Déli Hírlap, 1978. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1978-05-24 / 120. szám

r Újság a járdán Ugye, sokan ismerik azt az újságíróknak szánt mon­dást, miszerint a téma az utcán hever? Nos, tegnap a kora délutáni órákban már nemcsak a mindannyiunk által állandóan keresett (és többnyire megtalált) téma, hanem következménye, mondhatnánk úgy is, szük­ségszerű velejárója, a kész újságok garmadája hevert a selyemréti aluljáró közelé­ben. Feltehetően a MÉH-te- lepre, vagy valamilyen zúz­dába szállították a meg nem vásárolt sajtóterméket (bár az is lehet, hogy miután ki­olvasták, egy közeli begyűi- tőhelyre vitték, így került később gépkocsira). A lényeg az, hogy a déli csúcsforga­lomban az autóbuszok, sze­mélykocsik és villamosok ve­zetői, a nehéz teherautók pilótái átkozták a felelőtlen szállítót, hiszen a járművek­től felkavart papírfelhő nem egy autót késztetett hirtelen fékezésre. A gyalogosok már szerencsésebbek voltak. Mint mondogatták, ősszel az avarban, tavasszal az újság­ban gázolhattak... (Sólymos László felvétele) Nem akarnak letűnni a színről Holnap sár a BNV Szakmai nap volt... Az eső vigasztalanul esett, de meleg volt. És szakmai nap. Ezt különben csak a programfüzetből és a 60 fo­rintos belépőjegyekből lehe­tett tudni. A látogatók, a nagyközönség érdeklődése e napon sem csökkent. Holnap bezár a 17-e óta nyitva tar­tó tavaszi Budapesti Nem­zetközi Vásár, a beruházási javak szakvására. Néhány ' jellemző adat a most ötödik éve megrendezett szakvásárról: a 36 hektáros területen 28 ország és Nyu- gat-Berlin több mint 1900 kiállítója mutatja be legkor­szerűbb termékeit. Épült egy új csarnok (az ,.F” jelzést kapta) és több szolgáltató létesítmény. Üj még, hogy eltűnt, lebontották a 10-es pavilont. Földes Lászlónak, a HUNG- EXPO vezérigazgatójának nyilat­kozatából idézünk, amelyet a vá­sár megnyitása előtt adott: — A Budapesti Nemzetközi Vá­sárok 120 éves történetében fon- 4 tos fordulatot hozott a szakosi- * tás. Eredményeként a vásár ma már nem- pusztán kirakat, ha­nem a valóságos eredmények el­érésének hathatós szolgálója. .. Nem pusztán kirakat. Egy szakember, aki a nyitás óta a vásáron van, mondotta: egyre jobban kirakat a BNV, s termé­keink legjobb kirakata. .. Meg­látni és megszeretni (megvenni, megrendelni, üzletet kötni) egy pi'lanat műve... A pillanat nem a hagyományos értelemben vett p' ’anat. .. Járműipar. Szállító járművek, tömegközlekedési eszközök, út- tisztítógépek, motorok, alkatré­szek, karbnntia'*tó és biztonsági berendezések. Michelin gumik. Ha lehetne, akkor a hatalmas teherautó, avagy erőgép radiál gumiabroncsán keresztül étállrat- nék. A legtöbben a Forma—-T. ve” en'yíp*tó lvHsó kerekén cso­dálkoznak. . . No és Tkarusék bu­szain, Csepel—Volvóék terepjáró­in. a F-'ha-kocákon, s a sort folvt'-th^«ánk több e-'*r négy­zetméterig. .. Bent, a csarnokokban vil­lantak a vakuk, kattantak a fényképezőgépek, berregtek a filmfelvevők. Szakmai nap volt. A tárgyalókból a ven­dégek és látogatók egyaránt elégedetten jöttek ki. Sike­res volt a tárgyalás, avagy az udvariasság diktálta a mosolyt? LKM. drótgyár, DIGÉP. Mit mondanak e három mis­kolci., és vi'ághírű gyár kép­viselői az eodig eltelt napok­ról? A DIGÉP a tavaszi BNV-n DEK—25-ös ellenütős kala­pácsára vásárdíjat kapott, amely a kalapács árnyéká­ban szerényen meghúzódva hirdeti a dicsőséget. A ,.C” pavilonban és a szabad te­rületeken 270 négyzetméte­ren állít ki a diósgyőri mam- mutvállalat. — Az érdeklődés nagy — válaszol Kovács István fő­osztályvezető. — Különösen a csehszlovákoknak, az an­goloknak, a nyugatnémetek­nek és a bolgároknak tet­szenek gépeink . . . Kötünk is üzleteket, de már évekre le vagyunk „terhelve” ... A Lenin Kohászati Művek és a December 4. Drótmű­vek közös csarnokban állít ki. Igaz. hogy most „csak” az LKM nyert díjat, de a „hagyományos újdonságok” mind megtalálhatók mind­két standon. Acélöntvények, csavaráruk, kovácsolt alkat­részek, vasúti felépítmények, vagyis sínek. És az LKM vásárdíjas szivattyú járóke­reke. amelyet a Paksi Atom­erőműhöz készítettek ... — Ezt nálunk készítik? — sokan megállnak gyönyör­ködni a járókerék előtt, hi­tetlenkedve ingatják fejüket. Talán ez a legnagyobb elis­merés. A drótgyárnak még m,n- dig slágere, s sokáig az is lesz. a laposkötél. De a kü­lönféle huzalok is „me­nők” ... Jártam a vásárt, beszéltem em­berekkel. Mondtak sok szépet és jót, dicsérték a rendezőt és a szolgáltatásokat, elismerően bó­logattak egy-egy tetsző cikkre, de voltak olyanok is. akik ma sem tudnak megnyugodni. Azt mondiák, hogy a fene sem érti ezeket a bohyolult masinákat, jobb volt. mikor még „egvben” volt a vásár. Nem is jönnek töb­bet tavasszal, majd csak ősszel, akkor érdekesebb.^ De azért itt vannak minden tavasszal . . . Beszéltem külföldi kiállítókkal i<: a dán Ttex Fofarv cég iroda- génekkel foglalkozik. Tíz éve mindig itt van, i*taz. hogy a vá­sár drága — sok pénz megv el —. de nem akarnak letűnni a színről. Fddig nvnílen évben ve­vőt. vevőket nyertek. . . — Nem lehet mindegy, hogv valóban azok a hazai vállalatok •ílFtvík-e ki termékeiket, ame- lvek ma a külkereske 'elemben fontosak. Az sem közömbös, hogv azok a szakemberek tekin­tik-e meg a bemutatókat:, akik­nek eey-egy üzlet megkötésében szavuk van. . . az eddigieknél is nvugodtabb körülményeket ke'l teremteni a szakmai nanokon. El kell érni. hogy a kiállítók ne csak bemutassák, hanem is­mertessék is termékeiket. A vásár még tart. A hiva­talos értékelések még foly­nak. De amit Földes László elmondott; az már igazolód­ni látszik. (illésy) Volán­lista A Volán 3. számú Válla­lat első helyezést ért el a tröszt vállalatai között azzal, hogy itt fordult elő a leg­kevesebb üzemi baleset. A közúti baleseteket értékelő statisztika szerint pedig ötö­dikek lettek, s ezért vezér- igazgatói dicséretben és pénz­jutalomban részesültek. Ah­hoz. hogy ezt az eredményt tartani tudják, illetve még tovább csökkentsék a balese­tek számát, meghatározzák a további tennivalókat. Ma értekezletet tartanak az üzemvezetők részvételé­vel, ahol értékelik a múlt év balesetvédelmi helyzetét, és meghatározzák az idei tennivalókat. Zöld szigetek a házrengetegben Az ember egészségi állapotát, munkavégzőképességét a környezeti feltételek jelentősen befolyásolják. Különösen áll ez a megállapítás az éghajlatra (a klímára). A klíma az adott helyen uralkodó meteorológiai feltételek összessége. Ezek a levegő hőmérséklete, nedvességtartalma, áramlási sebessége, vagyis a széljárás, továbbá a nap besugárzási viszonyai, kü­lönösen a legértékesebb ibolyántúli sugárzás szempontjából. A városoknak — különösen a nagyvárosoknak .—, az ipari településeknek, településagglomerációknak sajátos mikroklí­májuk van, amely lényegesen eltér a természeti környezet­től. A nagyméretű beépítés miatt majdnem minden éghaj­lati tényező kedvezőtlen irányban változik meg. A növényzet és a felszíni vizek klímatényező hatású természeti elemek; jól fel- használhatók a környezet le­vegőjének kondicionálására, összetételének szabályozásá­ra és állandósítására. Kisebb zaj. kevesebb mikroba A zöld levéltömeg oxigént termel, vizet párologtat. Már 500—1000 méter széles zöld­növénnyel borított térségben, meleg, szélmentes nyári na­pon a hőmérséklet 3—4 fok­kal alacsonyabb, mint a kör­nyező