Déli Hírlap, 1978. március (10. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-17 / 65. szám
Mák és anyarozs A hazai gyógyszerkészítményeknek mintegy 8—10 százalékához használják fel a gyógynövények hatóanyagait, ezért fontos, hogy a biztonságos termés körülményeit megteremtsék. A Gyógynövénykutató Intézet kimunkálta a legfontosabb gyógyszeripari növények nagyüzemi termesztésének feltételeit. Elsőként a mák zárt rendszerű termesztését oldották meg. A mák gubó- jából kivont morfiumból külföldön is keresett gyógyszerek egész sora készül. Az idén már 5000 hektáron termesztik zárt rendszerben a mákot. A vetéstől a betakarításig szigorú technológiai előírások szerint, valameny- nyi munkafázis gépesített. A másik fontos gyógyszer- ipari növény, a Digitalis korábban csak vadon, rendszerint erdei tisztásokon termett, szedése, begyűjtése széles körű szervező munkát igényelt, de ez sem volt mindig megfelelő az ipar számára, mert meglehetősen vegyes összetételű volt a beérkező szállítmány. Ez évben már megközelítően 100 hektáron, s a. tervek szerint 1980-ra összesen 300 hektáron vetik majd a vadvirágból értékes kultúrnövénnyé előlépett Digitálist. Az anyarozs, népiesebb nevén varjúköröm a nőgyógyászati készítményekhez és a fejfájás elleni gyógyszerekhez tartalmaz alapanyagot. Külföldről olyan gépeket vásároltak az anyarozs- termesztő mezőgazdasági üzemek, amelyek nemcsak bepermetezik a megfelelő gombaspóra-oldattal a rozst, de apró szúrást is ejtenek a növény szárán, hogy az oltást elősegítsék. A Rádiótól kérdezték — a OH váéaszoí Törzsgárda, bérrendezés A Magyar Rádió Miskolc- körzeti Stúdiója hétfőn a munkaerő-gazdálkodásról rendezett Fórum-műsort. Sok kérdés maradt megválaszolatlanul. Ezek egy részére Virág)i Antal, a Lenin Kohászati Művek munkaügyi főosztályának vezetője válaszol. (P Tízéves munkaviszonyom van. Jelenleg gyermekgondozási segélyen vagyok. Munka- viszonyomban mindeddig megszakítás nem volt. Szeretném tudni, törzsgárdatagság jár-e, avagy sem? — kérdezte Mihály Istvánná, a Szabó Lajos u. 44. sz. alól. — A gyermekgondozási segélyen levők munkaviszonya folyamatos, így természetesen önre is vonatkozik a törzsgárdaszabályzat azon része, amely szerint megilleti a 10 éves törzsgárdatagság és az ezzel járó jutalom. Két évig dolgoztam a Diósgyőri Gépgyárban, majd 12 évig az ÉPFU-nál, s 12 éve a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat alkalmazottja vagyok. Ennek ellenire a nyereségrészesedést és a fizetett szabadságot 15 éves munkaviszonyra kapom. Mikor tekinthető az ember törzsgárdatag- nak? — tette fel a kérdést Seres Sándor, a Nagy I. utca 10. szám alól. — E kérdés tisztázásához mindenekelőtt azt kellene tudni, hogyan változtatott munkaviszonyt. Ha áthelyezéssel, akkor beszámítják munkaviszonyába előző, munkában eltöltött éveit. Ha viszont nem áthelyezéssel történt munkahely-változtatása, az adott vállalatnál „elölről” kezdik számlálni éveit. Ajánl, juk: tanulmányozza át jelenlegi vállalata törzsgárda- szabályzatát. P Lehetséges-e az, hogy a műszakos dolgozók a bérrendezés során hátrányosabb helyzetbe kerüljenek, mint az állandó délelőttösök? — érdeklődik Kovács Júlia, a 37-810- es telefonszámról. — Elvileg és általábaíi semmiképpen sem. A műszakos dolgozók bérpótléka minisztertanácsi rendelet alapján jár, ez tehát nem hozhat senkit hátrányos helyzetbe a béremelés elbírálásakor sem. Egyedi esetekben azonban a személyes elbírálásnál előfordulhat, hogy a jobban dolgozó állandó délelőttös magasabb béremelésben részesül, mint a kevésbé jól dolgozó több műszakos. Miután ön nem vállalatunknál, hanem a Miskolci Vízműveknél dolgozik, javasoljuk: keresse fel vállalata munkaügyi osztályát. T. Z. A kohókőműves keménykötésű, kevés szavú ember Akit a meleg megcsapott A „megfagyott zene’’ komponistái Ha a könyvkiadók az írók nevének feltüntetése nélkül jelentetnék meg a könyveket, ha a hangversenyek műsorfüzetéből kifelejtenék a zeneszerzők nevét, ha tárlatokon a kisplasztikák és festmények alá csak a címeket írnák — mindez mekkora felháborodást váltana ki az irodalom, a zene, a képzőművészet kedvelőiből! Botrányos hanyagságnak tartanánk, megcsalatva éreznénk magunkat mivel az alkotó ismeretlensége — ha képletesen is — csökkenti a művészi tárgy értékét. Magyarországon a művészeti ágak között az építészet inkognito-művészet. Sokan azt sem tudják, ki volt Ybl Miklós, vagy r’ogány Frigyes, pedig a XIX.. illetve a XX. század legnagyobb magyar építészei. A megyeszékhelyeken, a vidéki városokban, a járási központi településeken ma már egyre több új középület készteti megállásra az idegent. Az ott lakók pedig csak úgy félvállról tudomásul veszik, hogy kinőtt a földből egy remekmű. Arról, hogy az építészet a múltban mennyire egybefonódott különböző képzőművészeti ágakkal — szobrászattal, festészettel stb. —. felesleges lenne itt említést tenni, az analógiát azonban a zene is bizonyítja. Az építész is komponál, azért mondják egy-egy szép építészeti alkotásra, hogy olyan, mint a megfagyott muzsika. Ezek a kapcsolatok ma sem szűntek meg, némely épület előtt az ember úgy érzi, mintha modern, tiszta szerkezetű Bartók-zenét hallgatna. Vajon mindenkinek van ehhez „hallása”? Lehetne... A Magyar Építőművészek Szövetségének közelmúltban tartott közgyűlésén hangzott el: ahhoz, hogy az építészet betölthesse társadalmi szerepét, szükség van a közvélemény és az építészek kapcsolatára, egymásra találására. A magyar építészet kellő értékelését elsősorban a városképbe illő, az egyhangúságot feloldó, a forma és a funkció harmonikus egységét kifejező szép alkotás érdemelheti ki. Az építészet megbecsüléséhez azonban az is kell, hogy az emberek megtanuljanak látni. S ez nemcsak rajtuk múlik. Külföldön a legkisebb építkezéseken is ott láthatjuk táblákra írva a tervező, a kivitelező nevét, és az időpontot, hogy mikorra ölt formát az építész álma. (Nagyobb beruházásokon — elvétve — már nálunk is akad erre példa.) Hazánkban az idegenvezetők egy-egy sikerült új épületet, ha bemutatnak a turistáknak — vagy ha kéoeslaojaink propagálják —, az építész nevét legtöbbször elfelejtik megemlíteni. talán nem is tudják. Holo‘t. egyes házak túlélnek könyveket, zeneműveket és festményeket is ... H. A. Az első személyi igazolvány Tegnap délelőtt nyolcadikosokkal telt meg a Rónai Sándor Művelődési Központ, ahol a városi tanács és a Társadalmi Ünnepségeket és Szertartásokat Szervező Iroda rendezésében átadták az első személyi igáazol vány okát a diákoknak. Természetesen Miskolc összes 14 éves tanulója nem lehetett itt, ezért őket is a 34. számú Általános Iskola képviselte. A városi úttörőelnök, Szebeni Győző ünnepi beszéde után jelképesen átadták az első igazolványokat. * „A bontással jobban megszenvedünk. Ehhez képest az építés már gyerekjáték.” . — Most találkoztunk a medvével. — Puskával kell szétverni. — Nem szívesen robbantunk. Nem tudjuk, mit művelne a detonáció. — Reméljük, holnap délre végzünk vele. — Áll a kettes mélykemence három cellája. — Egy napig hűtöttük. A bontáshoz csak egy futódarunk volt. Aztán sikerült keríteni még egyet. Ez valamelyest segít rajtunk. Hajóra széliünk Egy ideig számomra is találós kérdés maradt ez a telefonbeszélgetés, hiszen én csak FarJcas Pál főművezetőt hallottam. Amint utóbb kiderült, a gyár diósgyőri vezetői minden nap így, telefonon referálnak az anyavállalatnak. Az pedig a Kohászati Gyárépítő Vállalat, amelynek székhelye BudaHz üzletek ünnepek előtti nyitva tartási rendje Elméleti tanácskozás „A pártdemokrácia helyzete és továbbfejlesztése”. Ez a címe annak az elméleti tanácskozásnak, amelj'et ma délután tart a megyei pártbizottság Oktatási Igazgatóságának Pártépítési Tanszéke a tanszék tanárai, valamint a meghívott vendegek részére. Borsod megye és a megyeszékhely, Miskolc területén lévő üzletek húsvéti ünnepek és a fel- szabadulás ünnepe előtti és alatti nyitva tartási rendjét, az alábbiak szerint szabályozzák: Március 25. (szombat) Az egyműszakos és hosszabbított nyitva tartással üzemelő általános élelmiszer-, zöldség-gyümölcs-, hús-, tej- és kenyérboltok 16 óráig, a kétműszakos élelmiszerboltok 18 óráig, a kijelölt és egész évben szombati napokon 19 óráig nyitva tartó élelmiszerüzletek szokásos rendjük szerint tartanak nyitva. Az iparcikk-, ruházati és kultúr- cikkboltok. piacok, vásárcsarnokok és vendéglátó egységek szombati nyitva tartási rendjük szerint üzemelnek. Március 26. (vasárnap) Valamennyi kereskedelmi bolt zárva tart, kivéve az édesség-, dohány- és virágboltok, a piacok, vásárcsarnokok és a vendéglátóipari egységek, melyek vasárnapi nyitva tartási rendjük szerint árusítanak. A kijelölt vendéglátóipari egységek tejet és sütőipari termékeket forgalmaznak. Március 27. (hétfő) Valamennyi kiskereskedelmi egység, piacok és vásárcsarnokuk zárva tartanak, kivéve az édesség-, dohány- és virágboltok. valamint a vendéglátóipari egységek, melyek vasárnapi nyitva tartási rendjük szerint tartanak nyitva. A kijelölt vendéglátóipart' üzletek tejet és sütőipari termékeket árusítanak. Április 1. (szombat) Valamennyi kereskedelmi és vendéglátóipari egység, piac és vásárcsarnok a hétköznapi (nem szombati) nyitva tartási rend szerint üzemel. Április 2. (vasárnap) Az egyműszakos és hosszabbított nyitva tartással üzemelő általános élelmiszer-, zöldség-gyümölcs-. hús-, tej- és kenyérboltok 16 óráig, a kétműszakos élelmiszerboltok 18 óráig, a kijelölt és egész évben szombati napokon 19 óráig nyitva tartó élelmiszerüzletek a szokásos rendjük szerint tartanak nyitva. Az ipacikk-, ruházati és kultúrcikk- boltok piacok, vásárcsarnokok és vendéglátó egységek szombati nyitva tartási rendjük szerint üzemelnek. Április 3. (hétfő) Valamennyi kiskereskedelmi bolt zárva tart, kivéve az édesség-. dohány- és virágboltok, a piacok, vásárcsarnokok és a vendéglátóipari egységek, melyek vasárnapi nyitva tartási rendjük szerint árusítanak. A kijelölt vendéglátóipari egységek tejet és sütőipari termékeket forgalmaznak. Április 4. (kedd) Valamennyi kiskereskedelmi egység, piacok és vásárcsarnokon zárva tartanak, kivéve az édesség-, dohány- és virágboltok, valamint a vendéglátóipari egységek, melyek vasárnapi nyitva tartási rendjük szerint tartanak nyitva, A kijelölt ven- déglátóipari üzletek tejet és sütőipari termékeket árusítanak. é tJ* Egy tál tégla, amely nemsokára hónapokig viseli majd a tűz ostromát. pesten van. Embereik pedig mindenütt az országban, ahol kohászati üzem működik. A helyszínen, a Lenin Kohászati Művek föld alatti világában megvilágosodik előttem az előbbi telefonbeszélgetés. „Hajóra szállunk”. Legalábbis hajónak nevezik ezt a föld alatti régiót. Van benne valami. Szűk kis vaslépcsők vezetnek a mélybe, s a csupa fekete alagútban milliónyi vezeték és cső. Félelmetesen bonyolult érrendszer. A kemencék izzó gyomrából csak egy kis, pislákoló fény szivárog ki itt-ott. Ügy tűnik, ez a sötét világ egyedül a kemenceépítők birodalma. A monoton zúgás után egyszerre csak rákezdenek a légkalapácsok. Amíg eljutunk a martinácél- mű VIII-as kemencéjéig, kerülgetjük a tócsákat. Egy óriási slaggal hűtik az egyik szomszédos kemencét, amelyet meggyógyítnak majd. Végül egy csille zárja el előttünk az utat. Körben munkások vasfogóval dobálják rá a forró téglát. Ezeknek a daraboknak már bevégeztetett; megtették a magukét. Ide kell a kondi... Lenn a mélyben alvilági díszlet. Létrák és fából ácsolt dobogók. A bogárfeketére szenesedett téglákat, amelyek szinte összeolvadtak, légkalapáccsal kell szétbontani. Ez tehát a medve. — Két-három hónapig él a kemence bélése. Aztán ismét miénk a pást. Van még egy vállalat, a Hötechnika, ketten se győzzük — mondja a főművezető. — Pedig csináljuk éjjel-nappal, vasárnap is, meg ünnepnapokon is, amikor van kemence. A tűző nyári nap csak langymeleg e boszorkány- konyhához képest. És ehhez jön még a légkalapács. Papp József, Zelei Richárd brigádvezető, Pál Gábor és Varga József egymás ellen ropogtatják a puskát. Valamenv- nyien megtermett emberek. Ide kell a kondi. Ingük a bőrükre tapad. — No, de jönnek már a friss embereit — mondja Farkas Pali bácsi. — Óránként váltanak. Ezt nem lehetne nyolc órán át egyhuzamban csnálni. Fehér Lászlóné szerszáma 1969-től a téglaíogó. ötvenegy évesen nem nehéz ez a munka? — Bizony nehéz, amikor nehéz — válaszolja. Ki tudja, hány mázsa téglát rak fel naponta a csillére? Üj szín: durvahengerde. Az arcbőrömet összehúzza a forróság. Mellettünk hatalmas, vörösen izzó kis lángokat és apró szikrákat lövellő bugát röptetnek a daruk. Féltem ezeket az embereket. De ők már biztosan hozzáedződtek a veszélyhez. Sípolnak és dudálnak, amikor valami biztos helyre kell húzódni. S itt, az élő üzemben nagy a felfordulás, hiszen ez az általános nagyjavítás. Lenn. a mélykemencében olyan a hatalmas tál, mint egy szép kerámia, pedig a salakot rakják bele. Óriási füleinél fogva emelik majd ki a mélyből. Hol vagytok, liata'ok? A kohókőművesek keménykötésű, kevés szavú emberek. Itt a félszavakból, a gesztusokból kell szót érteni. Ziegler László a maszekot hagyta ott ezért a munkáért. Állandó helyet akart. Aztán megszerette a kohó- kőművességet. — A kenyérért meg kell szenvedni — vallja. Lenn, az egyik cellában mozdulni is alig lehet az építőanyagoktól. Fentrői vödörben érkezik a habarcs. Szabó Istvánná szétöntögeti a ládákba. Eperjesi Gyula a fiatalabbak közül való kohókőműves, a BÁÉV-et cserélte fel a KGYV-vel. — Megérte? — Ezt a pénzt ott is meg lehet keresni. Csak nem akartam vidékre menni. A hűséges, jó szakmunkások 6000—6500 forintot keresnek. A segédmunkások pénze 3000—3500 körül van. Szolnoki István pártalap- szervezeti titkár mondja: — Az utánpótlással baj van. Bejönnek az intézetből, megcsapja őket a meleg és megijednek. Azt mondják: kint, a jó levegőn, ahol nincs szilikózis, ott is megkérésiig ezt a pénzt. Akkor meg minek égessék össze magukat? A párttitkár meg sem :ud- ja mondani, mikor jött utoljára utánpótlás a szakmunkásképzőből. — Fontos, szükséges rosz- szak vagyunk — véli a főművezető —, hiszen mindenkinek az lenne a jó, ha a kemencékben mindig izzana a fém. Mér nagyon kellenének azok a fiatalok, akik kiveszik az öreg rókák kezéből a légkalapácsot és a malteroskanalat. De mikor? OLÁH ERZSI \
