Déli Hírlap, 1978. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-09 / 34. szám

Krumpli-rengeteg, almahegy Kitart az újig a téli készlet Bőséges, nagyon bőséges Miskolc burgonya-, zöldség­es gyümölcskészlete. A város éléstára talán soha nem volt ennyire tele. — össze sem lehet hason­lítani a tavalyival — mond­ják a ZÖLDÉRT Vállalat Sajó-parti telepén. A Központi Statisztikai Hi­vatal jelentése szerint 1977- ben rekordévet zárt a mező- gazdaság; 10—11 százalékkal termeltek többet, mint a meg­előző esztendőben. Targonca suhan el mellet­tünk, szinte hihetetlen gyor­sasággal megfordul, s vagy 10 rekesz almát felkapva neki­lódul. A targoncát nő vezeti. Varga Anna. Alma, alma és megint csak alma. Húszévig ehetném, _ s akkor sem fogyna el. A két­száz vagonos tárolóban táb­lákon felí-va, hogy honnan érkezett (a Léhi Állami Gaz­daságból), mennyiért (5,60 fo­rint kilója) és még sok egyéb adat. És egy kis műszer, amely a páratartalmat és a hőmérsékletet méri A raktár vezetője, Kosnyi- dár Bamabásné: — Még 156 vagon almánk és 1,5 vagon körténk van. Nulla, plusz két fokon tárol­juk... És sorolja, hogy miből, mennyi van tél vége felé. A lista tekintélyes: burgonya 430 vagon, hagyma 58 vagon, fokhagyma, répa, gyökér, zel­ler, káposzta, karalábé, szin­tén vagonszámra... De mi lesz, ha mindez el­fogy? — Ez majdnem hihetetlen, de a külső tárolókban még akkor is akad ... Férfiakat alig látni. Asszo­nyok csomagolnak, osztályoz­nak, számolnak. — Két mázsa krumpli a kórháznak, másfél a 105-ös boltnak. Káposzta nyolcvan kiló... — röpködnek a sza­vak a levegőben. A nagy tárolóban krétával jelölve minden bolt, szálloda, étterem helye. Idekerülnek a ládák, s a ládákba a más­napi ... — Naponta öt vagon árut szállítunk ki mintegy 250 helyre. Nyáron a dupláját, dupla helj’re... Átható illat jelzi az utat a tartósító felé. Itt is asszo­nyok. Fejes káposztát dobál­nak a szeletelőgépbe. Sava­nyú káposzta készül. Három­négy hét múlva a most sze- leteltből már vásárolha­tunk ... A neve: Herkules, holland gyártmányú, s burgonyát szed fel a hajók (a 90—100 vago- nos halmos tárolókat nevezik így) mélyéből. Óránként 60 mázsát Emberi kéz érintése nélkül, s az árut nem sérti meg, mint a korábbi villás felszedő gép. Nyolc-tíz mun­kást helyettesít... Miskolcot folyamatosan el­látják a ZÖLDÉRT Sajó-parti telepéről. Ha a tél meggon­dolná magát, s még vagy két hónapig vendégeskedne, ak­kor is maradna krumpli, al­ma, hagyma... Az újig biz­tosan kitart. I. S. * Targoncán, s egyelőre még csak a raktárba utazik az alma... * Káposztát tisztítanak, osztályoznak és ládáznak. A reggeli kiszállítást készítik elő az asszonyok... A Rádiótól kérdezték — a OH válaszol Újabb felüljáró és aluljáró A Magyar Rádió miskolci stúdiója az elmúlt hétfőn a közlekedésről rendezett Fó­rum-műsort. Az adásidő rö­vidsége miatt több kérdés megválaszolatlanul maradt. Az utolsó néhány kérdést Varga Józsefnek, a KPM Miskolci Közúti Igazgatósá­ga vezetőjének tettük fel. £ Mennyiben igaz a hír, hegy a 3. számú főközlekedési úton a tapolcai és a Kun Béla úti csomópontokkal együtt felül­járót építenek? — kérdezte Osgyán Tibor a Csabai kapu­ból. — E helyen nem épül fe­lüljáró a 3. számú főközle­kedési út korszerűsítése so­rán, hanem nagy kapacitású, forgalmi jelzőlámpákkal el­látott csomópontot alakítunk ki. A korszerűsítés során Miskolc nyékládházi végé­nél, a harsányi elágazásnál építünk felüljárót az útkor­szerűsítés alkalmával. Ez egyrészt a HCM anyagellá­tását és Görömböly közleke­dését segíti, mivel átvezeti a forgalmat a 4 nyomsávos, nagy forgalmú út fölött, ugyanakkor új nyomon külön cementgyári kiszolgáló út is épül majd e térségben. 0 Hallottak, hogy rövidesen elkezdik építeni a Búza téri gyalogos-aluljárót. Ügy érez­zük, hogy csöbörből vödörbe kerültünk, hiszen hosszú ideig a Gömfiri felüljáró miatt volt lezárva bizonyos szakasz e te­rületen, s most újra kikerül a tiltó tábla. Hogyan bonyolítják itt le a forgalmat? — kérdezte Mohári József gépkocsivezető. — Az építkezés idején a Búza teret a Széchenyi út felől az Ady Endre utcán, vágy a Beloiannisz—Szűcs Sámuel utcákon át lehet majd megközelíteni. Ugyan­akkor a Kassa—Sátoraljaúj­hely, illetve a Bánréve—Ózd irányú forgalom mindkét irányban biztosítva lesz az építés időszakában is, mert a Zsolcai kapu és a Szeles utca összeköttetése két for­galmi sávon, korrekció útján folyamatos lesz. 0 Miskolcon több országos közlekedési útvonal halad át, a tekintettel a nagyarányú építkezésekre, ezek korszerűsí­tése Is indokolt lenne. Hol és milyen szakaszokon terveznek nagyobb útépítési munkákat? — kérdezte Balogh Ferenc Győri kapui hallgató. — Az V. ötéves terv hát­ralevő 3 éve Miskolc város — de különösen a belváros — tanácsi és igazgatósági beavatkozás útján történő úthálózat-korszerűsítésében kedvező változásokat ígér. Korszerűsítjük a 3. számú főútvonalnak a harsányi el­ágazástól a Pesti, a Poll S., a Csaba vezér, a Kun B., a Szilágyi D. és az Ady E. ut­cákon át a Gömöri pálya­udvarig terjedő szakaszát mintegy 6,3 km hosszban, amelyből a tanácsi kivitele­zésű 1,8 kilométer lesz. Rész­ben a jelenlegi nyomvonal felhasználásával, részben új vonalvezetéssel 4 nyomsá­vosra szélesítjük az utat, amellyel a főút átbocsátóké­pessége jelentősen megnő. Az Eger—Hollóstető—Mis­kolc közötti összekötő úton is burkolatcserét és megerő­sítést végzünk a Marx tértől a majálisparki autóbusz-vég­állomásig. Tervezzük továb­bá a Széchenyi út burkolat- cseréjét. az itt levő és el­avult közművek cseréjével egyidőben, erre viszont csak akkor kerülhet sor, ha az északi tehermentesítő út Pe­tőfi tér—Dózsa György utca közötti szakasza kiépül, hogy á forgalmat erre lehessen terelni. A legnagyobb gondot a Felszabadítók útja burko­latcseréje jelenti igazgatósá­gunknak, amelyet csak szin­tén a közművekkel együtt történő csere esetén, a 3. számú főútvonal új nyomvo­nalon történő — Szilágyi D. u. és meghosszabbítása az Ady-hídig — korszerűsítése után lehet végrehajtani. T, Z. Az Ady Endre Művelődési Házban ma este 6 órakor kezdődik az a program, amely a kiskerttulajdonoso­kat érdekelheti. Juhász Bá­lint tart előadást és bemuta­tót, hogy milyen műtrágyá­kat; növényvédő szereket használjanak leginkább a kiskertek terméshozamának növelésére. Szó lesz a kis­gépellátásról és a hasznos kismasinák helyes használa­táról. Mit hoz a holnap? A közhellyé koptatott okos mondás tartalma mitsem veszít gyakorlati értékéből, s ezért — ha tények tanúsítják, akkor — igaz: aki keres, az talál. Megoldást például a gyártás köz­ben felmerült műszaki akadályokra, lehetőséget az előadások bővítésére, szellemi-anyagi forrást újdonságok előállítására, s így tovább Ha keresi mindezt a termelőhely vezetője, közös­sége, akkor rálel. csakhogy — a nyelvtani szabályoktól el­térően. de a gazdasági valósággal egyezően — ebben a mon­datban a „ha” szócska válik hangsúlyossá. Napi tapasztalatok okán, meg azért is, mert a Gazdaságkutató Intézet — egy, a közelmúltban végzett — tájékozódó fölmérése szerint a cé­geknek csa'k kisebb része kívánja jövőjét lényegesebb kezde­ményezésekkel megalapozni. A többség a járt út egyszerű meghosszabbításaként fogja fel a holnapot, a termelés nö­vekedéséhez a létszám bővítését, az eszközállomány gyara­pítását társítja következetesen és arányosan, úgy riadozva mindenféle más lépéstől, mint korcsolyával először jégre lépő a kezdő méterektől. Csakhogy: korcsolyázni nem kötelező, ám arra a képletes jégre a cégeknek ki kell menniök, mivel korántsem kezdők, azaz elvárható, hogy biztonságosan meg­álljának a lábukon. Mindenfajta gazdasági tevékenységnél döntő erőforrás a kezdeményezőkészség, az új iránti fogékonyság, a változások apró jeleinek érzékelése. Ez bizonyos értelemben egyéni tu­lajdonság. képesség, adottság, más tekintetben viszont kiala­kítható magatartás, módszer, irányítási stílus, s ezek össze­geződéseként a kezdeményezőkészség állandó jellemzőjévé válhat egy termelői szervezetnek. A hazai tapasztalatok azt mutatják, általában ez még nem jellemzője a vállalati tevé­kenységnek. A szabályt erősítő kivételek száma ugyan örven­detesen növekszik, de a szükségesnél nagyobb a rutin sze­repe, a megszokottat szinte kincsként, makacsul őrzik a leg­több helyen, s leintik azt, aki a jól bevált sablonoktól eltérő­vel rukkol elő. Jogos társadalmi igényként fogalmazódott meg az MSZMP Központi Bizottsága 1977. október 20-i ülésének határozatá­ban: „A termelési szerkezet fejlesztése és külgazdasági cél­jaink megvalósítása csak tervszerűen és szervezetten lehet­séges. Feladataink eredményes megoldásához céltudatos, ösz- szehangolt tevékenységre van szükség mir 1 a központi és az ágazati irányításban, mind pedig a vállalatok, szövetkezetek és intézmények munkájában. Ez a központi irányítás haté­konyságának javítása mellett megköveteli a vállalatok ön­állóságának, kezdeményezőkészségének és felelősségének sok­oldalú továbbfejlesztését.” A megnehezedett külgazdasági fel­tételek közepette is — vagy éppen azok miatt még inkább — félreérthetetlenül bebizonyosodott, mit ér — rubel, és dollár- milliókat — a kezdeményezőkészség, az egészséges mértékű kockázat bátor vállalása, az örökösen ismétlődő útkeresés gyártásban és gyártmányban, értékesítési formákban, nemzet­közi együttműködésben, kutatásban és kivitelezésben, azaz a termelőtevékenység egészében. Több nehézipari, gépipari cég — így a szerves vegyipar­ban, az energetikai gépgyártásban, a fényforrások termelésé­ben, a közlekedési eszköz iparban — igazolja most már év­ről évre, hogy a haladás legfőbb forrása az agy szürkeállo­mányának folytonos mozgósítása, azaz az alkotó gondolat, a meglevőt tökéletesítő, vagy azt helyettesítő elképzelés. Ne­hogy az illúziók vádja érjen bennünket, leírjuk a kézenfekvő összefüggést: a kezdeményezőkészség gyakorlati átültetése sűrűn tetemes kiadásokkal — beruházásokkal, más ráfordí­tásokkal — jár, ám akkor sem kétséges, a kezdőpont az agy­sejtek megdolgoztatása, s minden más csak ezután követ­kezhet. Vékonyka gondolatlánc volt az az első pillanatban, ami ma üzleti siker, ami bel- és külföldön az átlagos nyereség két-, háromszorosát hozza, csakhogy ezt a vékonyka gondolatlán­cot a kezdeményezőkészség kovácsolta azután tovább, erőssé, szerteágazóvá, sok mindent összekötővé. Ma a jelenlegi ne­gyedét, tizedét sem érné el — például — a közúti járművek főegységeinek, a gyorsfagyasztott zöldféléknek, gyümölcsök­nek, a villamos fogyasztásmérőknek, a komplett oktatástech­nikai laboratóriumoknak, a kábelgépeknek értékesítése, ha a gondolat megfogalmazásakor, az első lépések megtételekor hányzott volna a kezdeményezőkészség. Szerencsére megvolt, s megvan ma is több helyen, de általánossá tétele, jellemzővé változtatása halad lassan, a kívánatostól elmaradva. Pedig ez a legolcsóbb befektetés a jövő gazdagításához, mert azt hasz­nálja fel, ami már megvan: az emberekben szunnyadó képes­ségeket, tehetséget, hozzáértést. MÉSZÁROS OTTÓ A járvány a gyógyszerészeket sem kíméli A sláger a Ciiinacisai c. Az influenzajárvány a gyógyszerészeket sem kímé­li. Pedig a laikus azt gon­dolná; aki közel van a tűz­höz, csak talál valami hatá­sos ellenszert. Hát nem! Sőt annyi beteg­gel találkoznak, hogy még könnyebben megkaphatják a fertőzést. Pedig ugyancsak szükségünk lenne rájuk, hogy ne kelljen hosszú per­cekig várakozni, sorba állni a gyógyszertárakban. A „Kabay”-ban dr. Máthé- né Nehoda Mária vezetőtől tudjuk, hogy mindössze he­ten tartják a frontot, s szin­te állandóan zsúfolt a gyógy­szertár. ök is csupán a vita­mintablettákkal, a gyakori kézmosással és a fertőtlení­téssel tudnak védekezni. A forgalmuk a szokásos­ak a duplájára emelkedett, integy 800—1000 páciens fordul meg itt naponta. De elegendő mennyiségben áll rendelkezésre mindenfajta ♦ Fogy a medicina minden mennyiségben. (Laczó felv.) influenza elleni szer. A leg­keresettebb, s igen hatásos készítmény, amit recept nél­kül is adnak, a C-vitamin tartalmú Chinacisal c. vit. C. Recept nélkül adják a láz­csillapítókat is és a köhögés elleni Mixtúra pectoralis-t. Egyébként a gyógyszertár­ban is azt a tanácsot kap­tuk, hogy aki lázas, ne sí saját szakállára szedje > gyógyszereket, inkább for­duljon orvoshoz. KerlMokiiak

Next

/
Oldalképek
Tartalom