Déli Hírlap, 1978. április (10. évfolyam, 77-100. szám)
1978-04-13 / 86. szám
Vízivilág — kavicságyon (L) Jelentős nemzeti vagyon a borsodi folyók álral felhalmozott kavics. A vékony Yiumusz- réteg eltávolítása után kiváló minőségű kavicsot markolnak ki a gépek, ami nélkülözhetetlen építőanyag. A nyolc-tíz méterre mélyített bányákban feltör a kristálytiszta — iható minőségű — víz. Borsodban GO—íoo bányató alakult ki az évek során, és közülük 40—50 Miskolc határában található. Az utóbbiak összes vízfelülete megközelíti a hétszáz hektárt. E tavak kedvelt kirándulóhelyei a város lakóinak. Hz evezőssport fellegvára lehetne ★ A laboratóriumi vizsgálatok bizonyítják: a szín, az íz, a habzás megfelelő, a sör alkohol. és kolloidmentes, — kezdődhet a gyártás... (Kei ényi László felvételei) > Májustól alkoholmentes is •• rr i •• w r > rr /7i Äorrol, üdítőről Bőcsött Zákányt Ferenc, a Borsodi Sörgyár laboratóriumának vezetője meséli: — A gyári beruházás kapcsán jó néhány vállalat dolgozója tevékenykedik manapság Böcsött. Az egyik műszerész éppen a laboratórium közelében végzett munkát, s megkért: kínáljam meg egy pohár sörrel. A hűtőszekrényben kéznél volt egy üveg alkoholmentes sör a kísérleti adagból, töltöttem neki, s miután lehajtotta, elégedetten csettintett. Csak akkor nyúlt meg az ábrázata, amikor elmondtam, hogy a Borsodi Sörgyár legújabb termékét, az alkoholmentes sört fogyasztotta. Hát így zajlott le a premier ... megkóstoltuk ... A gyári dolgozókon kívül eddig még senki sem ízlelhette meg az új terméket. Tegnap mi is megkóstoltuk. Hozzá kell tenni: tisztában voltunk vele, mit iszunk. Mégis, szemre megtévesztő volt a hasonlatosság az alkoholtartalmú sörökkel. A habzása, a színe, s az illata... Talán csak az íze, zamata más. Hogy mikor találkozunk vele az üzletekben? Bognár Gyula kereskedelmi főosztályvezető mondotta: — A laboratóriumi kísérletek, minőségellenőrzések befejeződtek, a gyártást előreláthatólag májusban kezdjük meg. Elkészültek a címketervek a Kner Nyomdában Békéscsabán, s várhatóan május végén már a boltokba kerül. Kétfélét készítünk majd. világosat és barnát. Mindkettőt az egész országba mi szállítjuk. GYÖNGY ÉS PEPSI Ha már az újdonságoknál tartunk, megtudtuk, hogy a gyárban már javában folyik a Gyöngy Tonik palackozása — kelendő lett a kesernyés Ízű üdítő —, s újabb két termék kísérletei folynak. Egy aperitifnek számító, ugyancsak kesernyés üdítőt, valamint fehér és piros szőlőből szénsavval dúsított szőlőlevet vesznek fel rövidesen az üdítő italok gyártási és értékesítési listájára. A Gyöngy-üdítők termelése mintegy 20 százalékkal nő az idén, ugyanakkor több Pepsi Cola kerül a környékre. Pécsett ugyanis, a Pannónia Sörgyárban is üzembe helyeztek egy palackozó gépsort, s az ellátási területek „újrafelosztása” azt eredményezte: több jut majd a közkedvelt üdítőből Borsodba. A Borsodi víz mennyisége a tavalyinak megfelelő lesz, csak az idén megkezdődő beruházás befejezése után számíthatunk javulásra. ÉS A NYÁRON? Nyár előtt mindig téma a sorellátás. Biztató ígéretet nem kaptunk Böcsött. — összességében 150 ezer hektoliterrel több sört készítünk — mondotta Bognár Gyula —. mint tavaly. így 1 millió 570 ezer hektolitert értékesítünk. A gondot az okozza, hogy a kapacitásbővítő beruházásban létesülő főzőház, amelyben egyébként az idén 100 ezer hektoliter sört főznek, csak szeptembertől üzemel. Igv azután nem ígérhetünk a tavalyinál jobb ellátást. Változatlan az import mennyisége is; 150 ezer hektoliter szlovák sört kapunk, amelyet mi fejtünk le Böcsött. ugyanakkor további 50 ezer hektoliter érkezik határainkon túlról, részben csehszlovák hordós sör, részben lengyel, osztrák és NDK sör. A kapacitásbővítő beruházás a tervek szerint halad. Mint arról már szó volt, a főzőház szeptemberben megkezdi a munkát, s várhatóan határidőre elkészülnek a további egységek is. Ezek üzembe lépése jelent majd lényeges változást, ugyanis 1980-tól már majdnem 2 millió hektoliter sört készít a Borsodi Sörgyár. T. Z. Mályit és Nyékládházát helyi jelentőségű hétvégi üdülőövezetté nyilvánították. Jól gazdálkodunk-e a ma még viszonylag tiszta tavakkal, a tó környéki területekkel? E kérdést időszerűvé teszi az is, hogy egyre több folyó, patak vize válik szennyezetté, fürdésre alkalmatlanná országszerte és különösen az iparosított Borsodban. Szakadozó part és szemét Gépkocsival percek alatt elérhetők a Csorba-telepi tavak. Aki azonban erre az útra vállalkozik, annak lassítani kell mindjárt a bekötő út kezdetén, mert különböen aligha ússza meg tengelytörés nélkül a mély, kátyúkat. „Eszik” a burkolatot a kavicsot szállító súlyos járművek, mégis érthetetlen az út elhanyagoltsága, hiszen a tó mellett négy sporttelep működik és szép nyári napokon horgászok, kirándulók tömege igyekszik a víz mellé. Hűvös áprilisi szél fodrozza a tó vizét, a kajakozok azonban rá sem hederítenek. Vidám, mozgalmas az élet a csónakhazák környékén. Ám # Ezt már mi is fogyaszthatjuk — mosolyog a sörgyár autó. buszvezetője. Az üvegben levő sör — alkoholmentes. Ezért a pénzért? Nemrégiben egy vita, vagy ha úgy tetszik, beszélgetés közben „fülön ütött” egy fiatal, az iskolapadból éppen csak kikerült ismerősöm megjegyzése: „Ezért a pénzért — mármint a fizetésért — nem érdemes hajtani.” Fiatal ismerősöm e kijelentést ann okán tette, hogy — amint az elmondta — munkahelyi főn. -* kifogásolta az abban a hónapban végzett munkáját. A lazítás oka pedig az volt, hogy — két hét szabadságot kivéve — úgy látta, prémiumot úgysem kaphat, nem éri el azt a teljesítményt, tehát „csak” a fizetésért dolgozik, s azért nem érdemes hajtani ... Nem tudok elképzelni olyan, ép erkölcsi érzékű, munkáját szerető esztergályost, orvost, tanárt vagy mérnököt, aki csak azért, mert kevesli a fizetését, szándékosan rosszul, hanyagul végzi a munkáját. Sokkal inkább a lusták, a munkájukat nem szeretők, a tehetségtelenek önfelmentése, maguk- igazolása az „ezért a pénzért...” elmélet. Azoké, akik háromszoros fizetésért sem lennének képesek többre, akkor sem tudnának jobb, pontosabb munkát végezni. Nem tagadom az anyagi ösztönzés fontosságát. Végzett munkánk anyagi megbecsülése egyben — bizonyos határig — erkölcsi értékmérő is. Tagadom viszont az anyagiak jelentőségének minden mást megelőző szerepét. Mert vannak — sokan vagy kevesen, ennek éld öntésére nem vállalkozom —, akik úgy vélik: a fizetésért elég megjelenni a munkahelyen, s valami tessék-lássék munkát végezni. De ha már valami komolyabb munkát is rájuk bíznak, ami egyébként semmi pluszt nem kíván, csupán munkaköri kötelességük teljesítését, máris tartják a markukat, azonnal várják a prémiumot vagy a jutalmat. Az a gondolat fel sem merül bennük, hogy a magasabb fizetésért valami többet is kell tenni,, valamit produkálni is kell, hogy azt mondhassa az a munkahelyi vezető: X. derekasan dolgozik, mindig lehet rá számítani, meg. érdemli, hogy emeljünk a fizetésén. Ismerősömnél — és nemcsak nála — azonban fordított a sorrend. Ö azt várja, hogy előbb magasabb bért kapjon, s akkor majd megmutatja, mit tud. Véleménye emlékeztet a néhai legendás labdarúgócsapat vezéregyéniségének tulajdonított mondásra: kis pénz, kis foci. Csak attól tartok, hogy a hasonló véleményt vallók közül jó páran — az említett labdarúgóval ellentétben — nagy pénz esetén sem tudnának nagy focit produkálni. Vagy ahogyan a népszerű, szatirikusán humorizáló-politizáló színmű. \rész egy „párbeszédében” megfogalmazta: „Tud úszni? — Nem. — Na, és ha megfizetem?” A példákat, az érveket lehetne még sorolni. De azt hiszem, ennyiből is világos, hogy — az utóbbi példánál maradva — aki nem tud úszni, az előbb tanuljon meg, s csak azután kérje a pénzt. S aki jobban úszik, vagyis többet. De aki „ezért a pénzért” felkiáltással csak tesz-vesz munkahelyén, az még ezt a pénzt sem érdemli meg. S ha valaki erre nem jön rá magától, azt azoknak kell erre rádöbbenteni, akik vele együtt dolgozna^, ismerik munkáját. képességeit. Őnekik kell elmagyarázni, az illetővel megértetni, hogy „ezért a pénzért” is dolgozni kell. produkálni kell, mert — hadd ismételjem a már-már közhelyszámba menő érvelést — csak a többől lehet többet osztani. S ezt a többet meg is kell teremteni! D. KISS CSABA Edzésre alkalmas, nemzetközi verseny lebonyolítására nem ... elég végigsétálni a parton, hogy az ember elszomorodjon. A kínált és kihasznált lehetőségek egyenlege ugyanis negatív. A tó meredek partja végig szakadozik. A dudvával benőtt, hatalmas földkupacok tövében, itt is, ott is szemét. És nem kirándulók, horgászok által hátrahagyott, hanem gépkocsival idehordott szemét! Késik a terv is Az „öreg” tó kajak, és kenuedzésre alkalmas, ám ah. hoz rövid, hogy országos, illetve nemzetközi versenyeket bonyolítsanak le rajta. Igaz, már hozzáláttak annak a törmelékgátnak a? eltávolításához, ami elzárja a tó folytatását, ám a munka igen nehéz, és lassacskán halad. Eddig csak egy keskeny csatornát sikerült nyitni átjáróul. A „vízi emberek” keserűen mondogatják, hogy ha a kavicsbányászok jobban figyelembe vették volna az érdekeiket, akkor máris több száz méterrel hosszabb pályájuk lenne. A Csorba-telepi tavak rendezési tervének elkészítését a megyei és a városi tanács 1974-ben kezdeményezte. A kavicsbánya vállalattal azonban mindmáig nem sikerült mindkét fél számára megnyugtató egyezséget kötni, ezért a terv sem készülhe. tett el. A cél az, hogy a nemzetközi előírásoknak megfelelő evezős versenypálya alakuljon ki, s a terület közművesítése után boltot, büfét, vendéglőt telepítsenek a partra. A kavicstermelés azonban eddig az említett elképzelések és a tájat védő bányatörvény (!) teljes figyelmen kívül hagyásával folyt. fsy gazdaságosabb ? A kavics fölül legyalult humuszt dombokba túrták össze, pedig ezzel a földmeny- nyiséggel gátat lehetett volna építeni a tó Sajó felőli oldalán. Addig, amíg era gát el nem készül, nagyobb áradások idején a szennyezett Sajó, vize mindig elöntheti a tavat. A kavicsbányászok munkáját gazdasági megfontolások irányítják: teljesíteni kell a tervet, növelni a termelékenységet, a nyereséget. A vállalat oldaláról nézve másodrendű kérdésnek tűnhet, hogy a Csorba-tele. pi és a nyéki területeken hogyan változik a táj. arculata, tiszta marad-e a tavak vize. Ha ugyanis visszatúrják a tómederbe a humusz egy részét, megállíthatatlan biológiai folyamatokat indítanak el: elszaporodnak az algák, iszapossá válik a tófenék stb. A Csorba-telepen tehát még nem született meg az egyezség. késik a szép elképzelések valóra váltása. És mi a helyzet Mályiban, Nyéken? Elöljáróban ennyit: Mályiban még rosszabb. Nyéken még lehet javítani. (Folytatjuk.) (bekes) Hegyalja, virágban Zendül a határ megyénk északkeleti csücskében, a kissé későn tavaszodó Hegyalján is. A kordonos szőlőtőkék jól teleltek, s venyigéiktől „megkopasztva” készülnek a rügyfakadásra. A nagyüzemi táblák gondozottak tiszták, sehol egyetlen bokor vagy fa sem látható: mind kivágták a sorok közül, hogy árnyékot ne vessenek a furmint-. hárslevelű- és musko- tályos tőkékre. Mert a szőlőnek Tokaj-Hegyalján kora tavasztól Simon—Juda napjáig minden csepp melegre, legalább 2200—2500 órányi napfényre van szüksége, hogy a borok „királya” — aszú váltassák belőle. De a domboldalra futó régi „karós” szőlőparcellák alján, sőt némelyiknek a tetején és a garádok mentén még a nagyapák ültette gyi mölcsfák is emelkedne Most vannak ezek virágjul ban: a mandula kicsit k( rábban, a kajszi ezekben napokban bontott szirmc Az őszibarack bimbói is pa tanásig duzzadtak, kinyílta volna már. de az utóbbi nj pok hűvös, éjszakánként fi gyos időjárása — szerencsi .re — visszafogta őket a v rágzástól. Pár nap még és a cseres: nye. meggy, szilva, majd lej végén az alma és a birsalm bimbói is kinyílnak. Így má cius végétől néhány héten ; virágpompában ékeskedj Sátoraljaújhelytől Tokaji; Szerencstől Abaújszántói egész Tokaj-Hegyalja.
