Déli Hírlap, 1978. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-08 / 57. szám

* A Testnevelési Főiskola a közelmúltban ünnepelte megalakulásának 50. évfordulóját, ebből az alkalomból az Elnöki Tanács egyetemi rangra emelte. Az intézmény kilenc tan-’ székén testnevelő tanárokat, szakedzőket és sportszervezőket képeznek. Képünkön: az intézmény tudományos kutatóintézetének tudományos munkatársai terhelési vizsgálatokat végeznek. t (Petrovics László felvétele) Akik ellen ott is sikerült Helyosztó a Tatabánya ellen A két csapat teljesen egál. ban van, illetve a diósgyő­riek két rúgott góllal vezet­nek. Az ugyan igaz, hogy a DVTK a Tatabánya előtt je­lenleg két ponttal vezet, de csak azért, mert a bányá­szoknak van egy elmaradt hazai mérkőzésük a PMSC ellen. A vesztett pontokat tekint­ve tehát egyformán áll­nak. A DVTK gólkülönbsége 32:25 (+7), a Tatabányáé 35:30 (4-5), így itt is minimális a különbség a mai diósgyőri mérkőzés két résztvevője kö. zött. Ugyanakkor a DVTK több szempontból is a találkozó esélyesének számít. Először is a jelenlegi formák alapján. A tavaszi szezonban a DVTK csak egy ponttal áll a vezető Honvéd mögött — a 4. helyen —, a TBSC vi­szont az eddig kevés pontot szerzett csapatok közé tarto­zik, 5 pontjával a 11—14. helyen áll. Nem oly döntő tényező, de mégis van jelentősége an­nak, hogy a DVTK egyetlen őszi ide­genbeli győzelmét éppen Tatabányán aratta, s ez még csak tetézi a diós­győriek esélyeit. Végered­ményben tehát azzal zárhat, juk az esélyek latolgatását, hogy a SZEOL elleni felfo­gásban játszó DVTK számá­ra a Tatabánya sem jelent­het akadályt a ma 14.30-kor kezdődő mérkőzésen (a tar­talékok találkozóját most is a salakon rendezik meg.) Diósgyőrben két játékossal akadt a hó elején kisebb egészségügyi probléma, de várható, hogy nem lesz változás, esetleg a belázasodott Fekete já­téka lehet kétséges. Amennyiben mégsem szere, pelhetne, Szalai kerül a csa­patba, s Borostyán lesz a balszélső. Egyéb változás nem várható, s így ma a kö­vetkező csapat kezdhet: Veréb — Szántó, Salamon, Váradi, Kutasi — Oláh, Ta­tár, Görgei — Borostyán (Szalai), Fükő, Fekete (Bo­rostyán). h. k. Birkózás Élvonalbeli kötöttfogású birkó­zóink Minszkben és Ostravában versenyeztek ugyan, ám a Szil- vásy Miklós-emlékverseny még­is igen erős mezőnyt szólított szőnyegre a fővárosi Körcsar­nokban. A válogatott kapuit döngető magyar fiatalok mel­lett olasz, jugoszláv és NDK- beli versenyzők is rajthoz áll­tak, köztük olimpiai érmesek, helyezettek is. A borsodiak közül a diósgyőri Lajos Zsigmond sze­repelt a legeredményesebben, aki a +100 kg-osok súlycsoport­jában ezüstérmes lett. Ugyanakkor a diósgyőri sta­dion tornatermében igen gyér mezőny gyűlt össze a megyei szabadfogású felnőtt bajnokság küzdelmeire. Az eléggé mérsé­kelt színvonalú összecsapásokon, melyeken a már lényegesen nagyobb feladatokat is sikerrel megoldott diósgyőri birkózókat ellenfeleik nem késztették külö­nösebb erőkifejtésre, öt DVTK-, három B. Bányász- és két KV- SE-súlycsoportgyőzelem született. A megyei bajnokok névsora 48 kg-tól felfelé: Ónodi (B. Bá­nyász), Hajnal (KVSE), Szer- vánszky (B. Bányász), Farkas (DVTK), Budai (DVTK). Steckl (B. Bányász), Veres (DVTK), Németh (DVTK). Hat borsodi döntős Nem ok nélkül utaztak bizakodva a borsodi kardví­vók Pécsre, az országos vi­dékbajnokság színhelyére, hi­szen a közelmúltban rende­zett jelentősebb viadalokon már bizonyították, hogy ugyancsak ismerik e fegy­vernem minden fortélyát. S Pécsett még fényesebben vil­logott az ózdiak és diósgyő­riek pengéje, mint ahogyan azt — a versenyzők kivéte­lével — bárki is gondolta. A kilences döntőbe hat borsodi fiú verekedte be magát, s az első öt helyet maguk kö­zött „osztották ki”! Az arany-, illetve bronzérem sorsát holtverseny utáni új- ravívás. illetve találatarány döntötte el. A döntő végeredménye: bajnok Decsi (ÖKSE) 7 gy, 2. Poór (ÖKSE) 7 gy, 3. Mándi (DVTK) 5 gy, 4. Hor­váth (ÖKSE) 5 gy, 5. Lin­dák (ÖKSE) 4 gy. ... 