Déli Hírlap, 1978. április (10. évfolyam, 77-100. szám)

1978-04-06 / 80. szám

3^ A tanácskozás résztvevőinek egy csoportja A jövőben bízók Az LKM brigádvezetőinek tanácskozásán Fejlődik az üzemi demokrácia A városi párt-vb ülése A városi pártbizottság 19*5. november 19-én hozott hatá­rozatot az üzemi demokrácia érvényesülésének és továbbfej­lesztésének feladatairól. A végrehajtó bizottság tegnapi ülé­sén arról tájékozódott, hogyan hajtják végre a határozatot. Nem egy ember arcán láttam egy kis megilletó- döttséget. Xágranyiit sze­mekkel mustrálgatták a csu- pa-üveg előcsarnokot, a be-, rendezést, az új várukat, 'a Diósgyőri Vasas Művelődési Központot. Akik elfoglalták tegnap délután a színházte­rem széksorait, sokan elő­ször lépték át e ház küszö­bét. > A Lenin Kohászati Művek tizenkét es fél ezer szocia­lista brigadtagja küldte el képviselőjét erre a nagysza­bású tanácskozásra, a szo­cialista brigádvezetök kül­döttértekezletére, amely Ha­lász Lajos hengerész szocia­lista brigádvezető elnöki be­vezetőjével és köszöntőjével nyílt meg. Ezután dr. Szep- pélfeld Sándor a múlt. év nagyszerű munkáverseny- eredményeiről, az első ne­gyedév jó startjáról adott számot. — Az elmúlt év elején még egyáltalán nem reméltük, hogy ilyen eredményeket si­kerül elérni — utalt a múlt évi sikerekre a vezérigazga­tó. — Ebben messzemenő je­lentősége van szocialista bri­gádjaink munkájának, s ezért engedjék meg, hogy e helyen is őszinte köszönetemet fe­jt. zzem ki a vállalat minden dolgozójának. párt-, társadalmi és gazda­sági vezetősége, amikor a nagyszerű feladatokat dol­gozóink egyh.ngú vélemé­nye alapján vállalta. ' tuda­tában volt annak, hogy egy nagyszerű, jól képzett mun- k'ásgárda áll a. háta mögött, amely szocialista brigádokat alkotva megsokszorozta ere­jét. Gácsi Ferenc, a vállalat szakszervezeti bizottságának titkára a szocialista brigádok termelést segítő mozgalmá­ról szólt. Ezen: a közösségek azon túl, hogy csatlakozlak a Láng gépgyáriak felhívá­sához, igent mondtak a Pau- lik Miklós vezette olvasztár­brigád javaslatára is. Segít­se mindenki nyolc óra tár­sadalmi munkával az új kombinált acélmű megépíté­sét. Gácsi elv társ a küldött'*- értekezlet elé terjesztett írá­sos beszámolóhoz — amely a különböző kitüntetések odaítéléséhez ad javaslatot — ennyit tűzött: — A jók közül a legjob­bakat kellett kiválasztania az értékelő bizottságnak. Jóleső érzés volt hallani: a hozzászólók nem a múlt évben termett babérokból fonták mondataik koszorúit. Inkább a jövőt kutató, az előrelátó emberek megfon­tolt józanságával néznek fel­adataik elé. szociális ellátottságukkal vi­szont nem dicskedhetnek. Öltözőre és fürdőre lenne szükségük, .s ha ehhez az ő áldozatukra is szükség van, arra is készek. Fekete Attila, a hengermű gyáregység szocialista brigád­vezetője fiatalember lévén, a KISZ-szervezetek és a szo­cialista brigádok közötti összhangról, az óvodák és az iskolák patronálásáról, a kö­zös kirándulásokról, a Kalló István vezette szocialista brigád érdemeiről szólt, amelynek tagjai ötezer fo­rinttal járultak hozzá a mű­jégpálya építéséhez. Csordás Béláné a csavar­ás húzottáru gyáregység női szocialista brigádjának veze­tője. Ezt hangsúlyozta: a szocializmus építése nem oldható meg egyetlen hős­tettel. A verseny pedig nem cél, hanem eszköze a nagy­szerű ügynek. A résztvevők megszavaz­ták a munkaverseny kitün­tetettjeit. Most már ismét rajtuk van a sor: úgy kell egyengetniük a kis közössé­gek útját, hogy minden megvalósuljon az idei nagy­szerű tervekből. OLÄH ERZSI /. Lényeges a változás. To­vább folytatódott az egyes döntési szintek decentralizá­lása, elsősorban a nagyüze­mekben. Érvényesül az az elv, miszerint a hatás- és jogkörök ott legyenek, ahol a legtöbb az információ. A decentralizálásnak megfele­lően bővült a közép- és al- sóbbszintű vezetők jogköre és felelőssége. Ezzel együtt szükségessé vált az üzemi demokrácia fórumainak szín­vonalasabbá tétele is. Megnőtt a bizalmiak joga Az üzemi demokrácia ki- szélesítésének egyik legje­leni ősebb módszere: a bizal­miak nagyobb mérvű bevo­nása a dolgozók élet- és munkakörülményeit, a ter­melést érintő helyi döntések meghozatalába és a végre­hajtás segítésébe. Ott mű­ködnek jobban, ahol megfe­lelő segítséget kapnak mun­kájukhoz, felkészítésük szer­vezetten, folyamatosan tör­ténik. Korábban súrlódásra í^lott okot, hogy a közép­szintű gazdasági vezetők egy része nem volt tisztában a bizalmiak megnövekedett jogkörével; ez nehezítette és akadályozna a partneri kap­csolatok kialakulását. A párt- szervezetek felmérték az esetenkénti feszültséget, s a szakszervezet vezetésével kö­zösen, eredményesen tudtak hatni a helytelen nézetek el­len, tisztázva a félreértése­ket, csökkentve a vitás kér­déseket. Szélsőségei­nézetek Tavaly, az MSZMP XI. kongresszusának útmutatása alapján, a Minisztertanács és a SZOT elnöksége együt­tes határozatot hozott az üzemi demokrácia fejleszté­sének egyes kérdéseiről. En­nek szellemében létrejött az üzemi demokrácia új, legna­gyobb hatáskörű fóruma: a bizalmiak és a szakszerve­zeti tanács együttes ülése. A határozat megjelenése után, gazdasági vezetők szűk kö­rében észlelhető volt olyan vélemény, hogy féltik az üzemi demokráciától az egy­személyi felelősséget, a dol­gozók beleszólása csökkenti a vezető tekintélyét. Mások viszont éppen az üzemi de­mokráciára, a beleszólás jo­gáfa hivatkozva, kétségbe vonják a vezetői utasítások teljes létjogosultságát, és a munkahely számos kérdését demokratikus úton kívánják rendezni. Mindkét nézet a több helyen meglevő helyte­len gyakorlatból táplálkozik. Ezek a negatív jelenségek csak elszórtak, s a város ter­melő üzemeinek egészét te­kintve nem jellemzőek — szerencsére időben közbe­szóltak a pártszervezetek és a szakszervezetben dolgozó Kommunisták. Felvilágosító, nevelő munkájuk eredmé­nyeként, javult a szemléleti és cselekvési egység az üze­mi demokrácia minden kér­désében. Hagyományos fórumok A vizsgálódás tapasztala­tai szerint, a hagyományos fórumok közül a leghaté­konyabb a termelési tanács­kozás. Rendeltetését javuló eredményességgel ■ tölti be. bár lehetőségeit még nem mindig és nem eléggé hasz­nálja ki. Ahol jó az előké­szítése s még döntés előtt nyilvánosságot kapnak a munkásokat érintő kérdések, ott tartalmas a tanácskozás és a dolgozók nagy hozzá­értésről tesznek tanúbizony­ságot. A közvetett fórumok kö­zött legjelentősebb a szocia­lista brigádvezetök tanácsko­zása. Pozitív tapasztalat, hogy egyre több helyen soron kí­vül is összehívják egy-egy részleg szocialista brigádjai­nak vezetőit, tanácsot, ja­vaslatot kérnek tőlük a ter­meléssel összefüggő problé­mák megoldására. Ezen a fórumon az aktivitás jó. A párt- demokráciával együtt Az üzemi demokrácia fej­lesztésében a politikai fele­lősség az üzemi pártszerve­zeteké. Ezt a felelősséget egyre inkább átérezve, a pártszervek és -szervezetek túlnyomó többsége követke­zetesen és eredményesen se­gíti, koordinálja és ellenőrzi az üzemi demokrácia érvé­nyesítésének feladatait, saját területén biztosítja tovább­fejlesztésének feltételeit. Joggal mondhatjuk, hogy a szocialista demokrácia — ezen belül az üzemi demok­rácia — továbbfejlődése a pártdemokrácia szélesedésé­vel együtt, annak hatására növekedett. Az üzemi de­mokrácia helyi 'érvényesülé­sében jelentős szerepe van a párttagok testületekben és fórumokon való részvételé­nek, az ott kifejtett tevé­kenységüknek. A pártdemok- rácia szellemében való cse­lekvésük meggyorsítja e szervezetek munkájának fej­lődését. A helyi szakszervezetek általában megfelelő színvo­nalon látják el a kettős fel­adatukat: a termelés segíté­sét és a dolgozók érdekkép­viseletét. Jelentős szerepük van a különböző fórumok működtetésében, szervezésé­ben. A tapasztalatok szerint jó segítőtársuk a KISZ. A végrehajtó bizottság le­szögezte: kétségtelen a fej­lődés. Az üzemi demokrácia még magasabb színvonalra való emelése azonban to­vábbi feltételek megteremté­A múlt év ugyanis mér­földkő volt a kohászat éle­iében. A vállalat történeté­ben először érték ej az egy­millió tonnás acélgyártás! szintet. Hasonlóképpen a múlt évben fordult elő. hogy az értékesített termékek mennyisége is meghaladta az egymillió tonnát. Ezután dr. Szeppelfeld Sándor az első negyedév eredményeiről beszélt, s a legtöbb gyáregység munká­ját elismeréssel méltatta, Szólt az új kombinált acélmű beruházási munkái­ról, majd végezetül ezt mondta: — Vállalatunk Juhász Pál, a nagyolvasz­tó gyáregység szocialista brlgádvezetöje mondta: — Kohász kollektívánk biza­kodva néz a jövő elé. s már nagyon várjuk a III. kohó átépítését, s egv kicsit töb­bet szeretnénk tudni a két kiskohó sorsáról. Hídvégi Emil, az energia- és a műszefuutomaL. gyár­egység kollektívájának nevé­ben szólt. Nekik nagy erő­próba, hogy a napi felada- \ iok mellett készülnek az új acélmű életbelépésére, s már most elkezdték a jöven­dő személyzet kiképzését. Munkahelyi viszonyaikkal és Ái idomár halála sét, erősítését követeli meg. A fejlődés Iránya elsősorban tartalmi és módszerbeli. A tüzes karikán átszökkenö oroszlán, a lovagló tigris, az idomárral „birkózó” barna medve, a gerendán egyensúlyozó hatalmas elefánt néha csak udvarias tapsot arat a cirkuszban, Lélegzetünk akkor szorul el, ha a kupola alatt trapézról trapézra lendül az artista, jóllehet háló felett végzi a mutat­ványt. Az állatszámokat hovatovább a gye­rekek is teljesen veszélytelennek tartják, annyit hallottak róla, hogy ezek kölyöklco- ruk óta nevelt, jól tartott, kezes jószágok, s így alig van több esély a lázadásukra, mint az ölebeknek és szobacicáknak. A nagymacskák — köztük az oroszlán — a szabad természetben is akkor gyilkolnak, ha éhesek és csak sebzett, öreg példányok vetemednek — nagy ritkán! — emberevésre. Meghatóan szép történetét olvashattunk és láthattunk a moziban Elzáról, az oroszlán­ról, „aki” hűséges kutyaként ragaszkodott gazdájához. És látjuk az orcszlánokat az ál­latkertekben, amint tunyán keverésinek a ketrecükben naphosszat, unott pillantásra is alig méltatva a látogatókat. Szóval azt hittük, hogy mindent tudunk az afrikai szavannák királyáról és lelkünk mélyén szinte már emberi túlajdonságokkal ruháztuk fel. Ügy hittük, hogy hozzánk ha­sonlóan ..gondolkodik” és néha-néha csak azért vicsorítja ki félelmetes szemfogait a cirkuszi rács mögött, a2.rí mordul egyet- eguet, hogy ezzel is kedvében járjon gaz­dájának, közönségének, megszolgá’ja a min­dennapi betevő lócombot. Hogy megdöbbe­nünk. ha az oroszlán másnak mutatkozik, mint amilyennek ismerjük! „Próba közben széttépték az oroszlánjai Gordon Hoivest, az egvik leghíresebb brit állatszeliditöt" — olvastam az újságokban a minap. A rövid közleményből még az is kiderül, hogy a szerencsétlen ember nem kevesebb, mint 33 évig foglalkozott idomi- tássál. Tálán ezert lankadt el a figyelme egy pillanatra, ám ennyi is elég volt, hogy egyik kedvence rávesse magát. Az ember már az ókorban is idomított oroszlánokat. Úgy látszik azonban, ennyi idő sem volt elegendő, hogy tökéletesen kiis­merje természetüket. Pedig már régen elhit­tük az összes állatról, sőt az egész termé­szetről, hogy a képünkre formálódott, csak értünk van. A tengerek a mi tepsinkbe „termelik” a halat, a fák csak azért hajla­nak levelet, hogy oxigénnel lássák el tüdőn­ket, a rókák, nyusztok, nyercek azért nö­vesztenek selymes bundát, hogy asszonya­ink kabátját díszíthessék vele, a pacsirta nekünk trillát, a virág értünk illatozik stb. És sok ezer éve élünk is ezekkel a — több­nyire ingyen kapott — szolgálatokkal. Sőt, felháborodunk, ha. egyszer-egyszer fellázad­nak a rabszolgáink. A lázadásnak vannak olyan drasztikus formái, mint a cirkuszi oroszlánoké. De többnyire lassú, hosszú tá­von azonban semmivel sem veszélytelenebb folyamatokat indít el, s idéz saját fejére az ember. Az ember, aki az egész természet idomárjává igyekezett válni. Sajnos, rossz idomárjává, hisz jóval többet kér, mint amennyit ad. A következmények ma már világszerte ismertek: vészesen megfogyatko- ,zott a tengerek élővilága, szennyeződtek az I édesvizek, egyre több az egészségre káros anyag a levegőben, növény- és állatfajok sokasága pusztult ki stb. Sajnálom Gordon Howest. Ezentúl más .xiemmel nézevt a cirkuszi állatattrakciókat. Az Ilyen esetek azonban — szerencsére — csak ritka szenzációként fordulnak elő. Több okunk van aggódni nekünk, botcsinálta ido­mároknak mindazért, amiről Howes halála ürügyén, a fentiekben szó esett. (békés) Lenin Ifjú Távírásza vetélkedő A Magyar Úttörők Szent­sége Országos Elnökség a/ Magyar Honvédelmi Szövet­ség Országos Központja és a Magyar Rádióamatőr Szövet­ség megbízásából hagyomá­nyosan Leninvárosban rende­zi meg a Magyar Úttörők Szö­vetsége Borsod megyei és leninvárosi elnöksége, a Ma­gyar Honvédelmi Szövetség Borsod megyei és leninváro­si vezetősége a Lenin Ifjú Távi rásza országos úttörö- távírászbajnokságot. Az idei versenyeket április 7—9. kö­zött rendezik a fiatal szocia­lista városban. Az esemény- sorozatot Molnárné Kozma Erzsébet, az Űttörőszövetség titkára nyitja meg. majd a pajtások eldöntik: az idén kiket Illet meg a Lenin Ifjú Távírásza kitüntető cím. A versenyek végeztével ifjúsá­gi rádióállomást avatnak Le- sninvárosban, s e helyről kao- csolatot keresnek a pajtások az éterben a Zánkai Úttörő- várossal. Az ünnepélyes eredményhirdetést vasárnap a Kun Béla Gimnázium dísz­termében tartják. j|c Halász Lajos hengerész, szocialista hrigádvezetö nyitott mag a Küldöttértekezletet m

Next

/
Oldalképek
Tartalom