Déli Hírlap, 1978. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-18 / 42. szám
sjc Fenyőfái hópáncélban..'. (Sólymos László felvételei) Menjen, akinek eljött ai ideje — csivitelgetik erőtlenül az erdei madarak. Elég volt belőled, mást akarunk — túrja a jeges havat bosszúsan a remetekan. A tavaszt akarjuk — csipeget egy lefagyott rügyet a Bükk fái között egy Ígéretes szarvasbika. Mind a telet sza- pulják, küldenék az idők végtelenségébe, hogy az év végén ismét találkozzanak vele. De a nagy úr, a Tél, vagy nem akarja meghallani az erdők népének átkait, vagy nem kívánkozik pihenőre. Tartja magát. Nappal ugyan nem nogy- legénykedik, még a bágyadt napsugarakat is átengedi ködtestőrein, de estefelé hadba rendeli alattvalóit, r szelet és a fagyot. A városi lámpák alatt, a gyéren pislákoló falusi utcák égőinek fénykörében úqy éjfél tájban megrázza magát, s keserűségét, hópelyhekké fagyott könnyeit a földre zúdítja. Tudja, érzi, nincs sok értelme, hogy kora délelőtt már nyoma is alig von az éjszakai fehérségnek. Elsöprik, elolvad. De akaratoskodik, bizonygatja, ö még az úr. Az utcákon viszont már hóvirágot árulnak, és ez a kemény telet is megzabolázó, földön-levegőben új eletet teremtő tavaszt jelzi... A hó a legnagyobb áruló. nali vadász. Zsákmány után járt a hajKorszerübb lesz a vezérállas Vészcsengő a villamoson A Miskolci Közlekedési Vállalat csupán arra vár. hogy ez a cikk megjelenjék, s nyomban forgalomba hoz egy olyan villamost, aminek van egy kis újdonsága. Elárulhatom, hogy eljátszatták velem a próbababa szerepét. Hogy mit kellett csinálnom? Egy kis „műbal. hét”. A villamost ugyanis pár ezer kilométeres futás után teljesen felújították. Olyannyira, hogy a vezető zárt ajtó mögött vezet. Ahhoz viszont, hogy ez forgalomba kerüljön, eleget kellett tenni egv KPM-rende- letnek: be kellett szerelni a kocsi közepébe két vészcsengőt. Ha bármi történik a kocsiban, az utasok ezzel jelezhetik a vezetőnek. Kikocsikáztunk hát a ti- zenhármas számú próbává, gányra. Igaz, most csak lecsavarozták a vészcsengő kis üvegablakát, de veszély esetén majd egv kis kalapáccsal kell azt betörni. Utazunk. Megnyomom a csengőt, s pár másodperc alatt lefékez a iármű. Olyan műszaki megoldást dolgoztak ki ugyanis, hogy ha a vészcsengőt használják, a vonta, tási áramkör azonnal megszakad. s a sínfék rögtön letapad a sínre. A jármű csak akkor indul tovább, ha a villamosvezető elhárította a veszélyt. Az újításból többen kivették a részüket. Az elmélet megalkotói Oláh István, Fodor László és Tóth Károly. A megvalósításon Bársony Péter villamos-üzemvezető. Kecskés István művezető bábáskodott. A főjavító műhelyben azt tervezik, hogy nemsokára szolgálatba lép még két ilyen | kocsi. Ebben az éven viszont | a teljes felújítás alkalmával még 15-öt szeretnének' így korszerűsíteni. A 30 szerelőből csak néhány, akik kiveszik részüket abból, hogy a régi villamosok teljesen felújítva, biztonságosan közlekedhessenek: Nagy Antal, Bihari Sándor, Petrik Mihály. Lauber László, Daróczi Ambrus. Az újítás iránt már sokan érdeklődtek. Nem csoda, hiszen a villamosvezető zárt ajtók mögött biztonságosab ban vezethet, s ebben a jár. ványos időben még az is szempont lehet, hogv nincsenek úgv kitéve a fertőzés veszélyének. Mert most még panaszkodott Csorba István, a villamosforgalmi üzem vezetője: sok embert leparam csőit a vezérállásból a járvány. Remélik, hogy a zárt ajtó mindenképpen jó szolgálatot tesz, a vészcsengőt pedig ritkán kell használni ... Várjuk a premiert... OLÁH ERZSI A kiváló címért A Miskolci Postaigazgatóság területén dolgozó szocialista brigádok vezetői találkoznak kedden a postaigazgatóságon. Megbeszélik a szocialista munkaverseny feltételeit, és szóba kerül majd a régi álom: az igazgatóság a kiváló címért harcol. Kedden dől el, mit tudnak ehhez adni a brigádok. Nem hasraütéssel állapítják meg Szabad árak, kordában A vevő számára van valami kellemetlen, nyugtalanító kicsengése a kifejezésnek: „szabad áras termék”. Tudjuk, hogy aminek az árát a hatóságok nem szabják meg, nem korlátozzák, azt a vállalatok — termelők és forgalmazók egyaránt — a lehető legdrágábban szeretnék eladni. Valóban, az idén van és lesz módjuk az áremelésre mind a termelő, mind a kereskedelmi vállalatoknak, de sokkal kisebb mértékben, mint amit a szabad ár kifejezés sejtet. A szabad árak kialakításának szabadsága ugyanis meglehetősen korlátozott, és egyre inkább az lesz a közeljövőben. A szabad árakat ma sem hasraütéssel állapítják meg, még csak nem is csupán a piaci viszonyok figyelembevételével — tehát a kereslet és a kínálat függvényében —, hanem meglehetősen szigorú előírások szerint kalkulálják. Ezeket az előírásokat a napokban az Országos Anyag- és Árhivatal több módon tovább szigorította. TÖBB DIVATOS HOLMI Az olvasó mindebben valami ellentmondást vélhet felfedezni, s megkérdezheti: ha az az ár szabad, akkor miért korlátozzák? Ha meg korlátozzák, akkor miért nevezik szabadnak? De végül is mindenkit az érdekel, hogy drágább lesz-e valami, s ha igen, akkor mi, és mennyivel? Tulajdonképpen az árhatóságokat is ez utóbbi foglalkoztatja: nem akarják — és természetesen mi sem akarjuk —, hogy a fogyasztói árszínvonal növekedése egy hajszállal is meghaladja az erre az esztendőre tervezett 4 százalékot. Csakhogy egyszersmind azt is szeretnénk, hogy minél gazdagabb, változatosabb legyen az árukínálat, minél korszerűbb, divatosabb termékekhez juthassunk hozzá. De mi késztetne, mondjuk, egy cipőgyárat arra, hogy az elavult vastag sarkú, tömpe orrú női cipők helyett minél előbb vékony sarkút, keskeny orrút gyártson, ha nem a nagyobb nyereség reménye? BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG Mivel erre az anyagi ösztönzésre szükség van, ezért kívánatos számunkra, vevők számára is a szabad árforma kiterjesztése. De hogy mégse fizessünk túlságosan sokat a divatos holmikért, s hogy a vállalatok mégse gazdagodjanak meg túlságosan —, azt célozzák az árhivatal említett intézkedései. Miből is állnak ezek a hatósági szigorítások? Részben az úgynevezett előzetes bejelentési kötelezettség kiterjesztéséből. A vállalatok, a szolgáltató szövetkezetek, ha bizonyos, meghatározott termékek vagy szolgáltatások árát emelni szándékoznak, úgy ezt előre be kell jelenteniük az árhatóságnak. A jövőben ez a kötelezettség az eddiginél több termékre, szolgáltatásra érvényes. A bejelentés módot nyújt arra, hogy az illetékesek az új kalkulációt felülvizsgálják, s ha úgy találják, hogy az indokolatlan nyereséget eredményezne, eltérítsék szándékától a vállalatot. Ha ez nem jár sikerrel — ami ritkán esik meg —, akkor tisztességtelen haszonszerzés címén eljárást is lehet indítani ellene. Ez azonban csak a fékek egyike. Az árhivatal egy másik állásfoglalásában azt is az érintettek tudomására hozta, hogy az új termékek órának kialakításakor nem háríthatják tovább a vásárlóra bizonyos költségeik növekedését. Nem lehet tehát valamit drágábban adni pél- . dául azért, mert az előállításához szükséges energia — a január elsejei termelői árrendezés következtében — többe kerül. És nem lehet árat emelni azon a címen sem, hogy a tavalyi központi béremelések folytán szintén nőttek a költségek. Ne feledjük: mindez a szabad árak kialakítására vonatkozik. Ezek mellett még a minisztériumok, a tanácsok árosztályai, a szakszervezeti és a népi ellenőrök rendszeres vizsgálatai is féken tartják az áremelési törekvéseket. A VÁSÁRLÓ VÉDELMÉBEN A szakemberek véleménye szerint egyébként a szabad árak kiterjesztése esetleg árcsökkenést is eredményezhet# Akadnak ugyanis vállalatok, amelyeknek gyártmányai közül eddig csak néhány volt szabad áras; ezeken akartak mindent megkeresni. Most, amikor valamelyest szabadabban kalkulálhatják több termék árát, remélhető, hogy az aránytalanul felsrófolt árakból valamit leengednek. De ez csak remény. Tény azonban, hogy a szabad árak kiterjesztése egyrészt ösztönözni fog a jobb, a korszerűbb áruk előállítására, másrészt az árhivatal utasításai, irányelvei megóvják a vásárlót attól, hogy kiadásai a tervezettnél nagyobb mértékben emelkedjenek. GÁL ZSUZSA Zárszámadás Tegnap tartotta az 1977. évi zárszámadási és 1978. évi tervtárgyaló közgyűlését a miskolci Egyetértés Termelőszövetkezet. Jóllehet tavaly ár- és belvízkár, két alkalommal fagykár érte a szövetkezetét, mintegy félmilliós nyereséggel zárták az évet. Boga doktor Miskolcon A megyei egészségnevelési központ meghívására dr. Buga László látogatott el tegnap délután Miskolcra. Az egészségnevelésről és egészséges életről tartott előadáson, főként pedagógus hallgatói voltak. Villantó r Uj rendelet és horgászbál Több olvasónk kételkedve fordult hozzánk: vajon igaz-e a hír, hogy ezentúl a megszokott három bot helyett, már csak kettővel horgászhatnak. Igaz. Az Elnöki Tanács még a múlt év végén alkotta meg új törvényerejű rendeletét a halászatról és a horgászatról. Ennek végrehajtásáról elkészült a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter rendeleté is. Az új jogszabályok a korábbihoz képest számos, jelentős változást tartalmaznak, s 1978. iapuár l_én hatályba léptek. Erről, ha nem is részletesen, de mi is tájékoztattuk az olvasókat. Többek között leírtuk, hogy a felnőtt horgászok az eddigi három bot helyett, egyidejűleg csak kettővel horgászhatnak. Hogy mi változott még meg, azt megtudhatják, ha horgászengedélyüket érvényesítik, vagy újat váltanak. # Evezzünk más vizekre! Az ország második legnagyobb horgászegyesülete, az északmagyarországi ma este nyolc órakor a Hámor étteremben tartja horgászbálját A bál egyben nagy „seregszemle” is lesz, hisz ritkán adódik, hogy ennyi horgász összejöjjön. A menü természetesen halászlé. rántott hal, s más halételek. L S. Milliókról döntenek Tagéríckezlcíek a miskolci Unió AFÉSZ-nél Megkezdődtek, s február 27- ig tartanak megyénk legnagyobb áfészénél, a miskolci Uniónál a tagértekezletek, Feladataikról Ráski Lászlóval, az áfész igazgatóságának elnökével beszélgettünk. — Miskolcon és a megye- székhely környéki településeken összesen 103 tagértekezletet tartunk, ezekre ősz- szesen tízezer tagot várunk. Hogy miért tagértekezletekről beszélünk, s miért nem rész- közgyűlésekről, mint korábban, s mi a tagértekezletek feladata? A SZŐ VOSZ legutóbbi kongresszusán döntöttek az áfészek szervezeti korszerűsítéséről. A részközgyűlések ugyanis nem tudták betölteni feladataikat, érdemi döntésekre már alkalmatlan fórumok voltak. Az új szövetkezeti jogszabály meghagyta a részközgyűléseket, de ezekre ezentúl csak kétévenként kerül sor. s ezeken csak kisebb ügyekben döntenek. Hogy példát is mondjak: megválasztják a helyi testületek képviselőit. Az egész áfész közgyűlésének küldötteit azonban (mint ismeretes. a közgyűlésre évente két alkalommal kerül sor), a tagértekezlet választja. Most például a tagértekezleteken küldötteket is választunk a március 18-án sorra kerülő miskolci közgyűlésre. amely afféle „zárszámadás”. — A tagértekezletek tárgyalják az áfész eredményeit, terveit is? — Természetesen. Áfészünk a megyében a legnagyobb, több mint 18 ezer tagja van. Igazgatóságunk a tagértekezletekre az elmúlt esztendő eredményeiről, idei terveinkről kiadványt adott ki, így tagságunk részletes bepillantást nyerhet az áfész pillanatnyi helyzetébe. Ami eredményeinket, terveinket illeti: kereskedelmi boltjaink tavaly 787 milliót, vendéglátó- egységeink 174 milliót forgalmaztak. Fontosnak tartom, hogy a Miskolc környéki települések alapellátásának mintegy 70 százalékát mi adtuk. Erre az évre 885 milliós kiskereskedelmi és 176 milliós vendéglátási forgalmat tervezünk. Felvásárlásunkat a tavalyi 23,2 millióról 27 millióra, ipari termelésünket 19,8 millióról 22,3 millióra növeljük. — Bizonyára adódtak gondjaik is? — Nem is kevés. Nem vagyunk teljes mértékben megelégedve gazdálkodásunk eredményességével. Az előző évihez képest ugyan nőtt a nyereség, de a tervezettet nem tudtuk elérni. Több egységünknél színvonalasabb készletgazdálkodásra számítottunk. Több esetben találkoztunk felelőtlen költség- gazdálkodással is. A tagértekezleteken is szólnak róla, hogy sok a korszerűtlen egységünk, különösen vidéken. Ezért nagy fontosságot tulajdonítunk a fejlesztéseknek, beruházásoknak. Tavaly saját pénzünkből több mint 7 millió forintot költöttünk új egységek létrehozására, meglevők átalakítására, korszerűsítésére. Ehhez a munkához jelentős támogatást kaptunk és kapunk az idén is a Miskolc városi Tanácstól. Beruházásaink megvalósulását tagságunk is segítette a célrészjegyekkel. Az idei évre mintegy 3 millió forintértékű célrészjegy írását tervezte igazgatóságunk. Ny. L TEL VEGE ELŐTT
