Déli Hírlap, 1978. április (10. évfolyam, 77-100. szám)

1978-04-18 / 90. szám

Repülő brigád az erdőben Mió »feil — Ilyen áprilisra nem is emlékszem, pedig már sok éve az erdőt járom... — mondja az erdész. Dől a fa, repül a szilánk, bőg a motoros fűrész. A Bükkben járunk, Bánkút alatt... Miskolcon száll a por. Lil­lafüreden esik az eső, Bán- kúton szállingózik a hó. S mindez április közepén. A hőmérő alig három fokot mulat. — Vasárnap jöttek volna — mondja a bánkúti turista- ház vezetője, Várkonyi Mik­lós. — Több, mint tízcentis hóra ébredtünk reggel, szebb volt az erdő, mint télen ... Ma? Hát már olvad... Va­# Naponta 130—140 köbméter fát szállítanak le a Száraz­völgyből a Lillafüiedi Erdészet munkásai... sárnap még lehetett volna síelni... Két negyvenfős csoport látogatott fel, hógo­lyóztak ... Bolondjára vett minket is az áprilisi időjárás — írtuk tegnap. S ezen talán leg­jobban azok a vadak csodál­koztak, a hó alól kaparták # Az asztalok és a székek már a nyarat idézték Bánkúton, és aztán a tél telt még egy búcsúlátogatást... (Sólymos László felvételei) elő eleségüket. avagy mit volt tenni, alacsonyabban fekvő helyre vonultak. Láb­nyomuk mindenesetre kör- beszántotta a turistaház kör­nyékét. Fenn a tetőn külön­ben minden csendes. Kong az ürességtől Bánkút. Hét­köznapokon turisták nem, vagy csak nagyon kevesen jönnek ... Pedig ilyenkor is gyönyörű a Bükk .., Tűzita, rönkfa, szálfa ... Par száz méterrel lejjebb már teljes a „nagyüzem”. A csendet a Styhl fűrész és a munkások hangja szakítja meg ... — Vigyázz! Dől... — visszhangzik a völgy. A Lillafüredi Erdészet munkásai a szárazvölgyi fa- kitermelésen dolgoznak/ A Lévai brigád vágja a fát, a „repülő” brigád pedig Ga- radnára szállítja. Hogy mi­ért repülő? Erről beszéljen Raczkó Péter szállítási veze­tő: — Szállítóbrigád, csakhát erdész berkekben repülők­nek hívjuk őket... Mindig ott kerülnek bevetésre, ahol a fa fuvarra vár ... 130—140 köbmétert szállítanak el na­ponta. Fent hó, lent eső és sár, még lejjebb por. Micsoda idő?! I. S. Minősítés — ieminősités Pult alól jobb ? Titokzatos mosollyal hajol felém a kereskedő — export­ból visszamaradt, ezt vegye meg uram! —. mondja, s várja hálámat. Természetesen azért, mert jóvoltából most minden bizonnyal olyan cikk birtokába jutok, amely jobb, elegánsabb az egyszerű tu­catárunál. Bólintok és fizetek. Érde­mes hallgatni a szakemberre, aki bizonyára illő tiszteletdíj ellenében az átlagosnál szebb cipőt kínál... Szerencse? Tanulságos eset, mégha köznapi is. Az ám! Napi­rendre is térhetnék fölötte, ha újabban nem találkoznék vele túlságosan is gyakran, és mind szélesebb körben. A kereskedelem'tenne ki magá­ért, ennyire jó a rábeszélője? Meglehet. Az alkalmi áruhá­zak zsúfoltsága, a vegyes konfekciósorok és -polcok aligha csak a kereskedelem dicséretéről árulkodnak. Mi tagadás, ezt nem vizsgálja a vásárló — örül annak, ha pénzéért különbet talál. Hi­szen, az exportból visszama­radt jelzőhöz esetenként va­lóban jobb minőség, különb forma társul. Ezért is örül az ember, ha összehozza vele szerencséje. De valójában szerencsés ez a körülmény mindannyiunk­nak? Előnyös az, ha a hatá­ron túlra szánt termék végül nem jut el a címzetthez? Ha azt vesszük, hogy idehaza vá­laszték bővülhet, tulajdon­képpen kedvezőnek vélhet­nénk. Csakhogy ez az ügy aligha kereskedelmi kérdés elsősorban. Sokkal inkább termelési, pontosabban gaz­dasági, amely, hogy úgy­mondjam, azonnal más opti­kával láttatja e helyzetet. Olyannyira, hogy inkább ér­demes így írni: „előnyöket”. Bukott áru Az exportból visszamaradt címae nem minőségi rangjel­zés. hanem az illető áruciKK leminősítése. Arról tanúsko­dik. hogy a termék nem érte el a megrendelő által szabott színvonalat; nem jutott túl a hazai, rosszabb esetben a ve­vő rostáján. Vagyis, ne ker­teljünk; bukott áruról van szó. Igaz, esetenként előfordul­hat, hogy a külföldi vásárló azért nem vette át a terméket, mert — használati értékét nem csökkentő — eltérések mutatkoznak benne az ottani szabványtól (és ettől azért lehet még jó), de az esetek túlnyomó többségében nem ez a baj. Mint már szó esett róla, sajnos olyan problémák gátolják az átvételt, mint a rossz alapanyag, vagy a nem megfelelő feldolgozás miatt tapasztalható hiba. S ez min­denképpen szomorú, hiszen exportunk nagy része nem valósul meg; az ország nem jut hozzá ahhoz az exportbe­vételhez, amit betervezett, s amitől más, fontos termékek behozatala függ. Megszakad tehát az a gazdasági lánco­lat, aminek révén nyereségre, bevételre kellene szert tenni. Szerencsés esetben csak az elmaradt hasznot kell el­könyvelni, ám nem ritkán a kártérítést, a kamatot is fi­zethetjük — valutában. (Hogy ez összességében mit nyom a latban, arra némiképp követ­keztethetünk külkereskedelmi mérlegünkből is, amelyben kimutatható hiánnyal egyen­lő a rossz minőségű munka, a minőségi kifogások, vissza­küldött szállítmányok követ­kezménye. Az exportból visz- szamaradt áru nem szívesen látott vendég itthon.) Persze, a dolgoknak ez az egyik oldala. Hiszen az is megfontolást érdemel, hogy a külföldi követelmények vizs­gáján megbukott termék csakugyan magasabb minősé­gi színvonalat testesít meg. Kettős mérce Az igazság kedvéért érde- X mes azonban leszögezni: ál­talában nem a munkánk mi­nőségének látványos vissza­eséséről van szó, hanem ar­ról, hogy adott helyen hazai gyártóink nem képesek lé­pést tartani a minőségi igé­nyek növekedésével; hogy még mindig lassú az előreha­ladás. Eoben nagyrészt köz­rejátszik az a szemlélet: ki­zárólag a „Made in Hungary” feliratú termékekre kell gon­dot fordítani. Pedig tévedés azt hinni, hogy fenntartható valamiféle különbség a hazai és az exportra szánt termé­kek termelésében. A minő­ség megbecsülését a hazai, vásárló is előnyben részesíti vagy előnyben fogja részesí­teni. Másrészt, nehezen kép­zelhető el, hogy kettős érték­renddel, kettős mércével bol­dogulhatunk. Ahhoz, hogy minél kevesebb exportból visszamaradt terméket kínál­hasson az eladó — a szemlé­letet, a minőséggel kapcsola­tos felfogást kell sürgősen és alaposan megváltoztatni. S, ami még talán ennél is fon­tosabb; elérni, hogy azonosan magas követelmények szerint dolgozzon a gazdaság, a vál­lalat külföldre—belföldre egyaránt. Ha majd eltűnnek a hazai boltokban legtöbbször kény­szerből forgalomba hozott, exportból visszamaradt áruk — eltűnik a megkülönbözte­tő jelzés, elveszti furcsa rangját az exportból vissza­maradt jelző is. Amit cserébe