házrengetegben. A le­velek között lehűlt levegő a beépített területek felé áram­lik. A hőmérséklet csökke­nésével egyidejűleg a zöld­területeken kívánatos mó­don emelkedik a levegő re­latív páratartalma. A' növények leveleik nagy felületével úgy működnek, mint a porleválasztó és por­szűrő berendezések. Érdemes megemlíteni, hogy egy 10 éves lombos fa koronáját kereken 5000, a 20 évesét 20 000 levél alkotja. A leve­lek elnyelik, a városi za j egy- harmadát, a többit szétszór­ják és elaprózzák. Egy fa nélküli belváros levegője hat-nyolcszor több port és mikrobát tartalmaz, mint a városi park levegője. Szov­jet kutatók megfigyelései szerint főleg a fenyő, a cip­rus és az orgona termel bak­tériumölő anyagokat. A fák. fasorok, parkok ol­dott és zárt formája, szín-, fény- és árnyékvariációja esztétikai élményt nyújt, a hűs levegő és árnyék az ember felüdülését szolgálja. A városon belüli összefüggő zöldfelületek tágabb környe­zetünkre azonban csak ak­kor tudnak helyi klimatikus hatást gyakorolni, ha alap­rajzuk viszonylag tömör idom és ha legalább 2—4 hektár kiterjedésűéit. Az en­nél kisebb zöldfelületek, kertek csak szűkebb környe­zetükben hatásosak és fő­ként a bennük sétálók, pi­henők számára jelentenek előnyt. ^ I onlus né«vze(métert*k c. A váiwasodás folyamata egyre gyorsabban halad elő­re. A lakótelepi normatívák már sok mindent szabályoz­nak. Hazai viszonyaink ko­Tanácskoztam. (ülést ültem, értekeztem, aküva-ültem. ..) és még csak nem is unatkoz­tam ... Miskolcról beszélget­tünk, gondolkodtunk, jó más­fél száz kilométernyire innen, Debrecenben, ahol a Haza­fias Népfront Miskolc városi Bizottságának elnöksége a HNF Debrecen városi Bizott­ságának elnöksége vendége­ként tartotta soros ülését. Miért éppen ott? Korábban már volt gyümölcsöző együtt­működés a két város nép­front-szervezetei között. Két város, két más-más adottsá­gú, de hasonló nagyságrendű település természetesen tart számon közös gondokat. Egyszer, a népfront mun­kájáról szólva, szellemesen mond la, valaki, hogy az a születéstől a koporsóig kísér. Igaz. Törődik a nőpolitikával, a. kismamák és a fiatal édes­anyák gondjaival, bölcsőde- és óvodaépítéseket . szervez, par­kot épít, iskolák szülői mun­kaközösségével dolgozik együtt, a pályaválasztásban segít, fiatalok gondjaival szá­mol, lakótelepek életét szer­vezi, világnézetet formál. .. A felsorolást hosszúnak ér­zem, de tudom, hogy így se teljes. Azt akartam csak el­mondani vele. hogy miről be­szélgethetnek egy népfrontos értekezleten: arról, ahogyan élünk és arról, ahogyan él­nünk lehetne. Miskolciak voltunk Debre­cenben. Az időjárás grima­sza, hogy esőből indultunk és meleg nyárba értünk, hogy úgy fogadhatott minket Deb­recen. hogy minden szépsé­gét, alföldies nyugalmát meg­mutatta. A hasonlítás szán­dékával, az ország második városa tudatával mentünk. Debrecen most szebb, mint Miskolc. Félreértés ne essék: tudtuk, hogy szebb. Bizonyos értelemben az. Az alig egy­órányi szabad időben a mis­kolci elnökség tagjai az ott tanuló gyerekeiknek adtak randevút, a küldöttséget üd­vözlő debreceni népfronttit­kár viszont azzal fogadott, hogy ő meg Miskolcon vég­zett. .. Még az értekezlet előtt va­lószerűtlen gyorsasággal elfo­gyott a két város közötti egy megyényi távolság. Hallot­tunk egy (rövid!) beszámolót az ottani népfront-munkáról, s a beszámolót majd húsz kérdésünk egészítette ki. A beszélgetésből aztán kiderült, hogy a gondjaink nagyobbik része közös. Ott sem élnek könnyebben a peremkerüle­tekben, ott is magába és a lakásába zárkózik a lakótelepi lakos, ott is rongálnak par­kot. De ott is egy nemzetért való közös program határoz meg