Déli Hírlap, 1978. május (10. évfolyam, 101-126. szám)
1978-05-24 / 120. szám
r Újság a járdán Ugye, sokan ismerik azt az újságíróknak szánt mondást, miszerint a téma az utcán hever? Nos, tegnap a kora délutáni órákban már nemcsak a mindannyiunk által állandóan keresett (és többnyire megtalált) téma, hanem következménye, mondhatnánk úgy is, szükségszerű velejárója, a kész újságok garmadája hevert a selyemréti aluljáró közelében. Feltehetően a MÉH-te- lepre, vagy valamilyen zúzdába szállították a meg nem vásárolt sajtóterméket (bár az is lehet, hogy miután kiolvasták, egy közeli begyűi- tőhelyre vitték, így került később gépkocsira). A lényeg az, hogy a déli csúcsforgalomban az autóbuszok, személykocsik és villamosok vezetői, a nehéz teherautók pilótái átkozták a felelőtlen szállítót, hiszen a járművektől felkavart papírfelhő nem egy autót késztetett hirtelen fékezésre. A gyalogosok már szerencsésebbek voltak. Mint mondogatták, ősszel az avarban, tavasszal az újságban gázolhattak... (Sólymos László felvétele) Nem akarnak letűnni a színről Holnap sár a BNV Szakmai nap volt... Az eső vigasztalanul esett, de meleg volt. És szakmai nap. Ezt különben csak a programfüzetből és a 60 forintos belépőjegyekből lehetett tudni. A látogatók, a nagyközönség érdeklődése e napon sem csökkent. Holnap bezár a 17-e óta nyitva tartó tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár, a beruházási javak szakvására. Néhány ' jellemző adat a most ötödik éve megrendezett szakvásárról: a 36 hektáros területen 28 ország és Nyu- gat-Berlin több mint 1900 kiállítója mutatja be legkorszerűbb termékeit. Épült egy új csarnok (az ,.F” jelzést kapta) és több szolgáltató létesítmény. Üj még, hogy eltűnt, lebontották a 10-es pavilont. Földes Lászlónak, a HUNG- EXPO vezérigazgatójának nyilatkozatából idézünk, amelyet a vásár megnyitása előtt adott: — A Budapesti Nemzetközi Vásárok 120 éves történetében fon- 4 tos fordulatot hozott a szakosi- * tás. Eredményeként a vásár ma már nem- pusztán kirakat, hanem a valóságos eredmények elérésének hathatós szolgálója. .. Nem pusztán kirakat. Egy szakember, aki a nyitás óta a vásáron van, mondotta: egyre jobban kirakat a BNV, s termékeink legjobb kirakata. .. Meglátni és megszeretni (megvenni, megrendelni, üzletet kötni) egy pi'lanat műve... A pillanat nem a hagyományos értelemben vett p' ’anat. .. Járműipar. Szállító járművek, tömegközlekedési eszközök, út- tisztítógépek, motorok, alkatrészek, karbnntia'*tó és biztonsági berendezések. Michelin gumik. Ha lehetne, akkor a hatalmas teherautó, avagy erőgép radiál gumiabroncsán keresztül étállrat- nék. A legtöbben a Forma—-T. ve” en'yíp*tó lvHsó kerekén csodálkoznak. . . No és Tkarusék buszain, Csepel—Volvóék terepjáróin. a F-'ha-kocákon, s a sort folvt'-th^«ánk több e-'*r négyzetméterig. .. Bent, a csarnokokban villantak a vakuk, kattantak a fényképezőgépek, berregtek a filmfelvevők. Szakmai nap volt. A tárgyalókból a vendégek és látogatók egyaránt elégedetten jöttek ki. Sikeres volt a tárgyalás, avagy az udvariasság diktálta a mosolyt? LKM. drótgyár, DIGÉP. Mit mondanak e három miskolci., és vi'ághírű gyár képviselői az eodig eltelt napokról? A DIGÉP a tavaszi BNV-n DEK—25-ös ellenütős kalapácsára vásárdíjat kapott, amely a kalapács árnyékában szerényen meghúzódva hirdeti a dicsőséget. A ,.C” pavilonban és a szabad területeken 270 négyzetméteren állít ki a diósgyőri mam- mutvállalat. — Az érdeklődés nagy — válaszol Kovács István főosztályvezető. — Különösen a csehszlovákoknak, az angoloknak, a nyugatnémeteknek és a bolgároknak tetszenek gépeink . . . Kötünk is üzleteket, de már évekre le vagyunk „terhelve” ... A Lenin Kohászati Művek és a December 4. Drótművek közös csarnokban állít ki. Igaz. hogy most „csak” az LKM nyert díjat, de a „hagyományos újdonságok” mind megtalálhatók mindkét standon. Acélöntvények, csavaráruk, kovácsolt alkatrészek, vasúti felépítmények, vagyis sínek. És az LKM vásárdíjas szivattyú járókereke. amelyet a Paksi Atomerőműhöz készítettek ... — Ezt nálunk készítik? — sokan megállnak gyönyörködni a járókerék előtt, hitetlenkedve ingatják fejüket. Talán ez a legnagyobb elismerés. A drótgyárnak még m,n- dig slágere, s sokáig az is lesz. a laposkötél. De a különféle huzalok is „menők” ... Jártam a vásárt, beszéltem emberekkel. Mondtak sok szépet és jót, dicsérték a rendezőt és a szolgáltatásokat, elismerően bólogattak egy-egy tetsző cikkre, de voltak olyanok is. akik ma sem tudnak megnyugodni. Azt mondiák, hogy a fene sem érti ezeket a bohyolult masinákat, jobb volt. mikor még „egvben” volt a vásár. Nem is jönnek többet tavasszal, majd csak ősszel, akkor érdekesebb.^ De azért itt vannak minden tavasszal . . . Beszéltem külföldi kiállítókkal i<: a dán Ttex Fofarv cég iroda- génekkel foglalkozik. Tíz éve mindig itt van, i*taz. hogy a vásár drága — sok pénz megv el —. de nem akarnak letűnni a színről. Fddig nvnílen évben vevőt. vevőket nyertek. . . — Nem lehet mindegy, hogv valóban azok a hazai vállalatok •ílFtvík-e ki termékeiket, ame- lvek ma a külkereske 'elemben fontosak. Az sem közömbös, hogv azok a szakemberek tekintik-e meg a bemutatókat:, akiknek eey-egy üzlet megkötésében szavuk van. . . az eddigieknél is nvugodtabb körülményeket ke'l teremteni a szakmai nanokon. El kell érni. hogy a kiállítók ne csak bemutassák, hanem ismertessék is termékeiket. A vásár még tart. A hivatalos értékelések még folynak. De amit Földes László elmondott; az már igazolódni látszik. (illésy) Volánlista A Volán 3. számú Vállalat első helyezést ért el a tröszt vállalatai között azzal, hogy itt fordult elő a legkevesebb üzemi baleset. A közúti baleseteket értékelő statisztika szerint pedig ötödikek lettek, s ezért vezér- igazgatói dicséretben és pénzjutalomban részesültek. Ahhoz. hogy ezt az eredményt tartani tudják, illetve még tovább csökkentsék a balesetek számát, meghatározzák a további tennivalókat. Ma értekezletet tartanak az üzemvezetők részvételével, ahol értékelik a múlt év balesetvédelmi helyzetét, és meghatározzák az idei tennivalókat. Zöld szigetek a házrengetegben Az ember egészségi állapotát, munkavégzőképességét a környezeti feltételek jelentősen befolyásolják. Különösen áll ez a megállapítás az éghajlatra (a klímára). A klíma az adott helyen uralkodó meteorológiai feltételek összessége. Ezek a levegő hőmérséklete, nedvességtartalma, áramlási sebessége, vagyis a széljárás, továbbá a nap besugárzási viszonyai, különösen a legértékesebb ibolyántúli sugárzás szempontjából. A városoknak — különösen a nagyvárosoknak .—, az ipari településeknek, településagglomerációknak sajátos mikroklímájuk van, amely lényegesen eltér a természeti környezettől. A nagyméretű beépítés miatt majdnem minden éghajlati tényező kedvezőtlen irányban változik meg. A növényzet és a felszíni vizek klímatényező hatású természeti elemek; jól fel- használhatók a környezet levegőjének kondicionálására, összetételének szabályozására és állandósítására. Kisebb zaj. kevesebb mikroba A zöld levéltömeg oxigént termel, vizet párologtat. Már 500—1000 méter széles zöldnövénnyel borított térségben, meleg, szélmentes nyári napon a hőmérséklet 3—4 fokkal alacsonyabb, mint a környező házrengetegben. A levelek között lehűlt levegő a beépített területek felé áramlik. A hőmérséklet csökkenésével egyidejűleg a zöldterületeken kívánatos módon emelkedik a levegő relatív páratartalma. A' növények leveleik nagy felületével úgy működnek, mint a porleválasztó és porszűrő berendezések. Érdemes megemlíteni, hogy egy 10 éves lombos fa koronáját kereken 5000, a 20 évesét 20 000 levél alkotja. A levelek elnyelik, a városi za j egy- harmadát, a többit szétszórják és elaprózzák. Egy fa nélküli belváros levegője hat-nyolcszor több port és mikrobát tartalmaz, mint a városi park levegője. Szovjet kutatók megfigyelései szerint főleg a fenyő, a ciprus és az orgona termel baktériumölő anyagokat. A fák. fasorok, parkok oldott és zárt formája, szín-, fény- és árnyékvariációja esztétikai élményt nyújt, a hűs levegő és árnyék az ember felüdülését szolgálja. A városon belüli összefüggő zöldfelületek tágabb környezetünkre azonban csak akkor tudnak helyi klimatikus hatást gyakorolni, ha alaprajzuk viszonylag tömör idom és ha legalább 2—4 hektár kiterjedésűéit. Az ennél kisebb zöldfelületek, kertek csak szűkebb környezetükben hatásosak és főként a bennük sétálók, pihenők számára jelentenek előnyt. ^ I onlus né«vze(métert*k c. A váiwasodás folyamata egyre gyorsabban halad előre. A lakótelepi normatívák már sok mindent szabályoznak. Hazai viszonyaink koTanácskoztam. (ülést ültem, értekeztem, aküva-ültem. ..) és még csak nem is unatkoztam ... Miskolcról beszélgettünk, gondolkodtunk, jó másfél száz kilométernyire innen, Debrecenben, ahol a Hazafias Népfront Miskolc városi Bizottságának elnöksége a HNF Debrecen városi Bizottságának elnöksége vendégeként tartotta soros ülését. Miért éppen ott? Korábban már volt gyümölcsöző együttműködés a két város népfront-szervezetei között. Két város, két más-más adottságú, de hasonló nagyságrendű település természetesen tart számon közös gondokat. Egyszer, a népfront munkájáról szólva, szellemesen mond la, valaki, hogy az a születéstől a koporsóig kísér. Igaz. Törődik a nőpolitikával, a. kismamák és a fiatal édesanyák gondjaival, bölcsőde- és óvodaépítéseket . szervez, parkot épít, iskolák szülői munkaközösségével dolgozik együtt, a pályaválasztásban segít, fiatalok gondjaival számol, lakótelepek életét szervezi, világnézetet formál. .. A felsorolást hosszúnak érzem, de tudom, hogy így se teljes. Azt akartam csak elmondani vele. hogy miről beszélgethetnek egy népfrontos értekezleten: arról, ahogyan élünk és arról, ahogyan élnünk lehetne. Miskolciak voltunk Debrecenben. Az időjárás grimasza, hogy esőből indultunk és meleg nyárba értünk, hogy úgy fogadhatott minket Debrecen. hogy minden szépségét, alföldies nyugalmát megmutatta. A hasonlítás szándékával, az ország második városa tudatával mentünk. Debrecen most szebb, mint Miskolc. Félreértés ne essék: tudtuk, hogy szebb. Bizonyos értelemben az. Az alig egyórányi szabad időben a miskolci elnökség tagjai az ott tanuló gyerekeiknek adtak randevút, a küldöttséget üdvözlő debreceni népfronttitkár viszont azzal fogadott, hogy ő meg Miskolcon végzett. .. Még az értekezlet előtt valószerűtlen gyorsasággal elfogyott a két város közötti egy megyényi távolság. Hallottunk egy (rövid!) beszámolót az ottani népfront-munkáról, s a beszámolót majd húsz kérdésünk egészítette ki. A beszélgetésből aztán kiderült, hogy a gondjaink nagyobbik része közös. Ott sem élnek könnyebben a peremkerületekben, ott is magába és a lakásába zárkózik a lakótelepi lakos, ott is rongálnak parkot. De ott is egy nemzetért való közös program határoz meg hasonló munkaterveket. Hegyi Imre. a HNF megyei bizottságának titkára mondta: — A mai társadalom valamennyi információjával országos méretekben kell gondolkoznunk. . Dr. Varga PáIné, a HNF Debrecen városi Bizottságának elnöke nyilatkozta: — Ne értsen félre, de legalább annyira örülünk annak, hogy miskolciaknak beszélhettünk Debrecenről, mint annak, hogy augusztus végén Miskolcon Önök beszélnek Miskolcról nekünk. Nekünk, alföldieknek, ugyanis Miskolc: csodálatos. Szuchy Róbert, a mi HNF- titkárunk mondta: — A közöset felfedezni legalább akkora érték, mint hazavinni vagy itthagyni valami jót. Nos, hozhattunk, de vihetünk is... A nyilatkozat és a „mondta” csak újságírói forma. A tanácskozás lényege volt ez, s egyszeriben hasznos lett az irigység, mert visszafelé, és még ott, Debrecenben, a beszélgetések közepette is számolgatni kezdtük, mi irigyek. Annak a tisztább városnak fele annyi bejáró dolgozója sincs, az építésznek meg lehetett hagynia a fákat, mert helye volt, a megoldottnak tűnő közlekedés adottság, amivel éltek, de ugyanakkor: Valaki azt találta mondani, hogy a járda itt „lassúbb”. Itt senki se siet... Valaki arról beszélt, hogy ami ott nagyüzem, az Miskolcon középüzem. És aki erről beszélt, az a minket kísérő debreceni volt. Valaki azt kérdezte, hogy tudunk-e mi ilyen szép várost mutatni a vendégeknek augusztus végén, de a debreceni népfront-titkár azt kérdezgette, hogy él e még az a kis utca a fürdő mögött Diósgyőrbe^... Az értekezlet, pontosabban elnökségi jegyzőkönyv feltehetően különbözik ettől a beszámolótól. de bocsássák meg- jó érzés leírnom, hogy jólesett ott lenni, és nagyon y volt hazaérni, pedig esett ? eső, de itt voltunk otthon. A rádió különben bemon- ta: akkor már Debrecenbe is esett. BARTHA GÁBOR zott például a lakások átlagméreteit, szobaszámot, a j árulékos ' létesítmények mennyiségét. A közhasznú zöldterületek nagysága azonban általában, de különösen az új lakótelepek esetében kevesebb • a kívánatosnál. Újabb hazai tanulmányok 15—20 négyzetméter elérését tűzték ki távlatban elérendő célként. A települések zöldfelületét nemcsak összességében, hanem minőségi összetételében is biztosítani kell. A csak füvesített területnek nyilvánvalóan más klimatikus hatása van, mint a fásítottnak. Ezért az alábbi értékek megközelítése előnyös egy lakásra vonatkoztatva: 6—12 négyzetméter közpark, 5 négyzetméter lakóház előtti park, kert, 1—3 négyzetméter fásított utca. sétány. Egyes szovjet ajánlások sze- *rint a városban minden lakásra 25—30 négvzetmétcr zöldterületnek kell jutni. Számos szovjet városban már ma is nagyobb az arány. Omszkban 60, Tallinban 100 négyzetméter zöldterület jut egy-egy lakosra. New Yorkban és Párizsban 8, Rómában pedig 2. Természetesen nem lehet azt állítani, hogy a zöldövezetek, parkok, botanikus kertek létesítése a városiasodás minden káros következményét megszünteti. De lényegesen javítják a levegő minőségét, a klimatikus viszonyokat. Emellett igen fontos. hogy segítenek megőrizni az ember harmonikus kapcsolatát a természettel. DR. LUX ANDRÁS Egy ülésről — szabálytalanul Hasonlítás, haszonnal +: Ezeket a büki-rönköket hamarosan bútor képében látjuk viszont.,. (Sólymos felv.) Kiszűrik az ittasokat A mezőgazdasági és erdészeti üzemekben tavaly balesetet szenvedett emberek közül minden ötödik előzőleg alkoholt fogyasztott. A halálos balesetek csaknem harmadánál állapítottak meg alkoholos. befolyásoltságot, ezért a MÉM területén az it- las emberek „kiszűrésére’' megszigorítják a munkavédelmi ellenőrzéseket. A DH várospolitikai fóruma