kapunk érte — mindenkép­pen többet ér. MATKÖ ISTVÁN Életforma az értekezleten A cigánylakosság helyze­téről, a cigánylakossággal kapcsolatos aktuális problé­mákról, a szükséges segítés módszereiről tart közös érte­kezletet ma az edelényi Ifjú­sági Házban a helyi járási Vöröskereszt és a HNF nagy­községi bizottsága. Deresük a* ég madarait táplálják... HM fcÉM Mint megannyi kis meny­asszony* hófehérbe öltöztek a kökénybokrok a mecseki dombokon. Az idei tavaszon rendkívül dúsan rakódott meg . virággal a kökény, a hű­vös áprilisi időjárás kifeje­zetten kedvez a cserjéknek. Egy-egy ágon 30—50 pöttöm­nyi virág díszlik, oly sűrűn, hogy szinte egybeolvadnak a vakítófehér csokrocskák. Tá­volabbról úgy tűnik, mintha hó borítaná a kökényt. So­kan gyűjtik a virágait, a be­lőle készült tea kellemes il­latú és jó aromájú, s emel­lett gyógyhatású is. A gaz­dag virágzás bő termést ígér. Az ősszel érő, jó ízű, sötét­kék kökényszemek nemcsak az ég madarait táplálják, ha­nem az Erdei Termék Vál­lalat is gyűjti és szörpízesí­tőnek dolgozza fel. Hírünk az országban 'Iullósát) lapokban, folyóiratokban Kiállítás a Búza téren Kertészkedőknek, barkácsolóknak „A kétarcúság, a régi és az új elkülönülésének, s lassú össze­olvadásának menete sehol sem olyan éles és kemény, mint Mis­kolcon, s minden bizonnyal sok fejfájást okoz azoknak a szak­embereknek, akik az új Miskol­cot dédelgetik és alakítják, rajz­asztalon, s kinn a jócskán ta­golt terepen.” „LESZ-E SZÉP MISKOLC?” A bevezető idézet, s az al­címbeli kérdés a Magyar Nemzet most vasárnapi szá­mában megjelent „Miskolci mozaik” című írásban olvas­ható. A jeles szerző, Baróti Géza személyes tapasztala­tait, s véleményeit összegezi városunkról. „Miskolc terjeszkedési lehető­ségeit erőteljesen határolják a meglevő, óriási méretű üzemek, amelyeket még sem lehet elbon­tani és kitelepíteni, a terjeszke­dés irányait tehát úgy kell meg­szabni, hogy az új városrészek élvezzék a-/ egészséges eltávolo­dás előnyeit, s mégis megmarad­jon a hagyományos szerkezet. . . Ehhez persze idő kell.” Szól a város előnyeiről is: „Két üdülőhelyi nyúlványa van Miskolcnato, a maga nemében mindkettő híres: Lillafüred és Miskolc-Tapolca, mindkettő a, Bükk erdeinek ölelésében. Ke­vés városunk van, amelvhez ilyen szorosan tapadna két nagy múl­tú fürdő- és üdülőhely.” Végkövetkeztetése is biz­tató: „ . . . tagadhatatlan, hogy a fel­dúlt városban valami lebeg a le­vegőben. Minden valószínűség szeript egy hosszú távon megva­lósuló elképzelés, amelyet ma még kevesen ismernek, de je­gyei már felfedezhetők a gyó­gyuló sebeit mutogató városon.” A ZÁPOROX TÖRVÉNYEI Lám, milyen különleges­séggel is büszkélkedhet gyakran ócsárolt városunk: az Országos Meteorológiai In­tézet itteni állomásának ada­tai szoTgáltak alapul a zápo­rok természeti törvényeinek jobb megismeréséhez — amit erről a Magyar Hidro­lógiai Társaság hivatalos lap­jának, a Hidrológiai Köz- löny-nek most hozzánk ér­kezett új számából értesül­hetünk. „Azért választottuk a miskolci állomás záporait, mert Miskol­con . . . csapadékcsatornázási kí­sérleti terület működött, amely­nek csapadékíró berendezése 12 másodpercenként észlelte a csa­padékot és az észlelőszalag se­bessége lehetővé tette a csapa­dék perces intenzitásának pon­tos ellenőrzését. Ezzel mód nyílt a miskolci zápor-maximumok olyan elemzésére, amelyet a 24 órás meteorológiai észlelőszala­gok nem tesznek lehetővé.” S hogy miért van szükség ilyen pontos mérésre? Mi en­nek a gyakorlati haszna? Erre is van válasz a tanul­mányban : „A műszaki hidrológia iránü igények egyike a csapadéktör­vények feltárása. A települések csatornázásának fellendülése ha­zánkban szükségessé tette a rö­vid idejű csapadékok, a záporok új törvényeinek kutatását.” összeállította: BERECZ JÖZSEF Az elmúlt évben nagy si­kert aratott az a három ki­állítás, amelyeket a Miskol­ci UNIÓ Áfész rendezett a Búza téri Árucsarnok mellett felállított nagyméretű fólia­sátorban. A siker adta az öt­letet: az idén is folytatni kell az árubemutatókat. Az ez évi első kiállítás tegnap délelőtt nyílt meg, s a ker­tészkedőknek, barkácsolók­nak nyújt segítséget eliga­zodni a kerti szerszámok, növényvédő szerek, barkács- gépek között. Az öt kiállítási csoport egyike a mezőgazdasági szer­áruk bemutatója. A sokféle szerszám között örömmel fe­deztük fel az olcsóbb lemez­ásót is, sőt kaszát is lát­hatnak az érdeklődők. A sláger azonban most egy vi­szonylag drágább „kerti szer­szám”, az utánfutós motoros kapa, s „rangosabb” társa, az Univerzál—10-es motoros kapa. „Sajnos, kevés van a motoros kapából” — hallot­tuk áfészünk szakemberei­től... Sokféle permetező és tar­tozékaik között egyaránt megtalálható a csöppnyi, 5 literes Permike, vagy példá­ul a nagy teljesítményű, mo­dern és tetszetős olasz gép, a Mist Duster. A kiállítás másik slágere a barkácsszerszámok sereg­szemléje, ezen belül is a TRIPLEX-bemutató. A VAS- VILL szakembere tegnap a helyszínen mutatta be, mi­lyen sokféleképpen hasz­nálhatók a TRIPLEX-tarto- zékok, szerszámok. A továb­bi bemutatókra 19-én, 21-én és 26-án kerül sor. Locsoló, védő és egyéb felszerelések, majd a nö­vényvédő szerek egészítik ki a kiállítást. Utóbbiakat a helyszínen meg is vásárol­hatják azok, akik még nem készültek fel kiskertjeik vegy­szeres gyomirtására gyümöl­csöseik. szőlőik védelmére. Jó ötlet volt. hogy a nö­vényvédő szerekkel együtt a legfontosabb szakkönyvek is rendelkezésre állnak. A kiállítás április 29-ig na­ponta 10 és 18 óra, illetve szombaton 10 és 14 óra kö­zött tekinthető meg. Vízkúra Várna mellett — egymás­tól hét kilométernyire — két világhírű gyógyintézmény várja a gyógyulni vágyó lá­togatókat. Druzsba és Zlatni .Pjaszaci gyógyforrásai nát- iumot, kálciumot, magnézi­umot tartalmaznak. A vb különösen alkalmas a peri­férikus idegrendszeri zava ok, nőgyógyászati panaszol kezelésére. Az egész évben nyitva tartó druzsbai Hote1 Riviera külön fizikoterápiás részleggel rendelkez’k. Fe­dett medencéjében, kádfür­dőiben, speciális gyógy ka­binjaiban jól hasznosítják a 46 fokos gyógyvizet. A Hotel Varna vízgyógyászati rész­lege hasonló lehetőségeket nyújt. A Zlatni Pjaszacin (Aranyhomok) népszerűek az eredményes fogyasztó kúrák. A különleges diétát víz alatti gyógytornával együtt alkal­mazzák. A gyógyító vízkúrák, a lég­kondicionált, kényelmes szál­lók télen is vonzzák a kül­földieket csakúgy, mint a gyógyulni vágyó hazaiakat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom