Déli Hírlap, 1978. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-28 / 50. szám

* A táskák megindulnak a kemencébe.:. (Kerényi László felvételei) Túróstáska, lekváros bukta és a többiek Nyújtófa helyett gépsorok A Ludas Matyiban időnkén visszatérő kép, hogy a késő éjjel részegen hazatérő férjet az asszony nyújtófával fo­gadja. 1 — Azért otthon van — mondja szinte kórusban négy buktát hajtogató asszony, a vasgyári sütőüzem egyik gép­sora mellől. — Nézelődjön nyugodtan! — látja csodálkozásomat Sza­bó János, a sütőüzem veze­tője. Van mit! Utoljára anyámtól láttam, hogyan készíti a lekváros buktát. Tésztát gyúrt, kinyúj­totta , hajtogatta, újra nyúj­totta, kiszaggatta, lekvárt tett bele, tepsibe rakta, majd a tepsit a forró sütőbe. Nemso­kára az egész konyhát betöl­tötte a kellemesen édeskés il­lat. A sült tészta illatát itt is éreztem, és arra sem kellett sok idő, hogy rájöjjek, lé­nyegében ugyanúgy készülnek ebben az üzemrészben is sü­temények, csak gépekkel. Gé­pekkel, melyeket tavaly ok­tóberben kipróbáltak, s ame­lyek novembertől folyamato­san termelnek. — Figyelje a technológiá­ját! — találja ki gondolato­mat a vezető, miközben rész­letesen és szakszerűen ma­gyaráz. Engem még mindig a gé­pek, a gépsorok tartanak bű­völetben, ezért csak fél füllel figyelek a magyarázatra. Az első, amire alaposabban odafigyelek, egy nyújtógép. Állítható tésztavastagságot tud létrehozni. Innen egy újabb gépsorra kerül a már elsődlegesen kinyújtott tész­ta. Ez a következőket tudja: végleges vastagságra nyújtja, hosszanti irányban három csíkot vág, a kívánt töltelék­kel megtölti, keresztben is el­vágja. majd kézi hajtogatás után egy fotocellás részegy­sége tepsire rakja. A tepsik tolókocsira kerülnek, majd az újabb kelesztés után az auto­matikus sütőkemencébe, ahol egy futószalagon haladva sül­nek kívánatos-pirosra, hogy a szalag végén — megsülve — kivehessék őket. A modern gépsoron az egyetlen kézi munka: hajtogatás A hatásfokáról kérdezek. — Képzelje a régit és ezt egymás mellett. A régi üzem­ben a termelés kézi munkán alapult. Három műszakban nyolcán dolgoztak. Itt egy műszakban tizenketten ugyan­azt teljesítik, az átlagos ter­melés ötezer darab óránként. — Milyen termékeket gyár­tanak? — Túrós-, lekvárostáska, batyu, búrkifli, tepertős és vajaspogácsa, kakaós csiga. — Kik a megrendelők? — Az élelmiszer-kiskeres­kedelmi vállalat, vállalati, üzemi konyhák, intézmények (kórháztól bölcsödéig). — Mint mondta, november­től folyamatosan üzemelnek. Van tehát tapasztalatuk. Mennyire elégedettek a meg­rendelők? — Ezt könnyű lemérni. Ha rendelnek, elégedettek, ha nem. akkor ... De a napi da­rabszámok emelkednek. A meó egyszerű: meg kell kóstolni. Akik szeretik a sü­teményeket, bizonyítanak. Ugyanis az üzem saját boltja előtt állandó a sorbanállás. És nemcsak kenyeret vesz­nek ... D. T. B. Jusson több idő a betegre! Beszélgetés dr. Szabó István megyei főorvossal A megye kórházaiban 2811 egészségügyi szakdolgozó (az ápolónőtől a diétásnővérig) teljesít szolgálatot. Munkájuk minő­sége nagymértékben meghatározza a kórházi ellátás színvonalát, a gyógyító munka hatékonyságát. Jóllehet a kórházak tevékeny­sége nem hasonlítható a termelőüzemekéhez, az egészségügyi intézetekben is követelmény a jó munkaszervezés és létszám- gazdálkodás. Elsőként arra kértem választ dr. Szabó István meg.ei főorvostól, hogy a megyeszerte tapasztalható munkaerő- hiány jellemzi-e kórházainkat is, azaz van-e elegendő egészség- ügyi szakdolgozó. — Mindössze 73 betöltet­len státusz van a megyében, s ezeknek a többségét a mis­kolci kórházakban tartják nyilván. Főleg a specializált szakmákban — gyógytornász, diétásnővér, röntgenasszisz­tens — mutatkozik hiány, de ezzel együtt sem beszélhe­tünk krónikus munkaerő­gondokról. — Ezért a kijelentésért sok más szakma vezetői megiri­gyelhetnék a megyei főor­vost ... — Mielőtt túlságosan meg­irigyelnének bennünket, gyorsan hozzáteszem, hogy a viszonylag kevés betöltetlen státusz nem jelenti azt, hogy nincsenek gondjaink. Tipiku­san női szakmáról van szó és érthető módon magas a táp­pénzen, illetve gyes-en levők aránya. A kettő együtt eléri a 15 százalékot. — Sikerül szakképzettekkel Helyettesíteni a hiányzókat? — Kórházaink bértömeg­gazdálkodást folytatnak. Ez azt jelenti, hogy például a gyes-en levő ápolónők bére visszamarad és így módja van az egészségügyi intézet vezetőjének arra, hogy állan­dó alkalmazottat vegyen föl a hiányzó helyére. Az lenne jó, ha szakképzett - egészség- ügyi dolgozót szerződtethet­nénk a hiányzó helyére. Aki viszont rendelkezik a szük­séges képzettséggel, nem szí­vesen vállal szerződéses munkaviszonyt. De van más probléma is. Ha szakképzet- len dolgozót alkalmaznak a hiányzó pótlására, akkor — mivel- az ö bére alacsonyabb — a béralap egy része visz- szamarad és jutalmazásra fordítható. — Ha jól értem, nem is na­gyon igyekeznek betölteni a hiányzók helyét... — Valahogy így van. A béralap-megtakarítás, mint túlórapénz, vagy a többlet- munkáért járó jutalom, nö­veli a kollektíva jövedelmét. Már számítanak is rá a dol­gozók. — Senki sem sajnálja tő lük a pluszpénzt, hiszen meg dolgoznak érte. De a kór házakban egyébként is fá rasztó, hárommüszakos be osztásban tevékenykednek az ápolónők. Nem megy a mun ka rovására a sok túlóra? — Az aggodalom indokolt. Éppen ezért arra ösztönözzük az egészségügyi intézetek ve­zetőit, hogy jól képzett tar­talék gárda álljon rendelke­zésükre, azaz a hiányzók he­lyére mindig hasonló képzett­ségű egészségügyi szakdolgo­zó lépjen. — A képzés lépést tart a növekvő igénnyel? — Az egészségügyi közép- káderképzés bázisai ma már a megyében — Özdon, Sá­toraljaújhelyen, Kazincbar­cikán és Miskolcon — mű­ködő szakközépiskolák. Mel­lettük a különböző szaktan- folyamok is segítik a szak­emberellátást. Az utóbbiak hátránya, hogy — lévén munka melletti képzésről szó — növelik a hiányzók Alkalmas-e a választott pályára ? Pályaalkalmassági orvosi vizsgálatokat kezdtek meg tegnap a miskolci Pályavá­lasztási Tanácsadó Intézetben. Azokat a Borsod megyei gimnazistákat vizsgálják itt meg az elkövetkező napok­ban, akik egyetemen vagy főiskolán szeretnének tovább­tanulni. Megyénk tizenhárom városának, községének (Mis­kolc kivételével) gimnazistá­it vizsgálják meg. hogy egész­ségük alkalmassá teszi-e őket a választott pólyára. Pénzliónapok Mikor fizetik a nyereséget? Ezekben a napokban mun­kások, alkalmazottak százez­rei nagy várakozással tekin­tenek az első negyedév vége elé, amikor is kiosztják (illet­ve néhány rosszul gazdálko­dó vállalatnál nincs mit ki­osztani!) az előző év nyere­ségét. Miskolci gyárakat, üze­meket, vállalatokat kerestünk fel, s nyereségük után ér­deklődtünk. Az erdőgazdaságnál min­denki jókedvű, bizakodó. Nem csoda: az 1976-os esztendő nem sikerült úgy, ahogy sze­rették volna, mindössze a tar­talékalapból fizettek dolgo­zóiknak három napot. Ám a tavalyi esztendő minden vá­rakozást felülmúlt. A vállalat gazdasági igaz­gatója: dr. Tökei Lajos: — Nagyon sikeresnek mond­hatjuk 1977-et. S ezt alátá­masztja nyereségalapunk, amely több mint tízmillió fo­rint. Február 23-án és 24-én 6 millió forintot fizettünk ki nyereségként, s ez átlag 17 munkanapnak felel meg. Ter­mészetesen vannak olyanok, akiknek részesedését jócskán megnöveli a törzsgárdatagság utáni jutalom: a 10—15 éve itt dolgozók két heti bérüket, a 30—35 éves törzsgárdata- gok öt heti keresetüket kap­ják. A legalacsonyabb része­sedés — mivel mi bérarányo­sán osztjuk el —, nyolc nap. — Nyereséget most fizet­tünk, de az alap terhére no­vember 7-ére 870 ezer forin­tot kaptak a törzsgárdatágok. Május elsején csaknem 600 ezer forintot osztottunk ki a szocialista brigádoknak, cél­prémiumként 800 ezer forin­tot fizetünk ki,' míg a fenn­maradó összeget a dolgozók jutalomként kapják. A Borsodi Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalatnál ma fi­zetik a részesedést. A gazda­sági igazgatóhelyetles, Teleki Zoltán: — Hatvan százalékkal töb­bet, mint 1977-ben; 1 millió 200 ezret. Na, persze év köz­ben is kifizettünk dolgozóink­nak elég jelentős összeget. Most a legkisebb összeg nyolc napi bérnek, a legnagyobb 13 napnak felel meg. Csak összehasonlításként tavaly a minimum és a maximum 5,5; illetve 9 nap volt. S ahol még csak sejtik, hogy mennyi lesz, de bizto­sat még nem tudnak ... A MÁV Miskolci Igazgató­ságán Gál Sándor igazgató- helyettest kerestük fel. — Hogy itt, az igazgatóság területén mennyit kapnak vasutasaink, azt még ponto­san csak a jövő hónap köze­pén tudjuk meg. Az bizonyos, hogy többet mint tavaly. Or­szágosan 17 napot fizet a MÁV, de ez, az igazgatósá­gok területén megoszlik. Már­cius végén, április elején osztjuk ki a nyereséget, az összeg az évek után százalé­kosan növekszik. Az LKM gazdasági igazga­tója, Sötét Károly is jó esz­tendőről számolt be. Elmon­dotta, hogy március 14-én fi­zetnek. lényegében annyit, mint 1977-ben. A pontos ősz- szeget a napokban összeülő szakszervezeti tanács dönti el. Az Üvegipari Művek Mis­kolci Üveggyárában még tel­jes a bizonytalanság. Azt már tudják, hogy lesz nyereség, de hogy mikor, és mennyi, azt még nem. Ugyanis a trösztben osztják el a pénzt, s hogy mennyi kerül Mis­kolcra. az a többi gyár gaz­dálkodásától is függ. A Borsodi Szénbányáknál március 31re a részesedés fi­zetésének napja. A kifizetés­re kerülő összeg valamivel kevesebb lesz az elmúlt évi­nél, de hogy pontosan meny­nyi, azt pénteken határoz­zák el. I. S. számát, hiszen például az ápolónők heti két. a röntgen- asszisztensek pedig heti egy napot hiányoznak munkahe­lyükről. míg tanulmányaikat be nem fejezik. — Az egészségügy speciális munkaterület, nyilván egé­szen mást jelent itt a műn- kaszervezés, a munka haté­konyságának növelése, mint másutt. — Az ipari üzemben cél lehet, hogy minél kevesebben vegyenek részt a termelés­ben, ugyanakkor a termelési érték ne csökkenjen, hanem nőjön. Mi nem irányozhatjuk elő, hogy minél kevesebb ápolónő teljesítsen szolgála­tot a kórházi ágyak mellett. Éppen ellenkezőleg! Azt akarjuk elérni, hogy az ápo­lónőknek még több idejük maradjon a beteggel való foglalkozásra. Ahogy mon­dani szoktuk: tovább kell humanizálni a beteggondo­zást. — Segíthet ebben a gépe­sítés, a technika? — Nagyon sokat. A Sem­melweis Kórház belgyógyá­szati osztályán például már nem csengővel, hanem tele­fonnal hívhatja ágyához az ápolónőt a beteg. Mindjárt meg is mondhatja, mi a kí­vánsága, s így felesleges jár- kálástól kímélheti meg az ápolónőt. Túl sok időt rabol al az, egészségügyi dolgozók­tól az ágyneműk szétosztása, számontartása, rakosgatása. Be kell vezetnünk mindenütt a konténeres ágy. és fehér­nemű-szállítást. Sokat tettünk azért is, hogy kisgépei;: se­gítsék a takarítást, a moso­gatást. Mindezzel azt kíván­juk elérni, hogy csökkenjen az élőmunka aránya a kise­gítő részlegekben, s a fel­szabaduló embereket a kór­házi ágyak mellé irányíthas­suk. A fáradt, túlhajszolt embertől aligha várhatjuk el, hogy frissen, kedvesen álljon a beteg ágya mellé, pedig a mosoly, a jó szó is gyógyít. BÉKÉS DEZSŐ A Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskola miskolci tago­zata és a Művészeti és Pro­paganda Iroda közötti szocia­lista szerződés keretében négy hangversenyből álló so­rozatot, valamint a közösségi lakótelepért rendezendő zenei matinékat mutatnak — rész­ben már mutattak — be a főiskola hallgatói és tanárai, valamint meghívott művészek — társadalmi munkában. Holnap este 7 órakor kezdő­dik a Koncertpódium ’78 el­ső előadása, melyen Bach Brandenburgi versenyek című művéből a hatodik, negye­dik és második hangzik el. Közreműködik a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Vo­nósegyüttese. Svikruha Már­ta fh. (hegedű), Vargha Vik­tória fh. (fuvola), Pócz Ildi­kó fh. (fuvola), Petz Pi (trombita). Tőzsér Dánie (fuvola) és Bákonyi Tárná (oboa). Hangversenymester Gál Károly és Gombás Fe • rent. Bacli-hanoverseny a M-traben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom