelyén a lakosság, milyen hírüket viszik szét a látogatók a világba. Itt mindenkinek le kell tennie a maga obulusát, mert a vendéglátás sokrétű feladatát egyetlen szerv sohasem lesz képes megoldani.., Szálloda, óh! Miskolc hitét, rangját sajnos, nem öregbítik szállodái. Ma már természetes emberi igény, hogy fürdőszobát is kapjon a vendég. Miskolcon — a Júnót leszámítva — tíz fürdőszobás szoba található az öt szállodában. Valamit javított a helyzeten a Júnó. amelyiknek mind a' 108 szobája fürdőszobás. Szebeni Zalántól, a Hun- gar Hotels miskolci igazgatójától tudom: ezeket a százéves házakat már mind be kellene zárni. A víz, a fűtés, a villamos áram rendszerei már olyan elavultak, hogy százmilliókat emésztenének fel, ha felújítanák. S egyik vállalatnak sincs, és a tanácsnak sincs annyi pénze, hogy ezt megtehetné. 1969-ben, amikor még foglalkoztak a felújítás gondolatával; 200 millióba került volna például az Avas-szálló. Ma 300—400 millióba. Erényiért pedig már. újat is lehet építeni. Lesz is — bár ez még a jövő zenéje — 1981 82-ben a Hotel Miskolc, 340 millióért a Népkertben. A beruházási program már készén van, csak a beruházókon és a kivitelezőkön múlik, hogy időben — de már így is késve — elkészüljön. M.skolc szállodai életében ez már létkérdés. Mi a helyzet jelenleg? Miskolc ipari centruméból adódóan számos nemzetközi rendezvény köti le a Júnót és a többi szállodát. Itt vannak például a televíziós film- fesztiválok. A legutóbbi is azt jelentette, hogy ..meghalt" a város idegenforgai- 'ma. Azaz, ilyenkor nem tud más vendégeket fogadni. Eddig azért utaztak át a vendégek városunkon, mert nem volt szálloda, most azért, mert nincs hely. O. E. A legszolidabb vendéglő a hátizsák. (Diósgyőri vasas turisták 1950 es évkönyve.) A Matyóföld fürdőparadicsoma: a ZsórL Füst nélküli ipar Mit kér, mit vár, mit kap az idegen A Borsod megyei Idegen- forgalmi Hivatal vezetőjével annak az évek óta változatlan érvényű minisztériumi megállapításnak a leszögezé- sével kezdjük, mely szerint: Borsod nagy vonzása kicsi fogadóképességgel párosul. Ács Sándor hivatalvezető jól ismeri a feladatot, továbbgondolást jelentő statisztikát: a# ország potenciális idegenforgalmi vonzerejének 12 százalékával a megye rendelkezik, ezzel szemben a szálláshelyeknek csak 6 százaléka található itt. Az eddigi, a múlthoz mérve kétségtelen fejlődést mutató eredményeket, a lehetőségekhez viszonyított hiány kérdőjelezi meg. Mit adhat Borsod az idegennek? A tektonikus ka- tnarzis nyomait őrző Bükk' együtt és egyszerre kínálja a kontinentális Európára jellemző flórát és faunát. Bánkút, Bükkszentkereszt már október közepétől havas. A tapolcai barlangfürdő egész évben vendégcsábító csemege. Tokaj hírét és borait az egész világon ismerik. A nagy • múltú diákváros, Sárospatak, messzi földről hazacsábítja a „Bodrog-parti Athén” hajdani lakóit. Telkibánya aranynál becsesebb, még feltáratlan kincse: az ipartól, civilizációs nyavalyáktól fertőzetlen rezervátum. És ott van a rohanó lovak látványát kínáló Csip- késkút és Mezőkeresztes, vagy az újra viruló matyó- romantikájú Mezőkövesd." Diósgyőrben, Rudabányán evülhetetlen értékű ipari emlék. Aggteleken karszt és cseppkő. A lista korántsem teljes! De néhány mondat erejéig hadd hivatkozzunk még a gyógyvizekre. Ebből a szempontból hazánk Európa leggazdagabb országa. Borsod jó reprezentánsa ennek a ténynek. A megyében, noha a mezőkövesdi és a sárospataki strándok termálvize — az egészségügyi szervek véleménye alapján — gyógyvíznek minősül, gyógyfürdőnek minősített fürdő nincsen. Az idegenforgalmi hivatal vezetője büszke is, panaszkodik is. Büszke arra, hogy végre közös üggyé vált az idegenforgalom, hogy tavaly az öt megyei határátkelőhelyen 1 millió 247 ezer külföldi lépett az ország területére, hogy van Júnó és Éden, hogy soha annyi figyelemfelkeltő propaganda- kiadvány nem jutott az idegen kezébe, mint az idén, hogy ebben az évben öt matyó lakodalmas csábítja a külföldieket Mezőkövesdre, hogy lesz tokaji szüret, hogy hatszázezer forintot költöttek kifejezetten idegenforgalmi célzatú útjelző táblákra, hogy az idegeníor- galmi hivatal vasárnap; is nyitva tart, hogy az év végéig három, reprezentatív vendégcsalogató rövidfilm készül el... Viszont: az elmúlt hét év alatt a kereskedelmi szálláshelyek1' férőhelyszáma csak ötven százalékkal nőtt, noha a turistaforgalom 3,5-szere- sére gyarapodott. A nagy szépségű táj kicsi megtartó erejét jelzi, hogy az itt üdülő külföldiek száma évek óta hatvanezer körül van. Kevés a szakképzett idegenforgalmi szakember, nincs, aki ezért a pénzért takarítson a vendégfogadó helyeken. Szezonban Miskolcon nem lehet szálláshelyet kapni... A „füst nélküli ipar”, ahogy frappáns kifejezéssel az idegenforgalmat hívják, nemzetgazdasági szempontból is jelentős, hiszen természetadta termékei nagy haszonnal értékesíthetők. Hiszen nem titok, hogy az idegenforgalomban negyven százalékkal olcsóbban lehet kitermelni a dollárt, s huszonöt százalékkal olcsóbban a rubelt, mint az áruexportban, (brackó) + Miskolc várja az idegent,. A szép (áj önmagában Leves Zemplén, Hegyalja — még csak ígéret Mád, Szilvásvölgy. A szelíd domboldalakat a katonás sorban álló szőlők vigyázzák. Itt lent a völgyben azonban szinte érintetlen természetet talál az ember. A helybeliek szerint a két íorrás által táplált patakban rákok is laknak, a vízparton évszázados gesztenyék gyertyáit gyújtogatja a májusi napsütés. SZÁLLÁS, VENDÉGLÁTÁS A községi tanács néhány évvel ezelőtt elhatározta, hogy kempinget létesítenek a tiszta vizű patak partján. A terv azonban mindeddig csak terv maradt. ígéret, mint ahogy a Zemplén és a Hegyalja legszebb tájai ma még inkább csak ígéretet jelentenek a turizmus számára. Miért? AZért, mert bár a természet vonzza, az üdülésre, kikapcsolódásra váró ember oda megy szívesen — gyalog vagy gépkocsival —, ahol legalább alapfokon kielégítik igényeit. Értve ez alatt a vendéglátást, szállást s a különböző kulturális programokat. Az Észak-magyarországi Intéző Bizottság a közelmúltban számba vette, hogyan lehet kirándulóközponttá fejleszteni a kivételes természeti adottságokkal rendelkező Zemplént, ezen belül a Hegyalját. Miskolctól sem esik messze ez a vidék, ám aki több napot, esetleg egy-két hetet is szívesen eltöltene az országhatár, a Bodrog, a Szerencs—tokaji vasútvonal és a Hernád által határolt területen, az közelebbi szálláshelyet keres. SÁROSPATAK SZEREPKÖRE Kiemelt jelentősége van e miatt Sárospataknak, melyet a megye településhálózatfejlesztési’ tervében is „ipari—idegenforgalmi” kategóriába -soroltak. Számos adottsága alapján máris megfelel a címnek. Hogy mást ne említsünk: huszonegy műemléke és huszonnyolc műemléki épülete van Pataknak; 49 Celsius-fokos vize van a vég- ardói fürdőnek; aki pedig a hűsítő folyóvizet kedveli, a Bodrog-parton strandolhat; a Borostyán-szálló és étterem megfelel a kényesebb ízlésű turistáknak is. Sárospatak azonban ezekkel együtt sem tudja tökéletesen betölteni ma még a neki szánt idegenforgalmi szerepkört. A város tanácsának szép elképzelései vannak, ám valóra váltásukhoz támogatást kérnek. Kijelölték a helyét, saját erőből azonban aligha tudják felépíteni a közeli évekbén a 100 vendég ellátására alkalmas motelt. A Kádár Kata utca alatt húzódó kazamata-rendszer szinte kínálja magát, hogy tájjellegű borkóstolót telepítsenek ide. Ehhez viszont egy vállalkozó kedvű, és némi tőkével rendelkező vendéglátóipari vállalat kellene. SZÜRETI MULATSÁG A vár és a gótikus vártemplom kétségkívül megérdemelné, hogy — mint; a_patakiak javasolják — díszvilágítást kapjon. Szerepel továbbá az elképzelések között városi galéria és művésztelep létesítése, valamint egy olyan dombormű felállítása, mely egy kicsit bemutatná, beajánlaná a várost a messziről jött vendégnek. Sátoraljaújhely e táj téli sportbázisa lehet, ám ennek is feltétele a. szálláshelyek szaporítása, a vendéglátás fejlesztése. Szerencs a Hegyalja kapuja. A Hegyaljáé, mely boráról méltán világhírű, de ezt a hírnevet eddig nem sikerült tökéletesen ki- aknázni sem a hazai,' sem a külföldi idegenforgalom irányítóinak. Hasznos javallat a szüreti mulatságok igazi idegenforgalmi látványossággá, „attrakcióvá” való fejlesztése. Vigyázni kell azonban arra is, hogy ne áldozzák fel az idegenforgalom oltárán a hamisítatlan népi hagyományokat. (békés) Minden magyarnak az éleiben egyszer illik idelátogatni! — irta Petőfi, amikor Széphalom, Kazinczy kertjében járt. Az a híres magyar konyha... Ugyanannak a vállalatnak ß tőztjét eszem az üzemi étkezdében mint amelyik díszes meghívóval barokk vacsorestre hív. A^ vacsora menüajánlata: Tehénhúsleves kaporral, posár pásté lom (azaz ponty vajas tészfában), borjúnak szegye töltve tiszta bors sál, lemonias leben való tikfi (azaz sült csirke citromosán), tehén nyelv malosa szőlővel (azaz marhanyelv Telekssy módra). Inycsik landó a kínálat. Az egyszeri menü messze jobb gasztronómiai élve zetet es valtozatossagot kínál, mjn( az egyheti üzemi koszt. Hol há a híres magyar konyha? Van-e jogunk büszkélkedni, amikor a rep rezentatív éttermek választéka is leszűkült a kommersz ételekre? A; elmaradhatatlan bécsi szelet: fűrészporba forgatott cipőtalpnak tű nik. A portolt néhanv zsíros húscafat. A hajdan dicsekvésre oko auo húsleves a mosatlan edények kellemetlen illatát idézi. S a tar hon.va is! Mivé lett a híres-neves magyar tarhonya? Fűszereink sóra borsra, paprikára korlátozódtak, s vajon melyik éttermet ajánlhat nam jo szívvel a nagyevö, ínyenc utazónak, Szindbadnak?! A jo ízeket kínáló, s a régi magyar konyhát idéző alkalmi rendezvények nem javítják a helyzetet. Sőt! Kiáltó mulasztásainkat bizonyítandó mutatnak rá arra, hogy az étkezés szertartása, ünnepe* ahitata, finomságokat élvező zsigereink kiszolgálása a nullpontra szállt. Nemcsak az üzemi konyhákat panaszlom fel, hanem az uni lornuzalt, egykaptaíára főző éttermeket is. Hajdan az különböztette meg a vendéglátóhelyeket, hogy egyikben kitűnő pacalt készítettek, másikban a csülkös bableves volt páratlan, a harmadikban a pörkölt vonzotta a város túlsó feléből is a vendégeket. Most'i Ahogy az ételeknek, úgy az éttermeknek sincs karakterük. Magyarázat erre a rohanó életmód, az éttermek túlzsúfoltsága, a szakma nem kellő becsülete, a fogyasztási szokások változása, a futószalag, az uniformis, a három műszak, a konzerv-kor . .. Ma- gj arázat, de nem mentség! »Titka fáinkat óvjuk. A Bükk-fennsíkot nemzeti parkká nyilvánítottuk. Skanzent építünk, s védjük a műemlék épületeket. De a híre» magyar konyha mór csak emlékeiben él. Védeni, óvni kellene a ji izeket, a vendégcsalogató konyhai attrakciókat is, hiszen Krúdy szerint az örökkévalóság képzetét keltheti egy jó illatú húsleves is. B. I. * A Bükk ékköve, a Palota- szálló Kempingek, táborok Eden, Huszárvár, Baradla Alig húzták ki lábukat tavaly ősszel az utolsó vendegek, már a felújítást, karbantariasi végző brigádok vették birtokukba a Borsod megyei kempingeket, sátortáborokat, szálláshelyeket. A tapolcai Éden luxuskemping hamar kedvelt lett mind a hazai, mind a külföldi vendégek körében. Nem véletlen, hogy főszezonban már nem lehet helyet kapni ide. A kemping csinosítására mintegy 2 millió forintot fordítottak. Jelentős összegbe került a parkosítás, amelynek során 300 földlabdás fa mellett több száz cserjét, bokrot ültettek el, játszóteret alakítottak ki. Minden bizonnyal nagy sikere lesz a kempingben kialakított sátortábornak is, ahol 50 turistának teljes berendezéssel ellátott sátrakat kölcsönöznek. Természetesen saját sátorral érkezők számára is van hely. Az Ig- lói úti autóskempingben új utat, parkolót létesítettek több, mint egymillió forintos beruházással. Kicserélték a kemping hálóhelyeiben a heverőket, föző-vasaló helyiségeket alakítottak ki, elkészült egy játszótér, s végre modern világítást kapott a kemping és annak parkírozója. Teljesen felújították a miskolc-tapolcai turistaszállót. Hollóstetön csak május 1-én nyitott a kemping, éppen mert ekkorra fejeződött be a faházak teljes felújítása, amellyel égy- időben a berendezések teljes cseréje is megtörtént. Ugyancsak felújították a boldogkői Várszállót. Üj szárnnyal bővítették a szerencsi Huszárvárat, ezzel 64 férőhelyesre bővült a szálláslehetőség. Aggteleken szociális helyiségeket, utat, járdát építettek, s a korábbi „vadkempingezők” az idén már a 120 férőhelyes sátras kempingben pihenhetnek, ahová vizet, s villanyt is bevezettek. Felújították a világhírű Baradla- barlang villamos berendezéseit, s megkezdődött a hangverseny- terem hangosításának átépítése is. A Zemplén szerelmesei a közelmúltban Sátoraljaújhelyen átadott Hotel Zemplént választhatják éjszakai szálláshelyül, ahol 86 ágy várja az ide érkezőket. A következő időszakban sem látszik megnyugtatónak az idegen- forgalmi fejlesztések mér. téke és üteme. (A borsodi népi ellenőrök meg. állapítása.) A JÓ ÖREG AVAS Negyven évvel ezelőtt irta egy miskolci útikalauz: „Ez a kedves, vén hegy, ez az ös korhelytanya, melyért elsősorban az alföldi városok népe irigyelte száz meg száz éve Miskolcot. Ma már lábainál úgy körülépült a város, hogy az Avas-hegy szinte a város közepéből nyurgul fel, hogy messziről oda- kinálja magáa a városjáró idegen érdeklődésének, kiváncsiságának.” • A jó öreg Avas! Karcsú kilátója uralja a városképet, szimbolizálja Miskolcot. A toronyban berendezett presszó szép panorámát kínál. A távolság eltünteti a foghi- jakat, sebhelyeket, s szebbnek mutatja a várost. A jó öreg Avas ma jobbára csak a pincetulajdonosoknak varázslatos hely. A már idézett kiadvány Írja: .,Valamennyi pince fölött borházak, elökertek. Némelyik egész kis nyaraló. Télen is fűthető szobáik a miskolciak legkedvesebb tartózkodási helye, Itt virágzik a kedély. Kihajt a nóta. Kinyílik a szív. Itt tárgyalják meg a helyi és országos politikát. Itt felejtik el a haragot. Itt fogadnak barátságot, itt születnek régidőktől fogva a miskolci nóták. Innen indul szárnyára sok jóízű história. Nem is gondol a miskolci ember az elmúlásra sohasem, mikor csillogó szemekkel. derűs hangulatban lejön az Avasról és áthalad a temetőn.” Miskolc hegyét ma már autóbusszal, gépkocsival mássza meg a ideránduló idegen. Az Avast beépítettek. Városnyi városrész épült a hátán. A paneles tájképet ki-ki vérmérséklete, szépérzéke szerint ítéli meg. Szőlő már csak mutatóban van. az avasi pincegazdák hegyaljai mustból erjesztenek bort. .. De a jó öreg Avas így is páratlan kincs, csipetnyi régi Miskolc, a patrióta múltidézés máig érvényes jelképe, nosztalgiája és sarkantyúja. u idegenIsrpiHi találta
