Déli Hírlap, 1978. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-01 / 51. szám

Két nyári egyetem Egerben Az idén két nyári egyete­met rendeztek Egerben. Mind­kettő nemzetközi jellegű lesz — jelentették be az egri nyá­ri egyetem intéző bizottságá­nak tegnapi ülésén. Az egyik — a műemlékvédelmi tagozat július 31-én nyit és augusztus 9-ig tart: a másik — a film- művészeti tagozat — augusz­tus 12—21. között zajlik le. A műemlékvédelmi tagozat fő témája a műemlék és kör­nyezete. A filmművészeti nyári egyetemen a magyar filmművészet fejlődésével, módszereivel, alkotásaival is­merkednek meg a hallgatók. Városi lanácsíaook beszámolói 1978. március 7. Oravecz Antal, IS. sz. Általános Iskola, Pereces, Fém utca 11. sz., 18 órától. ár Winkler Jőzsefné 1978. március «-ára, délután 5 órára kitűzött tanácstagi beszámolója elmarad. ♦ A polimerizáció és annak folyamatirányítása rendkívül bonyolult vegyi-műszaki folya­mat. Főleg, ha ezredmásodpercelc is számítanak, mint például a vinilklorid polimerizáció- jánál. Nem véletlen hát, hogy a PVC—Ul. beruházás tervezésekor már eleve számítógépes irányítást vettek figyelembe a szakemberek• A HITACHI japán cég HIDIC—500 típusú szá­mítógépe a szimultánpróbákon már állta a sarat. Ekkor ugyanis minden üzemmódot „végig­zongoráztak” a szakemberek, hogy a majdani valóságos üzemmenet gond nélküli legyen. Az irányítás külön érdekessége, hogy a vezérlőmü számítógépét több mint 27 kilométer (!) kábel köti össze a polimerüzem különböző gépeivel, berendezéseivel. Hogy a japán szak­emberek, s hazai segítőik kitűnő munkát végeztek Kazincbarcikán, annak — túl azon. hogy 10 hónap alatt tervezték e számítógépet — ékes bizonyítéka: a szimultánpróbákon nagy­szerűen vizsgáztak a berendezések, így hát nincs akadálya az üzemi próbák elkezdésének. (Kerényi László felvétele) Szerencsi újdonságok A DH várospolitikai fóruma Lakással üzletelnek A házgyári lakások mérete adott, a válaszfalakat nem le­het elmozdítani. A családok igénye pedig — létszámuk nö­vekedése, vagy más okok miatt — változik. Kis városban, falun — ha elég tágas a porta — „hozzáragasztanak” egy szobát vagy konyhát az öregek házához és máris meg van oldva a fiatal házaspár gondja. Ugyanez elképzelhetetlen az új lakótelepeken. Egyedül lakáscsere útján lehet egymáshoz közelíteni az igényeket és a lehetőségeket. A „partneres” la­káscseréket azonban sokan nyerészkedési céllal hajtják vég­re, és mint látni fogják, kevés eszköze van a tanácsnak a „manipulációk” megakadályozására. Tanácsi bérlakást csak a lakásügyi hatóság jóváhagyá­sával lehet elcserélni. A ha­tóság megakadályozhatja a cserét, ha valamelyik fél ezen az úton a jogos igényét meg­haladó méretű lakáshoz jut­na. Megtagadhatja továbbá akkor is, ha az egyik család lényegesen rosszabb körül­mények közé kerül a csere után. (Például: egy öt-hat gyermekes család egyetlen kis méretű szobába akar köl­tözni.) Mennyit lehel nverni? Ha nincs kizáró ok, akkor a lakáshivatal áldásával le­zajlik a csere, az ügyintézés legfeljebb 30 napot vehet igénybe. Havonta átlagosan 30—40 ilyen csereügylet bo­nyolódik le Miskolcon. Hogy milyen összegek cserélnek gazdát, arra nincs pontos adata a lakáshivatalnak, de városszerte beszélik, hogy egy kétszoba-komfortos otthonért — a csereként felajánlott szerény méretű lakáson túl — 60—80 ezer forintot is le­het kapni. Szép summa! De rajon kik azok, akik áruba bocsátják a régen várt ké­nyelmes otthont, még ha egy gépkocsi árának megfelelő összeget vághatnak is zseb­re? Verik ni asztalt A havorV.a lebonyolított 30 —40 partneres cserének kö­rülbelül 40 százaléka nye­részkedéstől bűzlik. Számos sokgyermekes család veri az asztalt, jogait hangoztatva, amíg meg nem kapja — szo­ciális körülményeire, a sok gyerekre való tekintettel — az új otthont. A beköltözés után azonban már csere- partner után néznek. Olyan emberekről van szó, akik ál­talában rendszeres munkát sem végeznek, legfeljebb al­kalmit. Gyakori körükben az iszákosság, és nem ritkán a törvénnyel is összeütközésbe kerülnek. Kétségtelen, hogy szép számmal vannak közöt­tük sokgyermekes cigánycsa­ládok, ám hiba lenne általá­nosítani ! Lakástörvényeink nagyon humánusak. Épp ezt hasz­nálják ki a csereberélők. Hogyan lehet megakadályozni ? A közvéleményt felhábo­rítja a lakással való üzérke­dés. hiszen sok ezer becsü­letesen dolgozó munkáscsa­lád kénytelen hosszú éveket várni az új otthonra. Joggal sürgetnek határozott intézke­dést a nyerészkedőkkel szem­ben. Jászberényi Emilné doktor, a lakáshivatal vezetője és Székely Tiborné lakásügyi főelőadó volt a beszélgető- partnerem. Együtt latolgat­tuk, hogyan Tehetne megaka­dályozni az erkölcsi normá­inkat sértő üzletelést. El­mondták, hogy Budapesten, a VII. kerületi tanácsi hiva­talban és Özdon is előttünk jár néhány lépéssel e téren a lakásügyi hatóság. A tár­sadalmi bizottságok alapos környezettanulmányt folytat­nak a lakás kiutalása előtt, és ha úgy látják, hogy az il­lető család lakáskultúrája, életszínvonala, életvitele nem indokolja a teljesen komfor­tos új otthont, akkor egy megüresedő, alacsonyabb komfortfokozatú lakásba köl­töztetik. Ezt a módszert Mis­kolcon is alkalmazhatnák, de csak akkor, ha ilyen ér­telmű határozatot hozna a tanács! Aztán me »int i»ény élnék C/ A rendeletek értelmében öt éven belül nem jelentkez­het igénylőként az, aki el­cserélte az új otthonát. A la­káshivatal vezetője azonban töredelmesen beismerte, hogy az eddigi nyilvántartási rend­szer nem tette lehetővé az újra-jelentkezők kiszűrését. A nyerészkedők ugyanis /at­tól sem riadnak vissza, hogy meghamisítsák a tényeket, és nem tüntetik fel a lakás­igénylő okmányokon, nem mondják el szóban sem az előzményeket. Az öt év egyébként is túl rövid idő. Ha nem is ölök­re. de ennél sokkal hosszabb időre lehetetlenné kellene tenni a nyerészkedők számá­ra az újbóli igénylést. Ne vádoljon antihumánummal e javaslatért senki bennünket, hiszen — mint már utal­tunk rá — a görbe úton já­rók a becsületesen dolgozó lakásigénylők kárára mani­pulálnak. BÉKÉS DEZSŐ A szerencsi csokoládé „ci­cája” világmárka és a Hegy­alja kapujában készült édes­ségek keresettek és népszerű­ek a nemzetközi piacon. Míg 1976-ban 1770 és 1977-ben 2500 vagon édesárut állítot­tak elő, az idei terv 2680 va­gon különböző termék ké­szítését irányozza elő. A szerencsi „csoki” külföl­di sikerét nemcsak a minősé­gének, hanem tetszetős cso­magolásának és díszítéseinek is köszönheti, ezen a téren a legmagasabb európai színvo­nalú édességgyárak között is az elsők között tartják szá­mon. Az idén az „édesszájúak” örömére újabb készítmények­kel bővítik a termékek kö­rét. A finom desszertek kíná­latát növelik; nugátos, ru­mos-mazsolás töltelékűeket készítenek. A két új termék receptúrája megvan, csak a névadás hiányzik. t Halomban a cukorka... Koszontiuk a 30 éves MHSZ-t Irta: Drótos László, az MSZMP Misit olc városi Bizottságinak első titkára Harminc évvel ezelőtt, február utolsó napján alakult meg a Magyar Szabadságharcos Szövetség. A Magyar Partizánok Szövetsége és a Magyar Partizánbarátok Szövetsége egyesü­lésével, a népünk jövőjét meghatározó vajúdó korban, a réJ gi rend romjain születő sok más alkotással egyidőben jött létre. Akkor, amikor hazánkban győzött a szocialista forra­dalom, a dolgozók hatalomra kerültek, megkezdték a szo­cializmus építését, s hozzáfogtak olyan fegyveres erő kiépí­téséhez, amely képes és kész hazánk határainak megvédésé­re. népünk békés munkájának megóvására. Társadalmi szük­séglet adott ösztönzést olyan szervezet létrehozására, amely a fiatal, egyre erősödő néphadseregünk megfelelő tartalékát képezi, s fegyveres erőinkkel összefogva mozgósítani képes társadalmunk erőit a dolgozók hatalmának, hazánk bizton­ságának védelmére. Ennek a pártunktól kapott nemes és megtisztelő feladatnak a megoldását vállalta 1948-ban a Ma­gyar Szabadságharcos Szövetség. Elsőként azok a hazafiak tömörültek zászlaja alá. akik már a spanyol szabadságharc idején vagy később, a második vi­lágháború vérzivataros éveiben Európa csataterein és 'az el­lenállási mozgalmakban nem féltek fegyvert fogni a sza­badság. népünk jövője érdekében. Hozzájuk csatlakoztak a már felszabadult munkások, parasztok, a haladó értelmiség legjobbjai, s a fegyveres szervek tagjai. Valamennyi harcos, demokratikus erő összefogását képez­te az MSZHSZ, amire a programja is utal: népi demokráci­ánk továbbfejlesztése, nemzeti függetlenségünk megszilárdí­tása. a magyar hazafias hagyományok ápolása. Országszerte nagy lelkesedéssel fogadták a szövetség célkitűzéseit, egyre nagyobb tömegek léptek tagságának soraiba. * Miskolcon már márciusban megalakult a szervező bizott­ság. A június 20-án megtartott zászlóbontó, alakuló gyűlés­re valóságos népünnepély keretében került sor. A résztve­vők között ott voltak Diósgyőr élmunkásai, a Kossuth-dijas bányászok, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pártjai­nak küldöttei, a néphadsereg, a rendőrség vezetői és a köz- igazgatás irányítói. Az azóta eltelt három évtizedben minden jelentősebb tár­sadalmi megmozdulásban részt vett a szövetség miskolci szervezete. Tagjai az első sorokban mindig ott voltak, ahbl áldozatkészségre, önfeláldozásra, szocialista vívmányaink fegyveres védelmére, vagy meg nem alkuvó lelkesedésre volt szükség. Miskolc adott helyet a szövetség egyik iskolájának is, amelyben 1949 elejétől hosszabb időn át képezték, nevel­ték az MSZHSZ vezetőit. Ha mérleget készítünk a már évek óta Magyar Honvédel­mi Szövetségnek nevezett tömegszervezet miskolci klubjai­nak tevékenységéről, gazdag eredményeket vehetünk szám­ba. Mindenekelőtt azt állapíthatjuk meg, hogy a szövetség tagjai példásan helytállnak a termelésben. A városunk mint­egy 130 MHSZ-klubjában előképzésben részesült sorkötele­sek legtöbbje a bevonulása után kiváló katonájává válik nép­hadseregünknek, amelynek nem egy magas rangú tisztje egyébként annak idején a valamelyik miskolci MHSZ-szei^- vezetben folyó hazafias-honvédelmi nevelés eredményeként választotta hivatásául a honvédtiszti pályát. Ami a honvé­delmi sportágak művelését illeti: városunkban vállalataink szocialista brigádjainak tagjai évek óta szinte kivétel nél­kül részt vesznek a Honvédelmi Kupa lövészversenyein. jVli- nősített sportolóink között már két olimpián szép sikerrel szerepelt futóvadlövőt találunk, s az LKM 35 éven felüli tar­talékosainak csapata háromszor, a DIGÉP és a December 4. Drótművek fiatalabb tartalékosainak csapata pedig egyszer megnyerte a honvédelmi verseny országos bajnokságát, s együttesen jelenleg is birtokolják a honvédelmi miniszter vándordíját. Rádiósaink a Magyar Népköztársaság egy ki­váló, s két-két érdemes, illetve az év sportolója cimmel ki­tüntetett, valamint több országos bajnok kollégájukat tud­hatják maguk között. Hasonló sikereket értek el a hazai és nemzetközi versenyeken a miskolci vitorlázórepülők, ejtő­ernyősök, modellezők és könnyűbúvárok is. Mindehhez járul az, hogy városunk lakosai közül több ezren tanulták meg az MHSZ iskolájában a gépjárművezetést. Az eredményeket nö­veli. hogy a honvédelmi szövetség rendezvényein, tömegver­senyein mindig tízezrek vettek részt. Miskolc lakosságának ma már több mint a 3 százaléka tagja a szövetségnek. Az MHSZ évről évre jobb módszerek alkalmazásával ol­dotta meg feladatait. Ez annak köszönhető, hogy pártbizott­ságaink és pártalapszervezeteink támogatták és ellenőrizték tevékenységét. Ehhez járult hozzá az állami és társadalmi szervek, a fegyveres erők és testületek, valamint a vállala­tok, intézmények segítsége, nem utolsósorban a lakosság cse­lekvő szimpátiája a szövetség munkája iránt. Mindennek eredményeként elmondhatjuk, hogy Miskolcon társadalmi üggyé vált a honvédelmi nevelés. Kétségtelen, hogy ez az együttes támogatás a jövőben fokozódik, amire szükség is van, hiszen az MHSZ-nek mind magasabb szinten kell meg­oldania közös ügyüpk, hazánk védelmi ereje növelésének feladatait. A jubileumi évfordulón meleg szeretettel, őszinte megbe­csüléssel és hálával gondolunk a szövetség alapító tagjaira. Köszöntjük azokat, akik a kezdeti nehéz esztendők során bát­ran utat törtek és példát mutattak. Köszönetét mondunk a; utódoknak, az MHSZ ma is dolgozó aktivistáinak. E k.é' nemzedék szoros összefogása a biztosítéka annak, hogy a MHSZ továbbra is azon az úton haladjon, amelyen a jog elődje népünk legjobbjaival a soraiban 30 évvel ezaiőtt el indult.

Next

/
Oldalképek
Tartalom