Déli Hírlap, 1978. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-06 / 31. szám

* Meó a MEDICOR-ban (Kerényi felv.) Mi vezérli az esztergát? Itt már a technika az úr Pantomim és quadrofon Egymásra találnak? Rosszízű kifejezés a „munkaerőcsábítás”! Még rosszabb volt az a vállalati gyakorlat amelyre e kifejezés megszületett. Nemhiába hozta a Munkaügyi Minisztérium azokat a rendel­kezéseket. amelyek korlátozzák a vállalatokat a csábításban, a ráígérésben, olyan reklámok közzétételében, amelyek egy­oldalúan, csak az alkalmazás előnyeit ecsetelve toborozzák a munkásokat, szakembereket. Mennyivel jobb, ha a vállalatok, tanácsok nem csábítják, hanem csupán tájékoztatják azokat, akikben jövendő munka­társaikat vélik felfedezni! Egyik vidéki agrártudományi egye­tem kollégiumának portáján mindennap megjelenik húsz pél­dány a szomszédos megye napilapjából. A lapokat bárki ingyen elviheti. El is hordják a nap folyamán, estére nem marad egy példány sem. A kollégiumi szobákba kerülő újsá­gokat aztán elolvassa az egész szobaközösség. Napról napra legalább nyolcvan agráregyetemista érlesül a szomszédos megye életéről, többek között gazdasági életéről is. amelyben a végzősök mint mezőgazdasági mérnökök dolgozni fognak. Hogyan kerül a kollégium portájára ez a halom újság? A szomszéd megye tanácsa — amelynek különben az agrár- tudományi egyetemmel szocialista szerződése van — előfizet a megyei lapra, s naponta elküldi a példányokat a kollé­giumba. Teszi ezt azért, hogy tájékoztassa a megyéből elszár­mazott hallgatókat pátriájuk életéről és azért is. hogy a más­honnan származókat megismertesse a megye életével. Mind­ezt azzal a? egyáltalán nem szégyellnivaló szándékkal csinál­ják, hogy ráébresszék a végzősöket azokra a lehetőségekre, amelyek előttük állnak, ha a megyében kezdik pályájukat. Eredményes lehet ez az igen finom hívogatás? Feltétlenül. Mert mi a végzős pályaválasztása? Az esetek többségében ugrás a sötétbe (kivéve a társadalmi ösztöndíjasokat vagy azokat, akik valamilyen módon már egyetemre kerülésük előtt kapcsolatba kerültek jövendő munkahelyükkel). A mér­tékkel. de célszerűen adott információk megvilágítják a söté­tet, befolyásolják a végzett hallgató elhatározását. A nap mint nap olvasott cikkekben, riportokban, tudósítá­sokban az öt egyetemi év alatt kibontakozik a mezőgazdasági jellegű, gyorsan fejlődő megye gazdasági élete. Megismerik azokat a területeket, gazdaságokat, ahol szükség van a mező- gazdasági mérnökök munkájára, s a pályát választó végzett agrármérnök már ezekkel az ismeretekkel tanulmányozza az egyetemhez beérkezett állásajánlatokat. Az is előfordulhat, hogy egy-egy közös gazdasággal az újságból megismerkedett hallgató már tanulmányai közben felveszi a kapcsolatot. Lám, így is lehet! A fentebb említett tanácstól elleshetik a módszert azok, akik még más eszközökkel próbálnak végzős hallgatót szerezni a különböző gazdasági területekre. A pél- dánkbeli kis figyelmesség viszont hozzásegít ahhoz, hogy könnyebben találjon egymásra végzős és munkahely. GŐZ JÓZSEF Nyári egyetem Egyszer oltják az elsősöket Ettől az évtől kezdve csak egy oltásban részesülnek az első osztályosok, s így szer­vezetüket kisebb megterhe­lés éri. A legújabb immunológiai kutatások szerint ugyanis a BCG-oltások 7 évig biztosí­tanak védettséget a tbc-vel szemben. Ennek megfelelően az újszülött kori oltás utáni első tuberculin szűrővizsgá­laton nem a 6.. hanem a 7. életévüket betöltött gyerme­kek vesznek részt, s a pró­ba eredményétől függően kapják meg az oltást. Nem változik viszont a diftéria, a pertusszisz, szamárköhögés és a tetanusz elleni harmadik kombinált — Dpt.—III. — védőoltás beadásának az ide­je. Ebben az iskola előtti or­vosi vizsgálat alkalmából — május—júniusban — vagy szeptemberben, az iskolában részesülnek a gyerekek. Amikor a hírét hallottam ennek az üzemnek, eszembe jutott az automata mosógé­pes tévéreklám. A gép dol­gozik, s a hölgy a lábát ló- gázza egy hintaszékben. Nem csalódtam. Az embe­rek gombot nyomogatnak, van, aki pipázik egy bár-, széknek is beillő forgószék­ben. Az egyik gép párká­nyán képes hetilapot láttam, kihajtva. NC9 milliókért A Diósgyőri Gépgyárban található ez a csodaüzem. Ügy hívják: NC. Anélkül, hogy ingyen propagandát csinálnék nekik, elmondom, hogy a munkásfelvétel ter­vével is foglalkoznak. Még az első negyedévben ugyanis két gép érkezik, s az év fo­lyamán több ilyen különle­ges masinával gazdagítják a gépparkot. Az ára milliókra rúg. S ahhoz, hogy a nagy pénzeket visszahozzák, há­rom műszakban kellene dol­gozniuk. Azért mégse próbálkozzon, aki azt hiszi, csak pipázás- ból és újságolvasásból áll itt az élet. Az viszont bátor­kodhat foglalkozni a gondo­lattal, aki rajong az újért, a nem mindennapiért. — Persze, sokan voltak, akik azt mondták: rossz, drága, nem kell. Olyan em­berek, akik nem tudnak lé­pést tartani a technikával. Azóta a bemutatón, a pre­mieren már túl vagyunk — mondja Bartha István üzem­vezető. — Most már a ter­melésben kell bevezetni az NC-technikát, ez a felada­tunk. Ideje elárulni, mit is tud­nak ezek az eszményi gépek, amelyek igy felszabadítják az embert. Mit is jelent az NC-technika? — Amit eddig a hagyo­mányos módon kézzel esz­tergáltak, fúrtak, forgácsol­A MÁV Miskolci Igazga­tóságának szakemberei az év elején arra számítottak, hogy az igazgatóság területén a tehervonatok átlagos terhe­lése nem haladja majd meg az 1215 tonnát. Mint a na­pokban elkészült jelentés bizonyítja, a tehervonatok átlag 1237 tonna árut szállí­tak, azt mind a gép csinálja. Az NC egy idegen szó rövi­dítése: numericus controlt jelent Azaz számjegyvezér­lést. ERI és San Giorgio A gépnek „agya van”, igaz, de technológusok írják elő, hogyan is gondolkodjon. Mégpedig számjegyekben. A munkadarabot körbeírják számokkal. Ez kerül aztán a lyukszalagra, az pedig a ve­zérlőszekrénybe, a gép agyá­ba. Aztán a masina már mindent tud, s megy min­den, mint a karikacsapás. Az embereknek csak a gom­bokra, a gyorsan pergő szá­mokra kell ügyelniük. — Tulajdonképpen , nem. unatkoznak? — provokálom a kérdéssel az előbb még pi­pázó Lőrinczy Lászlót. — Arra azért nincs idő — válaszol mosolyogva. Mit is csinálok? Méricskélem a már kész munkadarabokat, rá-ránézek a gépre. Szó ami szó, nem lehet különösebben kifáradni mel­lette. — Szeretem ezt a jó „öreg” ERI-t. S az aranyos kis San Giorgiót. Ez még eredeti olasz darab. De a licencét már átvette a VILATI. Ugyancsak sok mindent tud­nak — veregeti meg Lő­rinczy a gépe „vállát”. A fiatalember a 2-es szá­mú Szakközépiskolából elekt- roműszerészi bizonyítvánnyal került ide. Megszerette az új technikát, n.jrt mindennap más, mindig újra kell gon­dolni a feladatot. — Pedig furcsa helyzetben vagyok. Segédszínész is le­hetnék talán, hiszen évekig amatőrködtem. Jó, mézes a madzag, amit elhúztak az or­rom előtt a színháznál. De tudja, a pénz... A pénz. Ha megy itt a bolt, akkor van. Ha nem, akkor marad az alapfizetés. Bereg­szászi Lajos mondja: — Van, amikor öröm eze­ken a gépeken, van, amikor nem. Mikor nem ? Ha nem tottak. Ugyanakkor figye­lemre méltó, hogy az elmúlt évre 12 millió tonna áru irányvonattal való szállítá­sát tervezték, s ez végül fél­millió tonnával emelkedett, így ennyivel több áru ért hamarabb rendeltetési he­lyére. úgy mennek a dolgok. Ha nem adják ide más egységek a munkát. Inkább megadják ott a pótidőt. Pedig lehet, hogy én tíz óra helyett két óra alatt megcsinálom. Ha egész hónapban termelünk, akkor jól kijövünk. — így ösztönözzük a dol­gozókat, a dolgozók meg minket, hogy szerezzünk munkát — mondja az üzem­vezető. — Ütemezési nehéz­ségek adódhatnak, de ma már egyre ritkábban. A na­gyobb gond a szerszámellá­tás. Valamennyi tőkés im­port, s ez sem fillérekbe ke­rül. Hinnie kell az újban Ahhoz, hogy a gépek tel­jes kapacitását kihasználják, más gyáregységekből is hoz­tak ide embereket. Braun Frigyes a „legfrissebbek” egyike. A szivattyú gyáregy­ségből került ide. — Egy hónapja vagyok itt, de még egy percet sem csa­lódtam. Könnyebb volt beil­leszkedni, mint a régi he­lyemre. Pedig tíz évet töltöt­tem ott. Először megretten­tem az újtól, de azt mond­tam: azok is emberek, akik ezt tervezték... Holnap: Aktív klub a Vasasban fiataloknak A Magyar Rádió Ötödik sebesség című adásának min­tájára a Vasas Művelődési Központban létrehozott Aktív klub tagjai holnap 5 óra­kor ismét randevúznak egy­mással. A szokásos foglalko­zásokon túl, 19 órától Kassai János pantomimművész elő­adását tekinthetik meg, ezt követően pedig a hazánkban új hangtechnika, a quadrofon mutatkozik be. Avenesian Alex, a Magyar Rádió szóra­koztató osztályának munka­társa az e technikával ké­szült, Pótmama című 40 per­ces hangjátékot mutatja be. Elkészült a soproni nyári egyetem idei programja, amelyet július 11—25. között huszonkettedszer rendeznek meg. A népszerű rendezvény­nek az Erdészeti és Faipari Egyetem ad otthont. A hall­gatók megismerkednek az ott folyó mérnökképzéssel, az kesek nyilatkozataival. E nyilatkozatokból azonban ed­dig nem sokkal többet lehe­tett kiolvasni, mint azt, hogy keresik a probléma megoldá­sának módját. A problémáét, melynek alapvető oka — is­métlem! — a titok homályá­ba vész. A minap felkeresett egy nyugodtnak semmiképpen sem nevezhető férfi. Kezé­ben papírt lobogtatott, mely ezer forint pénzbírság kisza­bását helyezte kilátásba. Hogy miért büntetik őt és sok-sok lakótársát? Nos, a Katowice utca egyik termofor kéménnyel megáldott házá­ban laknak. Amikor megálla­píttatott, hogy az ilyen rend­szerű kémények mellett élet­veszély« a fürdőszoba gáz­készülékeinek a használata, a gázt elzárták és a csapot le­plombálták. Ök azonban megtalálták a módját, hogy gáz is legyen és a plomba is maradjon. Igen ám, csak­hogy a tanács I. kerületi hi­vatala határozatban kötelezte őket — mint szövetkezeti la­kástulajdonosokat — a veszé­lyes gázberendezések oly módon való átalakíttatására, hogy tulajdonképpen lehe­tetlenné váljon használatuk Természetesen saját zsebük terhére! Mivel e munka elvégzését — elvégeztetését — a kisza­bott határidőre, sőt azóta sem tudták igazolni, jött a pénz­bírság. oktatás módszereivel, a ku­tató munkával. Hazánk vé­dett növényeit, a környezet­és természetvédelem ered­ményeit, terveit is tanulmá­nyozzák, s egyebek között az erdő szerepét a föld oxigén- és szénmonoxid-háztartásá- ban. — Hát nem dühítő? — kérdezte tőlem. Kénytelen voltam elismerni, hogy nem örvendeznék a dolgok ilye­tén alakulásának. De azt is be kell vallanom, hogy a ta­nácsi hivatal helyében én sem tudnék jobb megoldást. Ha egyszer a készülékek hasz­nálata életveszélyes, el kell érni valahogy, hogy ne hasz­nálják azokat. Na tessék, most én is egy ilyen „nesze semmi, fogd meg jól!” — választ adok a panaszosnak. Talán azért, mert túl sok cikket olvastam, túl sok nyilatkozatot hallot­tam az utóbbi időben a ter­mofor kéményekről és rám ragadt a mellébeszélés tudo­mánya?! Joggal kérdezhetik, hogy ha nem tudok többet, ennyit miért mondok? (Már intettek: ne birizgáljam fe­leslegesen a kedélyeket!) Azért tettem közhírré a panaszt és a mihaszna vá­laszt, mert ha annak idején nem hagytuk volna, hogy az első problémákat csak „a ké­ménybe, korommal” jegyez­zék fel az illetékesek, akkor kevesebb bajunk lenne ma. De beszélni kell erről az ügyről — ha kell: unásig — azért is. mert félő, ho*y * megoldáson a megengedhető­nél tovább törik a fejüket azok, akiknek törniük kell. (békés) Akik ebben, a még gyer­mekcipőben járó kis üzem­ben dolgoznak, megszállot­tan szeretik a korszerűt. Az üzemvezető is úttörő volt, ugyanúgy, mint a technoló­giai csoport vezetője, Szat­mári Andor. De ismeri a gé­pek minden csínját-bínját Tóth Gyula is, aki már in­nen nőtte ki magát műveze­tővé. A szakma ifjú mestere vetélkedőre olyan alkatrészt kombinált, amit a hagyomá­nyos eljárással nem lehetett volna elkészíteni. Aki egy kis időt eltölt eb­ben az üzemben, annak hin­nie kell az újban. Abban, hogy a technikát így fogjuk be, abban, hogy a tudomány így válik termelőerővé. Ezt csak megszeretni lehet, ta­gadni soha...-Kkrfiw, OLÁH ERZSI Több terhet szállítottak Műbőr, cipóhoz Megkezdik az új típusú cipőipari műbőr nagyüzemi gyártását a győri Graboplast Pamutszövő és Mübőrgy árban. A habszerkezetű poliuretán műbőr alkalmas külö­nösen felsőrész készítésére, mert könnyű, de kopásálló, puha ta­pintású, és „felveszi” a láb for­máját. Az újfajta műbőrből készült ci­pők a hazai cipőboltokban is az idén megjelennek. A szombathe­lyi cipőgyár eleinte kis szériá­kat bocsát a kereskedelem ren­delkezésére. A kéménybe korommal Ha szeretnénk elfelejteni valamit, akkor azt mondjuk: felírtam — a kéménybe ko­rommal. Szerintem így je- gyezgették hosszú évekig a termofor kéményekkel kap­csolatos problémákat is az il­letékesek: feketével feketére, hogy lehetőleg nyoma se ma­radjon. Tízegynéhány évvel ez­előtt, az ország egészen más táján találkoztam először e csodálatos kémény-konstruk­ciók hibáival. Ahogy vissza tudok emlékezni az ügyre, ott is peres eljárás indult. A szakértők egy része azt mondta, hogy a konstrukció jó. tehát a kivitelezők követ­ték el a hibát. Mások — ugyancsak „felkent” tudorai a kéményügyeknek — ennek az ellenkezőjét hangoztat­ták. Az évek teltek-múltak, a termofor kémények — or­szágszerte! — épültek és tíz­egynéhány évvel később, Mis­kolcon is jelentkeztek a hi­bák. Emlékeim alapján csöp­pet sem csodálom, hogy ma sem áll tisztán előttünk, meg lehet-e egyáltalán jól csinál­ni az ilyen típusú kéményt, Sajnos, a vita nem elvi jel­legű, családok százainak okoz problémát, hogy nem hasz­nálhatja a fürdőszobát — leg­feljebb úgy. hogy fazékszám hordja a kádba a meleg vi­zet — és esőstől jelennek meg az újságcikkek a kisebb vagy nagyobb rangú illeté-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom