Déli Hírlap, 1978. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-17 / 65. szám

Egyszerre öt telefonon érkeznek a jelentések a tűzoltóság központjába.. Csendes napnak ígérkezett., T űzoltókkal szolgálatban Miskolc járási és városi Tűzoltó-parancsnokság. Reg­gel 6 óra, váltás. Az új szol­gálatparancsnok Valkó Já­nos főhadnagy. Huszonnégy órán át, másnap reggel 6 óráig. A csend szokatlan, az épü­letet 'nem' veri fel a csizmák dübörgése. Csak a telefon- központban csörög megállás nélkül a telefon. Magnetofon rögzít minden hívást. Ilyen sok tűz lenne a városban? — A, — legyint a kezelő —, tíz csengés közül kilenc téves. Nincs mit tenni, a 05- re végződő számok is több­nyire ide futnak be... Panoráma a város felett Tűzriasztás tehát nincs. Nyugalmas napnak ígérkezik a mai, mintha az országos riasztójelentések elkerülnék a Várost. A tűzoltó-parancsnokság vezetője, Siska Ferenc őr­nagy: — Az utóbbi napokban Borsodban és Miskolcon is alaposan megszaporodtak az erdő- és avartüzek. Volt olyan nap, amikor tizenhét- szer riasztottak bennünket. Gyakorlat. A létráskocsi kitolat a garázsból, a fel­adat: minél hamarabb ké­szenléti állapotba hozni. Ki­támasztás, biztosítás, s már emelkedik is a magasba a 44,5 méter hosszú létra. Mű­szer mutatja a magasságot: tíz méter, huszonöt, har­minc, negyvénnégy... A tűzoltó a kis liftben (nem kell a létrán mászni, lift rö­píti fel őket a magasba) szinte porszemnek látszik. A kapcsolatot a földdel rádión tartja. — Megpróbálják? — Egy pillanatra meghökkenünk a nem várt kérdésen ... És a lift már kúszik is fel­felé! De a panorámán ép- penhogy végigfut a tekin­tet... Riasztás... Csengő. Figyelmeztetés. Mindenki ös- - : tan, pedig már sok szé’.zor hallották; Riasztás... A tűzoltócsúsz­dán egymás után ereszked­nek alá a tűzoltók, teljes felszerelésben. Harminc má­Lefelé a csúszdán... A riasztás és az indulás között fél perc telik el. (Sólymos László felvételei) sodperc, s a két kocsi sziré­názva elhagyja a laktanyát. — Perecesen, a Bollóalja utca 46. szám alatt egy ka­zal ég *■— mondja Valkó Já­nos valahol a Hunyadi utca környékén. A kocsiban ülők arcári fe­szültség, pedig ez nem tar­tozik a veszélyes esetek kö­zé. — Tüzek között nem sza­bad különbséget tenni... Feleúton járhatunk, mikor a központ jelenti, hogy a tü­zet a lakók eloltották. Az egyik kocsi visszafordul, de azért egynek ki kell menni helyszínelni. Itt égett a kazal ... De már füstje sincs. A tűzoltó- koífsi láttára mindenki ösz- sze’csődül. A 46-os számú lakás tulajdonosa egy idő­sebb nő. — Már eloltottuk — arca még riadt, látszik rajta: az ijedtségtől épp hogy csak magához tért. — Gereblyéz­tem itt a portán, s meg­gyújtottam a szemetet... A kisunokám szaladt át a szom­szédba telefonálni. De nem volt komoly az egész, a me- dicorosok eloltották, nem is tudom ... Felveszik az adatokat, s az újabb riasztás már a kocsi­ban ér minket... — Miskolc 1, itt a Mis- kplc ... vétel. És a központ mondja a címet... A Fonoda úton, a vasút mentén a bozótos ég. Átszirénázunk a váro­son ... Bosszantó, hogy na­gyon kevés gépkocsivezető ismeri (vagy nem akarja észrevenni) a megkülönböz­tető jelzést. Nem térnek ki, sőt még a tűzoltóautót kész­tetik megállásra, fékezésre. Avartüzek, garmadával Vaklárma, de jóhiszemű vaklárma. Valaki (a telefo­náló elfelejtett bemutatkoz­ni) messziről láthatta a füs­töt, és riasztott. Pedig csak a ZÖLDÉRT hulladékját égették... De az URH-készülék még most sem „nyugszik”: — A Szer.tpéteri kapui szociális otthon felett ég az avar ... Veszélyeztetett tűz. — Ez azt jelenti — fordul felénk a főhadnagy —, hogy a közeli fenyvest veszélyez­teti a tűz... — Sziréna, kék lámpa — adja ki az ukázt. Megérkezünk. A hegyol­dalról füst gomolyog. Kocsi­val felmenni lehetetlen. Ol­tószerszámok — lapát, ásó — a kézbe, s csatárláncba fejlődve, tűzoltás. A hegyoldal már szinte teljesen leégett. Most már csak a maradék lángol, de nagyon... — Naponta kétszer, há­romszor is kijövünk ide — mondják a futástól lihegve a tűzoltók. — Gyerekek szó­rakoznak itt a tűzzel. A tüzet az Egyetértés Ter­melőszövetkezet őszibarac­kosa előtti úton sikerül megfékezni. Ha nagyobb a szél, akkor a félméteres szá­raz gazzal borított barackos is leég... Futás vissza a kocsihoz, hátha azóta már újabb je­lentés érkezett. Nem téved­tünk, ismét avartűz. És még csak délután három óra van ... ILLÉSY SÁNDOR Bányászsikerek Lyukón Igaz, hogy a lyukói szén néha hiánycikk — a leérté­kelt szénfajták közé sem került be a mostani akció­ban —, de a lyukói bányá­szok mindent megtesznek, hogy szenük lekerüljön a lis­táról. Naponta 3100—3300 tonna kiváló minőségű sze­net küldenek a felszínre. A lyukói szénbányászok egyéb­ként 7000 tonnás többletter­melést vállaltak az év első negyedére, ám ezt már ala­posan túlszárnyalták: 20 000 tonna szenet fejtettek terven felül. Bélycggyűjtés A Miskolc városi bélyeggyűjtő kör íx/. 1977. évi 'beszamoio tag­gyűlését, a határozatképességnek megfelelően, március 19-én, va­sárnap tartja meg. A negyed ti­zenegykor kezdődő rendezvény­re kérik a tagok megjelenését. ★ A 105. sz. ,,Lékai János” Ipari Szakmunkásképző Intézet bé­lyeggyűjtő köre a forradalmi if­júsági napok keretében — a 400 személyes kollégium avatása alkalmából — bélyegbemutatót rendez március 21—2<J-a között. Kiállításra kerül Varró Gyula aranygyűrűs bélyeggyűjtő „Há­rom tavasz” címmel összeállított gyűjteménye. A bemutató meg­nyitóját 21-én 13 órakor Hallók Árpád kollégiumvezető tartja meg. Megtekinthető az új kollé­gium előcsarnokában, Kazincbar­cika, Irinyi János u. l a. ★ A 16. országos ifjúsági bélyeg­kiállítás előzetes propaganda­bélyegzése 1978. III. 15—31. között lesz Hatvanban, az 1. sz. Posta- hivatalban. A ballonposíára áp­rilis l-én 11 óráig lehet bedobni a küldeményeket a hatvani Bajcsy- Zs. u. 8. sz. alatti Hámán Kató Általános Iskolában erre a célra elhelyezett postaládába. A ballon­repülés április l-én 12 órakor lesz a kiállítás színhelyén: Hat­van, Hámán Kató Általános Is­kola. A ballon érkezése a szél­járástól függően Hort—Gyöngyös irányában, ahol érkeztetik a kül­deményeket és onnan kézbesítik ki a megfelelő címre. A mozgó­postára április l-én 16 óráig le­het feladni a küldeményeket a kiállítás színhelyén erre a célra elhelyezett külön postaládában. Ezen küldeményeket legalább 2 Ft-os bélyeggel kell bérmentesí­teni. A mozgóposta 17 órakor in­dul Szombathelyre, ahonnét a megadott címekre viszi ki a pos­ta. A küldeményen szerepelni fog a kiállítási bélyegző, a mozgó­posta-bélyegző és a SZOCFILEX bélyegző. Stampó helyett kínáljanak reggelit Megszűnt a hajnali, a munkakezdés előtti féldecizés — legalábbis a kocsmákban, a nyilvános vendéglátóhelyeken. A szeszárusítás korlátozásának hatását a vendéglátó vállala­tok, szövetkezetek máris érzik. Mivel az egész vendéglátó üzlethálózatban túlnyomó többségben vannak a kocsmák, il­letve azok a bisztrónak, eszpresszónak, falatozónak, bűié­nek, meg ki tudja, mi mindennek nevezett üzletek, amelyek elsősorban alkoholos italokat árusítanak, a forgalom korlá­tozása az egész szakmának okoz nagy gondot. Annál is in­kább, mivel a szeszes italok értékesítésével könnyebben, gyorsabban, kevesebb befektetéssel lehet nagyobb haszonra szert tenni, mint bármi mással. Sőt, tulajdonképpen, egy kissé leegyszerűsítve azt is mondhatjuk: a kocsmák tartják el az éttermeket. x;­Törik hát a fejüket a vendéglátó vállalatok, szövetkezetek vezetői: most mihez kezdjenek? Honnan, miből, hogyan pó­tolják azt a forgalmat, amit idáig reggelente a szeszes ita­lok értékesítése révén értek el? A bajból különféleképp próbálnak kilábalni. Az „élelme- , sek” kivételezésért, kedvezményért kilincselnek. A belkeres­kedelmi miniszter rendelete ugyanis kimondja, hogy bizo­nyos helyeken — például városokban, üdülőhelyeken, főút­vonalakon — a tanács az idegenforgalom érdekében felmen­tést adhat a szeszkorlátozás alól. Más vállalatok úgy döntöttek, hogy fel sem húzzák 9 óra előtt a redőnyt. Nem nyitnak már ki reggel 6-kor egy sor ", olyan falatozót, bisztrót sem, amely az ital mellé legalább pogácsát, szendvicset, sőt főtt ételt is kínált. Ez túlzottan is kényelmes álláspont, amiből senkinek sincs haszna. Akadnak olyan vállalatok, szövetkezetek is, amelyek a : legkézenfekvőbb, de a fogyasztó számára a legellenszenve­sebb eszközhöz: az áremeléshez nyúltak. Felemelték egyes ételek haszonkulcsát, gondolván, hogy a nagyobb bevételből kárpótolják magukat az elvesztett reggeli italforgalomért. Lehet, hogy ez meghozza a várt gazdasági eredményt, de az erkölcsi elismerést aligha. Az Utasellátó Vállalat 1978 januári forgalma 16 százalék­kal maradt el az 1977. évi januári mögött, aminek okát ter­mészetesen a szeszkorátozásban látják. Ök úgy döntöttek; a forgalom növelése érdekében bővítik az ételek kínálatát, vá­lasztékát, újabb tejárusító pavilonokat állítanak fel és eladó- automatákat helyeznek üzembe, Nem tudhatjuk még, meny­nyi valósul meg az Utasellátó terveiből, de egy biztos: ez az a magatartás, amely egyaránt szolgálja a saját és a tár­sadalom egészének érdekét. Meglehet, hogy a hajnali féldecizők ezután sem fognak műszakkezdés előtt tejjel koccintani — ez az ő dolguk. Ám a munkába siető emberek sokaságának éppen az a gondja, hogy házon kívül jóformán sehol sem lehet olcsón és gyor­san megreggelizni. Pedig reggelit minden vendéglátóhelyen lehetne és kellene kínálni; erre még a legelhanyagoltabb kocsmában is akadna mód, csak a szándék hiányzik. Hát még a konyhával, hűtőgéppel rendelkező bisztrókban, fala­tozókban! És milyen népszerű az a néhány tejárusító pavi­lon, amely itt-ott, megmenekülve az oktalan lebontástól, még működik. Vennénk forró reggeli italt, szendvicset, édes­séget automatákból is, ha találkoznánk vél ük munkába me­net. De csak kevés akad, még kevesebb működőképes álla­potban. A szeszárusítást korlátozó rendelet remélhetőleg rákény­szeríti az egész vendéglátó szakmát, hogy figyelmét az éte­lek forgalmának fokozására fordítsa. Igaz, sok tejet, szend­vicset, kaszinótojást kell eladni ahhoz, hogy az italok elvesz­tett forgalmát pótolják. Nehéz lecke ez a vállalatoknak, szö­vetkezeteknek. De ha megoldják, hivatásukat teljesítik: a fogyasztók igényét elégítik ki. GÁL ZSUZSA STOP! KÖZLEKEDÜNK! Egy brigád — egy autó Az AFIT-ot is sújtja az alkatrészhiány • Soron kívüli javítások Az AFIT Tröszt sajtótájé­koztatóján — amelyet a IVÍUOSZ közlekedési szakosz­tálya szervezett — ott volt lapunk munkatársa is. — A közvélemény általá. ban csak a személygépkocsi, javító szolgálat révén ismeri az AFIT-ot — mondotta be­vezetőjében Kovács Béla ve­zérigazgató —, holott az AFIT kapacitásának mind. össze 35 százalékát köti le ez; ennél nagyobb arányt (40 százalék) képvisel a haszon- járművek javítása, sőt az AFIT dolgozók 20 százaléka gyártással foglalkozik, 5 szá­zaléka pedig kereskedik Évente — tette szóvá Ko­vács Béla vezérigazgató — százezerrel gyarapszik ha­zánkban a személygépkocsik száma. Ha ezzel a dinamiká. val az AFIT lépást akarna tartani, évente 1000 új dol­gozót kellene íelvenniök, ám még ez is csak a garanciá­lis javítások ellátását bizto. síthatná. Ezért törekszik ar­ra az AFIT, hogy meglévő üzemeinek kapacitását növel­je (1977-ben kétműszakos munkarend mellett a kihasz­náltság 90 százalékos volt, s ez 1978-ban 94—95 százalék­ra nő), illetve amennyire ezt a pénzügyi és építőipari le­hetőségek megengedik, új üzemeket hozzon létre, bő­vítse a meglevőket. Az AFIT javította a szol­gáltatások színvonalát, bizo­nyos belső, szervezési intéz­kedések révén. A tröszt dol­gozóinak 60 százaléka teljesí­ti például a Dolgozz hibátla­nul munkarendszer követel­ményeit. Általánosan elter­jedt, hogy mindenki szemé­lyesen vállal felelősséget az általa végzett munkáért. Megszigorította az AFIT a belső ellenőrzést is, annak érdekében, hogy még a gép­jármű visszaadása előtt fel­tárjanak esetleges javítási hibákat. Ennek is köszönhe­tő, hogy a tavalyi 2,3 millió számla közül mindössze 3000- et kifogásoltak meg írásos panaszban az ügyfelek. Ám — tette hozzá a vezérigazga­tó — saját megítélésünk sze­rint a valós kép ennél rosz- szabb, hiszen nem mindenki tesz írásos panaszt, ha elé­gedetlen az AFIT munkájá­val. A panaszok számának csökkentése érdekében ho­nosították meg 1977-ben az AFIT vállalatainál a munka­nap-brigád rendszert, amikor a brigád egyik fele délelőtt, másik fele pedig délután dol­gozik, s így ugyanaz a kol­lektíva 16 órát foglalkozhat egy gépjárművel. Ez azt je­lentheti, hogy egy kollektíva javít meg egy gépjárművet, s ez a minőség javulását eredményezheti. Tavaly kísérletképpen 16 AFIT-szervizben bevezették, hogy a 2 órán belüli javítá­sokat soron kívül végzik. Ezt a szolgáltatást az idén már 40 helyen vehetik igénybe az autósok, így például Miskol­con a Búza téri, illetve a he. jőcsabai szervizben. Ugyan­csak 40 helyen megkezdődik a műszaki vizsgáztatás, Mis­kolcon, a hejőcsabai szerviz­ben valószínűleg ősztől. A vezérigazgató az AFIT gondjai között első helyen említette az alkatrészhiányt. Hozzátette: amíg megoldás születik, az lenne jó, ha a külföldről beérkező legfonto­sabb alkatrészek a szervi­zekbe, javítóüzemekbe ke­rülnének, hiszen a személy- gépkocsik döntő többségét itt javítják. (nyikes)

Next

/
Oldalképek
Tartalom