Déli Hírlap, 1978. március (10. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-14 / 62. szám
\ Vöröskereszt a nyakörvön * ^ szájában hozott sapka jelzi: talált valakit... hogy valakire rábukkant. Érdek és érdem i Van-e speciális külkereskedelmi érdek? Ezzel az újmódi és minden mást elsöprő fogalommal a televízió vasárnapi műsorában találkoztam. A hét legizgalmasabb riportja egy kecskeméti vállalat és a külkereskedelem nagyon is vitatható kapcsolatát elemezve, egy hosszú csaták utáni fegyvernyugvás végére tett pontot... A pont fölé kérdőjel ágaskodik. A kérdés megválaszolatlanul lengett, s maradt a levegőben: van-e speciális külkereskedelmi érdek? Nyilvánvalóan a legfőbb érdek, amely minden embert, termelő kollektívát, vállalatot, és még a külkereskedelem vállalatait is köti: a Magyar Népköztársaság érdeke. Ha lokális perpatvarok, házon belüli csatározások rontják ezt az érdeket, akkor már baj van: s akkor már nem hárítható el a felelősség, akkor már kevés az érv hivatkozni a számunkra kedvezőtlenül alakuló világpiaci cserearányokra. Az átlagember sohasem volt olyan fogékony a közgazdaság, a világgazdaság problémái iránt, mint napjainkban. És soha nem volt olyan nagy szükség lépést tartani a világgazdasági korszakváltással, mint most. Külföldön — keleten és nyugaton egyaránt — elismerik, hogy a magyar gazdaság jól funkcionál. (Tíz évvel a reform után, s öt évvel a világgazdasági válság után is!) Igaz, a beruházások túlszaladtak a tervezett határon; igaz, hogy a statisztika nem mutat föl olyan látványos eredményeket, mint korábban, s az is igaz, hogy a nép- gazdasági és a külkereskedelmi egyensúly nem növekedett.., Ám a hazai közvélemény kedvezőnek, sőt, a valóságos gazdasági helyzetnél kedvezőbbnek ítéli meg a helyzetét. S ez egyaránt igaz az általános összesítőkben, s az egyéni értékítéletekben. A takarékbetétek minden előzetes várakozást, köz- gazdasági prognózist cáfolva nőnek. Több lakás épül, több gépkocsi talál gazdára. Jobban élünk, mint ahogy élhetnénk? Többet költünk, mint amennyi pénzünk van? A kérdések keltette vákuumban persze felszívódik a szkeptikusok véleménye is. (Meddig lehet úgy győzni, hogy alig tervezünk, s a végeredmény majdnem nulla lesz? Nem ássa-e alá a népgazdaságot a mostanában felvett sok külföldi kölcsön? Külön közvéleménykutatás nélkül is állítható, hogy hazánkban jó a politikai légkör. Jó, mert: nőnek a takarékbetétek, mert holnap is lesz munka és kenyér, mert az emberek közérzete jó. mert a politikai, társadalmi. gazdasági helyzetet folyamatosan javíthatónak tartják. Nagy dolog ez. egy ilyen kritikus, a világgazdaság szemszögéből nézve válságos időszakban! Mi adhat erőt? Mi táplálja a gazdasági előrejelzések ellenére magasan lobogó gazdasági optimizmus tüzét? A válaszokat a kérdések rejtik. Sok vállalatnál most fizetik a nyereséget. Hol többet, hol kevesebbet. Nyilvánvalóan a külkereskedelmi cégeknél is külön borítékot készítenek a legjobban dolgozók számára. S nem maradnak el ezektől azok a vállalatok, amelyek egész évben többet tettek az asztalra. Ezért furcsa és különös, hogy ..speciális külkereskedelmi ér- dek”-ről beszélnek ott, ahol a népgazdasági érdekről van szó! R. I. Többet terem a kukorica Mentőkutyák A napokban olvastuk egy rövid hírben, hogyan mentett meg egy családot a tűz- haláltól a ház hűséges barátja. a kutya. Megérezte a veszélyt, és felébresztette az alvó gazdát. Sok-sok ember köszönheti az életét ezeknek az okos állatoknak. Gondoljunk csak az Alpok négylábú mentőire, a bernáthegyik- re. Nélkülük aligha lehetne megtalálni a lavina által betemetett síelőket, turistákat, Bukarestben, a szörnyű földrengés után is kutyák segítettek a romok alatt életet felkutatni. A Svájcból és az Egyesült Államokból hozott mentőkutyák több mint 200 embert találtak így meg. MEGTALÁLTA VOLNA A KUKORICÁSBAN — Sajnos, Magyarországon mentésre eddig sehol sem oktattak kutyákat — mondja Hallgató Lajos MÁV-dol- gozó, „civilben” a kutyák aranykoszorús mesterkiképzője. — A romániai földrengés adta az ötletet, hogy nekünk is legyenek mentőkutyáink, mert bármikor szükség lehet rájuk. A Kék tény egyik riportjában láthattuk, hogyan kutatott napokig a rendőrség és a katonaság egy gyermek után, aki eltévedt a kukoricásban. Mentőkutyák bevetésével bizony a kicsi órák alatt előkerült volna. ... „Tchertaxiaok panas?,kod<fl»í,‘ címmel a múlt héten riportot közültünk. A sofőrök el- panaszolták, hogy igen eldugott helyen van a teheitax»- állomás, a Régiposta utcában. Télen* amikor a fuvarozásban is uborkaszezon van. igen sokat fagyoskodtak; és sopánkodtak, hogy nincs hol egy pohár vizet meginni, nincs egy mellékhelyiség, ahol a szükséges dolgaikat elintézhetnék. Sajnálatos, hogy ez a téma még nem került napirendre, s az érdekeltek sem vetették fel termelési értekezleten, vagy valamilyen más üzemi fórumon. Balogh Zol. tán, a Volán 3. sz. Vállalat taxifőnökségének vezetője: — A tehertaxi-állomás ideiglenes jelleggel működik a Régiposta utcában. Mégpedig városrendezési okokból, hiszen a Centrum Áruház mellett, a Beloiannisz utcában parkoltak eddig. A tervek szerint néhány év múlva szolgáltatóház épül az Mindezt a csanyiki Szilvás-völgyben, hangos kutyaugatás közben hallgatjuk. Folyik az oktatás Hallgató Lajos „magániskolájában”. Rövidesen megtudjuk, mit tanultak a német juhászok ősz óta. A sűrű bozotós terepen elbújt segédet kell megtalálni, majd a talált személytől valamit el kell hozni. A kutya ezzel jelzi, Ady-hídnúl. Ebben többek között helyet kap egy Volán szolgáltató iroda is. Itt veszik fel majd a tehertaxi- megrendeléseket. s minden bizonnyal jobb körülményeket teremtenek a sofőröknek. — Addig viszont meg kell alkudni a jelenlegi helyzettel. A világon sincs olyan taxiállomás, ahol mindezeket az igényeket ki lehetne elégíteni. Arra egy vállalat sem képes, hogy valamennyi taxiállomás mellé összkomfortos helyiségeket építsen. A hideg napokon fel kellene venni a vállalat által nyújtott védőruhát, a bundát, a bundasapkát és a kesztyűt... — De felvetődik a kérdés; ha a sofőröknek sokáig kell a fuvarra várni, nem túl' sok-e az a kocsi, amennyit naponta a lakosság szolgálaSapkát, kesztyűt könnyű elhozni, de ha ilyen nincs, akkor le kell tudni húzni az illető cipőjét, vagy ruhájából kell kitépni egy darabot. Mindenképpen arra kell tanítani, hogy ne ugatással jelezzen, mert ezt — a tereptől függően — legtöbbször úgysem lehet hallani. Erre a feladatra szinte valamennyi nagytestű, engedelmes munkakutya alkalmas. BARLANGBÓL ÉS ROMOS HÁZBÓL IS Jelenleg 1Ü—15, jobbára német juhászt hoz ki a gazdája vasárnaponként a csanyiki kiképzésre. Itt megtanítják őket a terepkutatáson kívül barlangkutatásra és romos házból való mentésre is. Bizonyára kapnak engedélyt arra, hogy valahol a városban, a szanálásra ítélt romos házak között ezt gyakoroltathassák a kutyákkal. A kis csapat kéri, ha lehet: minél többen jelent-kezzenek, mert itt az alap- kiképzés mellett a leghasznosabbra: az emberek mentésére is oktatnak. Szeretnék megnyerni az illetékeseket, hogy a mentőkutya-kikép- zest hivatalosan is támogassák. Ha pedig bárki lát kutyát vöröskeresztes nyakörvvel. ne tekintse kóbor ebnek és ne bántsa, mert valamennyiünk hasznát szolgálja. (kercnyi) tára kirendelünk? Mert az általunk üdvözítő megoldás ilyenkor az lenne, ha a sofőrök bejönnének a telephelyre, és a közületek kiszolgálására tudnánk kijelölni őket. De emberi gyengeség, hogy inkább várnak a maszek fuvarra, amely minden bizonnyal hoz egy kis borravalót is. — A vállalat most a főnökség területén nem kis költséggel építtet egy öltözőt és egy fürdőt, s ezzel jelentősen javulnak majd a dolgozók munkahelyi körülményei. Arra viszont mindenkinek számítani kell. aki a volánnal jegyzi el magát, mesterségének velejárója, hogy munkaideje nagy részét fagyban és hőségben a kocsiban kell töltenie. O. E. Fizetik a nyereséget az LKM-ben Március 2-án a Lenin Kohászati Müvek szakszervezeti tanácsa tartott ülést, s ezen határoztak az 19*7. évi nyereség felosztásáról, amit ma kapnak kézhez a dolgozók. Tavaly 4fll millió 817 ezer forint nyereséget ért el a több mint 18 ezer dolgozór Az egy fizetett munkanapra eső bér 2 millió 459 ezer forint, s ennek alapján átlagosan 12,1 napot fizetnek. Azoknak a dolgozóknak, akik nem rendelkeznek törzsgárdaévekkel — s így ezen a címen nem kapnak jutalmat — egynapi keresetük 10,4-szeresét fizetik. A törzsgárdatagok borítékjában a részesedésen felül 800 —3800 forint jutalom lesz. Történelemóra a múzeumban Évfordulókra, jubileumokra emlékeztetnek a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum ez évi jelentős időszaki kiállításai. A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 60. évfordulója alkalmából idehaza és 11 országban vándorkiállításon szemléltetik a párt történetét. A múzeum várbeli állandó kiállításán tárlatvezetéseket és ünnepi rendezvényeket tartanak. A kiállításokon kívül sajátos rendezvényekkel segítik elő a közművelődést, elsősorban az üzemi munkások, az ifjúság körében. Többek közt folytatják a múzeumi történelemórákat, szakköri foglalkozásokat. A hétfői pártoktatási napokon — bár ekkor nincs látogatás a múzeumban — külön fogadják a politikai főiskolai, a marxista—leninista esti egyetem hallgatóinak előre bejelentett csoportjait. A szocialista brigádok és más előre jelzett csoportok bármikor, mások szombatonként oíjtalanul látogathatják a múzeum kiállításait. Előttem o Szabad Nép 1948. március 14-i száma, amelynek egyik oldalán az első ízben kiosztott Kossuth-dija- sok nevei olvashatók. A kormány a munkások-bányá- szok, mérnökök, parasztok, tudósok, írók, művészek, pedagógusok, orvosok alkotó munkáját jutalmazta. A jutalmazási javaslattal az MKP Politikai Bizottsága élt: „Jutalomdíjjal kell kitüntetni az ország legkiválóbb tudósait, alkotóművészeit, ezen kívül azokat a mérnököket, orvosokat, pedagógusokat, ipari munkásokat és földműveseket, akik az ország újjáépítésének sikeréhez kiváló egyéni teljesítményeikkel különösképpen hozzájárultak.” A javaslatból törvény lett: az 1948. évi XVIII. törvénycikk és az 1900 1948. számú kormányrendelet. Részletesen intézkedtek a díj odaítéléséről, azok rendjéről, az indokolásról. Ezek után került sor március 14-én — egy nappal a dicsőséges 1848. március 15. centenáriuma előtt — az első 110 Kossuth- dij átadására. Kiket találunk a kitüntetettek között? íme egy csokor: a legjobb fizikai munkások mellett kitüntetést kapott Illyés Gyula, Kodály Zoltán, A hat, nagy területű kukoricatermelési rendszer igazgatói tegnap tanácskozást tartottak az 1978. évi feladatokról, a kukoricatermelés növelésének lehetőségéről. Ügy ítélték meg. hogy az üzemi szakvezetők átgonBajor Gizi, Nagy Lajos, Szent-Györgyi Albert, Molnár Erik... Az átadási ünnepség hangulatát Sík Sándor költő így fogalmazta meg: „Felemelő érzés. Egyik oldalon Kodály és Horváth János, a másikon bányászok, esztergályosok. Ez most olyan emberi megbecsülés, ami teljesebb, mint ha csak a művészeti és a tudományos érdemeket jutalmaznák. A díj gondolatában az a legszebb, hogy ilyen grandiózus, hogy az élet minden területén való munkát jutalmazza.” Az 1948 óta kitüntetettek száma meghaladja az ezret. Közben megváltozott az ország is: az újjáépítés heroikus küzdelme után megindulhatott a békés szocialista termelőmunka. Differenciálódott a termelés, differenciálódtak a tudományok, újabb értelmezést kaptak a művészetek is. Ezt tükrözte ä Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1963-as döntése, mikor is — az alapító jogszabályok módosítása után — megalapította az Állami Díjat, amely a Kossuth-díj- jal egyenrangú. Mindkét kitüntetést a két díj odaítélésére alakított bizottság előterjesztése után, a kormány adományozza, háromévenként. dőlt munkájával, a rendszerközpontok szakmai segítségével lehetőség van az 1977. évi betakarított kukoricaterület 5—10 százalékkal való növelésére. A termésátlagokat 6—10 százalékkal kívánják növelni. Az Állami Díj azok részére adományozható, akik nagy horderejű tudományos, műszaki, kutatási vagy fejlesztési eredményekkel, azok' továbbfejlesztésével; a népgazdaság számára nagy jelentőségű gazdasági eredményekkel járó újítások kidolgozásával ; a szocialista gazdaság fejlődése szempontjából úttörő jelentőségű tevékenységgel; a termelés szervezésével, irányításával, kimagasló termelési eredményekkel; a termelőmunkában kiemelkedő egyéni teljesítményekkel; a gyógyítás terén elért tudományos eredménnyel; a nevelés-oktatás terén felmutatott elméleti eredményekkel, vagy azok sikeres alkalmazásával, illetve továbbfejlesztésével a szocialista társadalmi rend építésében nagy eredményeket értek el. Az első Kossuth-díjak indokolásához pedig az évtizedek írtak új szöveget. Ma már elmondható, hogy az ország olyan tevékenységért adja a megtisztelő zöld-arany babérkoszorúval járó díjat, amely segít abban, hogy jobban, erőteljesebben bontakozzon ki a szocialista társadalom emberének szellemi arculata, új erkölcsi felfogása. D. T. B. * ... majd hosszú pórázon tartva odavezeti a gazdáját Lesz egy szolgáltatóház... Elszaladt velünk a taxi? Harmincéves a Kossuth-díj Illyés, Kodály, Bajor Gizi
