Déli Hírlap, 1978. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-15 / 63. szám

Élelgyár, motel, Diófa étterem Diákok, délidében Nőtt a forgalom, takarékosan gazdálkodtak — es építkezhet a Miskolci Vendéglátó Vállalat Akik kérdeztek... A kéz a kapcsológombon pihen. Faggatóra a Vasasban Mekkora halat fogott a tanácselnök? Jó közepes évet zárt 1977- tel a Miskolci Vendéglátó Vallalat. Valamennyivel túl­teljesítették áruforgalmi ter­vüket (ezzel együtt teljesült a középtávú terv első két esztendejének előirányzata is), ám az országos átlagtól elmaradtak. — Végső soron elégedet­tek lehetünk — mondja dr. Sugár János kereskedelmi igazgatóhelyettes. — Külö­nösen a forgalom szerkeze­tének kedvező változása mi­att. Tudjuk, hogy az ételfor­galom növelése alapvető tár­sadalmi igény, s nálunk ez az átlagot meghaladóan nőtt. Különösen fontos, hogy min­den eddiginél nagyobb sze­repet vállaltunk a tömegét­keztetésben. Hadd mondjam el, hogy amíg például a for­galmunk 1976-hoz képest 7 százalékkal nőtt, az ételfor­galom több mint 11, ezen belül pedig az előfizetéses ételforgalom 25 százalék­kal ... S ha még ezt fokoz­ni akarom: az előfizetéses étkeztetésen belül a gyer­mek- és diákétkeztetés ará­nyának növekedése volt a legjelentősebb. Egyre inkább jellemző éttermeinkre, hogy délidőben megtelnek iskolá­sokkal. diákokkal. Mi örü­lünk ennek, hiszen bennük látjuk a jövő törzsvendége­it­A forgalom növekedése azt eredményezte a vállalatnál, hogy a tervezettnek megfe­lelően alakult a nyereség, s így a terv szerint képződtek az érdekeltségi alapok. Ta­valy a vállalat történetének legjelentősebb bérfejlesztése valósult meg, s már 1977. november 1-re minden dol­gozó elérte azt a bérmini­Mini’koncert A Mini együttes ad hang­versenyt pénteken a mis­kolci Nehézipari Műszaki Egyetemen. A koncert este 7 órakor kezdődik, színhe­lye a gépészklub. az E/2-es kollégium földszintjén. + Herenden, a Magyar— Szovjet Barátsági Parkban emlékművet avattak a forra­dalmi ifjúsági napok kereté­ben. A herendi porcelánból i készült térplasztika Szekeres j Károly iparművész alkotása. I mumot, ami csak 1979. már­cius 31-töl lenne kötelező. Emellett 14 napi nyereségré­szesedést is ad a vállalat, illetve ennek harminc szá­zalékát a szocialista munka­verseny legjobbjainak jutal­mazására fordítják. — önkéntelenül adódik a kérdés; miként volt ez lehet­séges? — folytatja dr. Su­gár János. — Mi úgy lát­juk: a legtöbbet annak kö­szönhetünk, hogy sikerült csökkentenünk költségszin­tünket. Mégpedig egy minden eddiginél jobb és használha­tóbb takarékossági intézke­dési terv megvalósításával. A vállalati terv mellett 60 egy­ségünk, termelőüzemünk ké­szített saját intézkedési ter­vet a takarékosságra, ame­lyek megvalósításában érde­keltté is tettük őket. Az idén pedig tovább fejlesztjük ezt a módszert. A nyereségterv teljesítése révén gyarapodott a fejlesz­tési alap is. amire talán so­ha ilyen szükség nem volt a Miskolci Vendéglátó Vállalat történetében... — A fejlesztések idősza­kát éli a vállalat. Folyamat­ban van a diósgyőri város- központban a Diófa üzletház műszaki átadása, s vállala­tunk felkészült a május 1-i nyitásra. Program szerint épül a Miskolci Ételgyár, vállalatunk történetének leg­nagyobb beruházása. Bízunk abban, hogy 1979 végén meg­A Magyar Rádió miskolci stúdiója hétfőn a munkaerő­gazdálkodás sokakat érintő kérdéseiről rendezett Fórum­műsort. Ahogy az már lenni szokott, a beérkezett nagy számú kérdés mindegyikére időhiány miatt nem tudtak válaszolni a stúdióban he­lyet foglaló szakemberek. Így a kérdéseket mától lapunk­ban közöljük, elsőként dr. Tímár László, a Miskolci Me­gyei Bíróság elnökhelyettese válaszol. 0 Két és (él évig voltam gyermekgondozási szabadsá­gon, egyébként 14 éve dolgo­zom a Diósgyőri Gépgyárban. Amikor újra munkára jelent­keztem, más munkakörbe osz­tottak be, s a bérem is ala­csonyabb lett, mint a munka­társaimé, akik az eltelt idő alatt többször is részesültek béremelésben. Véleményem az, hogy nem illet meg engem ilyen büntetés — írja Schaun- ger Imréné Miskolcról, a Ku­ruc u. 75. sz. alól. — A kérdés feltevőjének tökéletesen igaza van. Egyál­talán nem kerülhet hátrá­nyosabb helyzetbe munka, társainál azért, mert gyer­meket szült, nevelt. Ez a hely­zet szemben áll az 1040/1973- as, népesedéspolitikáról szóló kormányhatározattal, ugyan­akkor a 14/1973. sz elnöki tanácsi határozattal is, amely a jogalkalmazás jogpolitikai irányelveit határozza meg. A munkaadó önnel szembeni intézkedése a 3/1967. MüM kezdhetjük a próbaüzemelést. Megkezdődött a földfeltöltés Tapolcán, az új motel he­lyén, s még az I. félévben megkezdődik az alapozás. Emellett a meglevő hálózat fejlesztésére, szintentartására, karbantartására évi 3—4 millió forintot költünk. Az igazgatóhelyettes asz­talán kimutatások. Magam is látom, néhány ,,nagy” egy­ség veszteséggel zárta az évet. Miért nem épít kisvendéglő­ket is a vállalat? — Hét kisvendéglőnk kö­zül is talán három volt nye­reséges — kapom a választ. — Emellett az eddigi kon­cepciók inkább a nagy ven­déglátó egységek létesítésére ösztönöztek bennünket, eze­ket a célcsoportos lakásépí­téshez lehetett kapcsolni megfelelő feltételekkel, pá­lyázatokkal. Az újabb ter­vekben azonban már szere­pelnek kisvendéglők is. A vállalat helyzetéről beszél­getve. nem hagyható ki a kérdés: vajon hogyan érin­tette őket a szeszkorlátozási rendelet? Dr. Sugár János adatokkal szolgál. — Az előzetes felmérések szerint a forgalom 8 száza­lékos csökkenésével számol­tunk, úgy, hogy feltételeztük: a vállalati nyereség ennél is nagyobb mértékben csökken majd 1978-ban. Természete­sen a forgalomcsökkenés el­lensúlyozására megfelelő in­tézkedéseket tettünk. rendelet 1. § (2) bekezdésbe ütközik. Ez a jogszabály ugyanis úgy intézkedik: ha a gyermekgondozási szabad­ság lejárt, a dolgozó nőt a korábbi munkakörében — vagy ennek hiányában ha­sonló munkakörben —, a ko­rábbi kereseti lehetőségének megfelelően kell foglalkoz­tatni. 0 A munkaügyek Intézése­kor — legyen szó felmondás­ról, szabadságról, vagy bármi­lyen hasonló jellegű ügyről —. hol a Munka Törvénykönyvé­re, hol a vállalati kollektív szerződésre hivatkoznak. Így előfordulhatnak ellentétes ál­láspontok. Melyiket kell elfo­gadnunk? — kérdezte Somos Géza diósgyőri hallgató. — A munkajog szabályo­zása soklépcsős, több szintű. A legmagasabb szintű jog­forrásban — a törvényben, amelyet az országgyűlés hoz — csak az elvi jellegű, a központi szinten eldönthető és időt álló, hosszabb távú rendelkezések vannak. A kö­vetkező lépcsőfok: a Szak- szervezetek Országos' Taná­csa által kiadott szabályza­tok, szakmai óvó rendszabá­lyok; s ezt a lépcsőfokot a miniszteri rendeletek, végre, hajtási utasítások sokasága követi. Miután egy ágazaton belül is eltérőek az egyes munkahelyek adottságai, kaptak felhatalmazást, hogy önigazgatási jogkörben, sa­ját maguk határozzák meg a munkajogi normákat. Persze, az is megtörténhet, hogy a Illetlen dolog a tanácsel­nököt a „jó fej” titulussal il­letni. Hogy ez mégis meges­hetett, annak egyszerű, de rendhagyó oka van. Rózsa Kálmán, Miskolc tanácselnöke a Diósgyőri Va­sas Művelődési Központban vendégeskedett tegnap este. Az Aktív Klub Pódium ösz- szejövetelén, a Faggatóra cí­mű műsor (egyszemélyes fó­kollektiv szerződés szembe­kerül a magasabb jogsza­bállyal. Erre megfelelő mó­dosító eljárás van érvényben. Kétévi börtönbüntetést kaptam, ezt letöltöttem. Visz- szakerülve korábbi munkahe­lyemre, alacsonyabb beosztást és fizetést kaptam. . Törzsgár- datagságom a két év bünte­tést leszámítva is meglenne. Miért nem kapom meg akkor a 25 éves munkaviszony után járó egyhavi jubileumi pénzt? — érdeklődik egy magát ért­hetően megnevezni nem akaró hallgató. — Két egymástól függet­len kérdésről van itt szó. A jubileumi jutalom elbírálá­sánál mindegy, hány helyen töltötte le az illető a 25 esz­tendőt, míg a törzsgárdatag- ságnál egyértelműen egy vál­lalatnál szükséges azt ledol­gozni. Következésképp a kér­désfeltevőnek jubileumi ju­talmát — ha a börtönben le. töltött éveket leszámítva is megvan a negyedszázados munkaviszonya — meg kell kapnia. Ha ez nem történik meg, forduljon a munkaügyi döntőbizottsághoz, eredmény­telenség esetén pedig a mun­kaügyi bírósághoz. Más kér­dés a törzsgárda. Ha átte­kinti a törzsgárdaszabályza- tot, már láthatja: munkavi­szonya a börtönben töltött idő alatt szünetelt. így egy. huzamban nincs meg a 25 év. T. Z. rum?) sok kérdésre vála­szoló, egyetlen szereplője volt. Piros, sárga, zöld A fiúk, lányok körbeülték az asztalt. Előttük papír. A zsűri, vagy ahogy erre az alkalomra elkeresztelték, az esküdtszék, egy háromgom­bos kapcsolót is kapott. A kapcsolók háromszínű lám­pával álltak összeköttetés­ben. Ha a vendég, jelen eset­ben a tanácselnök, jót mon­dott, illetve a válasszál a hallgatóság elégedett volt, akkor á zöld színű lámpa gyulladt ki. Ha a felelet hosszúnak és unalmasnak tűnt, akkor a sárga lámpa égett. A pirosat gyújtó gom­bot akkor nyomták meg a klubtagok, ha nem értettek egyet a válasszal. Bár mindez játék, vagy annak tűnik: nagy a kocká­zat. Bizony, tegnap este né­hányszor kigyulladt a piros lámpa. Akkor, amikor vala­ki azt kérdezte Rózsa Kál­mántól, hogy mi a vélemé­nye a tanácsi bürokráciáról. Az elnök fejtegetését nem fogadta el a hallgatóság. Tartósan hunyorgott a pi­ros lámpa, így a választ is félbe kellett hagyni... Per­sze, a zöld lámpa többször egett. A tanácselnök hamar ráérzett arra a hullámhossz­ra, amelyen könnyen szót érthetett a hallgatóságtól. Ezért is nyugtázták, persze, csak egymás között, a „jó fej” kifejezéssel az esti pro­dukció főszereplőjének telje­sítményét, személyét... Szirmán túl Tény, hogy jó ötlet ez, a közönség reakcióját, vélemé­nyét, tetszését és nemtetszé­sét rögtön jelző lámpa. Ah­hoz hasonló, mintha valaki, mondjuk egy tanácsülésen, vendégként és a karzaton tapsolna, vagy éppen fütyül­ne. Miről is faggatták Rózsa Kálmánt a diósgyőri fiata­lok? Jócskán akadnak az egész városban gondolkodó kérdé­sek, de személyes jellegű kérdések is. Egy csokorra való a példás elevenséggel pergő műsor kérdezz-fele- lekjéből: — Mi szeretett volna len­ni gyermekkorában ? — Higyjék el, nem tanács­elnök ... — Milyen problémák fog­lalkoztatják most? — Lakás, közművek, út­építés . i. — Melyik városban sze­retne lakni, ha nem Mis­kolcon élne? — Akkor is Miskolcon. szeretnék élni... Sok várost meglaktam már, de én itjy érzem magam itthon. Lak-; tam Győrben. Kaposvárott, Szolnokon, Vácott (persze, szabadlábon voltam), de már harminc éve miskolci vagyok. — Lesz-e metró Miskol­con? — Kéreg alatti vasút lééi?, Tiszái pájy.add.vartój ... ti/ zent Anna templomig- megy a felszín alatt. Hogy mikor?. Ezt pontosan nem tudom megmondani, de egyebek: mellett ez is feltétele annak, hogy a Széchenyi út sétáló­utca legyen. — Kap-e esti világítást a diósgyőri stadion? — Egyelőre — úgy tudom — nem ... — Merre terjeszkedik majd a város? — A városközeli, beépítés­re alkalmas telkek lassan el­fogynak. Tíz éven belül min­den bizonnyal át kell majd lépnünk a közigazgatási ha­tárt, s a nagy lakótelepek Szirmán túl, Kistokaj környé­kén épülnek. Kérdezni csak az tud... A kérdezők azt is megtud­hatták, hogy a tanácselnök szolgálati kocsija egy nagy BMW, maszek kocsijának márkája Trabant. Megkér­dezték. megtudhatták, hogy pályafutása során háromszor akarták megvesztegetni: egy­szer egy nyilvánvalóan pén­zes borítékkal, egyszer öt li­ter borral, egyszer pedig egy kakukkos órával. Kiderült, hogy a tanácselnök munka, idő utáni kedvenc időtöltése a könyvgyűjtés és a horgá­szat... A lányok és fiúk hi­tetlenkedve hallgatták a leg­nagyobb halról szóló hír­adást. A tanácselnök sok év­vel ezelőtt fogott egy 32 ki­logrammos harcsát ! ! ! Ezút­tal is a zöld lámpa gyulladt ki... A jó hangulatú este után együtt villamosoztunk haza­felé Rózsa Kálmánnal. Jó­kedvűnek, elégedettnek lát­szott. Nem elsősorban azért, mert kevés pirosat kapott tetszett neki a fiatalok ér­deklődése, városszeretete, hozzáértő kíváncsisága: mondván, hogy jól kérdezni a városról csak az tud. aki ismeri és kicsit szereti is Miskolcot. B. L (nyikes)- . , ,, . :'r I« •«•zr.'i.v ..'*■•>*4**<rP. 7-‘ 71* $ r* ? £.£ V ?, , • A Rádiótól kérdezték — a DH válaszol Lehet-e törzsgárdista a börtönviselt?

Next

/
Oldalképek
Tartalom