Déli Hírlap, 1978. április (10. évfolyam, 77-100. szám)
1978-04-12 / 85. szám
Tavaszi tábor Patakon Faíaiagók ^ Mindenki egyéni motívumkinccsel dolgozik (Kerényi felv.) Az k kiállítás nem ritka, ahol az alkotó elkíséri a müveit, az viszont Igen, amikor a tárgyakkal együtt hatvanan érkeznek meg a bemutatóra. Ennél már csak az a ritkább, hogy ott is maradnak, sőt a helyszínen dolgoznak; aki a végeredményen kívül a műhelyre is kíváncsi, azonnal érdeklődhet, sót visszatérhet, ue az is igaz, hogy a sárospataki Petőfi Általános Iskolában meg pár napig látható anyag nem akármilyen kiállítás, és nem is ezen van a hangsúly, hanem a visszatérésen. — Először 1971-ben találkoztunk aiiKor 21-en jouea el. EZ a heieüiK alttaium; nai- vanan vagyunk, es 15 uj jelentkező van Közöttünk — mondta megismerkedésünk eiso percében Varga Jozsej, es azonnal hozzátéve, nogy nem o az első számú tábor- vezető, na erre egyáltalán szükség van egy ilyen összeszokott tarsasagoan. A sárospataki országos latarago tábor az idevaló Mezei iamas ötlete és érdeme, aki éppen vendégeket kísért a varoa, de ha megfelel, hogy ő tájékoztasson ... 4 Varga József jászberényi, de majdnem annyi Várost, községet kellene megneveznünk, ahányan (a tavaszi szünetet kihasználva) az iskola első emeleten tanyát vertek, ha le akarnánk írni: ki honnan jött. A lényeg inkább abban van, hogy eljött, és míg végigjártuk a kiállítást, kísérőm nem fukarkodott a felvilágosítással. Nógrádból, a Nyírségből — A tokaji, a vásárosna- ményi fafaragótábor ennek a példájára jött létre, sőt a somogyiakra is hatással voltunk. Eljut a hír mindenhová, mert a résztvevők mindenfelé elviszik. Itt, az első vitrinben látható, lószőrből készült ékszerek mestere Bodrogi Sándor bácsi nagy- kátai; ö az egyetlen, aki most eppen nem faragással foglalkozik. Tavaly különben ezért kapta meg A népművészet mestere címet. Az a fogas balassagyarmati taragó. Hegedűs Gyula munkája, mások a Nyírségből, a Jászságból, Nógrádból, Békésből. Nagykanizsáról, Pécsről jöttek. Van itt orvos, téesz-paraszt, mérnök, bányász, tanár... — Mire jó az együtt töltött hét'/ — A népművészet mentése, ápolása, továbbfejlesztése a célunk, bár senki nem fogalmazza így meg. Annál több szó esik egy-egy tárgy anyagáról, formájáról, a motívumokról, mert szakmai irigységnek nyoma sincs. Nem az számít, ki hogy farag, hanem a kollektív munka; együtt jobban telik az idő. Sok barátság született az elmúlt években; levelezni, ötleteket cserélni a távolból is lehet. Még akkor is tanulhatunk egymástól, ha minlenki egyéni motivumkinccsel dolgozik. Lipárdi Ferenc Özdon lakik, és 1970 óta farag. — Hat gyerekünk van — mondja —. nehezen sikerült lakáshoz jutni. Mikor megvolt a lakás, hiányzott a bútor, és a feleségem biztatott, hogy csináljam meg, akkor nem kell venni. Asztalos vagyok, az igaz. de a faragás az más ... Mindenesetre szép lett, és azóta bátran nyúlok mindenhez. Vagyis olyan biztonsággal, ahogy Szabó Sándor állapította meg a kezében tartott botról, hogy emberarcokkal lehet majd díszíteni, mert ahol rücskös a fa, oda jöhet a portré orra. _ Agrármérnök vagyok, de tanítok a hajdúszoboszlói Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetben. Az egyik olyan, mint a másik. Minden tárgy más megmunkálást kivan, és a gyerekkel sincs ez másként — mondta, és csalhatatlan biztonsággal vette lé a botról a felesleget. Mondjuk akkorával, ahogy a 12 éves Márki Sándor, a sárospataki kisdiák válaszolgatott a kérdéseimre. — Mit faragsz? — Karikásnyelet. — Miért? — Szeretek kijárni a csordással, és tőle kaptam egy ostort. Arra kell, de ez már a harmadik. — Tanultad valakitől? — Mezei Tamástól, de magamtól is kigondolom. — Az iskola mellett, vagy helyette? — Ahogy jön, de 4,5 volt a bizonyítványom. — Mi leszel, ha nagy leszel? — Csikós! — felelte, és végre felnézett, de nem azért, hogy meggyőzzön: kiváló csikós lesz belőle. Minek beszél* ni arról, ami nyilvánvaló. És minek sokat beszólni arról is, hogy Sárospatakon, vagy máshol miért éppen fafaragással tölti a szabad idejét sok tehetséges ember. Elég, hogy így van, és elég a tudat: amíg olyasmi kerül ki a kezünkből, amely két nemzedék múlva is meglesz, nem kell félteni az elmúlt korok művészetét. MAKAI MÁRTA Bútor a lakásba, nyél a karikásra SZERDA Kossuth rádiót 12.00: Déli Krónika. — 12.20; Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20. Mészöly Miklós: A tágasság Iskolája. — 13.30: Nótacsokor. — 14.17: Gyerekeknek. — 15.00: Hírek. — 15.10: Messziről messzire. — 15.50: Lenvay Kamllló- Kis szvit. — 16.00: Útközben. - 16.10: Lo- ránd István kórusdalaiból. — 16.21: Hajdú Erzsébet és Martin János népdalokat énekel. — 16.44: Mindenki iskolája. — 17.00: Hírek. — 17.07: Közös határ. - 17.32: Beethoven; VII. szimfónia. — 18.10: Miller Lajos operettfei- véleleiből. — 10.30: Esti Magazin. — 19.15; Gondolat. A Rádió Irodalmi lapja. — 20.00: Üj nótafel- vételeinkböl. — 20.35: Kis magyar néprajz. — 20.40: Mozart: Cosi fan tutte. — Közben 22.00: Hírek. — 22.13: Sporthírek. 22.20: Tíz perc külpolitika. — 23.45: A Morva Tanítók Énekkara Janácek kórusműveiböl énekel. — 24.00: Hírek. — 0.10 Filmzene. Petőfi rádió: 12.00: Magyar fúvószene. — 12.30; Hírek. — 12.33: Don Pasquale. — IS.33: Úttörőnek lenni jól — 14.00: Kettőtől ötig ... A Petőfi rádió zenés délutánja. — 17.00: ötödik sebesség. Ifjúság — politika — kultúra. — 18.00; Egy kis figyelmet kérek! — 18.10: Barangolás régi hanglemezek között. — 18.30: Hírek — 18.33: Daloló, muzsikáló tájak. — 19,17: Jó estét, gyerekek! — 19.22: A tegnap slágereiből.— 20.00: Mindenki könyvtára. — 20.30: Hírek. — 20.33: Harminc perc rock. — 21.03: Diákkönyvtár hangszalagon. — 22.00: A Moszkvai Rádió út könnyűzenei felvételeiből. — 22.30: Hírek. — Tarjánkéi jöttek, tapasztalatért A Vasas Művelődési Központban tizennyolc, Salgótarjánból érkezett közművelődési szakember figyelte tegnap a szakavatott előadó tájékoztatását: az épülettel ismerkedtek. Nemcsak ez volt a téma! A miskolciakkal körösen gondolkodva, minél többet akartak megtudni á munkásművelődésről, a szocialista brigádvezetők klubjának (klubjainak) működéséről, a lakóterületi közművelődési munkáról. Mindehhez egy délutáni látogatás is hozzásegítette a tarjániakat, melyet a megyei művelődési központban, a Rónaiban tettek. Csillagok földközelben Az űrhajósok napjáról emlékeznek meg szakköri foglalkozásukon ma délután 6 órakor az Uránia Csillag- vizsgáló amatőr csillagászai. Az összevont szakköri foglalkozás résztvevői összefoglaló előadást hallgatnak meg az űrhajózás eredményeiről. Ma: Bugáí-évíorduló A költészet napja Száznvolcvanöt évvel ezelőtt, 1793. április 12-én született Gyöngyösön — és 72 éves korában, 1865-ben halt meg Pesten — Bugát Pál orvos, akadémikus, a Természettudományi Társulat megalapítója. A pesti egyetemen 1818- ban avatták orvosdoktorrá, s a következő évben a sebészeti klinikán lett segédorvos. A továbbiakban a Felvidéken. többek között Selmecbányán gyógyított, majd 1824-től 1849-ig a pesti egyetemen az elméleti orvostan professzora. Az Országos Honvédelmi Bizottság 1848- ban országos főorvossá nevezte ki, s Bugát a kormányt Debrecenbe is követte. Ezért a szabadságharc vérbefojtása után megfosztották tanszékétől. Jelentős érdemeket szerzett a magyar orvosi műnyelv fejlesztésében, új szavak (láz, genny, tályog, izom, ideg, étvágy stb.) alkotásával, továbbá idegen nyelvű tankönyvek magyarra fordításával, illetve hazai orvosi szakmai munkák írásával, orvosi műszótár szerkesztésével. Kiterjedt kutatásokat végzett a finn-ugor nyelvrokonság bizonyítására is. 1831-ben Tol- dy Ferenccel közösen elindította a Magyar Orvosi Tár című folyóiratot. 1840-ben pedig összeállította — egy munkatársával együtt — az első magyar orvosi névtárat. (Magyarországi Orvosrend Névsora), 1841-ben megalakította a Természettudományi Társulatit, amelynek első elnöke lett. Kicsapódik az ajtó, és belép rajta egy kedves olvasó. Első látásra, — Elhoztam a verseimet — jelenti be, és ebből rö-~ tön kiderül, hogy nem kedves olvasó, hanem más. — Mi nem közlünk verseket. — Itt vannak a verseim. A lényeg, hogy mind a ketten ugyanarról beszélünk: versekről. — ön tehát verseket ír. Erre leül a kedves olvasók számára fenntartott fotelba. Aztán felpattan és szavalni kezd. — Ne haragudjon, de azt hiszem ... Nem haragszik, nem érdekli, hogy mit hiszek. Szaval. Cselhez folyamodom. — Hagyja itt a verseket, majd értesítjük. Szaval. _ Nézze!... Nem néz, nem lát — szaval. A nyitott ajtón át harmatos-bájos félszegséggel be- sündörög egy gimnáziumi leányosztály. Verseket hoztak, szavalnak. — Már megbocsássanak, lányok... Nem hallják, szavalnak. Ránk esteledik. Egy tíztagú brigád keres telefonon. Szavalnak. A telefonba. Meghívom az egész társaságot egy pohár sörre. Az ajtóki- csapót, a leány- osztályt, a brigádot. A pincér hozza a söröket. Közben saját verseit mondja. É'szaka. A házfelügyelő, kaput nyit. Közben szaval. Tegnap a költészet napja volt. De mi lesz holnap? SZABADOS GÁBOR 22.33; Kellemes pihenést! — 24.001 Hírek. Miskolci rádió: 17.00; Hírek, időjárás. — Gyári belépő (Az Ózdi Ruhagyárban. Riporter: Sütő Enikő). — Beatkedvelők- nek. A Lokomotiv GT és no. vács Kati felvételeiből. — Tíz perc mezőgazdaság (Termelési törekvések Gyömröpusztán. Riporter: Borsodi Gyula). — A Kollnda együttes népdalfeldolgozásaiból. — Sport. — 18.00— 18.30: Eszak-magyarországi Krónika (Francia építőipari filmbe- mutató az MTESZ Borsod megyei Szervezeténél. — Nemzetközi űrhajósnap). — a zeneszerző énekes: Ropberta Flack. — Hírösszefoglaló, lap- és mü- sorelőzetes. Televízió, 1. műsor: 16.20: Hírek. — 16.25: Egy ázsiai utazás emlékei. — 16.45: Perpetuum mobile. — 17.30: Rólunk van szól — 18.00: Egészségünkért. — 18.15: Űrhajósok, űrhajók, űrhajózás. — 13.40; Szépen, jól, magyarul. — 19.10: Esti mese. — 19.20: Tévétorna. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: A bűvész. — 20.45: Panoráma. — 21.10; Bemutatjuk a Népszínházát... — 22.05; Tvhíradó 3. Televízió, ?. műsor: 20.01: Nemzetközi férfi tornaverseny. — 21.10: Tv-híradó 2. — 21.35: Autó-motorsport. — 21.55; Bn. Spartacus—Sparta Praha asztalitenisz BEK-döntő mérkőzés. Miskolci Nemzeti Színház (7): Veronai fiúk. Kiállítások: Mini Galéria (10— 18) j Reich Károly grafikái. Vasas Galéria (11—19): Pető János grafikái. — Herman Ottó Múzeum (10—18) : Ember és munka. — Ősök és istenek. — Miskolci Képtár (10—18): A XX. század magyar festészete. — Herman Ottó-emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — Diósgyőri var (9—17): A diósgyőri vár története. — Déryné-ház (9—17): Déryné Széppataky Róza- és Lévay Jó- zsef-emlékszobák. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE Hollywood, Hollywood: Szí. amerikai film Másfél helyár! Kezdés: f. 4, hn. 6 és 8 órakor KOSSUTH A rézhegyek királynője Mb. szí. szovjet film Kezdés: f. 3 és hn. 5 órakor Aoám néhány boldog éve Szí. magyar film Kezdés: 7 órakor SÁGVÁRI Fehér hajó Mb. szí. szovjet film Kezdés: 7 órakor CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.05: Hírek. — — 8.20: A mai nan kulturális programjából. — 8.27: Harsan a kürtszó! — 8.57: Zenekari muzsika. — 10.00: Hírek. — 10.05: Gyerekeknek. — 10.23; Üveggyapot. — 10.38; Romantikus mesterek műveiből. — 11.40: A Balogh család. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.33: Slágermúzeum. — 9.15: M'inkásdal-feldol- gozások. — 9.33; Népek meséi.— 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.55; Gyermekek könyvespolca. Televízió 1. műsor: 9.00: Tévétorna. — 9.05: Szünidei matiné. — 11.10: Perpetuum mobile. ♦ A Kísértetek két főszereplöje, Blaskó Balázs és Kovács Mária érdemes művész Tévéfelvétel a színházban A televízió szakemberei minden szezonban megnézik azokat az előadásokat a Miskolci Nemzeti Színházban, amelyek a darabválasztás és a produkció szempontjából felvételre méltóak. Az idén Alfred de Musset Lorenzac- ció és Henrik Ibsen Kisértetek című drámájára esett a választás. A Lorenzaccio bemutatója az év elején, január 20-án volt, és azt bizonyította, hogy * Lorenzaccio Reviczky Gábor a történelmi drámák napra pontos aktualizálás nélkül is megtalálják az utat a közönséghez. A Mediciek Firenzéjében játszódó, a kort, és benne a szépre hivatott, de rosszra kényszerülő ember tragédiáját híven megidéző darab, vagyis a Beke Sándor által rendezett produkció így lett megérdemelt siker. Címszerepében Reviczky Gábor nyújtott emlékezetes alakítást. Az Ibsen-drámát a szezon elejétől játssza a színház. A bemutatója Egerben volt, pár héttel ezelőtt került a miskolci közönség elé, amely hasonlóan a színházbarátok széles táborához, értette, és elismeréssel nyugtázta az írónak saját társadalmához és távoli korokhoz intézett üzenetét: minden tettéért felelős az ember. A sikernek természetesen méltó részese volt a Szűcs János által rendezett előadás, amelynek főszerepét Kovács Mária érdemes művész játszotta. Most pedig „műsoron kívül” került színre egymás után a két dráma: a felvételek Babiczky László közvetítésvezető irányításával hétfőn este kezdődtek, és ma értek véget. M'nrlkéí előadással szívesen találkozunk ismét a képernyőn is.
