Déli Hírlap, 1978. március (10. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-22 / 69. szám
Húsz méterrel a víz alatt Ka viesriport Alig több mint tíz kilométerre van Miskolctól az ország legnagyobb kavicsbányája, a nyékládházi. A 35. számú országút mindkét oldalán, a kettes kilométer- táblától a négyesig tavak, tórendszerek húzódnak. Évről évre nagyobb területet rabol el a víz; kell a kavics az építőiparnak. Ebben az évben 2 millió 200 ezer köbméter kavics kerül ki a nyékládházi tavakból. Kocsi, kocsi hátán — Kavicsra vár? — Igen. tíz perce jöttem. Télen hamar megrakják a kocsit... — Hová tnszi? — Kisújszállásra, építkezéshez. Tudja, termelőszövetkezetnél dolgozunk, s ilyenkor a kocsikkal bérfuvaro- zást vállalunk. Még egyszer fordulok ... IFA és ZIL pótkocsis teherautók egymás sarkában, kavicshegyekkel. A leninvá- rosi úton a személykocsik rémképei ők. Előzni szinte lehetetlen, hisz jönnek-men- nek. Megrakva, üresen. A nyékládházi Kavicsbánya Vállalat üzemvezetője, Z. Nagy Sándor: — Jobban ki van ez az út használva, mint a 3-as főút. Most napi 2000 köbméter kavics hagyja el a bányát köz. úton, de nyáron van olyan nap, amikor 10 ezer köbméter. Akkor mozdulni is alig lehet. Tavaly 900 ezer köbmétert. szállítottak el, zömében ezen az úton'... — Milyen a nyéki kavics? — Minőségi. Három szempont szerint osztályozzuk. Szemszerkezet, iszaptartalom, ásványi szemcsék. Nyéken mind a három a kiváló környékén jár. — Milyen az építőknek? — Bárcsak több lenne ... A kavicsbánya útja stílszerűen kavicsból van. Enyhén szólva kátyús. Nem érdemes aszfaltos utat készíteni — mondják a vállalatnál. Pár év múlva száz méterekkel arrébb kerül, ahogy mind messzebb s messzebb mennek a ma még megmunkálás alatt levő területekre. — Ha csak addigra ki nem találnak valamit a kavics helyett — mosolyog az üzem. vezető. Itt mén vetettek... o Két, hatalmas, összefüggő tórendszer. Több kilométer hosszon, s több száz méter szélességben. A község öregjeinek jó a memóriája: Én még ezen a területen, ahol a múltkor a csukát fogtam. még vetettem — mondja egyikük. — Itt meg hajdanában, valamikor az ’50-es évek elején mocsár és láp volt. Látják azt a kis dombot, azt a szigetet a tó közepén? Ott egy hatalmas üreg tátongott, azt töltöttük fe] földdel ... Az erős szél felkorbácsolja a vizet a partra, a kavicsdarabok fényesre csiszolva, a lankán vergődnek a hulláác Naponta több mint kétezer tonna kavics hagyja el a vállalat bányáit közúton, kavicsúton ... mokban. A „sóder-ágy” szélén parti kotró áll. Kanala nagyot csattanva merül el a vízben, hogy aztán a mélyből kaviccsal térjen vissza. A kezelője Kiss Barnabás: — Tízegynéhány évvel ezelőtt, mikor idekerültem, amott álltam a géppel, ott volt az út — mutat vagy 50 méterrel beljebb, ahol a víz tükre a nap sugarát veri vissza. — Most pedig már itt is öt méter mélyen járok. Ezzel a kotróval majdcsak egy köbmétert dobok a partra. Naponta — ha nem romlik el —, 500—600-szor megmerítem ... A tó közepén uszály dohog, lapátjait lomhán forgatva halad a kotróhajó felé. Az István- és a Gólem-ta- vakban három ilyen 200 tonnás monstrum ingajáratban teljesít szolgálatot. Egyből rakodnak. Egy megrakva á part felé." égy üresén á'kő'trSttajő felé halad ... Premierre várva A Hp—1-es kotróhajó teljesítménye kétezer tonna kavics óránként. Egy uszályt 30 perc alatt rak meg. Kék. Nemcsak az ég. ha. nem a hármas bánya minden egyes alkatrésze. Tavaly őszszel fogtak hozzá a rekonstrukcióhoz. s április 10-től mintegy 200 ezer köbméterrel növekszik a felújított üzemrész termelése. így évente összesen mintegy félmillió köbméter minőségi terméket ad majd az építőipar számára. — Az egész mű átépítésére 70 millió forintot költöttünk, s ha kész lesz. akkor a 25— 80 milliméter átmérőjű kavicsokat — amit nagyon kevés helyen tudnak használni — nem kell „visszadobálni” a tóba, hanem a törőüzemben felaprítjuk — mondja Z. Nagy Sándor. — E mellé még egy töretosztályozót is építettünk. A hármas bánya taván a kotróhajó még árván „ücsörög” a víztükör közepén. Az öt darab 300 tonnás uszály is még a parthoz tartozik. Minden csendes. A kékre festett szállítószalagok, az osztályozó április 10-ét várják. Nyékládházán, az állomáson kavicshegyek. Üres vagonra várnak. De a 20 méter mélyről a felszínre hozott sóder egyelőre hiába „tátong”: minden tíz megrendelt vagonból csak hét érkezik meg. Pedig az exportot is teljest, teni kell: Csehszlovákiából 230 ezer köbméter „nyéki követ” rendeltek, s ennek nagy része vasútra kerül. Vár. A D fóruma 99 II „hírős város miskolci szemmel Csalóka az emberi szem, gyorsan megszokja a szépet is, a csúnyát is. Ezért nehezebb észrevenni és minősíteni az újat saját városunk naponta járt, naponta látott utcáin. AZ ismeretlen, vagy ritkán látott településen azonban kíváncsi, friss szemmel tekintünk szét és akarva-akaratlan összevetjük benyomásainkat az otthoniakkal. Kecskeméten érdemes körülnézni, hiszen úgy emlegetik napjainkban, mint az egyik olyan várost, ahol szerencsés kézzel nyúltak hozzá a történelmi városmaghoz. ILLÉSY SÁNDOR Az első, ami feltűnik a vendégnek: megőriztek, újjávarázsoltak sok olyan épületet is, mely nem műemlék, sőt nem is vitathatatlan építészeti érték, de közel áll a keskemét**k szívéhez, mert őrzi a történelmi városmag hangulatát. Példa erre a Cifra Palota. Lehet rajta vitatkozni, hogy giccses-e az épület színes majolika díszítése. Az viszont vitathatatlan, hogy a helybeliek magukénak érzik a „Palotát”, el sem tudják képzelni nélküle a főteret. Régi épület, új funkció Miskolcon is kevés a műemlék és sajnos számos olyan épület, épületegyüttes is áldozatul esett a szanálásoknak. amit érdemes lett volna megtartani. (Nemrégiben bővebben is szóltunk erről a tanács vb előtt szerepelt jelentés alapján.) Az viszont megnyugtató _ legalább a jövőre nézve _, hogy a városközpont rekonstrukciójára kiírt terv- pályázat egyik követelménye volt minél több olyan épület megőrzése, mely a régi Miskolcra emlékezteti majd utódainkat. Az alföldi városokra jellemző, tágas központi tér egyik oldalát a hajdani zsidótemplom uralja. Külseje ma is olyan, mint emberöltőkkel ezelőtt volt, ám aki belép a kapuján, igencsak elcsodálkozik: a sokáig kihasználatlan épület belső terét teljesen átszervezték, átépítették, és itt teremtették meg a tudományos egyesületek székházát.- Nem volt könnyű feladat, és — ameny- nyire tudom _ a tervet sokan képtelenségnek tartották. Utólag fényesen igazolódott a merész építészeti ötlet. Madárfüllvüs cenlrum A főtér — mint minden „paraszt-városban” — régen a piacoknak, vásároknak adott helyet. Egyben sétahelye. fóruma is volt a helybelieknek, hiszen olyan intézmények állták körül, melyekben sokan megfordulni Rádiótói kérdezték — a DH válaszol Mikor lehelnek törzsgérdistáh ? Kotróhojó a víztükör szélén .., Három uszály szállítja el a termését... A Magyar Rádió miskolci stúdiója elmúlt hétfőn a munkaerő-gazdálkodásról rendezett Fórum-műsort. Az adásidő rövidnek bizonyult, ezért több kérdés megválaszolatlanul maradt. Ezek utolsó csoportját Simkó Jánosnak, a Borsod megyei Tanács munkaügyi osztálya he. lyettes vezetőjének juttattuk el, s most válaszaival együtt közöljük. ^ Mi az oka annak, hogy Borsodban nem tartják nyilván a pedagógus törzsgárda- tagokat? Különösen sérelmes ez a kis településeken évtizedek óta tanító pedagógusok számára, akiknek hűségét, áldozatvállalását lehetne ezzel elismerni — írta levelében Marosi György iskolaigazgató Her- nádnémetiből. — A Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnökségének 1970 szeptemberében kiadott irányelvei szerint a törzs- gárdatagság feltételeit, a törzsgárdatagok jogait, kötelességeit, fokozottabb megbe. csülésének módszereit a vállalati (intézeti, intézményi, hivatali) törzsgárda-szabály- zatban kell meghatározni. A törzsgárda bármely oktatási intézményben megalakítható, ahol önálló szakszervezeti szerv működik. A törzsgár- da-szabályzatot a helyi szak- szervezeti szervnek és a gazdasági (hivatali) vezetésnek közösen kell megalkotnia. Tudomásunk szerint a me. gyében nem kevés az olyan általános iskola és egyéb oktatási intézmény, ahol ezt a kérdést már évekkel ezelőtt eredményesen megüiuouaK. fit Az üzemegészségügyi dol- go„uK törzsgárüatagsagának meg állapítása kor ül vonás viták az elmúlt évekoen és Lalán a jövőben is lesznek. Arról vau szú, bogy az üzem- egcszsegugyi dolgozok közölt tóoben vannak, asik egy műn- kanelyen dolgoznak li—ztl éve. De volt, amikor a kerületi to- orvosnoz tartoztak, majd a Szenipétcri kapui kórltázlioz, kcsoun a városi üzemi toor- toshoz, végül a kórliáz-reude- lointézeti integrációhoz. A uot- gozók munkakonyveue minden loiiökségváltozast bevezettek j ránézésre úgy tűnik, mintha az üzciuspuióno, vagy az üzemorvos állandóan munkanelyei vattuziaiott volna, mint a vándormadarak. Nem leneuie valami szembetűnd jelzéssel feltüntetni, hogy a uuigozo egy helyen uuiguzuli, csak a főnökség változott? — kérdezte fon Beiané a gf-jjj-as telefonról. — Olyan esetekben, amikor a munaaneiy azonos marad, de a munkáltató változik, a dolgozók áthelyezéssel kerülnek át új munkáltatójukhoz. A Munka Törvény- könyve kimondja, hogy az áthelyezett dolgozónak az áthelyezését megelőző munka- viszonyát úgy kell tekinteni mintha azt az új vállalatnál töltötte volna el. Ez az elv a torzsgárdatagság megállapításakor is érvényesül. A törzsgárdatagság általános feltételeit szabályozó SZOT- irányelvek szerint az áthelyezett dolgozók törzsgárdatag- ságál folyamatosnak kell elismerni akkor, ha az áthelyezésre a vállalat megszűnése vagy átszervezése miatt; ha ugyanabban az ágazatban, illetve szakmában; továbbá ha vállalati vagy nép. gazdasági érdekből kerül sor. Azt a tényt, hogy az áthelyezés a vállalat, illetve a népgazdaság érdekeit szolgálta (nem pedig az egyén kezdeményezésére és érdekében történt), a dolgozónak kell bizonyítania. Ez azonban a kérdésben érintett üzemegészségügyi dolgozók esetében nem okozhat problémát. a Feleségem kisegítő létszámban, két műszakban dolgozik a Semmelweis Kórházban (ünnepnapokon is). Jár-e folyamatossági pótlék? — kérdezte Bajári Béla miskolci hallgató. — A folyamatossági pótlék nem pontos elnevezés, ilyen pótlék az egészségügy területén nem létezik. Az egészségügyi dolgozók munkabéréről szóló 3/1977. (VIII. 19.) EüM—MüM sz. rendelet meghatározza azokat az intézményeket és munkaköröket, amelyekben a folyamatos működésre, vagy egyéb körülményekre való tekintettel úgynevezett munkahelyi pótlékot kell fizetni. A kórházak kisegítő munkakörei közül csak a napi törvényes munkaidejük egészében takarítási feladatokat ellátókat illeti meg munkahelyi pótlék, amelynek havi összegét a munkáltatónak 100—600 Ft között kell megállapítania. T. Z. tak: tanácsháza. templomok stb. A régi funkciót kívánták visszaadni a térnek a városfejlesztők — természetesen új tartalommal —, amikor elterelték a centrumból a gépkocsiforgalmat. Ma gyermeküket sétáltató szülők, fiatal párok, pihenő. beszélgető emberek találnak nyugalmas padokat, csendes sétányokat a téren. Nincs motorzúgás, nem nyomja a tüdőt a kipufogógáz. de van madárdal. Igen, madárdal. egy lassan nagv- várossá formálódott település központiában! Nem talált egyhangú helyeslésre ez a változás. A centrumot megkerülő utak átbocsátóképessége ugyanis kisebb, mint kellene. Nehézkesebbé vált a tömegközlekedés. a gépkocsi-tulajdonosok pedig — legalábbis azok. akikkel én beszéltem —, ellenük elkövetett merényletnek tartják a sétáló- tér kialakítását. Nem teljesen alaptalan a háborgásuk, de az biztos, hogy a csendes belvárosért sokan irigyelhetik a kecskemétieket. Irigyelhetjük őket mi, miskolciak is, hiszen csúcsidőszakban gyalog sem köny- nyű közlekedni a Széchenyi úton. Napjaink feladata az északi tehermentesítő út építése. Addig azonban, amíg elkészül (a tervek szerint a hatodik ötéves terv időszakára is áthúzódik a munka), még viselhetjük a zsúfoltság ártalmait. Sétálóutca S ha már a sétálóutcát említettem... Ilyen is van Kecskeméten. Igaz, nyúlfarknyi, mégis az egyik nevezetessége a városnak. ízlésesen berendezett kis boltok sorakoznak mindkét oldalán. Alaphangulatát mégsem ezek és a szecessziós stílusú cégtáblák adják, hanem a Kodály Intézet. Nem kellett új épületet emelni, csak egy régit kibontani az ötvenes években szerencsétlenül hozzáragasztott boltok gúnyájából, és az országos hírű intézet rangjához mé’- tó elhelyezést kapott. Persze közreműködtek ebben a tehetséges belsőépítészek is. A közelmúltban házgyárat telepítettek Kecskemétre is. Ma még korai lenne arról beszélni, sikerül-e elkerülni a monotóniát az ezután épülő lakótelepeken. De bárhogy lesz is. a város legértékesebb részeit már nem fenyegeti ez a vész. Jó lenne. ha ugyanezt elmondhatnánk Miskolcról is! Miskolc topográfiai és más adottságait nem lehet ösz- szehasonlítani egy jóval kisebb, tágasabb elrendezésű síkvidéki városéval. De Kecskeméttől. a kecskeméti városfejlesztőktől egy-két dolgot mégis elleshetünk. Ha mást nem is, annyit bizonyosan, hogy meg kell őrizni mindent, ami érték, és hagyni kell, hogy — az adott lehetőségeken belül — szárnyaljon az építészek fantáziája. (békési
