Déli Hírlap, 1978. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-08 / 33. szám

Miskolci jegyzetek (3.) Emberek, egymás fölött Már jó hónapja laktam a Szentpéteri kapui toronyházat (az ország legelső toronyháza, 21 szintes, több mint 60 méter magas), amikor az itt elbeszélt eset történt. Kifelé jövet, egy termetes, erősen kopaszodó férfi állta el az utam. Kabátja mindkét zsebében egy-egy hosszúnyakú (bor), két hóna alatt is egy-egy üveg, s alighanem a gyomrában is legalább egy- gyel, mert furcsán csillogott a szeme. Sután nyújtotta kezét, megkérdezve, itt lakom-e. Bólintottam. Erre szabályszerűen bemutatkozott, mondván: ő ma költözött ide, és többé úgyse találkozunk... Egyszer s mindenkorra letudtuk a bemutatkozást, mely nem folytatódhatott tényleges ismerkedéssel, hiszen öt év alatt egyetlenegyszer se találkoztunk. öt év, majdnem kétezer nap, s még véletlenül se botlot­tunk egymásba. Valójában tehát egyszerűen nem léteztünk egymás számára, pedig ugyanaz a lapostető borult fölénk, ugyanarról a nyomócsőről kaptuk a vizet, s ha a központi biztosíték kinyiffant, egyszerre kezdtünk el kutatni gyertya után, esetleg káromkodni is. ötszázegynéhány ember lakott a házban, aprófalvas ha­zánkban kisfalunyi, s úgy szállt el fölöttem az öt esztendő, hogy mindnyájunk közös ismerősén, a gondnokon kívül szinte senkivel se keveredtem köszönési viszonyba sem. Bennem,' zárkózott természetemben lett volna a hiba? Aligha. Ügy születtek és haltak meg fölöttem emberek, hogy én nem értesültem róla. Se öröm, se bánat nem jutott el hozzám, mert a modern bérházak társadalma — elektro­mosságtól kölcsönzött terminussal — „rossz vezető”, nem ad- ja-vezeti tovább az információkat, tehát nem közösség, hanem családokra szétesett, „atomizált” szervezet. A szociológia már régen felfedezte ezt a problémát, persze, anélkül, hogy segített volna rajta. Üjra és újra leírják a bér­házi emberközi viszonyokat, az „elszeparált magányt”, mint az embernek, e társadalmi-közösségi lénynek a természetétől idegen jelenséget. Szomszédsági viszonyról is szoktak beszél­ni, de lehet-e erről szó ott, ahol semmit sem tudnak még a falszomszédról sem? Pedig azt ismerni kellene. Emlékszem, egyszer elromlott a tv-készülékem, kép volt, hang nem, de én ezt csak akkor vettem észre, amikor a szomszéd lekapcsolta a sajátját. Mi­vel érdekelt a műsor, átszaladtam, megkérve, kapcsolja be. Már kívülről fújtam a fölöttem lakó nótáit, tudtam, ha suhanc fia későn állít haza, mi következik, de én sosem lát­tam őket. vagy ha láttam, nem tudtam, hogy a szomszédaim. S ők is elsősorban rossz természetemről szereztek tudomást, szóval, amikor felvittem a hangom, mert valami kihozott a sodromból. Volt róluk számukra is fontos véleményem, mi­képp nekik is lehetett rólam, családomról, de ezek a visel­kedésünket jobb irányba befolyásoló, közösségérvényű meg­figyelések parlagon maradtak, nem mondhattuk el egymás­nak. A minap a villamoson kihallgattam két idős asszony be­szélgetését. „örülnek-e a gyerekek az új lakásnak?” — kérdi az egyik. „Persze, így a másik, de...” — és sorolja: „Az első vasárnap rántott szeletre fájt a foguk. Ugye, azt klopfolni kell, ami pedig elképzelhetetlen zaj nélkül. Felzörgött az alsó szomszéd, leszaladt a felső, átszólt az oldalsó, hogy mit zajongnak, mások is vannak a világon! Hát tessék, az is meg­szabják, mit főzhet az ember, mert azt javasolták, egyenek pecsenyét vagy érjék be pörkölttel, ami lárma nélkül is elké­szíthető. Nos, a lánya annyira szívére vette, hogy elsírta ma­gát ...” Igen, emberek egymás fölött-alatt-oldalt, szóval, bekerítve érdekben talán azonos, de természetben erősen különböző szomszédsággal. Az ujjunk se egyforma. Az igazság az, hogy szükségből éri be az ember a bérház­zal, melynek a közgazdasági mutatói kedvezőbben alakulnak, mint például egy családiházas lakótelepéé. Olcsóbb ellátni csatornával, vízzel, villannyal, fűtéssel, másrészt a méregdrá­ga telek kihasználtsága jóval nagyobb. Ha az emberek vá­laszthatnának, bizonyára a kertes családi ház mellett dönte­nének. A legurbanizáltabb állam Ausztrália, ahol a népesség 86 százaléka él városokban. Olvastam azonban, hogy a bér­házakban a proletárok élnek, a módosabbja villanegyedben , lakik. Az NSZK-ban felmérést készítettek arról, a bérházban vagy családi házban lakó munkások termelékenysége na- gyobb-e, fizikai és lélektani állapota jobb-e. Az jutott eszembe, megtakaríthatták volna a felmérés költségeit, ha megkérdeznek engem — látatlanban megmondtam volna, hogy a családiházas munkás testi-lelki kondíciója a jobb, kö­vetkezésképp a termelékenysége is. A tanulmány is ezt húzta alá. Érdekes hazai jelenség: Népességünknek immár több mint fele él városokban, viszont ipari munkásságunk 52 százaléka lakik falun, s a tendencia növekvő. Mivel magyarázható? A bejáró munkások gyermekeinek jelentősebb része lesz szintén bejáró ipari munkássá, mint a városban élő munká­sok fia-lánya munkássá. S igen sokan nem szívesen cserél­nék fel kertes családi házukat bérházi lakásra, a rendszeres ingázást is szívesebben vállalják érte. De a város nem lehet „földszintes”. Ha Miskolc összes bér- házlakói családi házat építenének maguknak, Sajószentpéter, Szikszó, Nyékládháza már városunk egy-egy kerülete volna. S képtelenség lenne úttal, vízvezetékkel, csatornahálózattal ellátni. A bérházlakói közérzet jobbítható. Amikor az ember laká­sában tartózkodik, szeretne bizalmas együttesben lenni sze­retteivel. A lakás nem templom, az ember nem angyal. Saját rossz természetünket elviseljük, az ismeretlen szomszédokétól felszalad a vérnyomásunk. Nyomasztó érzés, hogy ha a szom­széd hazaállít és felkapcsolja a villanyt, képzelegni kezdünk, mintha valaki a mi lakásunkba nyitott volna be, ott járkálna. A fölöttünk fapapucsban klappogók mintha felvérzett idege­inken taposnának. A nagyfokú áthallás jobb szigeteléssel megszüntethető. Lakásmizéria idején a szigetelést is „elspó_- rolják”, legyen minél több lakás. Ez közgazdaságilag érthető, az ember szempontjából elviselhetetlen. És közösségi helyi­ségnek, klubnak is lenni kellene az ismerkedés ösztönzé­sére, ha erre egyáltalán igény van. És majdan a lakások nagyságára is ügyelni fognak, a jelenlegiek jóval kisebbek egy átlagos falusi házénál, pedig ahhoz jelentős szabad terü­let is tartozik. Most be kell érnünk azzal, ami van, s amire még most is hét évig kell várni, pedig látva látjuk, gombamód szaporod­nak a bérházak. GULYAS MIHÁLY Húsáruház épül a Centrummal szemben k Korszerű raktározás a GÉL KA új leninvárosi szervizbázisán. Egyetlen mozdulat, s már kézben a keresett alkatrész. (Kerényi László felvétele) A Rádiótól kérdezték — a DH válaszol KPM-ntak, átjáró a felüljárónál Értekezlet KISZ- bizottságok titkárainak A KISZ Miskolc városi Bi­zottságán ma délután titkári értekezletet tartanak a kis KISZ-bizottságok vezetőinek részvételével. Többek között tájékoztatót hallgatnak meg a városi KISZ-bizottság 1978. január 27-én elfogadott vá­rosi akcióprogramja kiegé­szítéséről* majd a KISZ- szervek köordinációs tevé­kenységéből adódó felada­tokról lesz szó. Végül meg­hallgatják a KISZ városi bi­zottságának legutóbbi ülésén hozott döntéseket. (Folytatás az 1. oldalról) Tóth Bálint szóbeli kiegé­szítőjében kritikusan szólt a hiányosságokról is. Elmon­dotta, hogy áfészeink áru­forgalmán belül a ruházati cikkek aránya alacsony, s tavaly sem emelkedett ki­elégítő mértékben. A szövet­kezeti áruforgalom mintegy 10 százalékkal emelkedett Borsodban, ám az országos­nál kisebb mértékben. Rá­mutatott több objektív ok­ra is, köztük például olya­nokra, mint az ÉLVEGY tú­rajáratainak késése, a Vo­lán darabárus járatok rend­szertelensége. A holnapról szólva felhívta az illetékesek figyelmét arra, hogy az ÁFOR az idén nem vállal­kozik az áfészek által for­galomba hozott üzemanyag kiszállítására ... Kritikusan beszélt a MÉSZÖV elnökhe­lyettese az áfészek gazdál­kodásának gyengeségeiről is. Az V. ötéves terv első két évében 10 900 négyzet- méterrel nőtt a hálózat alap­területe. A megvalósult 117 millió forint értékű beruhá­zás azonban mindössze egy­negyede a középtávú tervben elhatározottnak, van tehát mit pótolni e területen is. Az idei esztendő még ma­gasabbra teszi a mércét a fogyasztási szövetkezetek előtt. Előbbre kell lépni áfészeinknél az áruellátás­ban, a vendéglátásban a ko­rábbinál is többet kell ten­ni a közétkeztetés növelé­séért, vagy az alkoholizmus elleni küzdelemben. Minősé­gi változásra van szükség a gazdálkodás hatékonyságá­nak növelése érdekében. A MÉSZÖV 1978. évi költség­JÖn: az utolsó magyar csuklós A MÁV Járműjavító deb­receni üzeméből a napokban érkezik meg a Miskolci Köz­lekedési Vállalathoz az öt- venhatodik, s egyben utolsó magyar gyártmányú csuklós villamos. Itt ugyanis beszün­tetik a gyártást, s a továb­biakban Csehszlovákiából ka­punk villamosokat. A most kibővített jármű­park 54 kocsija állandóan járja majd Miskolc utcáit, s kettő biztonsági tartalékként készenlétben áll. vetésével foglalkozó írásos anyaghoz dr. Kádár László, a felügyelő bizottság elnöke adott szóbeli kiegészítést. A beszámolók fölötti vitá­ban felszólalt dr. Havasi Béla, a megyei pártbizottság titkára is. Egyebek között elmondotta: a megyei párt- bizottság összességében pozi­tívnak ítéli meg megyénk fogyasztási szövetkezeteinek munkáját, amely rendkívül hasznos a megye lakosságá­nak ellátásában. Ugyanak­kor egy sor területen előbb­re kell lépni. Így például jobban oda kell figyelni a fejlesztésre, a beruházásra. Ezeket a munkákat az eddi­ginél sokkal jobban kell előkészíteni. A vendéglátási ágazatban áfészeinknek töb­bet kell tenniük az üzemi és diákétkeztetés kiterjesz­téséért. Hosszú távú feladat a háztáji és kisegítő gazdasá­gok még aktívabb támoga­tása. — Néhány áfészünk — mondotta — megfeledkezik arról, milyen nagy jelentősé­ge van a helyi áruforrások feltárásának. Ahhoz, hogy az 1978. évi feladatokat tel­jesítsük, s behozzuk a le­maradásokat, többet kell tenni a belső tartalékok fel­tárásáért. Javítani kell a vezetés színvonalát, tervsze­rűbbé kell tenni a beruhá­zási munkát, meg kell erő­síteni a társadalmi tulajdon védelmét. A MESZÖV-nek is sokkal több érdemi segít­séget kell adnia a fogyasz­tási szövetkezeteknek. A vitát Tóth Bálint fog­lalta össze, majd a küldött- közgyűlés Csege Géza zár­szavával ért véget. (nyikes) A Magyar Rádió miskolci stúdiója az elmúlt hétfőn Fórum-műsort rendezett a közlekedésről. Az adásidő szűknek bizonyult, sok kér­dés megválaszolatlanul ma­radt. Ezek közül többel Var­da Józsefet, a KPM Miskolci Közúti Igazgatóságának ve­zetőjét kerestük fel. • Több rádióhallgató tette fel a kérdést, mely utak tar­toznak Miskolcon a KPM ke­zelésébe? — Miskolcon a mi felügye- létünk alá összesen 81,9 kilo­méteres úthálózat tartozik. Részletesen a következő ut­cák: a Budapest—Miskolc— Tornyosnémeti I. rendű fő- közlekedési úton a Pesti B., a Pohl S., a Csaba vezér, a Vörös Hadsereg, a Csabai ka­pu, a Felszabadítók, a Sze­mere, a Széchenyi, az Ady E., a Zsolcai kapu és a Jó­zsef Attila utcák 9,45 km hosszúságban; a Miskolc— Bánréve II. rendű főközleke­dési úton a Kazinczy és a Szentpéteri kapu 3,8 km hosszban; az Eger—Hollóste­tő—Miskolc összekötő úton a Vadas J., a Hegyalja, az Ár­pád, a Kiss tábornok, a Marx K., a Győri kapu, a Hoff­mann O., a Tízes honvéd és a Hunyadi utcák 15,68 km hosszban; a Miskolc—Har­sány—Vatta összekötő úton a Pesti B. utca 3,5 km hossz­ban; a Miskolc déli teher­mentesítő úton a Futó, a Szputnyik, a Déli terelőút, az Alpári, a Batthyány sor és a Gőzön L. utcák 8,84 km hosszban; a Miskolc—Parasz- nya—Sajószentpéter közötti összekötő úton a Testvériség és a lyukóbányai utcák 8,6 km hosszban; a Miskolc— Bükkszentkereszt közötti ösz- szekötő úton a Lórántffy, a Muhi és a Mexikó telepi ut­cák 2,6 km hosszban; a Mis­kolc—Kistokaj közötti össze­kötő úton a Vörösmarty, a Kisfaludy és a Miskolci ut­cák 8 km hosszban; a Felső- zsolca—Bekecs közötti össze­kötő úton a Kassai utca 0,8 km hosszban; a Miskolc— Dédestapolcsány közötti ösz- szekötő úton a Kassai utca Ülést tartott tegnap dél­után Özd tanácsának végre­hajtó bizottsága. Tájékoztató hangzott el a szakigazgatási szervek családpolitikai tevé­Húsáruház épül a Széche­nyi út és a Beloiannisz utca sarkán lebontott épület hg, lyén. Sokan tartanak tőle, hogy az itt megkezdődő épí­tési munkák miatt nem nyit­ják meg a forgalomnak az átépített Beloiannisz utcát. Mint a városi tanács illeté­kesétől megtudtuk. olyan technológiát dolgoztak ki az építésre, ami nem hátráltatja az újjáépített utca megnyitá­sát. Amint elkészül a villa­mosforgalmat irányító jelző­rendszer, s leaszfaltozzák az utat, megnyitják a forgalom­nak. • 15 13,4 km hosszban; a perecesi bekötő úton a Bertalan, az Erenyő, a Bollóalja és az Er­dősor utcák 5,62 km hossz­ban; a Miskolc repülőtéri be­kötő út 0,73 km hosszban; a Miskolc Gömöri pályaudvar előtti Állomás utca 0,29 km hosszban és a Tiszai pálya­udvar előtti Baross G. utca 0,587 km hosszban. ' " 0 A Kun Béla és a Bajosy­Zsílinszky utak kereszteződésé­ben, az aluljáró felé eső olda­lon, a jelzőlámpa-oszlopon, a felüljáró építése miatt letakar­ták a gyalogosok áthaladását biztosító lámpákat. Mikor he­lyezik ismét üzembe? . kér­dezte a 15-755-ös telefonszám­ról Kuruszta József. — Információja téves, nérti a felüljáró építése miatt szüntettük meg a gyalogos- közlekedést e helyen. Mi­után a másik három oldalon biztosítva van a gyalogos- közlekedés, úgy döntöttünk, hogy itt megszüntetjük. Éh­nek oka: hosszú időt Vett igénybe a gyalogosok átha­ladása. Most a csomópont forgalmi kapacitása lényege­sen megnőtt, az áteresztő ké­pesség jobb lett. Az összes periódusidőből, amelyet e villanyrendőrbe tápláltunk — 90 másodperc — 27-et elvett az itt áthaladó gyalogosfor­galom. Ezért döntöttünk a végleges megszüntetésről. Ugyancsak Kuruszta Jó­zsef kérdezte: Mikor lesz gya­logos átkelőhely a Gömöri fé* lüljárónái? — A napokban a VILATI- val — a villamos jelzőrend­szereket gyártó és kivitelező vállalat szakembereivel ' á— helyszíni bejáráson vettünk részt, s megállapítottuk, hogy a Zsolcai kapuban a felté­telek biztosítottak, a jelző­lámpákba ez a program is beépíthető. A jelenlegi te­relősziget kis mértékű átala-*- kítása után a gyógyszertár­ral szemben építjük meg a gyalogos-átkelőhelyet, amely a tervek szerint májusban' elkészül. T. Z. kenységéről, majd az új ki­sajátítási jogszabályokkal kapcsolatos államigazgatási tevékenység tapasztalatairól és a kártalanítás gyakorlat»* ról volt szó. A MÉSZÖV küldöttközgyűlése Késnek a beruházások Családpolitika és kártalanítás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom