Déli Hírlap, 1978. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-15 / 63. szám

A képviselőcsoport ülésén Borsod kereskedelméről volt szó +: Fotónk azt szemlélteti, hogyan illeszkedik majd a Népkert melletti közintézmény-együt­tesbe a műjégpálya. A modellek, számozás szerint: 1. az új pártház; 2. az SZMT-székhaz; 3. a tervezett szálloda; 4. a megyei könyvtár; 5. a sportcsarnok; 6. a műjégpálya. A DH várospolitikai fóruma Folytatják a műjégpálya építését • GRABOPLASTBÓL LESZ A TETŐ • TÉGLAJEGYET: KISZ-FIATALOKTÓL A tervezettnél jóval hamarabb fejezték be a társadalmi munkások a műjégpálya betonozását. A jókora „tcknőt” de­cemberben felöntötték vízzel és jégpályát varázsoltak a mis­kolci gyerekeknek. Amíg tartott a fagy, naponta négyszáz gyerek is megfordult itt, sőt a téli vakációban esetenként hétszázan koriztak a Népkertben. A jó példa ragadós: a vá­ros hat iskolájában teremtettek lehetőséget korcsolyázásra, és sok ezer gyerek űzhette — ha csak korlátozott ideig is — a sok mozgást, jó levegőt kínáló sportot. E pályák népsze­rűsége is igazolja azokat, akik már évek óta sürgették a mű­jégpálya megteremtését. Hazánkban utoljára 1875- ben alkottak törvényt a ke­reskedelemről. Nem véletlen, hogy az országgyűlés tavaszi ülésszakának törvényalkotó munkájában éppen a belke­reskedelemről szóló törvény- javaslatot vitatják meg a képviselők. Ennek mintegy előzeteseként, tegnap a me- gve kereskedelmének helyze­tét tanulmányozta az or­szággyűlési képviselők Bor­sod megyei csoportja. Idő kell hozzá... A kereskedelem gondjai megyénkben közismertek. A képviselők Lelik Jánosnak, a Borsod megyei Tanács ke­reskedelmi osztálya vezetőjé­nek tájékoztatóját követően — az előre kiadott Írásos anyag alapján is — éppen negyedszáz, a témához kap­csolódó kérdést tettek fel. Ezek többsége a gondok fel­számolására teendő intézke­déseket, a munkaerőhelyze­tet, illetve az annak megol­dását célzó tevékenységet érintette. A kérdésekre adott válaszok, ha rövid távon nem is megnyugtatóak — egy-két év alatt a nagy lemaradáso­kat nem lehet behozni — mindenképpen arra mutat­nak: a megye vezetői tudják, milyen gondokkal kell e té­ren megküzdeniük, a tervek is megvannak ezek megol­dására, de mindehhez idő kell... Javult az ellátás, de... A kiskereskedelem árufor­galma — állapíthatták meg a képviselők — dinamikusan növekedett az elmúlt évek­ben. A megye lakosságának áruellátását összességében Kedvezőnek lehet megítélni, az országos helyzethez ha­sonlóan Borsodban is javu­lás következett be vala­mennyi területen. Az alap­vető élelmiszerekből javulta kmálat, ugyanakkor lényege­sen jobb volt a zöldség- es gyümölcsfélék választéka, mint a korábbi években. A kereskedelem mellett a ven­déglátóiparban erőteljesen növekeaett az ételek és az üdítő italok forgalma. A me­gye idegenforgalmára jel­lemző adat: 15,4 százalékkal növekedett a szállodák be­vétele, 58,7 százalékosra emelkedett a kapacitáski­használási mutató. Kedvező volt a ruházati és a vegyes iparcikkek forgalma, kínála­ta. Nem követte viszont ezt a dinamikus fejlődést a ke­reskedelmi hálózat. Jelentős az elmaradás a kereskedelmi létesítmények építésénél, kü­lönösen az új lakótelepeken, s kirívó módon Miskolcon. Annak ellenére, hogy a terv- ciklusra mintegy 77 ezer négyzetméter kereskedelmi hálózatfejlesztést terveztek, az öt'éves terv első két évé­ben alig több, mint 16 ezer négyzetméter valósult meg ebből. A szakemberek ked­vező változást várnak a kö­zelmúltban kikísérletezett KERVÁZ-elemektől. s bíz­nak benne: a gyors építési módszer, ha nem is egyik évről a másikra, de várha- , teán a VT. ötéves terv köze­pére megoldja a gondokat. Muiikaeró'jíondok c Itt akár le is zárhatnánk a kérdéskört, ha nem vető­dóit volna fel hasonló éllel a kereskedelem munkaerő­helyzete. Annak ellenére, hogy az utóbbi években je­lentős a létszámnövekedés, még mindig munkaerőgondok vannak. Ugyanakkor az is tény, hogy az ágazat nem tudja azokat az élet- és munkakörülményeket bizto­sítani, amelyeket máshol ter­mészetesnek vesznek, így hát — mivel az utánpótlásképzés személyi és tárgyi feltételei is elmaradnak a kívánatostól — nem csoda, hogy egyre több a panasz a fiatal, az iskolapadból éppenhogy ki­került fiatal eladókra. A megye vezetése — hang­zott el összegzésként — is­meri a gondokat, s arra tö­rekszik, hogy mielőbb meg­oldást találjon. Persze attól, hogy nagyobb lesz az eladó­tér, hogy új kereskedelmi, szolgáltató létesítmények épülnek, még nem fog a pult mögött mosolyogni az el­adó ... Szervezés, vezetés A vállalati vezetés színvo­nalának további emelése a gazdasági hatékonyság nö­velésének egyik értékes tar­taléka. Ennek a tartaléknak a feltárását segíti elő a Szervezési és Vezetési Tudo­mányos Társaság, amely pénteken tartja tisztújító küldöttközgyűlését. A társaság 13 szakosztá­lyában 12 ezer tagot tömö­rít. A legfontosabb szerve­zési. vezetési gyakorlati kér­désekről évi 10—12 konfe­renciát tartanak és a ren­dezvényeken az elmúlt év­ben több mint százezren vettek részt. Jelenleg az SZVT legfontosabb feladata, hogy megteremtse a válla­lati közvetlen termelésirá-» nyitók, a művezetők számáé ra a vezetésképzés rendsze­rét; most dolgoznak megfe­lelő tematikai rendszer, tan­Tavaly télen azzal zártuk a jégpálya építéséről szóló hír­adásokat, hogy a munka java még hátra van. Nos, ismét megjelentek az építők a sportcsarnok háta mögötti területen, hiszen sürget az idő, november 7-re át akar­ják adni a műjégpályát. A sportlétesítmény létrehozá­sán munkálkodó operatív bizottság elégedetten álla­píthatta meg, munkáskéz­ben az idén sem lesz hiány. Az építési feladatok zö­mére leszerződtek már a kivitelezők. Továbbra is az Észak-ma­gyarországi Állami Építő­ipari Vállalat önként^ bri­gádjai adják a fő erőt, de felsorakoznak melléjük a BÁÉV, az ÉMÁSZ és sok más vállalat dolgozói is. Az idén állítják össze a csőve­zetéket, építik meg és sze­relik fel a kompresszorhá­zakat, készítik el a világí­tást stb. E feladatok túlnyomó többséget csak szakmun­kásokra bízhatják. Örömmel hallottuk, hogy sok jól képzett kollektíva várja a hívást. Szocialista brigádok egész sora teljesít­heti a tavaszi és a nyári hónapokban múlt évi fel­ajánlását. Szó esett természetesen az anyagiakról is az operatív bizottság ülésén. Mivel az eddig végzett munkákért igen keveset kellett kifi­zetni, eddig nem került pénzzavarba az operatív bi­zottság. Ahhoz azonban, hogy a jégpálya felépüljön még több mint hatmillió forintnak be kell folynia a számlára. Sok más mellett a tégla- jegyakció folytatásától vár­ják az anyagi fedezet növe­lését. Mint annak idején be­számoltunk róla. tavaly az úttörők árusították a tégla­jegyeket. Bár számos iskola kisdiákjai tiszteletre méltó buzgalmat tanúsítottak — e dicséret természetesen az il­lető iskolák pedagógusainak is szól —, nem sikerült a vá­ros egész lakosságát meg­mozdítani. Eddig a vártnál kevesebb téglajegy kelt el. Az idén a KISZ-fiatalok állnak csatasorba és ez nem kevesebb, mint 30 ezer embert jelent. Vállal­ták, hogy fejenként tíz tég­lajegyet adnak el, s e válla­lás teljesítése hatmillió fo­rint lenne. A miskolciak mái’ eddig is ezernyi tanújélét adták, hogy szívügyüknek érzik a műjégpálya felépí­tését, mellyel — túlzás nél­kül mondhatjuk — országra szóló példát szolgáltat a vá­ros. Reméljük, hogy szíve- sen fogadják majd a KISZ- ‘liátalokat anyagi lehető-" ségeikhez mérten vásárolnak tőlük tégla jegyet —, akik eddig nem tették. A téglajegy-árusít ást az idén az üzemekben is megszervezik. A pedagógus pártbizottság és a középiskolák tantestü­letei voltak a mozgatói a dú ákság akciójának, de a di­cséret most mégis hadd il­lesse elsősorban azt a sok ezer diákot, akik a mező- gazdaságban végzett munká­juk ellenértékét (több mint hatszázezer forintot) fizették be a műjégpálya építésére. Felajánlásuk úgy szólt, hogy az idén ismét dolgoznak a sportlétesítményért, mely — kell-e mondanunk? — nekik épül. Nem egyszerű feladat egy ilyen műjégpálya üzemelte­tése sem. Az operatív bi­zottság úgy foglalt állást, hogy mielőbb gondoskodni kell szakemberekről hiszen a kompresszorok, más gépi berendezések ke­zelőinek jó lenne már a ki­vitelezés időszakában meg­ismerkedni munkaterületük­kel. Fotónkon ugyan már fedéllel együtt látható a mű­jégpálya modellje, de a nyi­tás idejére még nem készül el a tetőszerkezet. Részben az anyagiak szűkös volta, részben az indokolja a lefe­dés 1979-re .való halasztását, hogy igen gondos tervezésre van szükség.' Acélhuzalokra feszítik a Győrben készülő grabo- plast „ponyvát” és ilyen típusú tetőzet még nem készült Magyarorszá­gon. A tervezésben győri szakemberek is közremű­ködnek. A tetőzet modell­jét, pontosabban a szerkezet teherbíró-képességét szélcsa­tornás vizsgálatnak is aláve­tik. A műjégpályát azonban tetőzet nélkül is vígan hasz­nálni lehet! (békés) Miskolc egyik legnagyobb kertszövetkezete, a „Fehér Akác” 117 családot fog ösz- szc. Tagjai elsősorban a Le­nin Kohászati Művekben és a Diósgyőri Gépgyárban dol­goznak. Az évek óta össze­szokott termelőközösség a III. kerületi Tanácsi Hivatal épületében tartotta éves be­számoló közgyűlését. Küss Zoltán, a felügyelő bizottság elnöke értékelte az elmúlt évi eredményeket, majd szólt az 1978. évi feladatokról. Mint mondotta, a tagság szép telepítést végzett az el­múlt évben. örvendetes eredmény, hogy ezek bőven ellátják a családokat szamó­cával, málnával, szőlővel, egyéb zöldség- és gyümölcs­félével s már az elmúlt év­ben is előfordult, hogy több kertszövetkezeti tag a bol­tokban értékesítette termé­sének felesleges részét. Be­számolt az előadó arról is, hogy 1977-ben, tervüknek megfelelően, útjavítási mun­kákat végeztek, de még nem tudták megoldani a vízveze­ték kiépítését. Ezért ebben az évben egyik legfontosabb feladatuk lesz a mintegy 2500 méter hosszú vezeték kiépítése, a tagok összefogá­sával és a tanács segítségé­vel. A közgyűlésen köszönték meg a kertszövetkezet eddigi A közlekedés és hírközlés területén 1977-ben az üzemi balesetek száma 2,5 százalék­kal, a halálos baleseteké 27,7 százalékkal emelkedett, s az idén is már több halálos üze­mi baleset történt. A bal­eseti helyzet romlása miatt a Közlekedés- és Postaügyi elnökének. Koncz Jánosnak a munkáját, aki kilenc évig fogta össze ezt a közösséget és most családi okokból más városba költözött. Ezt köve­tően megválasztották az új vezetőséget. Elnök Fülöp László, a Bartók Béla Mű­velődési Központ igazgatója lett. Az új elnök a vízvezeték minél gyorsabb kiépítése ér­dekében javaslatot tett egy operatív bizottság létrehozá­sára. amely közreműködik a vízhálózat tervének elkészí­tésében és a kivitelezés elő­készítésében. Felhívta arra is a figyelmet, hogy jobb távlati lehetőségek kínálkoz­nak a szerződéses termelésre. Kérte az UNIÓ Áfész jelen­levő küldöttének, Kovács Istvánnak a közreműködését: az áfész egyszerűsítse az ér­tékesítés jelenleg bonyolult módját. A tagság ugyanis azt kéri, hogy hetenként két, al­kalommal átvevő jelenjen meg a kertszövetkezet terü­letén, így a friss zöldség és gyümölcs gyorsabban jutna a miskolci boltokba, mint ha a termelők saját maguk kosár­ral hordanák be. A tagság határozatot foga­dott el, hogy családonként évente 150 forinttal járulnak hozzá az anyagi alaphoz. Eb­ből különböző kisgépeket tudnak vásárolni munkájuk könnyítésére, gyorsítására. Minisztériumban tegnap munkavédelmi értekezletet tartottak. Elhatározták, hogy a minisztérium a jövőben szigorúan ellenőrzi a mun­kavédelmi hiányosságok megszüntetését szolgáló in­tézkedések végrehajtását. anyag kimunkálásán. + Tegnap érezhetően lelassult a villamos- és közúti forgalom a Hunyadi utcában. Az MKV pályamunkásai a villamossínek közötti köveket szedték fel több méter hosszon, hogy már nappal előkészítsék a terepet az éjszakai munkához. Ugyanis éjjelre, 11 óra utánra kértek vágányzárt, hogy a forgalomban nagyobb fennakadás ne legyen. A sínek meghibásodtak, s ezért hegeszteni kellett, amit reggelre be is fejeztek. (Sólymos László felvétele) TÓTH ZOLTÁN Közgyűlés a „Fehér Akácban” A bolíokba is jut zöldség, gyümölcs Túl sok a baleset

Next

/
Oldalképek
Tartalom