hasonló munkaterveket. Hegyi Imre. a HNF megyei bizottságának titkára mond­ta: — A mai társadalom vala­mennyi információjával or­szágos méretekben kell gon­dolkoznunk. . Dr. Varga PáIné, a HNF Debrecen városi Bizottságá­nak elnöke nyilatkozta: — Ne értsen félre, de leg­alább annyira örülünk an­nak, hogy miskolciaknak be­szélhettünk Debrecenről, mint annak, hogy augusztus vé­gén Miskolcon Önök beszél­nek Miskolcról nekünk. Ne­künk, alföldieknek, ugyanis Miskolc: csodálatos. Szuchy Róbert, a mi HNF- titkárunk mondta: — A közöset felfedezni legalább akkora érték, mint hazavinni vagy itthagyni va­lami jót. Nos, hozhattunk, de vihetünk is... A nyilatkozat és a „mond­ta” csak újságírói forma. A tanácskozás lényege volt ez, s egyszeriben hasznos lett az irigység, mert visszafelé, és még ott, Debrecenben, a be­szélgetések közepette is szá­molgatni kezdtük, mi irigyek. Annak a tisztább városnak fele annyi bejáró dolgozója sincs, az építésznek meg le­hetett hagynia a fákat, mert helye volt, a megoldottnak tűnő közlekedés adottság, amivel éltek, de ugyanakkor: Valaki azt találta mondani, hogy a járda itt „lassúbb”. Itt senki se siet... Valaki ar­ról beszélt, hogy ami ott nagyüzem, az Miskolcon kö­zépüzem. És aki erről beszélt, az a minket kísérő debreceni volt. Valaki azt kérdezte, hogy tudunk-e mi ilyen szép várost mutatni a vendégek­nek augusztus végén, de a debreceni népfront-titkár azt kérdezgette, hogy él e még az a kis utca a fürdő mögött Diósgyőrbe^... Az értekezlet, pontosabban elnökségi jegyzőkönyv felte­hetően különbözik ettől a be­számolótól. de bocsássák meg- jó érzés leírnom, hogy jól­esett ott lenni, és nagyon y volt hazaérni, pedig esett ? eső, de itt voltunk otthon. A rádió különben bemon- ta: akkor már Debrecenbe is esett. BARTHA GÁBOR zott például a lakások át­lagméreteit, szobaszámot, a j árulékos ' létesítmények mennyiségét. A közhasznú zöldterületek nagysága azon­ban általában, de különösen az új lakótelepek esetében kevesebb • a kívánatosnál. Újabb hazai tanulmányok 15—20 négyzetméter eléré­sét tűzték ki távlatban el­érendő célként. A települé­sek zöldfelületét nemcsak összességében, hanem minő­ségi összetételében is bizto­sítani kell. A csak füvesí­tett területnek nyilvánvaló­an más klimatikus hatása van, mint a fásítottnak. Ezért az alábbi értékek megközelítése előnyös egy lakásra vonatkoztatva: 6—12 négyzetméter közpark, 5 négyzetméter lakóház előtti park, kert, 1—3 négyzetmé­ter fásított utca. sétány. Egyes szovjet ajánlások sze- *rint a városban minden la­kásra 25—30 négvzetmétcr zöldterületnek kell jutni. Számos szovjet városban már ma is nagyobb az arány. Omszkban 60, Tallinban 100 négyzetméter zöldterület jut egy-egy lakosra. New York­ban és Párizsban 8, Rómá­ban pedig 2. Természetesen nem lehet azt állítani, hogy a zöldöve­zetek, parkok, botanikus ker­tek létesítése a városiasodás minden káros következmé­nyét megszünteti. De lénye­gesen javítják a levegő mi­nőségét, a klimatikus viszo­nyokat. Emellett igen fon­tos. hogy segítenek megőriz­ni az ember harmonikus kapcsolatát a természettel. DR. LUX ANDRÁS Egy ülésről — szabálytalanul Hasonlítás, haszonnal +: Ezeket a büki-rönköket hamarosan bútor képében látjuk viszont.,. (Sólymos felv.) Kiszűrik az ittasokat A mezőgazdasági és erdé­szeti üzemekben tavaly bal­esetet szenvedett emberek közül minden ötödik előző­leg alkoholt fogyasztott. A halálos balesetek csaknem harmadánál állapítottak meg alkoholos. befolyásoltságot, ezért a MÉM területén az it- las emberek „kiszűrésére’' megszigorítják a munkavé­delmi ellenőrzéseket. A DH várospolitikai fóruma

Next

/
Oldalképek
Tartalom