Déli Hírlap, 1978. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-13 / 37. szám

Az utolsó előkészületi mérkőzés Honvéd Papp J. SE—DVTK 3:2 (1:1) Nem „téli foci”, hanem előkészületi mérkőzés. Az Ű. Dó­zsa ellen szerdán pályára lépő DVTK együttese ilyen szaka­dó hóesésben játszott a Honvéd Papp J. SE gárdája ellen. Itt éppen Grolmusz lövi a diósgyőriek második gólját. (Szabó István felvétele) Szombaton délután, a diós­győri füves edzőpályán ját­szotta utolsó előkészületi mérkőzését a DVTK NB I-es labdarúgócsapata. A szinte végig hozáporban, jeges, csú­szós pályán lezajlott mérkő­zésből nem lehet messzeme­nő következtetéseket levon­ni. Arra azonban „jó volt” a hét három edzőmérkőzése, hogy tovább gyarapodjék a diósgyőri maródiak száma. Fekete szerdán lovaglóizom - húzódást szenvedett, szomba­ton Salamonba térdelt bele egy megcsúszó láb... Igaz, a bajnokin is előadódhatnak ilyen körülmények, bár má­sutt — úgy hírlik — jobbak a pályaviszonyok (mint pél­dául Kazincbarcikán). A harmadik előkészületi mér­kőzésén a DVTK meglehetősen tartózkodóan játszott, míg — a volt diósgyőriekkel teletűzdelt — NB 111-as együttes \ nagy becsvággyal küzdött. Meglepően jó erőben voltak a honvédek, s nem véletlen, hogy a befe­jezés perceiben szerezték meg győztes góljukat. A mérkőzés után Szabó Géza vezető edző is említést tett a szigorú ll-esről, a lesgólról, de azt ő sem tagadhatja, hogy illett volna a főpróbán „ponto­kat szerezni”. A szurkolók is ezen a véleményen voltak, bár akadt, aki az igencsak elnyűtt közmondást vette elő, misze­rint: „ha nem sikerül a főpró­ba .. .** Ha igaz volna a köz­mondás, igencsak bizakodhat­nánk, hiszen a Törőcsik nélkül játszó Ü. Dózsa hetet rúgott a BVSC-nek! Ami a szombati találkozót il­leti, a 41. percben Tatár szer­zett vezetést a DVTK-nak, amit három perccel később a Lója által megítélt büntetőből Szűcs egyenlített ki. (Itt a játékvezető hevét azért hangsúlyoztuk, mert örömmel láttuk, hogy a nem­rég még aktív Volán-játékos máris komolyabb feladatot ka­pott, mint játékvezető — ha még kell is gyakorolnia magát ebben a ..szakmában”.) A II. félidőben fordult a kép. Stark révén a honvédek jutot­tak vezetéshez, amit viszont Grolmusz gólja tett ismét egyen­lővé. Már mindenki a lefújást várta, amikor Szép lábáról Sza­bó kapujába került a vendégek győztes gólja. Mérkőzés utáni beszélgeté­sünkkor a szerdai csapatról kér­deztem Szabó Gézát, annál is inkább, mert a három edzőmér­kőzésen mindig más összeállí­tásban szerepeltek. (Igaz, en­nek főként a szakosztály nyolc influenzása volt az oka!) Sala­mon sérülését nem ítélte sú­lyosnak a vezető edző, így a hátvédsor adott: Veréb — Szán­tó, Salamon, Váradi, Kutasi. A középpályán négyből lesz há­rom, s könnyen lehet, hogy nem is kell eldönteni a kérdést, mely szerint Oláh, Tatár, Tomesz és Görgei közül kell kimaradnia valakinek, mert ha Fekete nem vállalhatja a játékot, akkor Gör- geinek előre kell menni. A csatársor? itt bizony teljes a káosz. Borostyán, Magyar, Fe­kete. Ez azonban nem az ösz- szeállítás — pedig elsőszámú le­hetne! —, hanem a sérültek lis­tája! Marad tehát a „másod*1': sor”: Szalai, Grolmusz, Görgei, ha Fekete tényleg nem gyógyul meg. Igaz, van még egy „tit­kos jelölt”: játszott is mindhá­rom mérkőzésen — gólt is rú­gott, il-est is