Déli Hírlap, 1978. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-09 / 58. szám

Kapát a Skálából? * Az ingszalon a gyorstisztítónál is gyorsabb Négy órára is vállalnak. Ma még győzik. De hogy a tavasz náluk is jelentkezik, a hétfői nap teljesítményével Mustrálható: a pár forintos tételekből 2700 forint volt a bevétel. Ez másfélszer több, mint a tavalyi hasonló időszakban. v (Sólymos felv.) A Patyolatnál, tavaszra várva Eddig nafialinban volt Egy fél óra elegendő, hogy kiderüljön: kik és mit hoz­nak. Különösen igaz ez ak­kor. ha a nap süt, ha márci­us eleje van, ha a hőmérsék­let plusz tíz fölött, ha a fel­vevőhely a városközpontban van. ■ ■ Széchenyi út 80., a 6. szá­mú fiók. Hosszú sor áll a pult előtt. Akik a felvevőhöz érnek, bontogatják batyui­kat. — De hiszen ez nem is piszkos! — csúszik ki ön­kéntelenül a számon egy ga­lambszürke öltöny láttán. — Nem is... — a leadó hangjában némi büszkeség —. de letettem már október­ben, máig naftáimban volt. A tisztítás kiveszi a szagát. — Kiveszi? — fordulok a pult túlsó oldala felé. — Természetesen. Az öltönyre cédula kerül, megy a többihez. — Mennyi időre vállalják? — Ma még két, két és fél hét, de lehet, hogy holnap­tól csak három hét. — Ráér addig? A hatvanas öregúr — mintha skatulyából húzták volna elő — méltatlankodik. — Van nekem több öltö­nyöm is! A leghosszabb sor a Szé­chenyi út 66. szám alatti gyorstisztítóban áll. — Áraink, vállalásaink ilyenkor sem változnak — közli a fiókvezető. — A gyorstisztítás ugyanis napi feladatot jelent. Megrendelő­körünk ezért ilyen nagy. A bizalmuk is. Ha kell, éjjel is dolgozunk. A sorban állók türelmesek. Egy negyvenes hölgynek igencsak melege van a bun­dában. — Mit hozott? — Ballont. Olasz — teszi hozzá magyarázólag, s bon­togatná. de megnyugtatom, hogy elhiszem. — Pecsétes? — Miért nem nézi meg? Az! Szeptember óta egy te­nyérnyi folt van az oldalán. — Azóta nem is hordta? — Van egy átmenetim is. A férjem jobban szereti, de ilyen melegben még az is meleg. A márciusi nap melegen ömlik az aszfaltra, az üveg mögött izzanak a kuncsaftok, mégsem tágítanak. Kell a ruha, a nadrág. Mint megtudtam, a tavasz­elő — illetve a tavaszt váró megrendelők sokasága — jelenti a legtöbb munkát a Patyolatnál. Ballonok, öltö­nyök, nadrágok, kosztümök, átmeneti kabátok, egyebek régiója követeli, hogy tisztít­sák ki őket. A vállalat a szo­kásos kétheti határidőt kép­telen tartani. Két és fél hét, de ha a hőmérséklet tartó­san magas, három hét a vál­lalási idő„ Talán egyedül az ingszá- lonban és a peremkerületek fiókjaiban nyugalmasabb az élet. Az ingszalonban majd a nyár jelent csúcsidőt. D. T. B. Nyereségrészesedés a borsodi vegyiüzemekben A legjobban a TVK fizet Rekord- — nyereségben gazdag — esztendőt zártak a vegyipari üzemek me­gyénkben. A Tiszai és a Borsodi Vcgyikoinbinát, il­letve az Északmagyarorszá­gi Vegyiművek d'igozói az idén több pénzt kapnak a borítékban, mint tavaly. A Magyar Vegyipari Egye­sülés által elkészített össze­sítést még nem kapták meg a vállalatok, de az már a számadatokból látszik, hogy a borsodiak a nyereség te­kintetében az első helyek valamelyikén állnak. Leg­jobban a Tiszai Vegyikombi­nát. Itt már az elmúlt hó­nap 22-én kifizették a nyere­ségrészesedést, összesen 29,4 millió forint került a mun­kások zsebébe, ami átlago­san 36 napi bérnek felel meg. Tavaly ez 21 millió forint, illetve 31 nap volt. Kazincbarcikán, a Borsodi Vegyi kombinát ban évek óta nagy építkezések folynak, de ezt a dolgozók részesedésük­ben nem veszik észre, Már­cius 13-án és 14-én mintegy 15 millió forintot fizetnek ki nyereségként, s ez 23 napi keresetüknek felel meg (1077- ben 1,5 nappal kevesebbet kaptak). Nagyságsorrendben a har­madik az Észak-magyaror­szági Vegyiművek, ám az ál­taluk gyártott termékek ép­pen olyan fontosak, nélkü­lözhetetlenek, mint a lenin- városi vagy a kazincbarcikai kombináté. Itt is kézhez kapták már a munkások a részesedésüket, amely csak­nem egyhavi fizetésüknek felel meg. összességében 7,9 millió forintot borítékoltak, félmillió forinttal többet, mint a megelőző évben. Mindhárom vállalatnál a nyereségrészesedés összege függ a ledolgozott évek szá­mától, s a törzsgárdatagság- tóL Egyiket a belvíz, másikat a fagy Több hús és bor Borsod mezőgazdaságában kedvezőtlenül alakult az öt­éves terv első két éve. A ta­valyi ár- és belvizek a ka­lászosokban tettek jelentős kárt, a kukoricát a szeptem­beri fagyok ritkították meg; hektáronként nyolc, kilenc mázsás terméskiesést okoz­tak. A többi között ezért zár­ta harmincnégy gazdaság veszteséggel, illetve alaphi­ánnyal az elmúlt esztendőt. De, mint pár nappal ezelőtt Miskolcon tartott tárgyalásu­kon a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és a megye képviselői meg­állapították. fejlődés is mu­tatkozik. A kedvezőtlen körülmé­nyek ellenére nőtt az őszi búza termésátlaga, fokozó, dott a zöldségtermesztés, nőtt a sertés-, a juh- és a szarvasmarha-állomány a közös gazdaságokban. A ta­nácskozáson megállapodtak: átcsoportosítják az eszközö­ket, hogy az ötödik ötéves tervre előirányzott húszon, négyezer szarvasmarha-férő­helyet megépíthessék, és erőfeszítéseket tesznek a rét. és legelőgazdálkodás fej­lesztéséért is. Emellett foly­tatják a tokaj-hegyaljai bor­vidéken a szőlőtelepítést. Tej-stratégia Az elmúlt évekhez képest tovább javult a velömagcl- látás; egész sor növényfaj és -fajta lekerült a hiány­cikkek listájáról. Megfelelő az ellátás a takarmánynövé­nyek szaporítóanyagaiból, és nincs gond az étkezési és ipari növények vetőmagjára szóló megrendelések teljesí­tésénél is. Ezt az jvszágos képet iga­zolhatják a miskolci Zsolcai kapuban lévő vetőmagbolt­ban is, ahová, mint elmond­ták: folyamatosan érkezik az áru és bőséges az ellátás. Van bőven mndenféle vető­mag, növényvédő szer és mű­trágya, ezzel szemben a for­galom az elmúlt évihez ké­pest csökkent. Az idén vezeti ték be ugyanis azt az újí­tást, hogy 2 forintos egység- tasakokban, minden élelmi­szerboltban, sőt még a Cent­rum Áruházban is kaphatók a kerti magvak. Az igényesebb, a fajtára, minőségre külö, ösen figyelő vásárlók természetesen ezu­tán is a szaküzletet keresik fel, és hozzájuk jönnek mind­azok, akik kerti szerszámo­kat, ásót, kapát, motoros ka­pát, vagy az elmúlt évben jól bevált kérj szemelvető­gépet keresik. Ezekkel és kis­gépekkel nem tudnak szol­gálni, nem sok remény van rá, hogy még a tavasszal nagyobb tétel érkezik belő­lük. Az anekdotaszámba me­nő értesülést viszont szíve­sen elmondják: a fővárosi Skála Áruházban állítólag lehet kapát kapni. Amíg a szeszfogyusztásban a nemzetközi élmezőnyben ál­lunk, a tejfogyasztásban, sajnálatosan, a sor végén kullo­gunk. Köztudott, hogy az elmúlt években hozott kormányintéz­kedések hatására dicséretesen fejlődött hazánkban a szarvas­marha-tenyésztés. A statisztika szerint azonban még mindig nem lehetünk elégedettek az eredményekkel. Mert az ezer lakosra jutó 74 tehén még mindig csak a fele az európai átlagnak. Igaz viszont, hogy lényegesen emelkedett a tejho­zam. de az egy tehénre jutó 3000 literes átlag még mindig alatta marad például a közös piaci országokban elért hoza­moknak. Ezekben a napokban a Központi Népi Ellenőrzési Bizott­ság széles körű vizsgálatot indít. A népi ellenőrök nemcsak a tejtermelésben érdekelt szövetkezeteket, gazdaságokat ke­resik fel, hanem körülnéznek a feldolgozóüzemekben, elem­zik a felvásárlás körülményeit, s ennek eredményeként hasz. nos instrukcióval is szolgálnak, milyen lehetőségek vannak a fogyasztás növelésére. Az egész országra kiterjedő vizsgálat mindenképpen üd­vözlendő. Sok szóbeszéd éri ugyanis a fejőházak és a tej- házak felszereltségét, s talán nem is alaptalanul. A higiénés körülmények, a helytelen kezelés és a tárolás ugyanis milli­ós károkat okoz. A tejipar vezetői a megmondhatói, milyen értékek mennek így veszendőbe. A vizsgálat előkészítése so­rán azt is tapasztalták, hogy az egyes gazdaságokban drága masinák állnak kihasználatlanul, vagy éppen kellő szakis­meret nélkül üzemeltetik őket. Nem kisebb gondot okoz a fejőgépek és a hűtőrendszerek javítása, alkatrészellátása. Folytathatjuk a gondokat a tejszállító gépjárművekkel. Túl­nyomórészben még mindig a kis űrtartalmú, általában az 5000 literes szállító tankautók futnak országszerte, amelyek igen nehezen kezelhetők. A vizsgálat során talán választ adnak arra a kérdésre is, hogy a tejtermelés emelkedésétől miért maradt el a fogyasz­tás, s mi szükséges a belföldi tej- és tejtermék-fogyasztás növeléséhez. Annyit mi, miskolciak is elmondhatunk, hogy városunkban a talponállókhoz, a borkóstolókhoz, a presszók­hoz és a kocsmákhoz viszonyítva elenyészően kevés a tejivó. Az eddigi tapasztalatok szerint is, az ilyen üzletek számát kellene elsősorban növelni. Elgondolkodtató adat: az egy lakosra jutó tej- és tejesital­fogyasztás napi átlaga 2—3 deciliter. A népi ellenőrök fel­keresik e napokban az iskolákat is, hiszen az iskolatej-akció nálunk még mindig gyermekcipőben jár. A pedagógusok és az igazgatók különböző fegyelmezetlenségekre, takarítási és értékesítési gondokra hivatkozva elzárkóznak a tej árusítá­sától. Pedig a gyermekek számára feltétlenül szükséges az életfontosságú fehérjét és vitaminokat tartalmazó tej. Kíváncsian várjuk a vizsgálat végeredményét, s főleg azo­kat a javaslatokat, amelyek lehetővé teszik a termelés, a feldolgozás és a fogyasztás növelését a korszerű táplálkozás­hoz nélkülözhetetlen tejből és tejtermékekből. O. E. Az úttest (és a színvonal) aialt Elég, ha az úttest vagy a vasúti pálya alatt marad a gya­logos-aluljáró, a színvonallal egymagasságban is lehet. E korszakalkotó felfedezésre akkor jutottam, amikor lefelé bi­cegtem a „Gömöri” aluljárójának lépcsőin. Mert ezeken a lépcsőkön sánta hadfiként billeg le — és felfelé — minden­ki. A tervezők ugyanis úgy méretezték a fokok távolságát, hogy a le- és fellépés mindig ugyanarra a lábra esik. Olyan ellenvita ez — hallottam egy érdek nélkül nyilatkozó szakembertől —, mintha kőnyékig érő ujjat varrna a zakóba a szabó. Ugyan ki fogadná el az ilyen kabátot? Nyilván az sem, aki késznek, használhatónak nyilvánította a rosszul sza­bott lépcsőt. .Ezekkel a fránya aluljárókkal egyébként sincs szerencsé­jük a miskolciaknak. A jó öreg selyemrétit minden kiadós zápor után elönti a víz. Volt úgy, hogy a gépkocsik sem tud­tak átkelni a csaknem derékig érő hullámokon. A belvárosi lakótelepen (a Vörösmarty utcában) már ré­gen félkész állapotban van az aluljáró. De miért is végez­nék el rajta a simításokat, amikor út úgysem vezet hozzá? Jelenleg szemétbányának használja a lakosság. Illetlenség lenne azt mondanom, hogy erre a tévedésre némi okot ad az aluljáró építészeti megjelenése is. No. majd a Búza téri, az majd szebb lesz, jobb lesz. Ha elkészül... Emlékszem 1971-ben elhangzott és kinyomtatott nyilatkozatokra. Azt mondták az illetékesek, hogy — forga- lomszervez.ési okokból — a Gömöri felüljáró építésével egy- időben célszerű rendezni a Búza teret, megépíteni a gyalo­gos-aluljárót. Most 1978-at írunk! A nyilatkozatok tehát sántítottak. Kíváncsian várom, hogy ugyanezt teszik-e majd — kényszerű okokból — az aluljáró használói is. A munkálatok állásából ítélve talán még nem késő megismételnem korszakalkotó felfedezésemet: elég, ha az úttest vagy a vasúti pálya alatt marad a gyalogos-alul járó, a színvonallal egymagasságban is lehet. (békés) Csibeitató és kutyakosár Miért nem megy a bolt? Mi, vásárlók, meglehető­sen kényelmesek vagyunk. Azt szeretjük, ha nem kell különösebb kutatómunkát folytatni bevásárláskor. A kereskedelem lélektana is épít e gyengeségünkre, s ki­használja, hogy ha meglá­tunk és megszeretünk vala­mit, azt meg is vesszük. Mindezek ismeretében ír­hatjuk le, hogy nem kis ne­hézséggel küzd, amikor ko­rábbi vásárlóit akarja visz- szanyerni az Ady Endre ut­cai üveg- és porcelánbolt. Amióta lebontották a ré­gi üzlethelyiséget és egy la­kásba költöztették, meglehe­tősen megcsappant a forga­lom. A kirakathoz ugyanis sártengeren keresztül, fából ácsolt hídon vezet az út. Ez lenne az oka. hogy sokan el­pártoltak ettől az üzlettől? ' Piackömyéki bolt lévén, itt árülják a virágcserepeket. A múlt héten például több mint négyezer darabot rak­tak le egy pótkocsis gépjár­műről. A szállítmánnyal csi­beitató is érkezett, amelyből az üzletvezető szerint soha nincs elég. A közelmúltban bővítették a választékot, mégpedig kosár- és fonott­áruval. A bevásárlókosarak és a virágtartók mellett fo­nott tálcák kínáltatják ma­gukat, sőt még kutyakosarat is árusítanak. A kereskedők azt szeret­nék, ha jobban menne a bolt. De mi vár rájuk akkor, ha megkezdődik a Búza téri aluljáró építése? Minden jel szerint újabb vevőcsábítási eszközökhöz kell folyamodniuk. 01>3í» cikkeket kell árusítani, ami­ért érdemes a vásárlóiak egy kis kerülőt tenni... Ré­gi kereskedői igazság: ; szükségből — jobb áruval figyelmesebb kiszolgálással — erényt kell kovácsolni. O. E. lielämai a Kertelte

Next

/
Oldalképek
Tartalom