Déli Hírlap, 1978. március (10. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-02 / 52. szám
a miskolciaké a szó Itt még a teherautók is elakadnak ni tilos! De: ottjártunkkor is tapasztaltuk, hogy a törmelékekkel teli gépkocsik egymást érik, s tovább magasítják a terepet. Ez a helyzet sújtja a Gárdonyi Géza utca lakóit is. Mert bár ott bitumenes út van, az autók által ráhordott sár már teljesen tönkretette a burkolatot. Az utcában egyébként csak az egyik oldalon van járda, azt is fél lábszárig érő latyak és sár borítja. A Tallér utcában viszont gépkocsival sem lehet közlekedni. Nincs makadámburkola- ta. A földút tengelyig érő sa_ rában még a teherautók is elakadnak, hernyótalpassal húzatják ki a kocsikat Ide mentőautó még a legsürgősebb esetben sem tud behajtani. Zúzalékot szóratott le a tanács, de ezzel nem sokra mennek. Legfeljebb hizlalja a sarat. Kérik az utca lakói: az illetékesek találjanak megoldást rá, hogy emberi körülmények között élhessenek, közlekedhessenek. A maguk részéről mindent megtennének helyzetük javításáért De csak saját erőből az út építését nem tudják megoldani. (A kérést a II. kerületi tanácsi hivatal szíves figyelmébe ajánljuk. A szerk.) Megkezdték, de mikor fejezik be?.„ A Szentpéteri kapu 55. sz. alatt lakom, az udvarunkban van a PIÉRT és a BIK egyik lerakata. Tavaly márciusban egy áruszállító teherautó kidöntötte a vaskaput és a téglafal egy részét. Mindjárt jelentettük a M1K- nek. Ki is jöttek, s március 20-i. határidővel kiállították a munkalapot* Azóta lassan égy év' telt él, ám minden változatlan. Szinte hetente járok reklamálni, mivel két kisgyerekem van, és még az udvarra sem engedhetem őket, mert már előfordult, hogy labdázás közben — a labda után szaladva — majdnem egy kocsi alá került az egyik. Arra kóborló ittas emberek illemhelynek tekintik a nyitott portát. Este eszünkbe sem juthat, hogy kilépjünk a lakásból, mert a Katowice étteremből özönlő, a tántorgó vendégeknek olykor az udvarban szottyan kedvük a verekedéshez. A múlt év decemberében úgy tűnt, végre megcsinálják a kapunkat. Kijött két dolgozó és tíz darab téglát a helyére rakott. Ám ettől a kapu még az udvaron hever, az itthagyott téglarakással és mésszel együtt. Ügy látszik, sok a fölösleg a vállalatnál, mert ott veri az eső, emészti a hó. Nem tudom elképzelni, hány hónapra lesz még szükség e csekély munka elvégzéséhez, de azt tudom, hogy az ilyen hanyag munka nem öregbíti a MIK vállalat jó hírnevét. Aranyosi József né Miskolc Jobb munka, kevesebb zaklatás Múlt év júniusában — nyugdíjba vonulásomkor — átiratkoztam a III. kerületi Állami Biztosítóhoz, hogy ott fizethessem tovább a havi 40 forintos CSÉB biztosításomat. Kértem, hogy az ösz- szeget vonják le a nyugdíjamból, ne okozzon külön gondot. Kétszer is kitöltettek velem egy-egy nyomtatványt. Ennek ellenére a következő három — július, augusztus, szeptember — hónapban csekken fizettem be a díjat, de az októberi nyugdíjszelvényemről láttam, hogy abból már levonták a 40 forintot. S lám, a mai napig is küldözgetik a csekket, a fizetési felszólítást. Már több esetben bementem a biztosítóba, s kértem, nézzenek utána a dolognak, hiszen rendszeresen vonják tőlem a pénzt. ígéreteket kaptam, hogy rendben lesz minden. S mi következett? Jött a másik hónap, s kezdődött minden elölről. Az elmúlt napokban 200 forint elmaradásáról értesítettek. Már ott tartok, hogy nagyon ideges leszek, ha látom a levél- szekrénybe bedobva a biztosítótól érkező leveleket. Hányszor kell még bemennem, hogy fölöslegesen ne zaklassanak?! Mile Lászlóné Miskolc Kandó Kálmán u. 24. Érdeklődtünk a kerületi fióknál. Utólagosan elnézést kérnek panaszosunktól, s ígérik: most már valóban nem zaklatják tovább. Arra hivatkoznak, hogy munkakör- változás volt a kerületben, s így adódhatott a félreértés. Szerintünk kicsit hosszan tartott... Messze van az orvosi rendelő A múlt év decemberében költöztünk az Avas-délre, az Engels utcába. Ám csak most volt szükség rá, hogy felkeressem a Középszer utcában az orvosi rendelőt. Legnagyobb meglepetésemre közölték velem, hogy a mi utcánk nem oda tartozik, menjek Hejőcsabára. Nem értem, miért kell ilyen távolságra küldeni a beteg embereket, miért nem találnak megoldást arra, hogy a lakások építésével egyidőben elkészüljenek az orvosi rendelők is. Strukkel István Miskolc, Engels u. 11. sz. ♦ A városi tanács egészség- ügyi osztályától kapott tájékoztatás szerint: valóban nem elegendő a nagy lakótelepnek a Középszeren levő egyetlen, több körzetet is ellátó rendelő. Addig is, míg megtalálják a megoldást, a lakók türelmét és megértését kérik. Téma a küszöbön A téma — a közhittel ellentétben — nem az utcán hever ez esetben, Hanem ellurlaszolja az utat, a küszöbön terpeszkedik. Igaz, a küszöb sem valóságos küszöb, pusztán egy nagy bérház egyetlen bejáratának keskeny, egy méternél is keskenyebo sávja. Á bérház körül olyan a terep, mint egy harcmező, tankcsata után. Széles és mely árkok fonják körül, építési törmelékhegyek, frissen odahordott termöfóld-csomók, sáros kupacok, homokrakások váltakoznak. Kijönni a házból, bemenni a házba csak a kapuhoz vezető keskeny sávon lehet, ahol is három betonkockából lépcsőt is raktak a magasabb közúlszint eléréséhez. A házzal szemben kijelölt autóparkoló. Éjszakánként üres, az itt lakók nem kocsitulajdonosok. A közeli áruház vásárlói, meg más erre járók itt parkolnak. Ezért van. A kocsik nem férnek el a parkolóban, megszállják hát az utat. Egymásba érve torlaszolják el a ház és a szomszéd házak egyetlen kijáratát. A lakók kénytelenek a tórmelékkupacokon, sárdombokon szerencsétlenkedve kerülgetni a felelőtlen, más emberek elemi kívánságát és jogát semmibe vevő kocsitulajdonosok gépeit. Gyerekkocsit, nagyobb csomagot csak nagy gyakorlattal lehet a házba vinni, vagy kihozni. Különösen sok a kocsi a délutáni csúcsforgalmi időkben. A lakók szerencsétlenkednek, a kocsitulajdonosok fütyülnek a rendre, az előírásokra. Olykor durván elutasítják a reklamáló lakókat. Február 27-én 16.30-kor az IK 66—90 forgalmi rendszámú Zsiguli állt így az Arany János utca 19. számú ház bejárata elé. A kapun kifelé jövő lakó kérte az autó vezetőjét, mielőtt az elhagyta a járgányát, hogy szíveskedjék egy kicsit arrébb állni, mert nem lehet a házból kijönni. Az autós egy homokos sárkupacra mutatott: miért, ott nem jó? Nem, közölte a lakó, az autós meg azt, hogy nem hajlandó odébb menni. A lakó erre azt mondta, hogy feljelenti, mire az autós legyintett és szó nélkül faképnél hagyta, nem volt hajlandó meghallgatni az okfejtést arról, hogy a gyalogos is ember, s az autóssal szemben nem is másodrendű ember, még ha az autós ebben a tévhitben is él, s ebben kevesen ingatják meg. Az IK 66—90 rendszámú kocsi még 18.35-kor is ott állt. Tessék kiszámítani, egy 33 lakásos bérházba ebben a két órában hányán tértek munkából haza, s szidták a kocsi gazdáját, miközben gyerekekkel, csomagokkal sze- rencsétlenkedtek a sárban. Az autóval valóban parkolni kell valahol. De egyetlen magánautó használata sem olyan .»közérdek”, hogy az abból eredő hátrányokat más köteles legyen elviselni. (mb) Nyugdíjazás előtt időelismerési határozat kérhető Tavaly decemberben töltöttem oe a 60. életévemet. Ennek megfelelően kértem a nyugdíjazásomat. Én balga, azt hittem, hogy néhány hét alatt lezajlik minden ezzel kapcsolatos hivatalos formaság, s nincs egyéb dolgom, mint aláírni a nyugdíjpapírokat. Nem így történt. Kiderült ugyanis, hogy a fel- szabadulást megelőző években eltöltött munkaviszonyomról különböző igazolásokat kell beszereznem. Ez nagyon megnehezíti a dolgomat, s hosszan elodázhatja az időt, míg végre a nyugdíjamhoz juthatok. Nincs ennek egyszerűbb módja? — kérdezte M. I. miskolci olvasónk. A választ a SZOT Társadalom- biztosítási Főigazgatóság megyei igazgatóságának vezetőjétől, dr. Borosi Lászlótól kaptuk. Eszerint: a nyugdíjba menő dolgozóknál sok problémát jelent, hogy hosszadalmas a nyugdíjmegállapítás mert — különösen azoknál, akik több munkaadónál álltak alkalmazásban — különböző helyekről kell az igazolásokat bekérni. Sajnos, kevesen tudják, hogy meg lehet rövidíteni az eljárás idejét, ha a nyugdíjazás előtt állók a nyugdíjkorhatár — tehát nőknél az 55. év, férfiaknál a 60. év — betöltése előtt egy évvel kérik „Időelis- merö határozat” kiadását. Ebben a társadalombiztosítás! helyi szervek elismerik azt az időt, amit a nyugdíjba be lehet számítani és erről kiadják az azt kérőnek a határozatot. Ez azt jelenti, hogy amikor nyugdíjba megy a dolgozó, már tudja, hogy mennyi szolgálati időt ismertünk el, és csak hozzá kell tennie azt az időt, amit a határozat kiadása, illetve az ott megjelöit idő után dolgozott. Ezzel az eljárással a nyugdíjazást 10—14 nap alatt el lehet intézni. Természetesen maga az „Időelismerő határozat” kiadásának kérése nem jelent nyugdíjazást, mert a vállalat és a dolgozó közös megegyezéssel állapíthatja meg a nyugdíjazás időpontját. Az „Időelismerő határozat” kiadását az arra rendszeresített formanyomtatványon lehet kérni. Azoknál a munkaadóknál, ahol nyugdijelőkészítő albizottság működik a vállalatnál, ehhez kell az igényt benyújtani; ahol nincs ilyen albizottság, ott az illetékes társadalombiztosítási helyi szervnél a nyugdíjosztályon. Az igénybenyújtás alkalmával csatolni kell mindazokat az egykorú igazolásokat, amelyek az igénylők birtokában vannak a munkaviszonyra vonatkozóan (pl. régi munkakönyv, egykorú munkaviszony-igazolás, bélyeglap stb.), valamint a katonai szolgálatra vonatkozó igazolást, katonakönyvet stb. Ezzel az eljárással a nyugdíjba készülő dolgozók nagyban segítik saját ügyüket, megrövidítik a nyugdíjmegállapítási időt. Szeretnénk, ha minden nyugdíjba menő élne jogával és kérnék valamennyien az „Időelismerő határozat” kiadását, a tényleges nyugdíjba menésük előtt. # Akrobatákat megszégyenítő ügyességre és szemfülességre van szüksége annak, aki az Avas-déli lakótelepnél — a tapolcai útelágazás mellett — át akar jutni az úttesten az egyik oldalról a másikra. Ez az átjáró ugyanis — lévén, hogy a 3. számú főközlekedési úton vezet át — nagyon széles. Forgalma elképesztő, szinte világvárosi. Mindezek miatt olykor életveszélyes az átkelés rajta, még ha zebrán próbálkozik is a halandó. Kisebb-nagyobb baleset gyakran elő is fordul ezen a szakaszon. Éppen ezért csodálkozunk rajta, hogy az illetékesek eddig még nem figyeltek fel rá. Ügy véljük: ha nem kapunk ide sürgősen villanyrendőrt, kénytelenek leszünk kötélhidat kifeszíteni az úttest fölé, s megtanulni a kötéltáncot — tette szóvá az Avas-del lakói nevében K. U Bosszantó „újítás” a fodrászatban A fodrászszövetkezet 5. sz. szalonjában — a villanyrendőrnél — módfelett bosszantó „újítást” vezettek be: megtiltották a dohányzást. Hogy mi lesz azokkal a vendéges- kel, akik képtelenek órákon keresztül cigaretta nélkül ülni a szépítkezés idején, az úgy látszik, nemigen érdekelte azokat, akik meghozták a rendelkezést. Több évtizede vagyok — helyesebben voltam — törzsvendége a szalonnak. Szeretem az ott dolgozó fodrászokat, kozmetikusokat, manikűrösöket. Ennek ellenére meg kell válnom tőlük, mert én nem bírom ki, hogy rá ne gyújtsak, mondjuk a bura alatt. Nagyon kellemetlen, hogy más üzletbe kell jár- nórh, ahol még „nem haladtak a korral”, s lehet dohányozni. Sajnos, nem vagyok egyedül, aki ilyen „hűtlenségre” kényszerül. Tudom, hogy ez a fodrászszövetkezet vezetőségét nem érinti, hiszen tervteljesítésüket végső fokon nem befolyásolja: amit elveszítenek az egyik üzletben, bepótolják a másikban. De érint bennünket, törzsvendégeket. akik egy-egy fodrászhoz, egy-egy kozmetikushoz ragaszkodnánk, s érinti az ott dolgozókat, akiknek nem mindegy, hogy ők keresnek-e, vagy a szomszéd fodrászat, a szomszéd kozmetika. Ügy vélem, leginkább azt felejti el a szövetkezet: a szolgáltató nem hatóság, hogy rendelettel szabályozzon minket, akiknek a pénze képezi a bevételüket. L. N.-né Miskolc, Miklós u. 8. sz. Kedves búcsú Jó mulatóst, viszontlátásra! — így fejezte be útját, s köszönt el február 26-án reggel 8.50 órakor a Majális-parkban a GC 35-89 forgalmi rendszámú autóbusz vezetője, aki a 101-es gyorsjárattal ■ szállította az utasokat. A természetjárók, kirándulók meglepődve, ám annál nagyobb örömmel fogadták a kedves búcsút. Még a napunk is jobb hangulatban kezdődött. S ezért úgy vélem, a nyilvánosság előtt is köszönetét kell mondanunk az ismeretlen gépkocsivezetőnek. Mi, utasok kívánjuk neki, hogy még sokáig vezessen jó egészségben. A Majális-parkban február 26-án szolgálatot teljesítő közlekedési dolgozóknak, s az 5-ös autóbuszok vezetőinek is szeretnék — félezer természetjáró nevében — köszönetét mondani. A jelvényszerző túra starthelyére ugyanis pontosan, zavartalanul érkezett meg a nagyszámú versenyző. Lendeczky László a Természetbarát Szövetség elnöke A MISKOLCIAKÉ A szó Szerkeszti: Radványi Éva Levélcím: Déli Hírlap szerkesztősége 352? Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út IS. Telefonszám: 18-221 Hejőcsabán 19 család él a Tallér utcában. Sajnos, a fenti kép nem tudja hűen illusztrálni azt a tarthatatlan állapotot, ami ott uralkodik. Ugyanis: évekkel ezelőtt ez a terület mocsaras-nádas rét volt. A kerületi tánácsi hi_ vatal a mocsarat feltöltette. Ez eddig rendben is volna. Csakhogy: a feltöltést azóta sem hagyták abba, holott az ott lakóknak egyre képtelenebbé válik a helyzetük. Az előttük elterülő rét lassan magasabb lesz, mint a portájuk, s a csapadék elönti őket. Az utca mindkét végében figyelmeztető tábla: homokot, törmeléket kiszórTeljesült a kérés Február 13-i lapszámunkban közöltük Bari Gáborné levelét, amelyben sok szülő nevében kérte: soron kívül adjanak telefont a Bokányi Dezső utcai gyermekrendelőnek. Most ismét levelet kaptunk tőle, melyben örömmel értesít bennünket: a cikk megjelenését követő 2 nap múlva beszerelték a rendelőbe a telefont. Köszöni a gyors intézkedést az Avasdéli lakótelepiek nevében. Villanyrendőrt kérnek a tapolcai elágazáshoz