8 Fiedler (DVTK) 2 gy. Tavaly december 17-én hi­vatásos Európa-bajnoki ököl­vívó-mérkőzésen a 20 eszten­dős nyugat-berlini Jörg Eipel kiütéses vereséget szen­vedett a francia Alain Ma­riontól. A ringből egyenesen a kórházba szállították, mert eszméletét nem nyerte visz- sza. Ezt követően világhírű orvosok küzdöttek azért, hogy visszahozzák az életbe, de sokáig ez reménytelennek tűnt. Több mint három hé­tig egy párizsi klinikán ápol­ták, onnan a nyugat-berlini kórházba szállították. Eipel a szakszerű kezelésnek köszön­hetően visszanyerte eszméle­tét és a vártnál gyorsabban felgyógyult. Március 6. nagy nap volt az életében, végre elhagyhatta a kórházat. Biatlon VB Nem okoztak csalódást a miskolciak Az ausztriai Hochfilzenben az elmúlt héten rendezték a felnőtt és junior biatlon-vi­lágbajnokságot. A felnőttek mezőnyére jellemző. hogy mindkét versenyszámban kö­zel 100 versenyző állt rajthoz — közöttük a többszörös ma­gyar bajnok miskolci Szöllösi —, s nem sokkal volt keve­sebb az indulók száma a ju­nioroknál sem, ahol a ma­gyar csapatot a Honvéd Papp J. SE versenyzői — Palácsik, Kiss. Papp — mellett Füleld egészítette ki. Palácsik ugyan­is a váltóban a felnőtteknél indult Biatlonistáink a várakozás­nak megfelelően, a közép­mezőnyben végeztek. Az ered­mények világosan mutatják, hogy a sífutás az utóbbi évek­ben óriásit fejlődött. Éppen ezért értékesek a magyar ver­senyzők váratlanul jó ered­ményei, amelyek persze az időjárásnak is köszönhetőek bizonyos mértékben. Az el­múlt héten ugyanis Ausztriá­ban is tavaszias volt az idő, ami jobban kedvezett a mie­inknek. A kora reggel kez­dődött versenyen az élme­zőny még fagyos havon in­dult, míg a 10 óra tájban raj­tolok már latyakos havon fut­hattak. Mindezeken túl az eredmények mellett a tapasz­talatok jelentettek sokat ver­senyzőink számára. A Honvéd Papp J. SE ver­senyzője, Szöllösi István a fel­nőttek 20 km-es versenyében 96 induló közül a 60.-nak érkezett célba, míg a 10 km-es sprint­versenyen 50. lett. A váltó — amelynek Szöllősin kívül Palá­csik is tagja volt — 24 induló között a 16. lett. A junioroknál 15 kilométeren 57-en indultak., s a miskolciak közül Kiss a 45., Papp a 47. lett, míg a 10 km-es sprintversenyen 60 induló között Palácsik a 39., Kiss a 48., Papp az 52. helyezést szerezte meg. Junior váltónk az utolsó, 13. he­lyen végzett. FIGYELEM! Március 9-én megnyitjuk a Széchenyi út 30. szóm alatt — ideiglenes jelleggel — az olcsó áruk bolt fát Bő választékkal várjuk kedves vásárlóinkat. Feltétlenül tekintse meg kötöttáruinkat, fehérneműinket és bőrdiszműáruinkaL Viszontlátásra A BORSODI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT SZAKUZLETÉBEN Védekezés az urbanizálódás ellen Singapore, ez a kis város­állam csak rendkívül szigorú intézkedésekkel kerüli el azt a katasztrófát, amivel az ur­banizálódás fenyegeti. A ter­mészetes szaporodás megfé­kezésének érdekében úgy rendelkeztek, hogy például azok a házaspárok, amelyek­nek kettőnél több gyermekük van, nagyobb adót fizessenek, függetlenül a speciális csa­ládi adótól. Azoknak a gép­kocsiknak, amelyekben négy­nél több utas ül a csúcsfor­galom óráiban, nem szabad bemenniük a belvárosba, rendkívül nagy pénzbünteté­sekkel sújtják a szemetelő- ket. Ha valaki az utcán ta­possa el a cigarettacsikkeket, vagy a járdára köpköd, 200 dollárt meghaladó pénzbün­tetést is fizethet. Struccot tolláért Dél-Afrika rövid, de változatos törté­nelmében nagy sze­repet játszanak az úgynevezett „lázak”. Világhírűvé vált az aranyláz Transvaal- sban, vagy a gyé­mántláz Kimberiey- ben. A harmadik láz kevésbé ismere. tes, de ugyanolyan viharosan zajlott le, mint a két másik. 