Déli Hírlap, 1978. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-16 / 64. szám

Életet mentő dialysis Ógörög munkádul mai valóság Riadó: érkezik a vese A művese a közhit sze­rint mesterséges szerv, a va­lóságban egy készülék, amely a beteg ágya mellett működik j—a vese helyett. A nevetdia- lysáló. Maholnap az eddigi­eknél jobb feltételek között „üzemel’'.' — Készül az új dialysáló osztály. A 21-es Építőipari Vállalat szocialista brigádja rekordidő alatt végezte el a kőművesmunkát. Már csak a burkolás, festés, mázolás van hátra. Április elejétől az új részlegben fogadjuk a betege­ket — hallottuk dr. Taraba Istvántól, az Országos Bel­gyógyászati Intézet tudomá­nyos főmunkatársától. Hétről hétre megjelennek — A vesebetegségben szen­vedőknek létszükséglet a dia­lysis. A beteg vese kiválasztó funkcióját helyettesíti. Másfél éve alkalmazzuk ezt az eljá­rást klinikánkon, Petrányi Gyula professzor irányításá­val. A dialysáló osztály ugyanolyan, mint bármelyik kórházi részleg, azzal a kü­lönbséggel, hogy itt a bete­gek hétről hétre ugyanazok. Hívás nélkül, pontosan jelen­nek meg az intézetben. Egy­két napot töltenek a kórházi ágyon, amíg szervezetükből eltávolítják a felesleges vizet, azután élnek és dolgoznak to­vább. Sokak életét mentik meg ezzel az eljárással. Az in­tézeten kívül az orvostudo­mányi egyetemek, a Bajcsy- Zsilinszky és a miskolci kór­ház dialysáló részlegein mint­egy másfél száz beteget kezel­nek rendszeresen. Reggel hat­tól este 10-ig „nagyüzem” van. Hatvanat ültetlek át A hat évvel ezelőtt meghir­detett „művese-program” eredményeként — amint dr. Szentesi István, az Egészség- ügyi Minisztérium osztályve­zető-helyettese elmondta —, tavaly 12 600 dialysist végez­tek. Az idén ez a szám mint­egy 15 ezerre emelkedik. A fejlődő dialysis-rendszeren alapszik a transzplantáció, vagyis a beteg vese helyette­sítése egészséges vesével. Ez az eljárás hatékonyabb, nagy­fokú rehabilitációt ígér, de nehezen valósítható meg. Hó­napok is eltelnek, amíg a be­teg szervezetének megfelelő vesét találnak. A donor lehet családtag, de ha élő vese nincs, baleset következtében elhunyt ember veséjét ülte­tik át. A KGST-országok e tekintetben is segítik egy­mást: a prágai Intertrans- plant Központban nyilván­tartják a vesére várók ada­tait, és számítógép segítsé­gével állapítják meg: kinek felel meg leginkább a fel­ajánlott vese Mi már Var­sóból is kaptunk és az NDK- ba is küldtünk vesét. A transzplantációs program meghirdetése óta eltelt öt év­ben 60 vesét ültettek át Ma­gyarországon. Jelenleg 60 be­teg vár egészséges vesére, és mintegy 300—400 betegnek szükséges a dialysis, akárcsak a cukorbetegeknek az inzu­lin. Ezért növelik a dialysáló kapacitást, ugyanakkor gon­doskodnak arról, hogy min­den átültetésre alkalmas ve­sét hasznosítsanak. Amint le­hetőség adódik, értesítik a szervkivevő-szolgálatot, a vér­ellátót, a tipizáclós labort, a dialysáló osztályokat. Riasz­tanak mindenkit, aki segít­het. Házi használatra — Oj részlegünkön kétszer annyi dialysist végezhetünk, mint jelenleg. Egyik-másik betegnek nem is kell befe­küdnie a kórházba. A külföl­di dialysis-készülék mellett használjuk a saját — az in­tézetben előállított — dialy­sáló készüléket. Ezt viszony­lag olcsón beszerezheti min­den kórház, sőt minden rá­szoruló beteg — házi hasz­nálatra —, ha sorozatban gyártják majd — mondotta végezetül Taraba doktor. MOLNÁR ERZSÉBET Mikor öröl .« a miskolci malom? # Munkában a Triplex (Sólymos László felvétele) Profilkóstoló A címben szereplő kifeje­zést nem találjuk ugyan a szaklexikonban, ám kitűnően használható a Centrum Áru­ház és a VASVILL új közös akciójának megnevezésére. Arról van szó ugyanis, hogy a két vállalat piackutatói, el­adói jelezték központjaik­nak. hogy egyre nő az igény a lakásokban is kitűnően al­kalmazható, viszonylag kis helyet foglaló barkácsgépek. felszerelések iránt. A Cent­rum látogatói közül is hiá­nyolták a műszaki osztály­ról ezeket az okos, széles körben felhasználható eszkö­zöket. Az új vállalkozás lé­nyege: tegnaptól bemutatót tartanak az áruházban — ahol a barkácsgépeket ter­mészetesen meg is vásárol­hatják — és Garamvölgyi György, a VASVILL részleg- vezetője a helyszínen ad ta­nácsot többek között a nép­szerű angol Black and Decker, vagy az összesen 100 darab­ból álló francia Triplex gé­pekkel kapcsolatban. A két barkácsgép érdekessége, hogy az alapgépeket kombinálva, akár együtt is használhatók. Az angol gép alkatrészei jók a francia Triplexhez, de ez fordítva is érvényes, sőt akár magyar alkatrészek is csatlakoztathatók. A bemu­tatón a gépek számos jó tu­lajdonságáról győződhettek meg az érdeklődők. A tájé­koztatás szerint a faipari barkácsmunkák túlnyomó többsége elvégezhető ezekkel a szerszámokkal. Fúrásra, felületi megmunkálásra, ho­morú és domború marások elkészítésére külön-külön egységeket konstruáltak. A „profilkóstolás” másik része a mezőgazdaságban dolgo­zóknak, a kiskerttulajdono­soknak jó hír. Ha a kísérlet beválik — az első nap ta­pasztalatai kedvezőek —, ezentúl a Centrumban met­szőollókat. kapákat, ásókat, kerti permetezőket, vagy ép­pen motoros kapát is kér­hetnek a vásárlók. Külföldön, gépgyáriak Ebben az évben is meg­köti. illetve már megkötötte a csereüdültetési szerződést a Diósgyőri Gépgyár egy csehszlovák és két NDK-beli társvállalatával. Tavaly 26 felnőtt és 25 gyermek nyaralt külföldön, s várhatóan idén is ennyien töltik szabadságu­kat a magdeburgi gépgyár, a karl-marx-stadti eszterga­gépgyár, illetve a kelet-szlo­vákiai gépgyár vendégeként. Ezekről a helyekről az el­múlt évben 28 felnőtt és 50 gyerek érkezett Miskolcra. ★ A miskolci malom alapozását február 15-én kezdték meg az ÉÁÉV dolgozói, akik — a tervek szerint — a földfelszínig mindenfajta munkát elvégeznek. A stafétabotot azután a BAEV-nek adják át... (Kerényi felv.) „őrölj, malom, őrölj, Mert maga Pittakosz öröl, Pedig ö Mytiléna királya." E görög munkadal a bizo­nyítéka, hogy a gabonaőrlés ősrégi tevékenység. Mondjuk legyen Miskolc Mytiléna, Pittakosz pedig Szabó János, a B.-A.-Z. megyei Gabona­forgalmi és Malomipari Vál­lalat igazgatója. A költői kérdés pedig: — Öröl-e a miskolci malom? A kérdés azért költői, mert valamennyien tudjuk, hogy nem, hiszen a hetvenes évek elején leégett — Mikor őröl? TERVEK ÉS ÜJABB TERVEK Még néhány hónappal ez­előtt lényegesen több volt a gondredö az igazgató hom­Az üzemek sokat segíthetnek Á Déli Hírlap példányszáma Az ember nem is hinné, milyen hamar porosodnak az akták. Mintha tegnap lett volna, amikor megjelent a Déli Hírlap első rendes szá­ma. (öt próbaszám előzte meg.) Akkor 1969. szeptem­ber 1-et írtunk. Az irattár mélyén az azóta eltelt évek iratcsomói alól sikerült „ki­bányászni” az akkori pél­dányszám bizonyságait. Az első lehívott példányszám 25 250 példány volt. Ebből a mennyiségből nemcsak Mis­kolcon és a megyében, ha­nem megyén kívül — Hat­vanban, Egerben. Füzes­abonyban — is lehetett Déli Hírlapot kapni. A példányszám akkor nem bizonyult reálisnak, és a gazdaságos terjesztést lehe­tővé tevő árushelyek ellátá­sa után 13 és 15 000 példány között állapodott meg a lap napi lehívása. Ma mintegy 15 000, de rendkívüli alkal­makkor 18—20 000 példány­ban kerül az olvasók kezébe. Miskolcon 40 postai árusí­tóhelyen, négv IBUSZ-pavi_ Ionban, 16 állami és ma­gántrafikban, '*11 ABC-áru­házban. 5 mozgóárusnál le­het Déli Hírlapot vásárolni. A nagyobb üzemek pártbi­zottságai — mintegy 19 — segítik üzemi terjesztéssel a lap eladását. A közeljövőben még legalább 20 üzemben szeretnénk üzemi árusítást szervezni, és így a lap pél­dányszámát a segítség mér­tékétől függően 16 000-re le­hetne növelni. Sajnos, a szombati nap igen-igen rontja az átlagpél- dányszámot. Míg más közna­pokon 14—15 000 példány­ban jelenik meg. szombaton mindössze tízezerben. Figyelemre méltó, hogy a megye területén mintegy 30 helységben előfizetők várják a Déli Hírlapot, másnapi kézbesítéssel. Tizenkét na­gyobb településen, mintegy ezer példányban árusítják a lapot, és ez a szám ilyen­kor tavasszal, az üdülőhe­lyek, a strandok nyitása után még fokozódik. TAKÁCS JÓZSEF a Borsod megyei Lapkiadó Vállalat terjesztési csoportvezetője tokán. Ma már — ha egy- kettő meg is maradt a redők (no meg a gondok) közül — felszabadultabban beszél a tervekről. — Tervek voltak korábban is. Csakhogy ennél a beru­házásnál is alapelv, hogy a ma terve holnap valósul meg. Tehát a kiindulási ala­pot is a holnap adja. Azaz bármit is építünk, építte­tünk, annak meg kell felel­nie a holnap követelményei­nek. — Részletezné ezt? — A malom majdnem a város központjában épül, ezért sokkal több tényezőt kell és kellett figyelembe venni, mintha külterületen épülne. Az eredetileg elké­szült terv nem felelt meg az igen szigorú környezetvédel­mi előírásoknak: a lehetsé­ges zaj- és porszint maga­sabb volt a megengedettnél. Ezért a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem igen kö­rültekintő — igaz, kissé el­húzódó — méréseket vég­zett, majd a mérési eredmé­nyeket és javaslatait elküld­te a tervező ELTERV-nek. És ma már a tervek — né­hány apró részlettől elte­kintve — készen állnak. SOK MÉG A HA — Ki a beruházó? — A trösztünk. — És a kivitelező? — A kivitelezők! Mert­hogy többen vannak. Az alapozási munkákat az EAEV végzi el. Pontosabban szólva, a föld felszínéig — ezt úgy mondják, nulláig — övék a terep. Innentől kezd­ve a generálkivitelező a BAEV lesz. Ö hangolja majd össze az alvállalkozók mun­káját is. — Tudna mondani néhány alvállalkozót? — Mindenekelőtt a DEL- EP. ök végzik majd az egyik legkényesebb munkát, a csú­szózsaluzást. Mint tudja, ez folyamatos munkát kíván — éjjel-nappal —, mert ha bár­hol megállnak, a korábbi szint elválik a ráépítettél. De említhetném az ELGEP- et is, amely a belső szerelési munkákat végzi... — Eszerint mindenki tud­ja a dolgát, minden rendben? — Nem egészen így van. Mind a DBLÉP, mind az ÉLGÉP éppúgy munkaerő­gonddal küzd, mint -bárme­lyik más építőipari, szerelő- ipari vállalat. Mindössze «sy-egy irányítót — illetve egy-egy brigádot — ígér­nek, amelyek az igényesebb műszaki-technikai problé­mákat oldják meg. Hogy honnan szerzünk kiszolgáló munkaerőt, az egyelőre még kérdőjel. — Ha minden a tervek szerint történik, mikorra várható az átadás? — Az elsődleges tervek a próbaüzemelést 1979 végére ígérték. A módosított ter­vek után örülnék, ha erre 1980 végén, 1981 elején sor kerülhetne. — Miért fogalmaz felté­teles módban? — Mert a határidőcsúszás minden építkezésnél előfor­dulhat. Például nem szüle­tett még döntés a belső te­rek borításáról, amit szigo­rú higiéniás előírások szabá­lyoznak. De egyébként is rengeteg a ha! Ha az ÉÁÉV időre befejezi, ha a BÁÉV és az alvállalkozók közötti koordináció mindenkor rend­ben lesz, ha nem lesz mun­kaerőgondunk, ha..., akkor igaz az előbb elmondott dá­tum. A LEGKORSZERŰBB AZ ORSZÁGBAN — Említette, mennyi min­dent kellett figyelembe ven­ni a tervezésnél. Jelenti-e ez azt. hogy az új malom kor­szerű lesz? ' ~— Kezdjük talán a város­képpel. Az ipartervezéseknél Miskolcon — de az ország­ban is — el szokták hanya­golni, hogy egy-egy épület mennyire emeli vagy rontja a városképet. Nos, elmond­ható hogy a leendő malom tízemeletnyi magasságával megtöri majd a jelenlegi si­ló egyhangú szürkeségét. De belül is igyekszünk mindent megtenni — persze ez kö­vetelmény is! Télen-nyáron azonos — kedvező — hőmér­séklet mellett dolgozhatnak a munkások. A környezetvé­delmi és a belső higiéniás előírásoknak a maximálisan eleget tettek a tervek. A be­rendezések , a legmodernebb technika szülöttei, a mun­kavédelmi előírásokra a leg­nagyobb gondot fordítjuk, az őrlési technológiánál pedig ma még nem tudnak job­bat. — Lesz ehhez kellő szá­mú szakember? — Erre is gondoltunk. Elő­ször is ott a régi gárda, aki­ket a malomégés után he­lyeztünk vidékre, ök vissza­jönnek. Emellett harmadik felnőtt-tanfolyamunkat — 2 éves! — bocsátjuk ki. de in­dítunk jövőre is. Közülük a miskolciakra mindenképpen számítunk. A többiek a 11 vidéki üzemünk szakgárdá­ját erősítik. — Jobb lesz a kenyér, ha őröl a malom? — Ez, nemcsak rajtunk múlik 1 Technológiánk ga­rantáltan európai szintű lesz. Hogy a búza minősége és a sütőipar lisztfeldolgozó tevékenysége milyenné vá­lik, azt mi nem tudhatjuk... D. T. B. Vetélkedő Tegnap rendezték meg azt a vetélkedőt a Szentpéteri kapui Kórház kultúrtermé­ben, amely „A Vöröskereszt kongresszusa nyomában” cí­met viselte. A megyei egész­ségügyi vetélkedőn azok vet­tek részt, akik a járási, vá­rosi vetélkedők legjobbjai voltak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom