Déli Hírlap, 1978. május (10. évfolyam, 101-126. szám)
1978-05-22 / 118. szám
„Tilalmas a halászat ehatta” Turistapiac — szerdán és pénteken Jó járású lónak... Szezon előtt Szilvásváradon A Szalajka völgyét nem lehet nem szeretni, nem csodálni, s nem lehet újra fel nem fedezni. Párálló, süveges csúcsok közül úgy bukkan elő Szilvásvárad, mint az ökölből tenyérré szelídülő kézben tartott ékszer. A helybeliek a vállukat vo- nogatják. Kicsit talán már unják is a nagy nyüzsgést. A csaknem kétezer lelket számláló településen az országos átlagot bőven meghaladja az egy lakosra jutó bámész és mindenre rácsodálkozó turisták száma. A szilváról vagy a szil-vasról? A velencei polgár nem megy szájat tátani' a Szent Márk térre, a pisai lakos nem zarándokol a ferde toronyba. A szilvásváradiaknak megszokott látvány az iramló ménes, a szép tartású ló, de nem ájulnak el a külföldi rendszámú Mercedesektől, Fordoktól sem. Nagy hagyományú, nagy sorsú nép lakja ezt a települést. A jelen krónikáját táplálja a sokszínű múlt. Azon persze lehet vitatkozni, hogy a község neve honnan vette eredetét. A szilváról-e? A Fazoláék által gyártott szilíciumdús nyersvasból, a szil-vasról-e? Vagy a fában gazdag vidéket hívták-e erdősnek (az erdő latinul sil- va). azaz szilvásnak? Mennyi titok, mennyi szép rejtély ezen a titokzatosan szép tájon! És mi mindennel próbálkoztak, kísérleteztek itt?! Olvasztottak vasat, fűtöttek üveghutát. főztek hamuzsírt. Halásztak is, sokak szerint a pisztráng őshonos errefelé. (Az egyik küszöb alatt vashíd-lapot találtak. talán az 1700-as évekből maradt fenn. a Kegle- vichék idejéből. A felirata: „Tilalmas a halászat ebat- ta”). Saiátosan mély fejkitűzés... A szépségében is rideg, vagy ridegségében is szépséges táj megedzette az embereket. Följegyezték, hogy e szilvási favágók percenkéiv 74-szer húzták oda-vissza a a kétfogantyús erdei fűrészt, míg az alföldi munkások ereigazgatója, Kovács Mihály joggal lehet büszke a lovakra. A fogatversenyeken már évek óta a szilvásváradi pacik uralják a mezőnyt. Nemcsak ő állítja: Európa öt lipicai törzstenyészetének ez a legjobbika. Pedig itt csak negyedszázada foglalkoznak lovakkal. Ám a szakmai hozzáértés és a rendhagyó földrajzi, klimatikus adottságok meghozták az eredményt. Idézet a vendégkönyvből Az idén három nagy versenyt rendeznek Szilvásváradon. Az elsőt május 27-én és 28-án. Várják a versenyzőket és várják a vendégeket. Egy nemrég megjelent idegenforgalmi prospektus joggal, okkal állítja, hogy „a gazdaságban elsősorban az állattenyésztés és az idegenforgalmi ágazat képezi a gazdálkodás fő profilját”. (Tenyésztenek még birkát, nevelnek libát, termelnek tojást.) Az ország sok tájáról, és sok országból ide ránduló idegen a tájhoz illő kiszolgálásban részesül. Két éve készült el a lovaspálya, s talán jövő év végére tető alá kerül az ország legnagyobb fedett lovardája is. Egy hónapja sincs, hogy felavatták a Hotel Lipicait, ahol egy kétágyas szoba egy napra annyiba kerül, mint egy órás kocsikázás a híres négyes fogattal. Szilvásvárad képzeletbeli emlékkönyvében gyűlnek a sorok. Nap nem múlik el neves vendég, vagy iskoláscsapat nélkül. A sok bejegyzés közül csak egyet idézünk, a lovasmúzeum vendégkönyvéből. A Budapesti Állatorvostudományi Egyetem hallgatói ezt írták május 6-án: „Nagy áhítattal néztük végig a csodálatos kiállítást és jövendő „pácienseinket”, a bámulatos törzsméneket.” (brackó) ik Alkalmi bemutató, csak turistáknak... jéből negyven-ötven húzásnál többre nem tellett. És most is, aki nem a szomszédos Bélapátfalván, a cementgyár építésén dolgozik, vagy nem Ózdon keresi a kenyeret; az lovat tenyészt, állatot nevel. A korabeli feljegyzések szerint a két világháború között száz lovat tartottak Szilvásváradon. Sokkal több ugyan ma sincs, de a szarvasagancsba foglalt, B betűs sütési jelű bükki ménes világhírű. Egyetlen szakkönyvből sem hiányzik a lipicai fajta itt tenyésztett remek példányainak jellegzetes leírása: elegáns mozgás, magas nyakillesztés, sajátosan mély fejkitűzés ... A 2700 hektáros területen gazdálkodó állami gazdaság Eladni lehet venni nem? Kezemben a karkötő még nem volt időm eltenni, pár perccel ezelőtt vettem — potom pénzért, 75 forintért. Borostyánk!) (Vagy csak utánzat?) — Forint? Mennyi? — No, ezek itt engem a karkötővel külföldinek néznek... — Nem eladó... — Á ..! Magyar? Bocsánat. de azt hittem .. Hol vette? — Megmondom, s az illető keresztülnyomakodja magát a tömegen. Nehéz munka, annyian vannak, hogy -gy tűt nem lehetne leejteni, s mindenki egy kis területre tömörül. A fejek összeérnek... ÁLLANDÓ KUNCSAFTOK Miskolc turistapiacán vagyunk, a Zsarnai telepen. Egyéb névváltozatok: zsibongó — a megnevezés helytálló —, illetve ócskapiac. Ez viszont már nem nagyon igaz. Az áruk többsége, nyolcvan százaléka új, s a nyolcvan százalék zöme „menő” külföldi cikk. Gondolom én, mert bóvliért biztos nem tiporják egymást eny- nyire az emberek. A visszavisszatérő kuncsaftok... Pedig a placc nagy, lenne hely bőven mindenkinek. Csak hát beljebb már helypénzt kell fizetni. Az viszont igaz, hogy minek odamenni, mikor a portékát itt is megveszik, hisz a „látogatók” szerda és péntek reggelente alig várják az első nem magyar rendszámú kocsit és az első nem magyar szavakat. S az is igaz, hogy ezen a „külterületen” rontják a városképet. De ki törődik ezzel. A egyárusító egyedül van, nem tud rendet teremteni. A rendőrség és a pénzügyőrség pedig nem állhat ott nyitástól zárásig. De Miskolc még mindig jobb helyzetben van, mint Budapest. Gondoljunk csak a Garai téri piacra, a Baross szobor környékére, vagy a Keleti pályaudvarra. A főváros közepén üzletelnek! Épp ezért vetődött fel Pesten is egy turistapiac létesítésének gondolata... KÉZRŐL KÉZRE Papírdarabka, farmernadrág. A papíron egy szám: 1500. Gondolom, forintot jelent. A farmer árát. A számok nyelve mindenütt közös. Toll nyúl a papír felé, s az 1500 helyett 1300 az érvényes szám. Fej rázás ... Ez is közös: azt jelenti, nem... Majd csak megegyeznek ... Kérdések, amelyeket magamban, magamnak teszek fel: Szatyor, s benne vagy száz darab különböző árnyalatú rúzs, szemhéjfesték, parfümök, spray. Hogy jött át a határon? Azt nem kérdezem: minek, vagy kinek. Az ára? Nos itthon is majd’ ennyibe kerülne — de ez külföldi. Élénkpiros színű nem volt — azt kerestem. Elektromos gázgyújtók és gyaluk, köszörűgépek, minitelevízió — egy-egy darab belőlük talán ajándék. De ha már több • van? Több van... — Ezt vegye meg... — az árus kezében öngyújtó — 120 forint. — Érdekes, vagy öt perccel ezelőtt ezt egy másik árus kínálta. Csak az papírcetlivel. Ö nem tudott magyarul, s mintha a papíron a százas szám díszelgett volna ... Hanglemez és nyugati valuta ... Ez is van itt. Piac a javából... MINDENKI SZABÁLYSÉRTŐ Vám- és Pénzügyőrség épülete, délután. A pénzügyőrök és a rendőrök hetek óta rendszeresen razziáinak a turistapiacon. S, sajnos, nem is akármilyen eredménnyel. Most is nyolctíz, különböző állampolgárságú személy vár nyugalmasan, vagy kevésbé nyugalmasan sorsára. Néhány asszony sír, és káromkodik. Legalábbis ezt értem ki hanghordozásukból. — A farmer még mindig sláger — mondják a pénzügyőrök — de lassan kiszorítja a többi cikk... (Ide kívánkozik egy megjegyzés: a farmerek között felfedezni olyan márkás nadrágokat is, amelyek magyar üzletből származnak. És néhány mondat a szabályok — szerintem — eléggé űrzavaros világából. Külföldi személy behozott áruját (5 ezer forintig vámmentesen hozhat be, és 5 ezer forint felett vámot kell fizetni) eladhatja, csak éppen magyar állampolgár forintot nem adhat érte. Mert az már szabálysértés. Eladni szabad, megvenni nem. Most utólag bevallom, szabálysértést követtem eh Megvettem a karkötőt... (illésy) Motelt kap Kövesd Már megkezdték Mezőkövesden, a Zsóri hőfürdő szomszédságában az új, ezer személyes autóskemping építését. Huszonhárom millió forintos költséggel alakítják ki az új idegenforgalmi létesítményt. A mezőkövesdi autóskempinget a jövő évi idegenforgalmi szezonra adják át rendeltetésének. Salgótarjáni sárkányrepülők Sárkányrepülő kör alakult Salgótarjánban. Tizenkét tágja — fiatal munkások, technikusok, tanárok, mérnökök — a kazári fekete- völgyverői Kopaszhegyen kezdte meg a gyakorló repülést. Szárnypróbálgatásaikat naponta népes közönség érdeklődése követi. A salgótarjáni kör a Budapesti Sárkányrepülő Klub védnöksége ’ alatt működik — egyelőre kölcsöngépekkel. Az első gyakorlótáborozás után a kör tagjai „A” vizsgát tesznek. jjf A lófejemblémás új szálloda, 91 vendéget fogadhat. a Hotel Lipicai. Egyszerre Könyv a könyvnapra „A magyar népi demokrácia története 1944—1962” címmel új, gyűjteményes munka jelenik meg a Kossuth Könyvkiadó gondozásában. A kötet hazánk felsza badulásától, a népi demokra- tiku_ hatalom megszületésétől a szocializmus alapiainak lerakásáig terjedő, immár történelmi korszakot mutatja , be — miként a szerkesztők. Jakab Sándor és Balogh Sándor — a könyv megjelenése alkalmából tegnap rendezett tájékoztatón a Magyar Sajtó Házában elmondották. A kötet a könyvnapon jelenik majd meg. „Csak május 31-ig”! CIPÖVÁSÁR A BORSODI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT Széchenyi út 30. sz. alatti (régi NYLONBOLT) üzletében 30—60 százalékos engedmény Többek között: Fiú félcipő, 31—40. szám, mérettől függően Női félcipő Női félcipő Reklámár 40—80 Ft 99 Ft 88 Ft CORSO CIPÖNAGYKERESKEDELMI V. BORSODI RUHÁZATI KISKER. V. + A legbecsesebb a világosszürke. A lipicai ló hétéves korában éri el végleges színét.