1880-ban kezdődői*, és mint a strucctoll felvirágzása vonult be Dél-Afrika króni­káiba. A toll-láz azzal kezdődött, hogy a divat nevű világha­talom felfedezte a hosszú st'rucctollat. A divatláz sok kis struecvadászt és far­mert hatalmába ej_ tett Oudtshoorn kis­város környékén, mert a dekoratív strucctoll egycsa- pásra keresett és ezért értékes cikké változott. A slrucc- tenyészpárok ára is hatalmasan megnö­vekedett. A fellen­dülés évei alatt a farmokon nevelt struccok száma meg­haladta a milliót, és a tolibárók luxus, villákat építettek maguknak a hirte­len megnövekedett Oudtshoorn előváro­saiban. Oudtshoorn még napjainkban is a strucctenyésztés vi­lágközpontja. habár a strucctoll-láz csök­kent, s a strucctoll „közönséges” farm- termekké süllyedt. Ebből a gyors futó. madárból jelenleg még kereken 90 0U0 példány van alig 200 farmer birtokában, s az eladásról és az exportról egy szövet­kezet gondoskodik. A világ legnagyobb madarából, melynek teljes magassága 2,6 méter, súlya a 140 kilót is eléri, már régóta nemcsak a toll az egyetlen ér­tékesíthető. Ma már bőrét és ízletes hú­sát is ugyanolyan sikerrel értékesítik, mint bolyhos tolla­zatát. Hogy miért éppen Oudtshoorn lett a strucctenyésztés köz­pontja, azt a ma 27 000 lakost szám. láló városka föld­rajzi helyzete ma­gyarázza. Oudtsho­orn körül mindig is éltek vad struce-csa- patők és lehetséges, hogy éppen egy oudtshoorni polgár foglalkozott elsőként sikeresen fiatal struccok megszelídí­tésével és tenyészté. sével. Tapasztalatai alapján később le­hetségessé vált a to­jáshozam növelése és a toll minőségé­nek javítása. Az óriásmadarakat ma 150—200 állatból álló telepeken tart­ják, és hat hóna­ponként levágják nagy hasznot hozó, értékes hosszú tol­láikat. Egy állat minden alkalommal egy-egy kiló tollat ad. A nőstény évente háromszor 15—18 to. jást rak, melyek egy-másfél kiló sú­lyúak. A strucc 42 napig kotlik. A nős­tény és a hím vált­ják egymást, míg a tojásokból végre ki­bújnak a barna­pettyes fiókák. A strucc negyven évig él, de a farmo­kon tenyésztett struccok várható élettartama gazdasá­gi okokból alacso­nyabb, mert az álla­tok harmadik és ti­zenkettedik életévük között adják a leg­jobb tollakat. Oudtshoornban ma több farm hirdeti, hogy a turisták szé­les betekintést nyer­hetnek a struccélct- be. Korábban külön­leges attrakcióként struccversenyeket rögtönöztek tisztele­tükre. Ez a sportág annak idején évente egyszer sok látoga­tót vonzott Oudtsho- ornba. Az utolsó strucc-derbyre 1963- ban került sor, és csak a zsoké utasí­tásainak nehezen en­gedelmeskedő óriás- madarak makacssá­ga volt az oka an­nak, hogy véget kel­lett vetni a rendkí­vül népszerű futó­versenyeknek. Előzetes a tavaszból... (Farkas Ida felvétele) A légjobb orvos Galenus, kezdetben a gla­diátorok, később a római császárok orvosa, akinek leg­nagyobb érdeme az volt, hogy rendszerezte korának orvosi ismereteit, arra a kér­désre, hogy kit tart százada legjobb orvosának, ezt vá­laszolta '■ „A legjobb orvos a természet. Valamennyi be­tegség háromnegyed részét meggyógyítja, és ráadásul még csak nem is ócsárolja kollégáit.” Visszahozták a; életbe

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom