Déli Hírlap, 1978. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-07 / 32. szám

A Rádiótól kérdezték — a DH válaszol Autóbuszmegállók A Magyar Rádió miskolci stúdiója az elmúlt héten Fórum adást rendezett, amelyben a közlekedésről volt szó. Sok kérdés megvá­laszolatlanul maradt. Ezek egy csoportjára ismét Zim­mermann Ferenctől, a Mis­kolci Közlekedési Vállalat igazgatójától kértünk választ. 0 Gárdi Lajos a 74-070 te­lefonszámról kérést továbbított az adás szerkesztőihez: —Két­ezer dolgozó nevében kérem, hogy a Diósgyőri Gépgyár III. telepéről Induló 131 jelzésű autóbusz álljon meg az Iván utcánál is. — Úgy gondolom, hogy a III. telepen dolgozó kétezer ember nem akar az Iván ut­cánál leszállni, így kérdését egyéni kérésnek kell tekin­teni. Azt is tudni kell ugyan­akkor, hogy a gyorsjáratnak éppen az a szerepe, hogy mi­nél gyorsabban juttassa ha­za — jó néhány megálló ki­iktatásával — a dolgozókat. Éppen ezért nem állítjuk meg az Iván utcánál gyors­járatúnkat, s ezt a jövőben sem tervezzük. 0 Mikor lesz tömegközle­kedés a Vörösmarty utcában? — kérdezte ugyancsak többek nevében Kiss Gábor, a Vörös­marty utcai üj lakótelepről. — A megoldás nem tőlünk függ. Mi szeretnénk minél előbb visszaállítani a 21, 121 jelű autóbuszokat a Vörös­marty utcára, hiszen a je­lenlegi kerülőút nekünk na­ponta 4 ezer forint többlet- kiadást jelent. Az út végle­ges átadása után mi vállal­juk a sportcsarnok előtti kis ívű jobbra kanyarodást is,' annak érdekében, hogy a belvárosi lakótelepen megfe­lelő tömegközlekedés legyen. Reméljük, erre már a nyári menetrend kiadásakor sor kerülhet. 0 Osváth Mihály kérdése az Apáczai Csere János utcából kapcsolódik az előbbi válasz­hoz. Ö ugyanis több sorstársa nevében azt kérte: álljon meg a 81-es autóbusz a Szip'‘eeti térnél. — Ha az előbbieket is fi­gyelembe vesszük, láthatja, hogy kérése nem megoldha­tó. A 21-es ugyanis — bí­zunk benne — néhány hét múlva visszakerül eredeti útvonalára, s nem is érinti majd a Szigligeti teret. 0 Hogyan csökkentik a fő­vonalon közlekedő gyorsjára­tok zsúfoltságát, mert a Bul- gárföldön felszállni — különö­sen csúcsidőben — szinte le­hetetlen? — kérdezi Simcsik László, a Zalka Máté u. 37. szám alól. — A gyors járatok beállí­tásával az a célunk, hogy ugyanazt a kocsit minél többször „forgassuk” meg a városban, s tehermentesít­sük az alapjáratokat. Ezzel igyekszünk elejét venni a zsúfoltságnak is, sajnos csúcsidőben sikertelenül. Egy biztos: több kocsit nem tu­dunk adni a fővonalra, első­sorban azért, mert nincs ele­gendő gépkocsivezetőnk, má­sodsorban: mert a Széchenyi út nem is bírna el több au­tóbuszt. Igyekszünk mind­azok figyelmét, akiknek a villamosközlekedés megfelel, felhívni arra: csaknem olyan gyorsan célhoz érnek villa­mossal is, mint autóbusszal, s korántsem olyan nagy a zsúfoltság. (tóth) ajc Színhely: a sodrómű gyáregység. A mottó: erős, mint a drótkötél. (Laczó József felvétele) Drótgyári remekek Korai és kötél Vágóira való Nagy jelentőségű szerző­dést kötnek ma az MTESZ székházában, ahol az Állat­forgalmi és Húsipari Vállalat vezetői találkoznak tizenhat állami gazdaság vezetőjével. Ez alkalommal öt megyére — Borsod, Heves, Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs- Szatmár — kiterjedően köt­nek vágóállat-szerződést. Eb­ben az évben körülbelül 110 ezer sertés és 5 ezer darab szarvasmarha kerül a vágó­hídra. A szerződés jelentősé­gét elég egyetlen számmal illusztrálni; az állatok értéke körülbelül 400 millió forint. Európa csúcsai Ma este 6 órai kezdettel a TIT-ben Juhász Árpád geológus ismerteti meg a résztvevőkkel a norvég glecs- cserfennsíkok és fjordok tit­kait, az ottani halászfalvak életét. A gépet a mi embereink gondolták ki... — A laposkötél nem olyan, körkeresztmetszetü kötél, ame­lyiken átment az úthenger... — szól a precíz, jókedvű, ha nem is szakszerű gyári ma­gyarázat. A December 4. Drótművek remeke, slágere, világszerte ismert terméke a laposkötél. Kizárólag bányában használ­ják, a függőleges aknában. Erős, hajlékony, s a vasta- gabbjából egy méter tíz kilo­grammot is nyom. Az volt ám a kunsztl Az alacsony, bőrbevonatú széken bozontos hajú fiatal­ember ül. Tekintete a' sokágú kötélfolyó találkozási pontján függ. Bal keze a szegecseket helyezi el, majd a függőleges vaspálca, akár egy hatalmas tű, egyetlen széles szalaggá varrja össze az acélcérnával a keskeny kötélcsíkokat. Aztán a szalag, megízlelve az egyengető hengerek szorító ölelését, a dobra csavarodik. A dob kétembernyi magas, kék színű henger. Külön emelőt kellett építeni, hogy mozdítani lehessen. Veres Albert, a Magyar Népköztársaság Kiváló Bri­gádja címmel kitüntetett kol­lektíva első embere mesélte, hogy a hősi időkben még kéz­zel verték, készítették a la­poskötelet. — Az volt ám a kunsztl Nemcsak ügyesség kellett hozzá, hanem erő is. Ha két ember egy műszak alatt meg­csinált 12—14 métert, akkor már jól dolgozott, akkor már megérdemelte a kenyeret. — A gépet a mi embereink gondolták ki és készítették el. Az eljárást sok országban védi szabadalom — mondja Simcsik Károly gazdasági igazgatóhelyettes. Minőséget, de gyorsan Mit hoz a 2200 embert fog­lalkoztató gyárnak a világ­piacon unikum laposkötél? A gyár évente most már kétezer tonna laposkötelet ké­szít. A hazai igény száz ton­nára sem rúg. A legnagyobb vásárló a Szovjetunió, s az NDK innen elégíti ki teljes szükségletét. Jelentős meny- nyiségű kötél kerül Lengyel- országba, egy tavaly megkö­tött termékcsere-egyezmény keretében. A csaknem hetven esztendős miskolci üzem az elmúlt évben 2,5 millió rubel értékű terméket értékesített a szocialista országokban. A tő­kés export 1977-ben 6,2 mil­lió dollár volt, kétszerese a tavalyelőttinek. Az idén sem lesz kevesebb! A miskolci ká­belek, kötelek, huzalok kere­sett cikkek Afrikában (Kenya, Uganda), Ázsiában (Pakisz­tán, Irán), és a fejlett iparú tőkés országokban is, mint Ausztria, NSZK, Svédország, Dánia. . Tavaly az igazgató, dr. Imre Ferenc, piackutató, üz­letszerző körúton járt Nyu- gat-Európában. Az egyik cég a formaságok rendezése után, azonnali szállítással kért egy különleges kábelt. Az igaz­gató Hamburgból telefonált, Amikorra a szerződést meg­kötötték és a papírokat alá­írták, a gyárban már minden készen állt a soron kívüli igény kielégítésére. — Kétszer ad, aki gyorsan ad; s versenytársak csak úgy lehetünk, úgy maradhatunk a piacon, ha a garantált minő­ség gyorsasággal párosul — emlékezik az igazgató. — A nagy nyugati kötélgyárak — megrendelés hiányában —> csak hatvan—hetven százalé­kos kapacitással termelnek. Nem ülhetünk a babérjainkon Az utóbbi tíz év a drótgyár történetében a nagy eredmé­nyek, látványos sikerek évti­zede volt. Tíz esztendő alatt tizenötszörösére nőtt a dollár elszámolású export; a job­bára betanított munkásokat foglalkoztató üzem a nagy gyáraknak becsületére váló bért fizet embereinek; a szo­ciális ellátottság átlagon fe­lüli; s a sok sikeres termék után most újabb sláger van születőben. Ä neve: Korai. Azaz: korrózióálló acél-alu­mínium kábel. * Figyel az osztály.. Előadás és bemutató A mezőgazdasági könyvhó­nap rendezvényeinek sorá­ban február 9-én, csütörtö­kön este 6 órai kezdette] az Ady Endre Művelődési Ház­ban előadást tartanak a kert­barátoknak. Demeter András, (Kerényi László felvétele) a Mezőgazdasági Ellátó Vál­lalat osztályvezetője a mű­trágya-, növényvédőszer- és kisgépellátásról szól az ér­deklődőknek, amit bemutató követ. Miskolc: nyolcezer beleg és látogatási tilalom Megháromszorozódott az influenzások száma Az elmúlt hetihez képest megháromszorozódott az inf­luenzában megbetegedettek száma Borsod megyében — derül ki a Borsod megyei Közegészségügyi és Járvány­ügyi Állomás tegnap délutá­ni összesítéséből. Miskolc serp kivétel, itt is nagymérték­ben nőtt az influenzások szá­ma. Mint dr. Munkácsy Mag­dolna járványügyi főorvostól megtudtuk, az elmúlt héten Borsod megyében 33 374 inf­luenzás megbetegedést ész­leltek. Ahogy az elmúlt hé­ten írtuk, az A—1 vírus, amely húsz év után érkezett ismét hazánkba, elsősorban a 20 év alatti korosztályt tá­madja. Egyéves kor alatt 637 kis betegről tudnak, 1—14 éves kor között 12138 meg­betegedést regisztráltak. 15— 24 év között 8543 az influen­zások száma, 25—34 év kö­zött 5320-an kaptak influen­zát, 35—59 év között 5435 a betegek száma, míg 60 év fölött 1301 betegről tudnak. A megyében táppénzes állo­mányba vettek 9125 beteget, szövődményt — amely leg­többször hörghurut vagy tü­dőgyulladás — :802 betegnél észleltek, kórházi ápolásra 95-en szorulnak. Miskolcon 8073 beteget tar­tanak nyilván. Az egyéves­nél fiatalabbak között 122 betegről tudnak, 1—14 év kö­zött 3045 beteget jelentettek, 15—24 év között 2020 a bete­gek száma, 25—34 év között 1185 megbetegedést regiszt­ráltak, 35—59 év között 1318 az influenzások száma, míg 60 év fölött 383 embert tá­madott meg az A—1. A vá­ros betegei közül táppénzes állományba 2250-et vettek, szövődménnyel 221 influen­zást ápolnak, kórházban 35- en vannak. Mint megtudtuk, még min­dig nem tetőzött a járvány a megyében, további megbe­tegedésekre lehet számítani. Ezért egyelőre a megye és a város valamennyi kórházában érvényben marad a látoga­tási tilalom. T. Z. A termékeit sok országba szállító gyárban sok külföldi cég gépei dolgoznak: osztrák hegesztőautomata, svéd és angol dróthúzó gép, nyugat­német horganyzóberende­zés ... A nagy ötletek azon­ban: Made in Miskolc. A Korai is, melyet „szép kábelnek” nevez a harminc éve kötélgyártó Veres Albert, miskolci találmány. A mosta­nában számszerűsített, bizo­nyítványba foglalt paraméte­rek nagy jövőt ígérnek: mert a viszonylag kis súlyú, kü­lönleges bevonatú kábelek megsokszorozzák az elektro­mos távvezetékek élettarta­mát, s az energiaszállítást a korábbi megoldásoknál gaz­daságosabbá teszik. Mi hajtja, ösztönzi a si­kert sikerre halmozó drót­gyáriakat? Mi az ötletek for­rja? Az igazgatótól való a pofonegyszerű igazság: — Igyekeznünk kell! Nem ülhetünk a babérjainkon. Ami tegnap kiváló volt, az holnap csak közepes lesz. BRACKÖ ISTVÁN Az eredményesebb mun­ka érdekében február 1-től megkezdte működését a Bor­sod megyei Beruházási Vál­lalat 5 kirendeltsége, önál­ló egységeket hoztak létre Miskolcon, Ozdon, Lcninvá- rosban, Kazincbarcikán és Sárospatakon. Ugyanakkor a műszaki előkészítő és mű - szaki ellenőri munkakörö­ket egyesítették. Az idén alapításának 10. évfordulóját ünneplő vál­lalatra — mint dr. Bucskó Mihály igazgató mondotta — nagy feladatok hárulnak; 26. településen kell új létesít­mények sorát kiviteleztetni és több mint 1 milliárd fo­rinttal gazdálkodni. Továbbra is kiemelt prog­ram a lakásépítés. Ebben az évben 1140 család boldog­ságát jelentő új otthon kulcs­átadására kerül sor. Kazinc­barcikán 200, Borsodszirá­kon és Tíbolddarócon 50—50 gyermek elhelyezésére alkal­mas óvodát építenek. Özdon 12 tantermes álta­lános iskola, Sárospatakon a Comenius Tanárképző Főis­kola 16 tantermes gyakorló általános iskolája szerepel a kivitelezési tervekben. Az „Egy napot az iskolá­kért” társadalmi akció ered­ményeként összegyűlt pénz­ből elkészül a putnoki ál­talános iskolai kollégium. Megkezdték Sárospatakon, mintegy 50 millió forint költséggel az új művelődési ház építését és megindultak az Avas-déli 24 tantermes szakmunkásképző komple­xum munkálatai is. Korsze­rű, kereskedelmi üzletsoro­kat és szolgáltató egységeket létesítenek Szerencsen. Me­zőkövesden és Kazincbarci­kán. Még ebben a hónapban 24 bányászcsalád költözhet új otthonba Alberttelepen, s az év folyamán még 300 bá­nyászlakás építését kezdik meg Uutnokon, Sajószentpé- teren és Kazincbarcikán. A beruházási vállalatnak sikerült a három alapfelté­telt: a tervdokumentációkés kivitelezés biztosítása mel­lett a határidők betartásá­nak összhangját is megte­remteni. Megyei beruházási vállalat #• Ot kirendeltség

Next

/
Oldalképek
Tartalom