Déli Hírlap, 1978. április (10. évfolyam, 77-100. szám)

1978-04-27 / 98. szám

\ 1 Jubiláló tanárképző Beszélgetés dr. Szűcs László főigazgatóval Kétnapos jubileumi ünnepségsorozattal emlékeznek meg Egerben a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola fennállásának harminc esztendejéről. A kétszáz éves épületben — ahol 1949 nyarán helyet kapott a felsőoktatási intézmény — már meg­kezdődtek az előkészületek. A főiskola aulájában május 5-én történeti kiállítás nyílik, mely sokoldalúan vall a felsőokta­tási intézmény három évtizedéről. A következő napon tudo­mányos emlékülést rendeznek, melyen dr. Némedi Lajos egyetemi tanár (a főiskola első igazgatója) beszél az intéz­mény alapításáról és első éveiről. Ezen kívül több előadás hangzik el; az emlékülés résztvevői mevitatják a főiskola oktató és nevelő tevékenységét. Az ünnepségsorozat — mely­nek részletes programját a későbbiekben közöljük — most végző 300 tanárjelölt ballagásával ér véget. A jubileumi ünnepségre készülve, kedden sajtótájé­koztatót tartott dr. Szűcs László, a felsőoktatási intéz­mény főigazgatója. így alkal­munk nyílt beszélgetni a fő­iskola múltjáról és jelenéről. — Először (alán azt tisztáz­zuk, hogy az Intézmény 29 egri éve miért ad alkalmat 30 éves jubileumi ünnepségekre? — A dolog nagyon egysze­rű, tudniillik a hajdani peda­gógiai főiskolát Debrecenben alapították, 1948-ban. Érde­kességként elmondom, hogy a főiskolások a debreceni tu­dományegyetem épületében kaptak helyet, a hallgatók száma midössze másfél száz volt, s egyetlen kinevezett ta­nára sem volt az intézmény­nek. Mindazonáltal, az alapí­tók bíztak abban, hogy előbb- utóbb önálló főiskolává fej­lődik intézetük, úgyannyira, hogy majdani épületüknek már az alapkövét is lerakták a Nagyerdőn. De Debrecen csak tíz hónapig dédelgethet­te ezt a tervet; a főiskola székhelyéül Eger jelöltetett ki, ahol azóta is képezzük az általános iskolai tanárokat. Az elmúlt három évtizedben nem kevesebb, mint 15 ezer uiplomát adtunk ki, (tízezret a levelező tagozaton végzet­teknek), s ha már itt tartunk, elmondom, hogy az egyetemi diploma, illetve különböző tudományos fokozatok meg­szerzése után számos egykori főiskolás jött vissza hozzánk oktatni. — A kezdeti 17-es oktatói lét-' szám mennyire bővült? — Valamivel több, mint tízszeresére, mert most 175 főállású oktatót foglalkozta­tunk, és 25 az óraadóink szá­ma. De hát . az 1250 nappali tagozatos hallgatóhoz és 1750 levelezőhöz kell is ez a lét­szám. S persze nemcsak a létszám, hanem a kellő tudo­mányos felkészültség is. Ok­tatóink 40 százaléka rendel­kezik tudományos fokozattal. A tudományok doktoraként egy főiskolai tanár oktat ná­lunk, tíz kandidátus és 70 egyetemi doktor működik a főiskolán. Itt szeretném meg­jegyezni, hogy a tudományos minősítésben igen sokat kö­szönhetünk a debreceni Kos­suth Lajos Tudományegye­temnek és a miskolci Nehéz­ipari Műszaki Egyetemnek. — Az eddig hallott adatok ar­ra engednek következtetni. hogy a régi, patinás épületet már kinőtte az intézmény. — Valóban, hiszen itt már csak a humán tanszékek és a főiskolai hivatalok vannak. Egyébként kilenc objektu­munk létesült a városban, a Vasárnap délelőtt 10 óra­kor az Avas-déli, 3. sz. Ál­alános Iskola előcsarnoká- ian lép közönség elé a Mis­kolci Szimfonikus Zenekar. Mura Péter karnagy ve­zényletével Strauss-, Csaj­kovszkij-, Moniuszko-műve- ket, részleteket adnak elő. A hangverseny rendezője a Gárdonyi Géza Művelődési Máz. két gyakorlóiskolát nem szá­mítva. Különösen büszkék va°yunk a leányka utcaira, s nagyon várjuk, hogy végre birtokba vehessük a most épülő sportlétesítményt, ahol négy különböző pálya, fedett tornatér és sok minden más is szolgálja majd hallgatóin­kat. — Azokat a fiúkat és lányo­kat, akik, lia jól tudom, ha* megyéből verbuváltatnak. — Verbuválni nem nagyon kell a hallgatókat, tudniillik rendkívül nagymérvű a túl­jelentkezés. Ámbár nem min­den szakon. A matematiku­sunk például kevés, de annál többen jelentkeznek testne­velés szakra, kémiára, ének­re. Egyébként 17 szakpár vá­lasztható nálunk, s az okta­tási feladatokat 22 tanszék látja el. De hogy precízen válaszoljak a kérdésre, He­ves, Nógrád, Komárom, Pest, Szolnok és Borsod megye te­rületéről veszünk fel hallga­tókat. Azt talán mondanom sem kell — hiszen a pálya elnőiesedése ismeretes —, hogy sokkal több lányt, mint üút. Néhány számadat. A fő­iskolások 85 százaléka nő. Az évenkénti 350 helyre több mint ezren jelentkeznek. Hallgatóink fele fizikai dol­gozók gyermeke. — Befejezésül halljunk még valamit a tanárképzősök szo­ciális ellátottságáról.- Hallgatóink 60 százaléka kollégista, 130-an részesülnek társadalmi ösztöndíjban, de az összlétszámúnknak csak­nem 90 százaléka élvez vala­milyen anyagi támogatást. Ezelőtt 30 esztendővel csak két é; fél év volt a tanul­mányi idő, ma — mint is­meretes — négy év, s mi mindent megteszünk, hogy ez alatt a négy év alatt — jó köiülményeket biztosítva —. szakmailag és emberileg föl­vértezzük azokat a fiatal em­bereket, akik a fél ország­ban nevelik majd gyerme­keinket. (gyarmati)-#• Öreg ház (Lenkey Zoltán rajza) Papp Lászifl-tári a Mini CalériÉan Április 29-én, szombaton 13 órakor nyílik meg a Mini Galériában Papp László miskolci festőművész kiállí­tása. A Művészeti és Pro­paganda Irodán elmondot­ták, hogy a Miskolchoz. Di­ósgyőr—Vasgyárhoz minden idegszálával kötődő festő­művész tárlatát Bihari Sán­dornak, a városunkból a fő­városba származott költőnek Papp Lászlóhoz, Egy befe­jezetlen portré ellen című versével nyitják meg. Ez a versszak került a meghívó­ra: „Te is a várost verd fel, ecsetet ledobva ' valami fontosabb hitével elszaladsz, / s zaklatva csak fáj, ami belül maradt, / az életed be- szikkad a tubusokba.” Ha a feliratot a vonatab­lakokon olvassuk, akkor any- nyit jelent, amennyit a két szó mond: kihajolni veszé­lyes. Vagyis baleset érheti a vigyázatlan embert. Nem ne­héz azonban a kifejezésben felfedezni, hogy elsődleges jelentésénél „több van ben­ne”. Ahogy Simonffy András, az új magyar film forgató- könyvírója is látta: a bal­esetveszélyes nagyüzem, a vasút másfajta ütközések, ki­siklások jelképe is lehet. Ügy, hogy a helyszínt sem kell megváltoztatni. A történet tehát vonaton kezdődik; a Fiatalembert, a potyautast lefüleli, sőt az el­ső állomáson leszállítja a ka­lauz. Se jegye, se pénze nincs, mert építőtáborból igyekszik haza, ahol ingyen dolgozott, pár forintját pedig az utolsó napon egy kislányra költöt­te. Gondolta, hogy kap egy pénzesutalványt, vagy csek­ket, és a postán keresztül ki­egyenlíti a tartozását, de té­vedett. Rendnek muszáj len­ni, és aki ezt nem veszi tu­domásul, az gyanús, a gya­núsított személy pedig meg­figyelés alá kell, hogy ke­rüljön. Ott tartják hát az ál­lomáson, amelynek főnöke hivatott az ügy felderítésére. Jegyzőkönyvet kíván az eset, és miután a csinos „titkárnő” A Herman Ottó Múzeum szerzeménye Kazinczyék családi kiadásai Kazinczy Klára, Krajnik Jánosné hagyatékából, vásár­lás útján jutott a Herman Ottó Múzeum a Kazinczy- család értékes irataihoz. Ezek között található többek kö­zött az a pénztárkönyv, amelyben 1783-tól 1830-ig je­gyezték fel a nevezetesebb kiadásokat. A bejegyzések képet nyúj­tanak arról, hogy mire köl­tötte birtokaiból eredő jöve­delmét egy Zemplén megyei kisnemesi család. A pénztár- könyv „megnyitásakor” 1783- ban, a feljegyzések szerint vettek „lapos cintányért, ti­zenkettőt, porcelán findzsát tizenhármat”, ’’ezüst kisebb kanalat tizet”. Az 1787-ből származó be­jegyzések már a vásárlások összegét is közük. Egy ezüst pártaöv, mely nyomott hu­szonnégy latot, tizenkét rénes forintba, egy pár tokos ezüst kés tíz, míg egy ezüst kard tizenkét rénes forintba ke­rült Ekkor került a család birtokába egy ,meg nem ne­vezett helyen Vásárolt udvar­ház 1666 rénes frointért. A pénztárkönyv 1830. évi, utolsó bejegyzései már na­gyobbrészt személyi kiadá­sokról tájékoztatnak. Így pél­dául arról, hogy adtak „La- czinak a bécsi útra ötven­négy rénes forintot”, a köze­lebbről meg nem jelölt Kris­tóf Jancsinak viszont csak egyet. A gönci „botosnak” öt­venkét rénes forintot fizettek ki, míg dohányra négy forin­tot költöttek. A „vidám élet”-nek is nyo­ma maradt a kiadások kö­zött, mert ugyanott, 1830-ban harmincöt rénes forintba ke­rült a „farsangolás”. A kézzel írott, bőrbe kö­tött pénztárkönyv feldolgozá­sát a múzeum munkatársai megkezdték. keze alatt olyanféle diktátum kerekedik ki, melyben „az elő­re megfontolt elkövetés”, az enyhébb terhelő bizonyítékok közé tartozik, világos, hogy a történtek fölött nem lehet röviden napirendre térni. A fiút bezárják, vagyis ott tart­ják az állomáson, ahol min­den kiderül. Kiderül, hogy a meglett korú állomásfőnök majd megvész a szinte még kamasz lány, a titkárnővé kinevezett pénztáros mini­szoknyája után. Más aztán nem is igen érdekli, hacsak az állam kasszájára elköve­tett feketefuvarokat, a kár­tyázást, és a pornomagazino- kat nem említjük. És érdekli még a tekintélye is, vagyis, hogy Tóbi, a forgalmista ne vegyen észre semmit. Tóbi pedig nemigen ér rá a főnö­ke magánügyeivel foglalkoz­ni, mert untig elég munkája van; huszonnégy órákat tölt szolgálatban, és nem ártana végre az automata irányító- berendezés titkait sem kiis­merni. Olyan titokzatos ese­ményekről nem is szólva, hogy az exportvagonokból mindig hiányzik pár kiló al­ma (Ferke, a hűtőházi alkal­mazott, nem véletlenül dolgo­zik Almamelléken), és olyan tartályvonatok mennek át az állomáson, amelyeket nem jelzett senki. A tragédia sze­lét éreznénk, és már javában aggódunk Tóbival együtt, amikor mindennek a tetejé­be még az is kiderül, hogy alkalmasint egy kávéfőzőn is sok múlhat. Vagy mégis vége van valahol a butaságnak és a buta szerencsének? Az az igazság, hogy nehéz leírni: a Kihajolni veszélyes nem tartozik a legsikerültebb magyar filmek közé. Nehéz elmarasztalni, mert Zsombo­lyai János, aki most rendező­ként mutatkozik be, nagy társadalmi érzékenységgel fontos, mindnyájunkat bosz- szantó, érintő kérdésekről be­szél. Csak az a baj, hogy ha­mar tisztában vagyunk vele, hogy. a butaság, gazemberség, életveszélyes hatalomvágy, a nemtörődömség és sunyi meg­alázkodás a céltábla, és az­tán nem történik semmi. A fiú fogságának meséje kevés, a helyszín szűkös még a sza­tírához is. Így aztán a műfaj öntörvényei által teremtett és éltetett figurákért vagyunk a leghálásabbak Tomanek Nán­dornak (állomásfőnök), Bod­rogi Gyulának (Tóbi, a for­galmista), Bencze Ferencnek (Ferke, hűtőházi alkalmazott), Kiss Marinak (Klárika), Kol. tai Róbertnek (Hűtős Tamás) és a főiskolás Szikora János­nak, aki a potyautast játssza. (makai) Könyvtárosok Bulgáriából Magyar—bolgár könyvtár- ügyi szeminárium kezdődött tegnap Győrött, a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár­ban. Ez alkalomból bolgár megyei könyvtárvezetők ér­keztek a városba. A szemi­náriumon 8 bolgár könyvtár­igazgató tart előadást. A két ország vidéki könyvtárainak vezetői a tájékoztató, bib­liográfiai munkáról, a hely- történeti tevékenységről, az esztétikai nevelésről, s más kérdésekről cserélik ki ta­pasztalataikat. műsor CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró- nÚKa. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Melódiakoktél. — Közben 13.15: Házunk tája. — 14.00: Sza­badpolc. Világirodalmi könyv­szemle. — 14.30: Népi muzsika. — 15.00: Hírek.'— 15.10: Händel: Tű­zijáték-szvit. — 15.23: Ezeregy tíciután. — 16.00: Ucközoen. — 16.03: Kóruspóaium. — 16.19: Vla­dimír Horowitz zongorázik. — 17.00: Hírek. — 17.07: Megbízójuk: Solymár. — 17.27: Bruch: g-moil hegedűverseny. — 17.51: Beieznay Amal és Dan^ó Pista nótáiból. — 18.15: Kritikusok fóruma. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Gondolat. A P.ádió irodalmi lapja. — 20.00: Verdi: Traviata. — 21.01: Mozart- lemezeinkböi. — 21.40: A Duná­nál. Történelmi figyelő. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Szimfonikus zene. — 24.00: Hírek. — 0.10: Virágénekek. Petőfi rádió: 12.00: Népdalok. — 12.30; Hírek. — 12.33: Nyír­egyházi stúdiónk jelentkezik. — 12.55: Két balettszvit. — 13.25: Édes anyanyelvűnk. — 13.30: Zöngészae. — 14.00: Szórakoztató antikvárium. — 16.00: Sokféle . . . Szórakoztató irodalmi magazin. — 17.00: Segíthetünk? az ifjúsági Rádió műsora. — 18.00: Mindenki iskolája. — 18.30: Hírek. — 18.33: Hétvégi panoráma. Ajánlóműsor sok muzsikával. — Közben 19.26: Jó estét, gyerekek! — 19.55: Slá­gerlista. — 20.30: Hírek. — 20.33: Az ember és környezete. — 21.03: Verbunkosok, nóták. — 22.00: Heuberger Koll és Künneke ope­rettjeiből. — Közben: 22.33: Hí­rek. — 22.33: Világtörténelem dióhéjban. — 23.00: Tánczene. — 23.30: Sanzonalbum. — 24.00: Hí­rek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — Fiatalok . félórája. (Köszöntünk VIT, köszöntünk Havanna. Összeállította: Dobog Béla. — Beatkedv,előknek. A Pi­ramis együttes és Stevie Wonde felvételeiből. — 18.00—18.30: Észak­magyarországi Krónika. (A Hat­van és a Gyöngyös városi Ta­nács V. B. tárgyalta. — Rádió­amatőrök Nemzetközi Szövetsé­gének konferenciája.) — Morri- cone filmzenéiből. — Hírek, lap­előzetes. Televízió, 1. műsor: 16.30: Hí­rek. — 16.35: A világ csupa lát­ványosság. . . — 17.00: Pergő ké­pek. — 17.45: Telesport. — 18.20: Falujárás. — 19.10: Esti mese. — 19.20: Tévétorna. — 19.30: TV- híradó. — 20.00: A valódi Viet­nam. — 20.30: Courteline-est. — 21.40: Unokáink is látni fogják... — 22.20: TV-híradó. 3. Televízió, 2. műsor: 18.15: Vi­lágnézet. — 18.55: Francia nyelv- tanfolyam. — 19.10: Orosz nyelv- tanfolyam. — 19.30: TV-híradó. — 20.00: Kisfilmek a nagyvilág­ból. — 21.00: TV-híradó 2- — 21.20: „Csak a derű óráit számo­lom”. Közvetítés a Hilton-szálló- ból. Szlovák televízió: 16.25: Hírek. 16.40: Hadsereg-műsor. — 17.15: Ifjúsági magazin. — 18.00: Fórum. 19.00: Híradó. — 19.30: Sportve­télkedő. — 20.15: Egyenlőtlen szerelem. — 21.30: Híradó. — 22.00: A rendőrség hírei. — 22.10: Tévénézők fóruma. Miskolci Nemzeti Színház (7): Az öreg hölgy látogatása. Kiállítások: Miskolci Galéria (10—18) : Anna Hargit festményei. — József Attila Klubkönyvtár (12—20): Szabados Árpád grafi­kái. — Herman Ottó Múzeum (10 —18): Ember és munka. — Mis­kolci Képtár (10—18) : A XX. szá­zad magyar festészete. — Diós­győri vár (9—17): A diósgyőri var története. — Déryné-ház M9 —17): Déryné Széppataki Róza- és Lévay József-emlékszobák. filmszínházak. BÉKE A fekete kalóz Színes olasz film Másfél helyár! Kezdés: f. 4 órakor. Földiek Mb. szí. szovjet film. Kezdés; hn. 6, 8 órakor KOSSUTH Kihajolni veszélyes! Szí. magyar ihm. Kezdés: f. 3, hn. 5, 7 órakor HEVESY IVAN FILMKLUB Ilyen hosszú távoilét Francia—olasz fiiin Kezdés: f. 5,'f. 7 orakor FÁKLYA Gulliver Mb. színes angol—belga film Kezdés: f. 5, f. 7 órakor. PETŐFI A csillagszemű Szí. magyar film. Kezdés: f. 5, f. 7 órakor. SZIKRA Tavaszi behívó Színes szovjet film Kezdés: 5, 7 órakor TÁNCSICS Kálvária Mb. szovjet film Kezdés: f. 5, f. 7 órakor. PERECES Kihajolni veszélye«! Szí. magyar film Kezdés: 6 órakor. HÁMOR Méreg a pohárban Mb. szovjet film Kezdés: 6 órakor. PÉNTEK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.20: A mai nap kulturális prog­ramjából. — 8.27: Az ember útja. — 8.37: Zenekari muzsika. — 9.34: Mi van ma... — Óvodások mű­sora. — 9.53: Lottósorsolás. — 10.00; Hírek. — 10.05: Iskolará­dió. — 10.35: Verseit elmondja Nagy László. — 10.40: Beethoven: Fidelio. — az I. felvonás finálé­ja. — 11.00: Hogy volt?! Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Szatirikus dalok. — 8.20: Világtörténelem dióhéjban. — 8.30: Hírek. — $.33: Népdalok, néptáncok. — 9.20: Szél kereke­dik. — 9.53: Lottósorsolás. .. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.50: Kultúra és gazdaság. Televízió, L műsor: 8.00: Té­vétorna. — 8.05: Iskolatévé. Köz­ben 9.30: Kuckó. — 10.30: Tizm Túliak Társasága. Kihajolni veszélyes Szimfonikus zenekarunk tiaoEjíersenye

Next

/
Oldalképek
Tartalom