Déli Hírlap, 1978. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-06 / 31. szám

VI. Röplabda Avas Kupa A mezein ISB I-es bemutatkozó, Bf SC -győzelemmel A téli idénykezdet „előjá­tékaként" szereplő női Avas Kupa torna sportcsemegeként szolgál már a röplabda hívei számára, a mostani, hatod­szor rendezett találkozókat pedig külön érdeklődéssel várták. S ez érthető is volt, egyrészt azért, mert ilyen rangos mezőny — csupa NB I-es csapat — még egyszer sem gyűlt egybe a Kubik tor­natermében, másrészt pedig szurkolók és szakemberek egyaránt kíváncsian lesték; vajon hogyan állt helyt és fő­ként mi várható majd a baj­noki évben az újra élvonalba került MVSC együttesétől? Nos, ez utóbbit illetően némi következtetést máris levon­hattunk: aligha lesznek ki­esési gondjai a zöld-fehérek­nek! ... — Kis híján „toboroznom" kellett a csapatot — mondta tréfás kesernyésen az első napi küzdelmek kezdetén Homola György, az MVSC edzője —, mert az influenza valósággal megtizedelte a gárdát. Hiányzik Jávorkuti, Szabóné, a Kisterenyéről iga­zolt Puszta Mária, de Bodo- lainé és Szlovák is csak azért lépett pályára, hogy legalább hatan legyünk, hiszen a cse­rék közül is az ágyat nyomja Laib és Nagy. így nagyon elégedett lennék a harmadik hellyel, mert igazi erőfelmé­résről úgysem lehet szó. Legfeljebb a jövőbeni ellen­felek szemrevételezéséről, mert a többi együttesből nem nagyon van hiányzó. S hogy a tornát mennyire értékelték a meghívottak is, arra mi sem jellemzőbb, mint hogy valóban teljes csapattal jöttek Miskolcra, s a Dunaújváros és a házigaz­da MVSC kivételével mind­egyikben volt — egyik-má­sikban nem is egy! — olyan játékos, aki nemrégen még a válogatott tagjaként is szere­pelt. Itt volt például a KÜL- KER-ből Polányiné és Eck- ler, az MTK-VM-ben Gaál, a BVSC színeiben Rau, a szombathelyieknél pedig Kende. S természetesen va­lamennyi. csapatban több if­júsági, vagy junior váloga­tott is szerepelt... Ennek ellenére a játék még nem hozott magas színvonalú küz­delmeket, s meglehetősen nagy volt az együttesek játszmánként teljesítményé­nek ingadozása is. Vonatko­zik ez elsősorban a fővárosi csapatokra, bár a három újoncnál is tapasztaltunk szettenként hatalmas felián- golásokat és elképesztően „bágyadt" játékot is. Az máris szembetűnő volt, hogy az MVSC a jelenlegi toldo- zott-foldozott gárdával is i/y Két kitűnő játékos párharca a levegőben. Leisztné leüté­sét a válogatott Rau sáncolja. A jelenetet Szlovák (3) és Pázmándi (5) élénk érdeklődéssel figyeli. ....... (Szabó felv.) erősebb, mint akár a Szom­bathely, akár a Dunaújváros és standard csapatával az itt bemutatkozott fővárosiaknak is méltó ellenfele lesz. A „félcsapattal” kiharcolt mos­tani negyedik helye — ha fi­gyelembe vesszük, hogy a serlegvédő KÜLKER-rel szemben is „partiban” vol­tak! — nem lebecsülendő fegyvertény. Játékosai közül végig egyenletesen jó telje­sítményt nyújtott Leisztné, Szlovák félig gyógyultan is „villogott” több játszmán át, s feltétlen dicséret illeti a valamennyi találkozón igen nagy akarással „hajtó”, küz­dő Pázmándit is. mérkőzéseinek ered­A torna ményei. MVSC—Szombathely 2:1 A Haladás egyetlen kitűnő ütőjét, Kende Margitot jól le­blokkolták két játszmán át a miskolci lányok, s a harmadik szettben már az „erőtartaléko­lást” is megengedhették maguk­nak. BVSC—Dunaújváros 3:0, MTK- VM—KÜLKER 2:1, BVSC—Szom- bahely 3:0, KÜLKER—Dunaúj­város1 3:0. MTK-VM—MVSC 3:0 A fővárosiak támadó-nyitásait ritkán sikerült a miskolciaknak úgy megszelídíteniük, hogy azokból akciókat is indíthattak, s az MTK hálójátékával sem tudták felvenni a versenyt a ha­KÜLKER—Szombathely 2:1, MTK-VM—Dunaújváros 3:0. BVSC—MVSC 2:1 A legiob teljesítményt testvér- csapatukkal szemben nyújtották a miskolciak. Az első játszmá­ban három (!) szettlabdáról vesztettek, a harmadikban vi­szont sikerült Raut és társait jól lesáncolniuk. Szombathely—Dunaújváros 2:1, MTK-VM—Szombathely 2:1, BVSC—KÜLKER 2:1. MVSC—Dunaújváros 2:1 A hazaiak mezőnymunkája valamivel jobb volt, mint ellen­feleiké, s ezzel — de igen ve- rejtékesen! — nyertek. KÜLKER—MVSC 2:1 Mindössze negyedórás pihenő után óriási lelkesedéssel játszott a miskolci csapat — ezen mú­lott a harmadik hely sorsa — s az első játszmát fölényesén nyerte. A másodikban néhány bírói tévedés, de főként az erő hiánya okozta az egyenlítést, a harmadik szettet viszont teljesen „feladta” az MVSC. BVSC—MTK-VM 3:0. A torna első helyének sorsát eldöntő utolsó találkozón lényegesen jobb volt a most már harmad­szor serlegvédő BVSC. A végeredmény: 1. BVSC 13 p, 2. MTK-VM 10 p, 3. KÜLKER 9 p, 4. MVSC 6 p, 5. Szombat­hely 5 p, 6. Dunaújváros 2 p. A iegjobb ütőjátékos tiszteletdí­ját Gaál Zsuzsa (MTK-VM), a legjobb mezőnyjátékosét Szabad- szállási Erzsébet (BVSC), a leg­egyenletesebb teljesítményt nyúj­tóét pedig Rau Éva (BVSC) kap­ta. Két első hely A péntek délutáni elnöksé­gi ülés első napirendi pont­jának végén ezzel búcsúzott a labdarúgó-szakosztály ve­zetőitől Árvái B. Endre, a DVTk elnöke: „...és vége­zetül nagyon sok sikert kí­vánunk a szakosztálynak a holnapi mezei futóversenyre, s reméljük, hogy ismét sze­reznek első helyet.” A jókívánság nem volt „pusztába kiáltott szó”, mert a DVTK labdarúgói két első hellyel öregbítették hírnevü­ket a labdarúgók 4000 m-es mezei futóversenyének törté­netében. Bizonyosan jóleső érzéssel értesültek vezetők és szurkolók arról, hogy a most a csapathoz került volt edelényi Pál Bálint nemcsak megnyerte a harmadik futa­mot, hanem olyan időered­ményt is produkált, amivel az első futamban fölényesen győzhetett volna, s amitől jobbat csak a második futam győztese, a zalaegerszegi Gáspár ért el. Az első futamban, a „vá­logatott” csapatok versenyé­ben a DVTK-ból Szántó ért el kimagasló eredményt, hi­szen ő került be egyedül a legjobb 25 közé, s Király vá­ri, Csongrádi, Pál (PMSC) és Zámbori (SZEOL AK) mögött az 5. helyen végzett. A második futam rendel­kezésünkre álló eredmény- listája nem tartalmaz diós­győri neveket, a harmadik futamé viszont fölényes DVTK-győzelmeket jelez. A verseny győztese, Pál Bálint ugyanis három másodpercet vert rá a mögötte befutó ta­tabányai Tamásra, s a csa­pat igen nagy pontelőnnyel végzett az első helyen, hi­szen a győztes DVTK-nak 62 pontja volt, míg a mögötte végzett Tatabányának 117, a ZTE-nek pedig 140. Ügy tűnik, hogy az alapo­zást (vagy a mezeit?) a vi­dékiek vették komolyabban, hiszen valamennyi számban vidéki győzelem született. Az első futamban például — az egyéni versenyben — a leg­jobb fővárosi, Borsó (MTK- VM) csak a 10. helyre tudott befutni. A csapatversenyek dobogósai között is csak egy van, az első futamban má­sodik helyezett MTK-VM, az egyéni dobogósok között pe­dig egyedül a második fu­tamban harmadik Tunner (Bp. Honvéd) található a fő­városiak közül. Hozzátarto­zik az ez évi mezei króniká­jához, hogy néhány esélyes, illetve válogatott játékos — balszerencsés módon — ép­pen a mezei előtt sérült meg, s így nem állhatott rajthoz például Pintér és Halász, va­lamint a beteg Nyilasi és Kocsis. ♦ A látszat bármennyire is azt mutatja, mégsem állt meg a blokkoló MEAFC-játékos fején a labda, hiszen a Honvéd­lövés átcsúszott a kezek között, illetve: meg sem állt a há­lóig. Történt mindez a Kézilabda .Avas Kupán, a Papp J. HSE—MEAFC találkozón. (Szabó felv.) Késilabda Némi szünet után vasárnap Is­mét a kézilabdázók vették birto­kukba a miskolci városi sport- csarnokot, hogy folytassák a Nemzetközi Kézilabda Avas Ku­pa csoportmérkőzéseit. A lelátó­kon csupán néhányan üldögéltek, s úgy tűnik, hogy a reformok sem segítettek ezein az egykor rangos tornán. Pedig most jobb a lebonyolítás rendszere, s a mérkőzések zöme is érdekes, iz­galmas. Ügy tűnik azonban, hogy a közönség visszahódításához a lebonyolítási rendszer megváltoz­tatása már nem elegendő, talán még a torna nevét is módosítani kellene. Bár elképzelhető, hogy a név meghagyása mellett is meg­telnének a sportcsarnok lelátói, ha sikerülne olyan rangú mező­nyökről gondoskodni, mint kez­detben. Ez természetesen nehezen elképzelhető, hiszen az elmúlt hét esztendőben számos új snort- csarnok nyitotta meg kapuit, s a Miskolctól távol élő NB 1-esek zö­me már nincs arra szorulva, hogy városunkat keresse fel téli játék­lehetőség biztosítására. Ami te­hát jó a magyar sportnak, ke­vésbé jó Miskolcnak — ha ra­gaszkodik a „hagyományokhoz” Ha viszont megpróbál újítani, lehet, hogy kedvezőre fordul a látogatottsági mérleg. Amióta va­júdik az Avas Kupa, azóta hal­lunk olyan elképzelésekről, hogy teremfocival kellene vegyíteni a kézilabdát, s ez az új „keverék” étvágyat gerjesztene a közönség­nek, hogy ismét meglátogathassa Totó 1. Atalanta—Bologna 0:0 X 2. Fiorentina—Foggia 1:1 X 3. Genoa—Milan 1:1 X 4. Intern.—Lanerossi 2:0 1 5. Juventus—Napoli 1:0 1 6. Pescara—Torino 2:1 1 7. Roma—Perugia 2:0 1 8. V erona—Lazio 2:2 X 9. Cesena—Monza 2:0 1 10. Lecce—Ascoli 0:0 X 11. Modena—Brescia 1:2 2 12. Palermo—Rimini 2:0 1 13. Varese—Sampdoria 1:0 1 13 plusz 1: 14. Aveliino—Bari 0:0 X Kézilabda VB Egyetlen gólon dőlt el a férfi kézilabda világbajnok­ság sorsa, hiszen az NSZK a döntőben 20:19 arányban győzte le a Szovjetunió vá­logatottját. A bronzérem, mint ismeretes, az NDK-é lett. Magyarország váloga­tottja a továbbjutott nyolc mögötti legjobb helyet, a 9. helyezést szerezte meg. A le­bonyolítási rendszer „tréfá­ja”, hogy a magyar váloga­tottól nemrégiben 15 gólos vereséget szenvedő Dánia — igaz ők voltak a házigazdák — éppen hogy csak leszorult a dobogóról. Jó rajt ax OB I-hen i. Medicor—H. Meresziev SE A korábbi gyakorlattól el­térően — számunkra is meg­lepő módon — nem az ifjú­sági házban, hanem a III. kerületi Tanácsi Hivatal nagytermében rendezte meg sakkcsapatmérkőzését a Mis­kolci Medicor. A változás oka nyilván a „rangosodás- ban” keresendő, hiszen a csapat eljutott az OB I-be, s itt jelentősen megerősödve, bennmaradást reményekkel kezdte el a küzdelmet a va­sárnap kezdődött bajnokság­ban. Az erősítés elsősorban a Pestről ideigazolt Kluger Gyula nemzetközi mester nevéhez fűződik, de erősö­dött a csapat a ferencvárosi Balogh és a volt DVTK-s Tóth átigazolásával is. Első eredményük azt igazolja, hogy lehet esélye a bentma- radásra a miskolci együttes­nek, mert a Mereszjev vala­mennyi játékosa „csak” mes­terjelölt, s már negyedik éve jó pozíciókat foglalnak el az első osztályban. A Medicor ezzel szemben egy nemzet­közi mestert és három sakk­mestert tud felvonultatni ki­lenc mesterjelöltjén kívül. Egyedül a 14. táblán játszik első osztályú játékos, de ő if­júsági (miután a 14 tagú csapatban két ifjúsági ver­senyző szerepeltetése kötele­ző). Az OB I-es rajt során éppen az ifjúságiak egyik mérkőzése tartott a legto­vább (a hatórás játszmaidő végéig) és különös érdekes­sége az volt, hogy a miskolci Mikitával szemben egy 15 éves lány, Kovács Márta ült a tábla mögött, aki azonban már megszerezte a mesteri címet a nők között. Talán a kislány meglehetősen nagy rutinjának (!) volt köszön­hető, hogy Mikita előnyö­sebb állásból csak fél pon­tot tudott szerezni. A 14 tábla mellett 28 sak­kozó, a 896 mezőn 448 figu­ra mozoghat, és a mérkőzés­re 360 perc áll rendelkezés­re. Ennyi egy OB I-es mér­kőzés számokban kifejezve. Fontosabb ennél természete­sen ez a két egyszerű törzs­szám: 7-7, mert ez jelzi, hogy az újonc miskolci együttes értékes döntetlennel rajtolt a sakkozók csapatbajnokságá­nak legmagasabb osztályá­ban. A miskolci együttesből négy játékosnak sikerült győzelemmel befejeznie a tegnapi találkozót: Tóth, Gá­ti, Adok és Kovács A. le­győzte ellenfelét. Kluger, Or­gonán, Balogh, Eigler, Kral és Mikita döntetlenül ját­szott, míg Bcllér, Labanc, íkanov és Érsek vereséget szenvedett. Hatodik fordulójánál tart már Miskolc város egyéni sakkbajnoksága. A 40 fő részvételével rendezett ver­senyt 11 fordulós svájci rendszerben bonyolítják le (hétfőn és csütörtökönként a Molnár Béla Ifjúsági Ház­ban). Az élcsoport állása a 6. forduló után: 1. Lőrinc M. (M. Közlekedés) 5, 2. Gönczi (DVTK) 5, 3. Her- czeg (DVTK) 5 ponttal. H. K. az Avas Kupát. Természetesen ez is csak akkor lehetne vonzó, ha fociban is megfelelő rangú me­zőny küzdene a díjakért. Egy bi­zonyos: változásra van szükség. Ha figyelembe vesszük, hogy a január — függetlenül a világbaj­nokságtól — kézilabdacsapataink számára kifejezetten felkészülési időszak, nem is várhatunk túlsá­gosan magas színvonalú mérkő­zéseket, s ennek ismeretében azt mondhatjuk az elmúlt vasár­napon lebonyolított fordulóról, hogy időnként látványos, érde­kes és jó iramú találkozókat Is láthattunk. A délelőtti mérkőzések ered­ményei. Férfiak: M. V. Meteor rr.—Papp J. hse 25:20 (10:10). Ld.: Pál (10), illet­ve Jancsó, Szűcs (7—7). Miskolci Vörös Meteor—Tísza- vasvári 25:21 (15:8). Ld.: Kedves (7), illetve Papp (6). VSZ Kosice — Özdi Kohász 19:18 (12:11). Ld.: Profánt (4), il­letve Benei és Gráf (4—4). VSZ Kosice II.—Eger 27:20 (10:9). Ld.: Zeher (8), illetve Bó- ta (7). Papp J. HSE—MEAFC 29:18 (14:8). Ld.: Jancsó és Szabó (8— 8), illetve Hajdú (6). Női mérkőzések: Tiszavasvárl — Leninváros 9:7 (4:4). Ld.: Kenyeres és Csuja (3 —3). illetve Subái (6). Tiszavasvári—Nyíregyházi Spar­tacus 14:11 (7:2). Ld.: Kenyeres (5), illetve Peti (6). A mérkőzések egyik szüneté­ben kért meg bentiünket arra a kézilabda-sző vétség képviselője, hogy hívjuk fel a figyelmet a következő hónapban kezdődő megyei játékvezetői tanfolyamra. Jelentkezéseket március 1-ig fo­gadnak el, s jelentkezni minden hétfőn 17 és 19 óra között lehet a megyei sportszékházban, a Dayka Gábor u. 9. sz. alatt. A délutáni mérkőzésekre még kevesebben voltak kiváncsiak, s szinte kongott az ürességtől a sportcsarnok. Erre bizonyos ma­gyarázatot a dániai világbajnok-. Ságról történt tv-közvetítés ad. A délutáni találkozók egyébként két mérkőzés kivételével szoros eredményekkel végződtek. Meg­lepetéseket a nyíregyházi egvüt- tesek szerezhettek volna, az ózdi csapatokkal szemben, ha jobban bírjak erővel, illetve elhiszik, hogy az egy osztállyal magasabb szinten játszó együttest is le le­nét győzni! Különösen vonatko­zik ez a Volán lányaira. Az NB-s mérkőzések eredmé­nyei: VSZ Kosice—B. Bányász 19 :io (11:3), férfi. Ld.: Horváth 15), Profánt (3), illetve Kiss (5), Szé­kely (3). Özdi Kohász—Ny. Tanárképző 19:13 (8:8), férfi. Ld.: Gráf (5), Bénél (4), illetve Bodnár (6). Ózdi Kohász—Ny. Volán 12:11 (5:5), női. Ld.: Makovi (6), illet­ve Tállas (4). A megyei csapatok által iát» szott mérkőzések eredményei: M. Vörös Meteor II.—LMTK 16:18 (9:9), férfi. Ld.: Pál (6), il­letve Hornyik*-(5). Lokomotiva Kosice—DVTK II. 12:12 (5:5), női. Ld.: Dubielova (5), illetve Tóth (5). H. K.-M. Gf. WÉÉOtt a Imzeizi és Kupa

Next

/
Oldalképek
Tartalom