Déli Hírlap, 1978. április (10. évfolyam, 77-100. szám)
1978-04-07 / 81. szám
Vásárváros ? 7It Nyitás előtt hat héttel Május 13-ig még van idő, jsaknem hat hét. — Minden rendben lesz addigra? — Ezt a kérdést eddig ninden évben feltették . . .. s nyitásra mindig készen vol- unk. Jellemző, hogy az utolsó éjszaka még felfordulás van. de reggelre a legapróbb tárgy is a helyére kerül. A főkapun jön az első vendég, a terület végén pedig még takarítunk. Mire odaér, ott .is rend van. De ez csak tréfa . .. Még van idő. Csaknem hat hét múlva nyitja meg kapuit a tavaszi BNV, a beruházási javak szakvására. Ma még?! Nos, ma még minden a feje tetején. Bontanak, építenek, szerelnek ... Nyitás előtti helyzetképet kértünk a HUNGEXPO osztály- vezetőjétől, Schneider Jánostól. — A tavaszi vásárra 29 ország, Nyug'at-Berlin, s természetesen hazánk mintegy 1800—1900 kiállítóját várjuk. A kereskedelmi kamara az UNIDO keretében vásárfejlesztési, szervezési és beruházási konferenciát rendez 16 fejlődő ország részvételével. A javuló gazdasági kapcsolatoknak köszönhetjük, hogy az USA ismét hivatalos kiállítókéijt vesz részt. A finnek is hivatalos kollektív részvétellel jelentkeznek . .. Pontosan öt esztendeje, 1973-ban, a Városligetből Kőbányára költözött a vásárváros, öt esztendeje, s mind az öt évben más volt a vásár képe: csarnokokat építettek, parkosítottak, pavilonok nőttek ki a földből egyjk évről a másikra. A főbejárattal szemben levő csarnokot lerobbantották, most a törmelékeket, hulladékokat szállítják. De űj létesítmények is lesznek a tavaszi BNV-re. . . — A 40-es pavilonhoz csatlakozik majd az F-csary\c A mezőgazdasági gép- és műszerkiállítással egyidőben CONSTRUMA ’78 néven építőipari szakkiállítást is rendeznek a kőbányai vásárvárosban. A gépek már erre a bemutatóra érkeztek ... (Sólymos felv.) A lengyelek, a németek és a csehszlovákok már csomagolnak. Kombájnalkatrészek, vontatók, öntözőberendezések kerülnek ki a ládákból, konténerekből. Nagy a sürgésforgás. Az A-csarnok a kiállítást összeállítók hangjától hangos. Kint a szabadban valamivel csendesebb. A zöld fűben piros és kék színű erőgépek tarkállanak. Ezen a héten aztán minden kiállító „bezúdul”. Miskolcot, illetve Borsodot a megyei AGROKER, a sajó- bábonyi Észak-magyarországi Vegyiművek és a MEZŐGÉP képviseli az április 19- ig nyitva tartó AGROMAS- EXPO ’78-on. (illésy) át Egyensúlyozás a magasban... Alumíniumvázas épületet szerelnek az építők a szabadtéri kiállítási területen ... nők, amely a csatlakozással együtt mintegy négyezer négyzetméter alapterületű lesz. A könnyű szerszámgépek kiállítását rendezzük benne — mondja az osztály- vezető. — Ezenkívül elkészül még egy szolgáltatóház és egy kisiparos üzletsor. Elkészül. Ez a szó optimizmust árul el . . . És még két adat: a fedett kiállítási terűiét 54—55 ezer négyzetméter, a szabadban ! vő terület 35—40 ezer négyzetméter lesz tavasszal. A Budapesti Nemzetközi Vásárokat 1925 óta tartják. De van olyan kiállítás, amely nagyon fiatal: mindössze haieves az AGROMASEXPO elnevezésű nemzetközi mezőgazdasági, élelmiszeripari gép- és műszerkiállítás. Április 14-én nyitják meg az 1976. évi AGROiVlASEXFO-l. Az előkészületekről, a nyitásról és a részvételről kérdeztük a kiállítás rendezőjét, Pócz Jánost: — Az AGROMASEXPO-t .elismerte, a Nemzetközi Vásárok Uniója, az idein 20 ország 207 kiállítója vesz részt, mintegy 45—50 ezer négyzetméteres területen. Közismert, hogy a mezőgazdaságban dolgozók életkora évről évre magasabb, így erőteljes gépesítésre van szükség. Csak néhány példa, hogy milyen gépeket láthat a közönség: a tőkés országokból granuláló és brikettá- ló berendezéseket, fejőgépeket, trágyalészeparátorokat, kertészeti, növényvédő, cukorrépa-betakar! tó gépeket, borászati berendezéseket. De lesznek itt csehszlovák, lengyel, bolgár traktorok, föld- munkagépek, NDK-beli tej- feldolgozó berendezések ... A szakszervezeti iievelőmunkárúl volt szó Hogy fotóznak másutt? A Rónai Sándor Művelődési Házban működő Miskolci Fotóklub tagjai ma délután fél 6-kor találkoznak ismét. Külföldi szaklapokban tallóznak, hogy meg- j ismerkedjenek a fényképezés I újdonságaival. Harmincnégy vasasszakszervezeti művelődési központ, művelődési ház és klubkönyvtár vezetőjének országos tanácskozását rendezték meg tegnap a Salgótarjáni Kohász Művelődési Központban. A színhely aktualitását a salgótarjáni művelődési intézmény fennállásának 100. évfordulója adta, a tanácskozásét pedig a Vasasszakszervezet Központi Vezetőségének legutóbbi határozata a szakszervezeti nevelőmunkáról. Ez a tanácskozás egyben előkészítője volt a szakszervezeti művelődési- ház-igazgatók II. országos konferenciájának, amelyet április 12—13-án. a SZOT budapesti székhazában rendeznek meg. Eső után köpönyeg Harminckettes után tiarminctiármas Nem kegy, Panaszos levek egész sora érkezik a Miskolci Közlekedési Vállalathoz az avasi lakótelepről. Nos, jól ismerik az Avasdéliek közlekedési problémáit az MKV vezetői is. Tettek is értük, amit tudtak, de azzal is tisztában vannak, hogy ez még nem elég. A 32-es autóbuszjárat nem elégíti ki a jogos igényeket. Ennek a mostoha járatnak még az útvonala sem végleges. Azért közlekedik a repülőtéri végállomásig, mert ott tudják csak megoldani a menetirányítást, csak ott tudják biztosítani az autó- buszvezetők szociális ellátását. E járat viszont a Szemere utcáig nincs kellőképpen kihasználva. Mi lenne hát a megoldás? Kiépíteni az Avas-délen egy autóbusz-végállomást. Jóllehet, ez már most is eső után köpönyeg. Ha ma átadnák, már az is késő lenne. Szilágyi István forgalmi főosztályvezető mondta: ígéretet kaptak a városi tanács építési és közlekedési osztályától, hogy ebben a hónapban kapnak egy ideiglenes végállomást az Avason, az Engels utcában. Persze, ennek üzembe helyezése is okoz még némi gondot az új menetrend életbe lépéséig. Az Engels utca 13. szám előtt, és a leendő buszforduló környékén még olyan állapotban van a terep, hogy annak megközelítése nem garantálja a gyalogosközlekedés biztonságát. Május 2-án lép életbe az MKV új menetrendje. Ebben már figyelembe vették az Avas-déliek kérését. Több szempontból is orvosolják a panaszokat. Amint a Vörösmarty utcát bekötik a Szemere utca forgalmába, átszervezik a 32-es járatot, és azt csak a Szemere utcáig közlekedtetik. Ezáltal lehetővé válik, hogy az autóbuszok sűrűbben közlekedjenek. Az új menetrend életbe lépésével új járatot is indítanak: 33-as jelzéssel. Ez az Avas-déltől a Diósgyőri Gépgyárig közlekedik majd, hogy a nagyüzemek dolgozói közvetlenül juthassanak el lakóhelyükről a munkahelyükre. felülről Joggal tételezhetjük fel a demokrácia szó jelentésének általános ismeretét: népuralom, néphatalom. Eddig rendben is van. Az azonban más kevésbé sajátja időnként a demokráciáról vallott közfelfogásnak, hogy mint uralmi, hatalmi forma tartalmában — mint minden uralom — szükségképpen társadalmi egyenlőtlenségeket, ellentmondásokat feltételez. Az uralom, a hatalom kérdései ugyanis csak ilyen összefüggésben jelenhetnek meg. A szocialista demokrácia nem bevezetendő, kész, lezárt valami. Változó, fejlődő uralmi rendszer, amelynek demokratizmusa a történelmi körülményektől függően szükebb vagy tágabb lehet. Nem befejezett állapot, hanem folyamat, amely szorosan összefügg az egész társadalom fejlődésével, függ a gazdasági, a politikai, a tudati viszonyok fejlettségétől, de függ a múlttól, a hagyományoktól is. Eddigi fejlődésünkből mindenesetre leszűrhető az a következtetés, hogy szocialista társadalmunk demokratizmusa egyre gazdagabb, változatosabb formákat ölt, egyre inkább reális tartalommal telítődik, deklaratív kijelentésből tényleges társadalmi igények alapján megfogalmazott követelménnyé válik, szélesedik. Párhuzamosan a proletárdiktatúra elnyomó funkcióinak csökkenésével. szervező, irányító funkcióinak növekedésével. A munkán alapuló szocialista rendszerünk nem véletlenül tekinti elsődleges céljának a munkahelyi (üzemi) demokrácia kibontakoztatását, erősítését. A hagyományosan munkahelyi alapon szerveződő munkásmozgalom (szakszervezet, párt) is természetesen helyezi előtérbe a szocialista demokratizmusnak ezt a helyszínét. A dolgozó tömegeknek a vállalatok vezetésébe való fokozottabb beleszólása konkrét gazdasági igény is: gazdaságpolitikai céljaik elérésének legfőbb forrása a tudatos részvétel, az érdekeltség a helyi termelési ügyek intézésében, a vezetők és beosztottak közvetlen, tartalmas kapcsolata. Az üzemi demokrácia intézményeinek keretei pillanatnyilag adottak. Jelenleg az a feladat, hogy ezeket a kereteket tartalommal töltsük meg. Ebből a szempontból lényeges a munkásaktivitás fejlesztése. Annak elérése, hogy a munkás, a dolgozó ne csak közölhesse észrevételeit, hanem kérjék is ki minden esetben, s a válaszban legyenek jelen felvetett gondolatai is. Az aktivitás fejlődése lassúbb folyamat a múltban feltételezettnél. Mindenesetre elsődleges célja, hogy a munkás tulajdonosi jogainak és kötelezettségeinek gyakorlása nyilvánvaló legyen. A tulajdonosi viszony érvényesítése nem „bevonás a vezetésbe”, nem kegy felülről, hanem feladat és érdek, a szocialista öntudat hatékony iskolája, amelyben kézzelfoghatóan érvényesül a munkásosztály vezető szerepe. Gyakran felvetődik a kérdés, milyen kérdésekben kérjék ki a munkások véleményét? Az őket csupán közelebbről érintőekben, vagy a vállalati stratégia eldöntéséről is? Ez utóbbi ellen érvként azt szokták felhozni, hogy a dolgozók politikailag nem elég felkészültek, szakmailag nem elég hozzáértők, nem elég öntudatosak, műveltek. Még ha el is fogadnák ezt a véleményt, kérdés, hogy mi fejlesztheti jobban a hozzáértést, a demokratikus öntudatot, a felelősségérzetet, mint éppen a demokratikus jogok, a tulajdonosi jogok gyakorlása? Ahol passzivitás mutatkozik, ott valószínűleg jogos a kiábrándulás és egyértelmű a felelősség kérdése. Hiszen a tulajdonosi tudat kialakulásának legfőbb akadálya a tulajdonosi létnek a munkás számára közvetlenül nem érzékelhető volta. Természeseten soha nem felejthetjük el. hogy az üzemi demokrácia fejlesztése hosszan tartó fejlődési folyamat. Jelenlegi funkcionálását mai adottságaink valószínűleg ykorlá- tozzák. De — visszatérve az eredeti kérdéshez, hogy mely ügyekben kérjünk véleményt — csak azt válaszolhatjuk, hogy valamilyen formában minden ügyben. A továbbléoés alapja csak az üzemi nyilvánosság maximális biztosítása lehet. A vezetői ellenőrzés mellett csakis ez segítheti a szükséges társadalmi ellenőrzés elérését. Gy. A. Múzeum is lehet belőle... Jubileumra készülnek a kisiparosok (Folytatás az 1. oldalról) A választmányi ülésen előterjesztették a KIOSZ Borsod megyei Vezetőségének jubileumi programját, a KIOSZ megalakulásának 30. évfordulója jegyében. Ebből csak egyetlen mondat: „Előtérbe kell helyezni a lakossági szolgáltatási igények jobb kielégítését...” Országos jubileumi mozgalmat indít a KIOSZ, amelyhez a borsodi kisiparosok is csatlakoznak. A mozgalom két fő jelszava: „Kulturált, korszerű műhely — minőségi munka” és „Erősíteni kell kapcsolatunkat a munkásosztállyal.” A jubiláló kisiparos alapszervezetek felkutatják a kisiparosság helyi emlékeit, s ezekből nagyszabású kiállítást rendeznek. Az anyag később egy Kisipari Múzeum anyagát képezheti. Kirakat- és sportversenyek, szellemi vetélkedők, s több más rendezvény színesíti a jubileumi év programját. Megyénk kisiparosai központi jubileumi ünnepségüket a Rónai Sándor Megyei Művelődési Központban tartják. A választmányi ülés jubileumi bizottságot hozott létre ennek előkészítésére. A bizottság vezetője Csatári Ernő megyei titkár, tagjai: Boros Mihály fodrászmester, ; Erdei Zoltán nyugdíjas föd- j rászmester, Dévényi István nyugdíjas kádármester és Farkas Endre műszerész kisiparos. A szervezési albizottság Keresztény István megyei titkárhelyettes vezetésével kezdi meg munkáját. * A választmányi ülés végén Neményi Endre, a KIOSZ országos elnökhelyettese az országos vezetőség nevében kitüntetéseket adott át. Elsőként Csatári Ernő, a KIOSZ megyei titkára vehette át a szocialista munkaverseny országos III. helyezett titkárságának járó oklevelet (megyénket csak a főváros és Pest megye előzte meg az országos versenyben!). A „Kiváló Szervezeti Munkáért” kitüntetés arany fokozatát dr. Dobos Gyula, ezüst fokozatát dr. Bánná Farkas Irén, bronz fokozatát Orosz József kapta. A KIOSZ kiváló dolgozója lett Bacsó Józsefné. A „25 éves munkáért” ezüstgyűrűvel tüntették ki Farkas Endre kisiparost. MEZŐGÉP— pályaválasztás Felsőzsolca nagyközség Tanácsának Végrehajtó Bizottsága ma délután ülést tart. A testület tagjai az április 28-i tanácsülést készítik elő. Megtárgyalják az elnöki beszámolót, hallgatnak meg a MEZŐGÉP felsőzsolcai 2. sz. gyárának a pályaválasztást segítő tevékenységéről, a pályakezdő fiatalok helyzetéről, majd értékelik az 1977. évi költségvetési és fejlesztési alap-gazdálkodásukat. Végül a számvizsgáló bizottság munkájáról készített jelentést vitatják meg. Közlekedési változás A Miskolci Közlekedési Vállalat értesíti az utazóközönséget, hogy a 8-as jelzésű autóbuszjáratot 10-én, hétfőn reggel üzemkezdettől mindkét irányban Zsigmondy utcán át közlekedtet' A járat Baross Gábor utcán? (fűszerbolt előtt) lévő megálló helyét a Zsigmondy utcába ía ÉSZAKTERV épülete mellé) he lyezik át.
