Déli Hírlap, 1978. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1978-05-23 / 119. szám

Június 1-től a fodrásznál és a kozmetikusnál Hói vagytok, pavilonok? A szépítkezés pénzbe kerül, de megéri a befektetést. A jó megjelenés önbizalmat ad. a szépítkezés Nem szeretnem, ha e so­rok nyomán hölgytársaim homloka redökbe ráncolód­na. Június 1-től változnak a fodrászat!, kozmetikai, kéz- és lábápolási szolgáltatások árai, de nem olyan mérték­ben, hogy ezt nagyon meg­érezné a háztartási kassza. Talán észre sem vettük, de a legtöbb szépészeti mű­veletet a forint bevezetése óta változatlan áron kaptuk. S ha ez még vigaszt jelent, elmondjuk, hogy a világon — a szocialista táboron be­lül is — mi szépítkezünk a legolcsóbban, s ez még az ár­emelés után sem lesz más­ként. Ezt a változást az indokol­ja, hogy olyan drága külföl­di masinák, és főleg tőkés importból származó kence­ficék —■ konyak- és aszú­zselék, filmszerű anyagok — kerültek forgalomba, ame­lyek már nem bírják el az eddigi árakat. Kifejezetten a ráfordítási költégek emelke­dése tette tehát szükségessé a változtatást. Heinis Sándométól. a Bor­sod megyei Fodrászszövet­kezet elnökétől tudjuk, hogy a megyei tanács árhatóságá­val folytatott több hónapos konzultáció után született meg a végleges ártáblázat, örömmel nyugtázhatjuk, hogy Miskolcon és Borsod­ban még mindig olcsóbban széoítkezhetünk, mint példá­ul Budapest egyes kerületei­ben, Hogy miért? A szabad­áras árkategória miatt. De nézzük az árakat! A hosszú sassoon frizura szá­rítása 15-ről 18 forintra emel­kedett, a bura alatti szárí­tás 1 forintról 2-re. A rö­vid sassoon szárítása viszont olcsóbb lett. ezt reklámáron kínálják: 18-ról 15 forintra csökkent. Az a férfiú, aki konaszra vágatja a halát, a következő hónapban 3 forint helvett már 5-öt fizet A ba­juszvágás 1 10-ről keltőre, a szakéllvávás 1 forintról 2-re emelkedett. A kozmetikában a nagyke­zelés ára 30-ról 40-re. az extrakezelésé plusz tíz fo­rinttal emelkedett. A mani­kűr ára 6 forint helvett 8, a pedikűré 8 forint helyett 13. A szemöldökgyantázás eddig 4 forintba került. Ve­gyük sorra: ehhez meg kel­lett melegíteni a gyantát, el­végezni a műveletet, bekré- rtiezni a szemöldököt és egy tiszta kendőt is elhasznált a páciens. Az új ár 12 forint lesz. Az áremeléssel egyidőben szeretnék a haj és a fejbőr ápolását az eddigieknél nf- vósabban művelni: a fejbőr masszírozását .különböző gvógvhatóanvagokkal, a haj gőzölését krémpakolással, nö­vényi íiaifürdővel változatossá tenni. Egy sor újdonságot vezetnek be néldáu] a pedi­kűrösök munkájában is: töb­bek között a lábfrissítő gyógyfürdőt. Az igényesebbek kérhetik majd, hogy import hajlak­kal tartósítsák a frizuráju­kat és import körömlakkal fessék ki a körmüket. Ter­mészetesen ennek külön ára van. Summa summárum. az ár­emelés nem haladja meg a 7 százalékot. Üjdonsága az ártáblázatnak, hogy sokkal aprólékosabb az eddiginél. A vendég tehát lépésről lépés­re nyomon követheti, milyen műveleteket várhat el a pén­zéért Az úi árszabályzatról már a fodrászok, a kozmeti­kusok és . a manikűrösök is alaposan informálódtak. s kézhez kapták a jegyzéket. Az ígéret szerint, ha többet fizetünk, többet is kapunk. O. E. Szeptemberre készül el w Átmeneti iparosműhelyek a Búza téren Városunk évek óta ismert tóndja: ahhoz, hogy építkez­zünk — bontani kell. 8 a szanálás nem csupán a lakó­kat érinti. Egy-egy utca le­bontásakor óhatatlanul hoz­zá kell nyúlni az ott levő boltokhoz, szövetkezeti és magánkisiparos műhelyek­hez, vállalati telephelyekhez, központokhoz is. — Kisiparosainkat különö­sen az I. kerületben érintik súlyosan a szanálások — mondja Kertész Márton, a KIOSZ miskolci körzetének készültek el. Azt reméljük, hogy szeptemberben be lehet költözni az átmeneti szállás­ra. Eredetileg csupa kisiparos kapott volna itt helyet addig, amíg (hasonlóan a felújítás­ra kerülő házak azon lakói­hoz, akik átmeneti lakásba költöznek a munkák idejére) az ide költöztetett kisiparost végleg el nem tudják he­lyezni. Ez az elképzelés any- nyiban változott, hogy szep­temberben ipari szövetkeze­tek (például a MÉRUSZ) és Szövetkezeti alkatrészbázis Miskolcon A Termelőszövetkezetek Kereskedelmi Irodája .gépjár­műalkatrész-bázist létesít Miskolcon, a termelőszövet­kezetek gépjárművei alkatré­szeinek folyamatos éllátása érdekében. A raktárt — amely a Borsod megyei igé­nyeken túl Hajdú, Heves és Szabolcs megyék termelőszö­vetkezeteinek hasonló igé­nyét is kielégíti — az emődi tanács költségvetési üzeme építi, s a tervek szerint au­gusztusban adják át rendel­tetésének. Ma: nemzetközi tej nap Az egy lakosra jutó tejfo­gyasztás Magyarországon ma már közelíti a 90 litert, s ez a nemzetközi átlaghoz viszo­nyítva sem rossz. Hogy le­hetne még jobb? Hiszen e tej és a tejtermékek kedvezc tápanyag-összetételük köny- nyű emészthetőségük miatt mindenki számára fontos táp­lálékok, s különösen jelentő­sek a gyermekek, a serdülők, a terhes és a szoptatós anyák, és az idős emberek étrendjé­ben. Az egészséges, ésszerű táp­lálkozást, az étrend változa­tosságát ma már ultrapasztő­rözött — 42 napig eltartható — tej, kakaós, csokoládés, ká­vés és karamellás tej, gyü- möícsízesítésű joghurtok, kü­lönféle sajtok kínálata segí­ti. Ám, míg a tejfogyasztás mértéke kielégítő, a tejter­mékekből a szükségesnél ke­vesebbet fogyasztunk (bár az elmúlt években a növekedés e téren is szembetűnő volt). Nem árt hát felhívni a fi­gyelmet, különösen ma, a nemzetközi tej napon a tej és a tejtermékek fogyasztásának •előnyeire. A tejipar a választék bő­vítésével igyekszik mind i-öbb hívet keresni és találni a tej- és téjtermékfogyasztók népes táborának. Máris nagy sikere van a Bakony camem- ber sajtkülönlegességnek, s bizonyára sok hívet szerez majd a napokban az üzletek­be kerülő újdonság, a Ger­vais habosított, gyümölcsíze­sítésű krémtúrók családja. Jóllehet, nincs ünnepről szó egy nemzetközi tejnapon, ezért ne Is vegyék ünneprontásnak, ha néhány mondatos kommentárt fü­zünk a fentiekhez. Harcolunk az alkoholizmus ellen, az egészséges életmódért. E területen megkülönböztetett figyelmet fordítunk a tej éB a tejtermékek fogyasztására, de korántsem annyit a forgalma­zásra. Legalábbis erre kell, hogy gondoljon az ember, ha végignézi a város reggelizö-reggeliztető helyeinek listáját. Miskolcon ugyanis mindössze három-négy egység kínálja a tejet, péksüteményt a mun­kába, iskolába igyekvőknek. Az Utasellátó Vállalat Miskolc területi Igazgatósága is ígért tejpavilonokat, ám ebből csak egyet valósított meg. Pedig az ilyen elárusítóhelyek — különösen az Idegenforgalom élénkülésével — igencsak elkelnének mind a pályaudvar közvetlen közelében, mind a kedvelt üdülő-kiránduló helyeken. Biztos, hogy ha több tejbüfé, tejpavilon kínálná portékáit a kora reggeli óráktól késő délelőtti?, tovább növekedne mindazok száma, akik a tejet, tejterméket fogyasztók népes táborába tartoznak. (tóth) Harkányi ásványvíz mindenhová Hírünk az országban Tallózás lapokban, Jolyóirutókban Az egész országra kiter­jesztették a szénsavval telí­tett harkányi ásványvíz forgalmazását. Palackozását a hatvanas évek végén kezd­ték meg, miután megállapí­tották, hogy kedvezően hat a gyomor-, a bél-, az epe- és a légúti megbetegedések esetén. Hozzájutni azonban csak a strandon és a gyógy­hely tízkilométeres körzeté­ben lehetett. Az Egészség- ügyi Minisztérium hozzájá­rulásával ezentúl az Orszá­gos Vízkutató és -fúró Vál­lalat — amely több más ás­ványvíz palackozásának, ér­tékesítésének is gazdája — bárhová szállítja, ahol meg­rendelik. Az idén 300 000 palack értékesítését terve­zik. lleny-'szifei Haló Az országos juhnyíró ver­seny tapasztalatairól és a juhtenyésztés időszerű kérdé­seiről hallhatnak a szakem­berek azon a tanácskozáson, amelyet holnap rendeznek a Léhi Állami Gazdaságban. A tanácskozás után a résztve­vőknek bemutatják a gagy- vendégi juhászatot. A Valóság című folyóirat mostani, májusi számában közli Enyedi György: Gaz­daságpolitika és területi fej­lődés című tanulmányát. A szocialista korszak történeti időszakaiban elemzi a szer­ző a témát, s példatárában gyakran esik szó Miskolc­ról. HELYÜNK A FEJLŐDÉSBEN „Az 1950-es években a terü­letfejlesztés fő eredménye az volt, hogy a fejlett ipar már nem korlátozódott a főváros­ra... Oj iparvidékek Jelentek meg. mindenekelőtt az Északi- középhegység vonulatában: ki­bontakozott a borsodi iparvi­dék, központjában Miskolccal." A vidéki nagyvárosok fej­lesztésének meggyorsítását történelmi szükségszerűség diktálta: „Különösen szükségesnek lát­szott e gyakorlat hazánkban, ahol a második legnagyobb vá­rosban a főváros lakosságának csak 1/12 része élt." Ám a városfejlesztés gyorsulása ellenére „városi agglomeráció egyelőre csak Miskolc körül alakult ki” az 1960-as évek második felé­ben. S csak napjainkban mondható el, hogy az öt vi­déki nagyváros — közöttük Miskolc — kezdi betölteni „a regionális központ szerepét”. A tanulmány figyelmeztet a gyorsabb fejlődést gátló tényezőkre is: ..A tervezési -gazdasági körze­tek ma is elé*?8ré fiktív iellesríí- ek . . . s az esy-e*v körzethez tartozó mesrvék tevékenvsé$é- nek koordinációja esetleges. Sürgős volna első lépésként egy körzeti tanácskozó testület fel­állítása. mely a kidolgozott táv­lati területfejlesztési tervkon­cepció alapján ajánlásokat ten­ne a körzethez tartozó megyei tanácsoknak a fejlesztések ösz- szehangolására.” JÓL ISMERJUK-E A BUKKÖT? Ezt a kérdést a Népszava most vasárnapi száma veti fel, az „igazinak" ígérkező turistaévad kezdetén. A tü­zetesebb ismerkedéshez kedv­csinálónak közöl néhány történeti és jelenkori érde­kességet a Bükk hegységről. „A nagyon öreg Bükk hegy­ség tengeri állatok mészkőhé­jából épült fel, millió éven ke­resztül. De már az utolsó Jég­korszak visszahúzódása után megtelepedett a smaragdzöld lejtőkön az ősember, és jól tud­ta — miért?” Ismerteti a cikk azokat a bükki barlangokat is, ahol az ősember élt, , azután a hegység jelenéről rajzol szemléletes képet. „Az iparosítás igazi mozgató­erejét a háború utáni társadal­mi átalakulás adta meg. ez se­gítette elő a geológusok kuta­tásait is ezen a vidéken.” Ám a hagyományos fog­lalkozások sem kilátástala­nok: „Elenfmondásosnak látszik, de ... a mész- és szénAzetés ma is igen jövedelmező forrása a lakosságnak. Grill-, Illetve fa­szenet Svédország és Norvégia a bükki hegyekből vásárol.” összeállította: BERECZ JÓZSEF vezetője. — A belvárosban, a Búza téren kell a hely a vá­ros újjáépítéséhez, utak ki­alakításához. s az új lakóte­néhány kisiparos kap helyet a Búza téri modulépületben. A terv az, hogy megközelítő­leg azonos szakmák képvise­AIkőin i — robbantással Újabb szivattyúkkal Tovább dolgoznak Szeles-akna víztelenítésén lepeken pedig jó, ha bölcső­dének óvodának van helyi­ség ... Ezért Örültünk, ami­kor megtudtuk, hogy a városi tanács tervosztálya átmeneti iparosmühelyt létesít a Búza téren. A 4—6 millió forintos be­ruházást a Miskolci Beruhá­zási Vállalat szervezi.. — Az igazság az, — mond­ják a vállalatnál —, hogy egy kicsit lassan készül el a mühélysor. Az igények vál­tozása miatt többször módo­sítani kellett az elképzelése­ket. Az épület villamos ter­véi például jóformán most lői kerüljenek össze. Csatári Ernő, a KIOSZ Borsod .megyei titkára még távolabbi tervekről beszél: — Most folynak a tárgya­lások arról, hogy végre meg­felelő helyet kapjon a KIOSZ Borsod fnegyei Titkársága is, Amennyiben megkapjuk a kért területet (amire már ígéretünk van), az új KIOSZ- központ valószínűleg' a Cent­rum Áruházzal szemközti ré­szen épül fel. Itt, az iroda­ház alatt, számos kisiparos­műhely nyitására is lehetőség adódna. Ny. I. Ez év januárjában a krak­kói Lenin Kohóban rendkí­vüli, a lengyel kohászatban még soha nem alkalmazott eljárást vezettek be. Egy kü­lön , erre a célra kiképzett pirotechnikai osztag meg­kezdte — robbanóanyag se­gítségével — a korábbi ol­vasztások alkalmával a nagykohó falain lerakodott nyersacél eltávolítását. A pusztító erő az ember szolgálatában több más te­rületen is alkalmazást nyert Már egyre népszerűbb pél­dául az építésekkel kapcso­latos földtömegek mozdítása robbantással. De ismerete­sek a robbantási eljárások sokkal összetettebb munká­latok végzésénél, mint pél­dául a különböző konstruk­ciós idomok kialakításánál, vagy a különböző fémek egy­máshoz való rögzítésénél. Ennek az eljárásnak az előnyeit hasznosítva, Len­gyelországban a sosznowieci Ipari Kazánok Gyárában már jó néhány éve ezt az eljá­rást a csövek rögzítésére al­kalmazzák. Az így rögzített csövek tökéletesek, nem szi­várognak, ami a régebbi — mechanikus — rögzítésnél szinte elérhetetlen volt. A pirotechnikai szakembe­rek nagy reményeket fűznek ezen eljárás egyre szélesebb körű alkalmazásához. Kétszáz órája megszakítá: nélkül dolgoznak a szivaty tyúk a Borsodi Szénbányái Bükkaljai Üzeméhez tartozó Szeles 4-es aknán, ahol r tegnap üzembe állított űjab1 szivattyúkkal naponta mini egy 25 000 köbméter vizet tá volítanak el a föld alatí térségből. A Sajó árterében levő bá­nyába egy hete ömlött be a víz, s a lejtős aknába be­zúdulva, mintegy tizennyolc néter magasságban töltötte neg a föld alatti térséget. A jól átgondolt intézkedé- ek eredményeként tegnapig nintegy három méterrel tud- ák csökkenteni a vízmagas­ságot. Jelenleg több, mint láromszázan dolgoznak az akna víztelenítésén. A többi négyszáz bányászt ideiglene­sen más munkahelyre osz­tották át

Next

/
Oldalképek
Tartalom