kiharcolt — de ő még csak a negyedik lehet... Tokárra gondolunk, aki Kere­kes társaságában, esetleg Petro- viccsal szintén ott lesz a kis- padra jelöltek között. Minderről, s az előkészületek­ről általában holnap bővebben is hallhatnak a szurkolók, hi­szen rajt előtti ankétjét rende­zi meg kedden a szakosztály a Vasas Művelődési Központ klub­termében, délután fél 5-kor. (h. k.) ■ Visszavágás az FK-ban MVSC-DVTK 2:0 (2:0) A svédeké a Király Kupa Svédország—Magyarország 2:1 Debreceni győzelmükkel a svédek 1977 után ismét el­nyerték a Király Kupát. A találkozó befejezése után a svéd E. Malmquist, a Király Kupa elnöke és a nyugatné­met W. Hofer, az Európai Tenisz Szövetség elnökségi tagja adta át a jcupát a^győz- tes együttesnek. Biatlon-válogatott Öt miskolci A Magyar Sí Szövetség az ed­digi versenyeken és a két hete megrendezett országos bajnok­ságon nyújtott teljesítmények alapján kijelölte a február vé­gén Ausztriában megrendezésre kerülő biatlon világbajnokságon szereplő magyar válogatottat. A kiutazó tíz versenyző közül öten miskolciak, a Honvéd Papp József SE biatlonistái! A fel­nőtteknél Szőllősi István, a ju­nioroknál Palácsik László és Papp Zoltán indul nemzeti szí­neink képviseletében, s a tartalék is miskolci fiú: Kiss Imre és Pál István. Az utazá­sig a kerettagok közös felké­szülésben vesznek részt a galya- tetői edzőtáborban. Hédiéi a flrirehi Nadia Comaneciből Károly Bé­la (és felesége, Márta) nevelt világhírű tornászt, olimpiai és Európa-bajnokot. Hogy a 15 éves román tornászlány harma­dik nagy célkitűzését is eléri-e, s 1978. októberében Strassbourg- ban világbajnokságot nyer, az már nem a Károly házaspár­nak, hanem Nicolae Lovadéi­nak, Nadia új edzőjének okoz fejtörést. Az olimpiai bajnoknő Gheor- ghiu Dejből a fővárosba köl­tözött. Bukarestben folytatja felkészülését új edzőjével, új környezetben, új társaságban. Csak találgatni lehet, mi indo­kolta a világhírű páros — el­sősorban Károly Béla irányítot­ta Nadiát — szétválását. Lehet, hogy a Román Torna Szövetség döntött így, de az is elképzel­hető, hogy az edző és a ver­senyző jutott ilyen megállapo­dásra. Egy biztos: Comanecinek nehéz lesz kitűnő mestere nél­kül. Persze igaz ez fordítva is. Ólmos hószitálás, fagyott talajú salakos játéktér és vagy 300 didergő néző várta a Kubikban az év első, mis­kolci tétmérkőzésére készü­lődő labdarúgókat. Az öltö­zőkben persze, jóval barát­ságosabb volt a légkör, a han­gulat azonban ott is éléggé fagyos. At MVSC-nél a négy kulcsjátékos — az operáción nemrégen túlesett Kiss, az influenzás Leiszt és Szabó Zoltán és az eltiltott Galló — hiánya, a DVTK 21 éven aluli gárdájában az NB I-es kerettagok és néhány beteg játékos távolléte okozott gondot a szakvezetőknek az összeállítást illetően. A kez­désre azonban — úgy-ahogy — csak rendeződtek a sorok. Király végig nagyvonalúan ve­zette a mérkőzést, a játékosok teljesítményét viszont koránt­sem illethetjük ezzel a jelző­vel. Ez különben érthető is. ha figyelembe vesszük a felkészü­lési időszakot — még ha egy hét múlva rajt következik is! —, meg a toldozott-foltozott csapatokat. Két gólt ugyan lát­tunk — jó néhány labdarúgótól nagy hajtást is —. de mást alig- alig. Jellemző volt az idény elejinek sem nevezhető formá­ra, hogy a két kapu előtt a 90 perc alatt egyetlen helyzet sem alakult ki! A gólok is szöglet­ből beívelt labdákból, „egyérin- tős” fejelés után születtek — Czerva volt mindkét esetben a „tettes” — úgy, hogy azokba a diósgyőri védők és a kapus Az NB I-ben szerdán, a má­sodik és harmadik vonalban va­sárnap már bajnoki pontokért játszanak a labdarúgócsapatok. Ugyanakkor a rajtot megelőző­en hagyomány az, hogy na­gyobb egyesületeink szakosztályi vezetői ankétot rendeznek szur­kolóik számára, amelyeken tá­jékoztatják a sportág híveit azokról a dolgokról, melyek ilyenkor feltétlen érdeklődésre tartanak számot. Az MVSC ma 17 óra 30 per­ces kezdettel látja szívesen a is „besegített”. Ugyanis a gól­szerző közelében véletlenül sem tartózkodott pirosmezes játékos, Gulyás pedig „elfelejtett” ka­pujából kijönni a befelé szálló pettyesre. Persze, ez mit sem von le Czerva teljesítményének értékéből, mert a két fejes va­lóban pompás alakítás volt, hi­szen a labda „ágyúgolyó” mód­jára vágódott mindkétszer a bal felső sarokba! Egyébként a ta­lálkozón legalább 75 percen at a diósgyőri térfélen pattogott a labda, de csak a felező- és a I6-os vonal között. Ez utóbbin belül csak akkor került, amikor az MVSC — szinte számolatlan mennyiségben — szögleteket rú­gott. Dohát a mérkőzést gólra játsszák!,... A DVTK fiataljai­nak igen ritka ellentámadásai nyomán sem láttunk mást né­hány távoli és eléggé pontatlan lövésnél. Tény, hogy az erősen közel­gő bajnoki rajtot illetően jó­formán semmiféle következte­tést nem sikerült levonniuk a csupán két gólnak örülő, de elég morózus hangulatban tá­vozó nézőknek. Mert az, hogy a szerdai előkészületi mérkőzé­sen a DVTK élvonalbeli gárdá­jától elszenvedett 6:2-es veresé­gért a Felszabadulási Kupa ta­lálkozón sikerült az MVSC ré­széről a visszavágás; nem be­folyásol ta döntően a szurkolók kedélyeit. Végül a két együttes össze­állítása, MVSC: Serfőző — Var­ga M., Gyöngyösi, Locher, Ist­ván — Körösi, Czerva (Kovács) — Lipták, Egri, Fodor (Varga K.), Török. DVTK: Gulyás — Nikházi, Bukovics, Mitferpach, Farkas — Juhász K., Petrovics, Bódi (Faggyas) — Theodoru II., Baracsi, Deme (Juhász L.). (monostori) zöld-fehér színek híveit a Vö­rösmarty Művelődési Ház szín­háztermében, ahol az érdeklő­dők kérdéseire Károlyi József sportköri elnök, Krompaszky Gyula vezető edző, Kiss Tibor és Egri Zoltán játékosok adnak választ. A DVTK labdarúgó szakosztá­lya holnap, február 14-én 16 óra 30 perces kezdettel, az új Va­sas Művelődési Központ kultúr­termében látja szívesen az NB I-es csapat szurkolóit. Ma és holnap: szurkolói ankétok f r Érdemes szerződni vemhes kocasüldőre > Jó kapcsolat 10 ezer kistermelővel Az ÁHV kedvezményei Az elmúlt esztendőben is tovább erősödött a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Ál­latforgalmi és Húsipari Vál­lalat jó kapcsolata a mint­egy 10 ezer borsodi kister­melővel. Az ÁHV által a ne­veléshez, hizlaláshoz nyúj­tott különböző szerződéses kedvezmények a kisterme­lőknek mir. jen eddiginél jobb kedvet adtak ahhoz, hogy hozzájáruljanak a kö­zös feladat, a több sertéshús előállításához. Abban, hogy húsipari vállalatunk a kor­szerű technikai berendezé­sekkel felszerelt Miskolci Húskombinátban 1977-ben több százezer sertést dolgoz­hatott fel. s ezzel több száz millió forint termelési érték előállításával járulhatott hozzá a kormány életszínvo- nal-p,olinkájában fontos he­lyet betöltő sertéshús-prog­ram megvalósításához, ben­ne van a kistermelők erő­feszítése, munkája is. Kedvező szerződési feltételek A neveltetési, hizlalási kedv fokozódása természete­sen nem önmagától követ­kezett be. A Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Állatfor­galmi és Húsipari Vállalat is olyan kedvező feltételek­kel kötött és köt szerződést kistermelő partnereivel, ami minden eddiginél jobb, ked­vezőbb jövedelemnövelési lehetőségeket is jelent a sok ezer kistermelőnek. Amint az már sok kister­melő előtt ismert, a szerző­dést, különösen a több éves szerződést kötő kistermelő­ket a korábbinál magasabb átvételi alapárak illetik meg. Nem árt, ha még egyszer át­futjuk ezeket az alapárakat. A kiindulási alap: 1978. január 1-től kilo­grammonként 2 Ft-tal nö­vekedett az átvételi alap­ár. Ennek révén az új alapárak így alakultak: — hús- és húsjellegű sertés 100—125 kg közötti súlyban 27.50 Ft/kg — hús- és húsjellegű sertés 125 kg feletti súlyban 25.30 Ft/kg — zsír- és zsírjellegű sertés 130 kg feletti súlyban 24.50 Ft/kg — tenyésztésbe fogott sertés 170 kg feletti súlyban 24.30 Ft/kg Azok a kistermelők akik a húsipari vállalattal több év­re kötöttek tavaly, vagy köt­nek az idén szerződést, to­vábbi többletjövedelemhez juthatnak, hiszen az új alapárakkal együtt új felárakat is megállapított a jelenleg érvényes szerződéses rend­szer. Az új felárak: 1. év 0,50 Ft/kg 2. év 1,00 Ft/kg 3. év 1,50 Ft/kg Amennyiben a kistermelő mezőgazdasági nagyüzemen, vagy áfészen keresztül adja le a sertéseket, vagy saját maga legalább 20 darab ser­tést ad le, még ezek a fen­tebb említett felárak is nö­vekedhetnek 0,50—1,00 Ft/ kg-mal. összességében azt mond­hatjuk, hogy az új szerző­déses rendszer minden ed­diginél kedvezőbb a kister­melőknek, hiszen az új alap­árral és felárakkal 27,50—29,50 Ft/kg-os árbe­vételt is el lehet érni. Vemhes kocasüldö — hitelbe A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat sokat tesz azért is, hogy a megye kis­termelőinél növekedjen a kocalétszám. A közelmúlt­ban e téren is olyan ked­vező változások léptek ér­vénybe, amelyek minden ed­diginél vonzóbbá teszik a kistermelők részére a koca­tartást, malacnevelést is. A vemhes kocasüldőre kö­tött szerződés feltételeiből is hadd ismertessük a lényege­sebbeket. Amint azt a kistermelők bizonyára tudják, a kihelye­zett vemhes kocát eddig csak malaccal, süldővel vagy hízott sertéssel lehetett tör­leszteni. A jobb termelési kedv megteremtése érdeké­ben a húsipar vezetői úgy döntöttek, hogy az idén a törlesztés már pénzben is lehetséges. A törlesztési idő másfél év, a kötelező tenyésztésben tartás pedig a kihelyezéstől számított 3 év. A tenyésztők szerte a me­gyében nagy érdeklődést ta­núsítanak a vemhes koca­süldő kihelyezése iránt. Ez annak is köszönhető, hogy — ahogyan mondani szokás — jó anyaghoz jutnak. A húsipari vállalat ugyanis a kocát minden esetben iga­zolt vemhesen, brucella- és leptospirozis-mentesen, az Aujeszky-fé>le betegség ellen oltottan adja át 4500 Ft/db értékben a kistermelőknek. Ezt a pénzt lehet másfél év alatt készpénzben is törlesz­teni, ám természetesen to­vábbra is lehetséges a tör­lesztés malaccal, vagy hízott sertéssel is. Az egyik kistermelő a kö­zelmúltban felvetette: mi történik akkor, ha netán — ilyen eset ritkán fordul elő — a koca mégsem vemhes? Megnyugtatásul hadd közöl­jük: a tenyésztők ilyenkor sem károsodhatnak. A hús­ipari vállalat ez esetben sa­ját költségén kicseréli a kocasüldőt, s a közben ráhiz­lalt súlyt napi áron kifizeti. Még 300 forint kártérítést is kap a kistermelő, ha 30 na­pon belül jelenti be, hogy a kihelyezett koca nem vem­hes, s ezt a körülményt ál­latorvosi bizonyítvánnyal igazolja. Ez a korrekt eljá­rás megnyugtató lehet min­den tenyésztő számára. Hadd hívjuk fel az ér­deklődők figyelmét arra, hogy a húsipari vállalat egész évben folyamatosan biztosítja a tenyésztőknek a rendkívül jó állományból származó, orvosilag gon­dosan ellenőrzött vemhes kocasüldőket Ám az jár jól, aki ilyenkor. februárban, márciusban kéri a kihelyezést, hiszen ez esetben a leggaz­daságosabb a malacnevelés. S még csupán annyit a vemhes kocasüldőkkel kap­csolatban, hogy a húsipari vállalat nemcsak a kister­melőkkel, hanem a vemhes kocát előállító nagygazdasá­gokkal is rendkívül jó kap­csolatot épített ki. A húsipar feltételei igen kedvezőek a gazdaságok számára is. A nagyüzemek is számos kedvezményt élvezhetnek. Ilyen például, hogy az esz­tendő első hónapjaiban ki­helyezésre alkalmas koca­süldők után darabonként 1000 forintos felárat kapnak, míg a március—június hó­napokban átadottakért 500 forintot. Sőt, ha kérik a gazdaságok, az esztendő első hónapjaiban átadott te- nyészsüldőkre darabonként 3000 forint előleget is kap­hatnak. Mindez csak né­hány példa a gazdaságoknak adott kedvezményekből, hi­szen a húsipari vállalat biz­tonságot ad például ahhoz is, hogy a gazdaság se ká­rosodjon, ha netán a kihe­lyezésre szánt süldők vala­melyike nem vemhesül. Mindenkinek érdemes Amint az a fentiekből ki­tűnik, a sertéshúsprogram megvalósítása mindenkinek közvetlen érdeke. A húsipari vállalatnak a kistermelők­kel, vagy a gazdaságokkal kialakított és fenntartott jó kapcsolata megfelelő alap­anyag-ellátást jelent ahhoz, hogy eleget tehessen terme­lési kötelezettségeinek, az elvárt mennyiségű sertés­hússal járulhasson hozzá a hazai ellátáshoz, az export révén pedig a népgazdasági egyensúly megteremtéséhez. Ezzel együtt jól járnak a húsipari vál­lalattal szerződő kister­melők is. hiszen soha ilyen kedve­ző feltételekkel, biztonságsai nem nevelhettek, .hizlalhat­tak még sertést, mint most. S amint az a fentiek során kitűnt, a nagygazdaságok is rendkívül kedvező feltéte­lekkel kapcsolódhatnak be a kormány által is támogatott sertéshúsprogramba. hiszen velük is előnyös szerződése­ket. köt a húsipari vállalat. Mindez együtt pedig azt jelenti, hogy évről évre mind több sertéshús terme­lése válik lehetővé, ami, amint az köztudott, hazánk­ban, a jellegzetes magyar étkezési szokások miatt, fontos része az életszínvo­nal-politika megvalósulásá­nak. Ezért biztatja a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Ál­latforgalmi és Húsipari Vállalat is újra és újra me­gyénk kistermelőit, gazdasá­gait, hogy meg nagyobb számban kapcsolódjanak be a ser­téshizlalási, vemheskoca- süldő-kihelyezési, -nevelé­si akciókba. Hiszen ezzel jelentős mér­tékben járulhatnak hozzá saját anyagi helyzetük ja­vításához, s a lakosság még jobb ellátásához. ÁHV

Next

/
Oldalképek
Tartalom