Déli Hírlap, 1978. április (10. évfolyam, 77-100. szám)

1978-04-22 / 94. szám

■# Nem zsonglőrmutatvány — fűrészlap-hajtogatás . Fűrésszel, ásóval vetélkedtek Zeng az erdő — Még így is csúszott az a kutya bükkrönk, hátha még esett volna rá egy kis eső — mondogatták tegnap a felterhelők. — Ideális a föld, ebben csúszik jól az ásó — lelken­deztek az erdőművelők. — Ha ma is esik, latyakban, sárban sokkal nehezebb lett volna... Az idő kegyeibe fogadta az erdő. és faieldolgozó gazda­ságok fiatal szakmunkásai I. országos szakmai-politikai döntőjének résztvevőit. Szik­rázott a nap, szél sem volt, minden szempontból ideális körülmények között teljesít­hették a kiszabott feladato­kat a csanyiki versenypá­lyán. HAT PERC - SZÁZ LUC A fenyők alatt az MA 38- •57-es mentőautó. Személyze­te, Demeter Ferenc és Papp Géza most „csak” szemlélő: — Szerencsére eddig csu­pán egyetlen könnyebb orr- sérülés történt. A kis sebet a helyszínen bekötöztük, ne is legyen több. Erdőművelők. Munkájuk nyomán születik a levegőt tisztító, dús lombú fa, erdő. Most csemetét válogatnak, ültetnek. A háromtagú zsűri vezetője, Újvári Ferencné, az Erdészeti Tudományos Inté­zet munkatársa: — Hat perc alatt kell száz lucfenyőcsemetét három cso­portba osztályozniuk. Ha időn belül végeznek: plusz jutalompont, ha túl, levonás. Változó a teljesítmény, mert nemcsak az időt stopperoljuk. Döntő a minőség. Volt olyan, aki hibátlanul osztályozta a csemetéket, és alig több'mint két percet használt fel... Rönkökkel rakott pótkocsi tetején egyensúlyoz a 67-es versenyző. Nem elég „felter­helni” — az erdészek így mondják —, lánccal is rög­zíteni kell a rakományt. Le­ugrik, leporolja ruháját: — Jelentem, kész! Óra állj, munkához lát a zsűri. Időegyeztetés, majd a pontokat hozó, illetve levonó mérések következnek. A-#• Láncreszelés, időre bükkrönköket a pótkocsi egy megadott pontjától egyenlő távolságra kellett elhelyezni a rakodógéppel. — Az első 29 és fél, a kö­vetkező pontos, a harmadik­nál 8,4 centiméter az • elté­rés ... Itt ugrik néhány pont. KAP-E OLAJAT A LÁNC? Fülsiketítő dübörgés. Az ember azt hinné, salakmo­torversenyre tévedt a Nép­kertbe. — Az első feladat itt, a fűrészlánc élezése, és a mo­tor szerelése volt. Most va­donatúj vezetőlemezt kap­nak, ezt be kell járatni. Nem mindegy, hogyan csúszik, kap-e olajat rendesen a lánc. mert különben nem lehet pontosan fűrészelni —mond­ja egy erdészruhás nézelődő. — Figyelem! A 80-as sor­számú versenyzőt kérem, je­lentkezzen a fafeldolgozási munkahelyen! Mi sem természetesebb, minthogy pompás kis stúdió segít túlkiabálni a fűrészek és a rakodógép zaját. Az MHSZ országos ünnepsége Csepelen Tegnap délután 2 órakor dr. Lovas Lajos, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Bokor József alezredes, az MHSZ megyei titkára ve­zetésével szőkébb pátriánk­ból delegáció utazott fővá­rosunkba, hogy részt vegyen a 30 éve megalakult honvé­delmi szövetség országos ju­bileumi ünnepségén. Mis­kolcról, s a megye többi vá­rosából, valamint a járások­ból összesen huszonheten képviselik az MHSZ tagjait. A soraikban a tömegszerve­zet néhány olyan aktivistá­ja is helyet foglal,- aki alapí­tótagja, s jelenleg is társa­dalmi munkása a szövet­ségnek. a többségük pedig évek óta kiemelkedő munkát végez a honvédelmi nevelés­ben. A lapzártakor még tartó ünnepség ma délelőtt 10 óra­kor kezdődött a Csepeli Munkásotthonban, s a Him­nusz elhangzása után Czi- nege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter tar­tott ünnepi beszédet. A prog­ram szerint ezután kitünte­tések átadására kerül sor. A tisztás szélén húzódó kis patak mellett Csermely László, az erdőgazdaság ve­zérigazgatója és Török Lász­ló. a KISZ megyei bizottsá­gának első titkára figyeli a versenyzőket: — Jobb a felkészülésük, mint vártuk. Fiatalok, de látszik. szeretik szakmáju­kat. Néhol ugyan kicsit még megremeg kezükben a mo­torfűrész. de ez lehet ver­senyláz is... — Elkészülni, rajta! STOPPER MÉRI Kattan a speciális stopper, ugrik a szalagfűrész sze­mélyzete. Gépet szerelnek, fűrészlapot „spanolnak”, és már süvít is a környék. Le­felé vágódik a fűrészpor, szaporodnak a deszkalapok. Elfogy az alapanyag, laple­szerelés, géptisztítás, és jö­het az a „fránya zsűri”. Sorjáznak az eredmények a hatalmas nyilvántartótáb­lákon. A csapatok latolgat­nak, esélyeiket méregetik. Van aki elkedvetlenedik, de több a bizakodó. A padokon érdeklődők, szakmabeliek figyelik az előttük pergő versenyszámokat. Izzadnak a résztvevők, de nem unatko­zik a zsűri sem. Alkalmi ta­pasztalatcserék a rét számos pontján, hiszen erdészek, szakmunkások, vezetők jöt­tek el Miskolcra, hogy együtt izguljanak versenyzőikért. SÓLYMOS LÄSZLÖ Ha a hemoglobin nem adja le az oxigént Kékbetegség A vízhiány és a vízszcny- nyeződés miatt évente fél- milliárd ember betegszik meg ■> földön. Évente ötmillió új­szülött hal meg a szennyezett víz miatt. A televízió csütörtöki mű­sorában (Tiszta vizet a po­hárba!) egy jáki fiatalasz- szony elmesélte, hogy ikrei hirtelen rosszul lettek. Ful­ladoztak. elkékültek, elfeke­tedtek. A kislányt sikerült megmenteni. A kisfiú meg­halt. A halál oka: oxigén­szegénység. Az orvos azt mondta: methaemoglobiné­mia. A köznyelv így fogal­maz: kékbetegség. Negyven milligramm a határ Egy-egy tragikus eset ele- mentárisabb erőv.el hat az emberre, mint a világsta­tisztika ... A televíziós ri­portban azt mondta valaki: — A kenyeret csak meg­keresi magának az ember, de hogy vize ne legyen...?! Bő község húsz kútjából 12 volt szennyezett. Emberi fogyasztásra vize alkalmat­lan. Veszélyes. Életveszélyes! A riportból szépen kikere­kedett, hogy az a víz, amelyet a laikus fertőzöttnek tart, „csak” szennyezett. Ebben az esetben a nitrátszennye­zettségről volt szó, A nem kellően közműve­sített falvak szennyvize, az állattartó kis- és nagygazda­ságok trágyaleve, s no per­sze a talajba kerülő műtrá­gya miatt az altalaj telítő­dik az ammonium bomlás­termékeivel. Ez a vizekkel a poharunkba kerül. Ha a víz nitráttartalma megha­ladja a literenkénti 40 mil­ligrammot, akkor a víz már veszélyes az emberi szerve­zetre. Borsodban is! Az elmúlt évben, bizo­nyíthatóan nitráttal szeny- nyezett víztől, Borsodban két csecsemő halt meg. Az orvosi tapasztalatok már évekkel előbb utaltak arra. hogy fokozódik a vizek nitráttartalma, s szaporodik a kékbetegségben szenvedők száma. A Borsod megyei KÖJÁL négy megyére kiterjedő vizs­gálatot végzett. A vízok mi­atti metaemoglobinémia ko­rábban ismeretlen volt a környéken. A megfigyelések szerint (bár még nem tekint­hető teljes körűnek a felmé­rés) Borsodban 1975-ben 10, 1976-ban 21, tavaly 36 cse­csemő betegedett meg a víz tartósan magas nitrátjától. A négy megyében tavaly hat csecsemő halt meg a kékbe­tegségben. A nitrátveszély nemcsak a csecsemőket fenyegeti. Ha csak az anya iszik ilyen vi­zet, a káros hatás az újszü- löttön is visszatükröződik. Dr. Takács Sándor, a KÖ­JÁL megyei igazgatója olyan vizsgálatot is végzett, amely egyértelműen bizonyította, hogy a nitrátos vizet fo­gyasztó tíz- és tízegynéhány éves gyerekek két-húrom centiméterrel alacsonyabbak az egészségesebb vizet fo­gyasztó társaiknál. A nitrát nitritté reduká­lódva az ivóvízzel kerül a szervezetbe. Hatására az oxigént szállító hemoglobin két vegyértékű vasa három vegyértékűvé válik. Az így átalakult vér irreverzibilisen köti az oxigént. Azaz a tü­dőből a vér felveszi az oxi­gént. de a normális össze­tételű vérrel ellentétben, nem adja le a szervezetnek. Oxigénhiány és fulladás lép fel. Radikális intézkedések szükségesek ! A tömeges megbetegedések színhelyén radikális intézke­dések szükségesek. Üj kuta­kat kell fúrni, vagy meg­építeni az egészséges vizet adó hálózatot, vagy tartály­ban egészséges vizet kell szállítani a veszélyeztetett lakosságnak. A víz nitráttartalmának csökkentése a mai technika adta lehetőséggel megoldha­tatlan. A vízforralás, a víz ihatóvá tételének ősi módja ebben az esetben mit sem ér... A közelmúlt orvosi gyakorlatából' azonban isme­retes, hogy a nitrátmérgezés miatt légzési zavarral küsz­ködő csecsemő C-vitamin ha­tására „feléled”. Növelni kell tehát a C-vitaminío- gyasztást! Ez egyszerűbb, gyorsabb, biztonságosabb, mint a víz- szennyezők (ipari vállalatok, mezőgazdasági nagyüzemek, csatornázatlan települések) tettekkel párosuló gyors fel­ismerésében hinni! Sajnos! BRACKÓ ISTVÁN Városi tanácslasok fogadóórái ' 1»7*. április 27. Dr. Farkas József, Vörösmarty Művelődési Ház, Lenke u. 14 a., lg órától. 1978. április 28. Maiiák István, Pereces, Bolló- alja, bölcsőde, 16 órától; Szolga István, 40. sz. Általános Isko­la, Herman O. u. 2., 17 órától. 1978. április 29. Korencsik János, Szirma, tá­ti Acskirendeltség, 17 órától: Tit- kó István, Szabó E. u. 70., 17 órától. Volt hányássok metszenek „Vendégmunkások ’ a Bodrogközben Az iparhoz hasonlóan, a mezőgazdaságban is szűkös a munkaerő. Érzik ezt a Bodrogközi Állami Gazdaság vezetői is, pedig náluk évről évre nő az almáskertek te­Kertészkedőknek ajánljuk Mit, mivel permetezzünk? A házikertekben engedélye­zett vegyszerek száma jelen­tős, és így bizony nehéz kö­zöttük eligazodni; főleg kivá­lasztani azt a néhány hatásos készítményt, amelyet kertünk k Írül menyei között eredménye, sen használhatunk. Ehhez ok­vetlenül ismerni kell a kert­ben lévő kártevőt, és azt, hogy az irtáshoz mit kell használni. Hatás szerint megkülönbözte­tünk gombaölő, rovarölő, at­kaölő, rágcsáló- és gyomirtó szereket, amelyek folyadék vagy por alakban készülnek, és belőlük víz hozzáadásával kell a szükséges töménységű per- metlevet elkészíteni. A növé­nyeink megbetegedését előidé­ző kórokozó nagyobb részben mikroszkopikus nagyságú gom­ba, melynek kártétele, kedve­ző idő esetén, hatalmas lehet. A növényi kártevők másik nagy csoportját a rovarok ké­pezik; az ellenük való hatásos védekezéshez tudnunk kell, hogy szúró vagy rágó kárte­vővel van-e dolgunk, mert a szükséges rovarölő szert en­nek ismeretében kell kiválasz­tani. Néhány fontosabb vegy­szer : Alma- és körtevarasodás ellen: Dithane M. 45, Ortho- cid 50 P, Zineb 80, Chinoin Fundazol 50 WP. Almafa, bogyósok és kerti vetemé' nyék lisztharmat betegsége ellen: Chinoin Fundazol 50 WP, Pul Sulkol, • Thiovit 80 és Kumuls. Csonthéjas gyü­mölcsök moniliája ellen: Chinoin Fundazol 50 WP, Zineb 80, Ortho Phaltan, Orthocid. A málna didimel- lás foltos betegsége ellen: Chinoin Fundazol, Cuprosan Super D, vagy Recin Super. A szamóca és a málna szür­ke penésze ellen: Chinoin Fundazol 50 WP, Ortho Phaltán, Rézoxid-klorid 50, Cuprosan Super D, Bordódé (porozáshoz: rézmészpor, réz- kénpor). Szőlő lisztharmat ellen: Thiovit, Pol Sulkol, Kumulus, Karathane FN 57, Chinoin Fundazol 50 WP. Szőlő szürkerothadás ellen: Chinoin Fundazol 50 WP. Ortho Phaltán, Topsin metil 70 WP. Rovarkártevők ellen ajánlott szerek: alma- és ba­rackmoly: Unifosz 50 EC, Bi 58, Metxation, Fiiból E, An- thio, Unitron; szőlőmoly és ilonca ellen: Unifosz, Unit­ron 40 EC, Bi 58, Anthio 33 EC, Satox 20 WSC; kalifor­niai pajzstetü ellen: Unifosz 50 EC, Bi 58, Satox 20 WSC, Unitron 40 EC; takácsatka ellen: Bi 58 EC, Pol Akari- tox; levéltetvek ellen: Bi 58 EC, Anthio 33 EC. Foszfo- tion, Rogor L 40, Unifosz 50 EC; cseresznyelégy ellen: Bi 58. Methation 50, Rogor L. 40. Unifosz 50 EC, Satox 20 WSC; burgonyabogár ellen: Sevin 80 WP, Safidon 30 EC; talajlakó kártevők ellen: Ba- sudin 5 G. Galition hasz­nálható. Zöldgyomirtáshoz a Garmoxone. A permetlé elkészítésénél ügyelni kell arra, hogy a permetlé mindig olyan meny- nyiségben kerüljön a vízbe, amennyi a zacskón, illetve az üvegen elő van írva. A kimért szert először kevés vízzel hígítsuk, azután önt­sük bele a többi vizet. Pél­dául 0,1 százalék esetén 10 liter vízbe 1 dkg szert ada­golunk. Porhoz mérleget, fo­lyadékhoz hitelesített mérő­hengert alkalmazzunk. Az elkészített permetezőszert a készítés napján okvetlenül föl kell használni. A perme­tezésnél dohányozni, italt fogyasztani nem szabad. A permetezéshez közel senki se tartózkodjék és mindig tartsuk be a munka- és éle­lem-egészségügyi szabályo­kat. Munkaruhát vegyünk fel és szemvédőt. Vezessünk a permetezésről pontos nap­lót: mikor, mit és mivel per­meteztünk. Szélben, esőben ne permetezzünk. SZOLNOKI JENŐ mezőgazdasági mérnök miete, s így mind több mun­káskézre van szükségük a 670 hektárnyi gyümölcsösükben. Annál inkább gondot okoz a munkaerőhiány, mert ez év elején nyolc állami és szö­vetkezeti gazdaság részvétele­vei megalakult a Borsodi Gyiimölcstermesztési Rend­szer, s ennek a Bodrogközi Állami Gazdaság lett a gesz­tora. Így nekik példát kell mutatni, sőt segíteni a töb­bi gyümölcstermesztéssel foglalkozó gazdaságban a ter­melést. És ha a bodrogközi közsé­gekből nem is sikerült tobo­rozni kertészeti munkásokat, végzetes baj azért nem kö­vetkezett be. Szerződtettek ugyanis dolgozókat máshon­nan. Nógrádból, közelebbről Szarvaskőről például egy 25 tagú kertészeti brigádot kap­tak. Mind a 25-en nyugdíjas bányászok, akik nyugdíjba rrienetelük után elsajátítva a legfontosabb kertészeti tud­nivalókat, brigádba tömörül­tek, és most a páterhomo­ki, gyórgytarlói kertekben metszik az almafákat. Épp az utolján vannak, s utána a 15—16-szori permetezés és az új telepítésű almás-kör- tés ápolása, majd pedig az őszi almaszüret bőségesen ad nekik munkát. Egy püspökladányi brigád a zemplénagárdi és a Hódi- tanyai gyümölcsösben dol­gozik. Késő őszig kötöttek szerződést az állami gazda­sággal, s az eddigi keresetük alapján — a nógrádiakhoz hasonlóan — ők sem bánták meg, hogy „vendégmunkás­nak” szegődtek el a Bodrog­közbe.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom