Déli Hírlap, 1978. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-21 / 44. szám
/ Szereljük a virágot... Hi újság a melegházban „Aki a virágot szereti, rossz embir nem lehet.” Nos, ha a közmondást nézzük, akkor a Miskolci Kertészeti Vállalatnál nagyon sok jó ember dolgozik. Nagyon sok fiatal lány. Az üveg- és melegházak tetejét nem fedi fehér takaró: a havat letakarították, hogy a nap sugarai is segítsék a virágok növekedését. Az üvegen keresztül, ha homályosan is, de látni a kertészeket; a tengernyi zöldtől elüt a sokszínű ruhájuk. Meleg, magas páratartajfc Hortenziák virítanak az üvegtető alatt... lom — és virág, virág, virág. Ha egy évig név-, születés- és egyéb napot kö- szöntgetnék virággal, akkor sem fogyna el. Mégis, pontosan mennyi? A számokon megdöbbenünk: ennyire szeretnénk a virágot? Míg tavaly Juliani a-nap'g 13 ezer szál szegfűnél valamivel több, addig az idén, ugyanennyi idő alatt, több mint 20 ezer szál szegfű fogyott. És a többi vágott virággal is hasonló a helyzet. Igaz, a cserepesek forgalma kicsit visszaesett, de a nőnap még csak ezután jön ... A nők kedvenc cserepes virágja a hortenzia. Tíz megkérdezett nő közül hatan ezt említették. Az egyik legnagyobb üvegházban az asztalok terítve vannak e csodálatos, fehér szirmú virággal. Már most kinyíltak, pedig nőnapra, húsvétra és május elsejére nevelték őket. De azért akkor is bőven lesz belőlük __ A szekfűk házában csak a zöld tövek meredeznek a napfény felé. A virág már a boltokban, vázákban illatozik ... De az utánpótlás bontogatja szirmait... Tulipán, crocus, frizia, nárcisz, jácint, szanszeveria, hogy csak a legismertebbeket említsük. Az üvegházak gyöngyszemei a mi kedvünkért pompáznak. # A szanszeveria tengerében ... (Sólymos László felvételei) S. I. Kombinát, kis hibával Jó év lehet Beszélgetés Csajághi János igazgatóval A közelmúltban kibővített műszaki-gazdasági konferencián értékelték elmúlt évi munkájukat, s határozták meg idei tennivalóikat a Miskolci Húskombinát dolgozói. Megállapíthatták: a kivitelezés hiányosságaiból adódó nehézségek ellenére a vártnál dinamikusabban nőtt a termelés, s a minőség is javult. Az elmúlt évi munkáról, s az idei feladatokról Csajághi Jánossal, a kombinát igazgatójával beszélgettünk. — Hogyan zárták az elmúlt évet? — Termelésünk az előző évhez viszonyítva 31,5 százalékkal emelkedett, összességében 2,2 milliárd forintot tett ki, s csaknem 600 millióval haladja meg a megelőző évit. Ezen belül az export részaránya meghaladta az egyharmadot, s ennek nagyobb hányada dollárelszámolású piacra került. Mindenképpen örvendetes: egyes termékekből időnként a keresletet meghaladó kínálatot tudtuk nyújtani. Ugyanakkor az is jelentős eredmény, hogy ősszel a húskombinát egy nap alatt többet termelt. Vetőmag a kiskertekbe A mezőgazdasági könyvhónap rendezvényei sorában ezen a héten csütörtökön, este 6 órai kezdettel az Ady Endre Művelődési Házban a kiskertek vetőmagellátásáról lesz előadás. Az előadást Kavalecz Barna, a Vetőmagellátó Vállalat munkatársa tartja. mint amennyit maximális kapacitásként a beruházási programban a szakemberek meghatároztak. — Az okok? — Alapvetően a belső szervezési intézkedések. Jóllehet, terveinkben már szerepelt a kapacitásnövekedésből eredő többlettermelés, de például a sertésvágásnál számítottunk arra, hogy 35 százalékkal jobb eredményt érünk el. A felsőbb szervek által engedélyezett toborzással biztosítani tudtuk a munkáslétszámot, s nagy gonddal foglalkoztunk mindazokkal, akik új dolgozóként kerültek hozzánk. — Mit terveznek az idei esztendőre? — A termelés további fejlődésére számítunk. Arra, hogy megközelítőleg 26,5 százalékkal növekszik termelésünk, s ez az 1977. évi eredményekhez képest 550 millió forint többletbevételt jelent. Sertésvágási tevékenységünk 30 százalékos emelkedésére számítunk, elérve az évi 600 ezer darabos vágást, míg a marhavágásnál a 41 500 darab 25 százalékos növekedést je,.Miskolcon a Tüzeléstechnikai Kutató Intézet építkezésén . . . huszonkét kőműves rakja szorgosan a falakat. Még nézni is öröm. Azt is, ahogyan dolgoznak, és azt is, amit csinálnak. Mestermunka a javából . .. Mind a huszonketten most azért dolgoznak, hogy mesterszakmunkások legyenek. Ez a gyakorlati vizsga.” „DOKTOROK" — VAKOLÓKANÁLLAL lent. A húskészítmény gyártásban 10 százalékkal tervezünk többet. — A termelőtevékenység mellett milyen feladatok megoldása vár a húskombinátra? — Folytatjuk a 160 millió forintos beruházásban épülő húslisztüzem kivitelezését, bízva abban, hogy az idén már a technológiai egységek szerelése is megkezdődhet. Ez ugyanis az előfeltétele annak, hogy 1979 közepén megkezdődhessen a termelés új egységünkben. Ennél is fontosabb, hogy a vágósoron rövidesen megkezdődik a kivitelezési hiányosságok felszámolása, s emiatt néhány hétig a marhavágás szünetel majd. Ellátási gondok azért nem lesznek, ugyanis ebben az időszakban a társkombinátok segítenek ki bennünket. A fentiek mellett 11,5 millió forintot fordítunk a dolgozók szociális létesítményeinek, kulturálódásának, sportolásának fejlesztésére. Ügy gondolom, éppen elég feladatot ad e tervek megvalósítása a vállalati kollektívának. TÓTH ZOLTÁN nek megfelelően tudják tanulmányozni az orosz nyelvű . . „ szakdokumentációt,. . . hogy idegen nyelvi felkészültségükkel elő tudják segíteni az adott üzem vagy vállalat keretén belül megvalósuló nemzetközi kooperáció lebonyolítását.” A tanulmány példaként említi, hogy a szakfordítói ágazati képzésben részesült gépészmérnökök, kellő üzemi gyakorlat megszerzése Hírünk az országban Tallózás lapokban, folyóiratokban Országos KRESZ-vetélkedő Miskolcon Szombaton és vasárnap Miskolcon, az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat munkásszállójában rendezik meg az Építőipari Szállítási Vállalat országos KRESZ-vetélkedőjének döntőjét. A versenyen a buda- pes. , pécsi, győri és miskolci üzemegységek győztes csapatai vesznek részt. A járművezetőkből álló csapatok tagjai cementszállító tartálykocsikkal különböző vezetési gyakorlatokat kell végezzenek, ezenkívül közlekedési szabályokból, műszakihiba-elhárításból. forgalmi és kereskedelmi ismeretekből és energiagazdálkodásból mérik össze tudásukat. A Borsod megyei Kéményseprő- és Tüzeléstechnikai Szolgáltató Vállalat sátoraljaújhelyi körzetének szocialista brigádja tegnap megkezdte a Tiszai Hőerőmű kazánjának tisztítását. Mint ismeretes, a KÉTÜSZ szocialista brigádjai egy-két hetes turnusokban végzik a leninvárosi erőmű egyes egységeinek tisztítását. Az újhelyiek két hét alatt végeznek a munkával. Az erőmű és a vállalat lehetővé tette számukra, hogy ne kelljen hazajárniuk, amíg a munka tart, jól berendezett munkásAz erőmű és a KÉTÜSZ között egyébként megkezdődtek a tárgyalások a még most épülő új erőmű már működő egyes egységei kazánjainak tisztításáról. Amennyiben a tárgyalások sikerrel végződnek, a borsodi kéményseprők Közép-Európa legmagasabb, 250 méteres kéménye kazánjainak tisztítását végezhetik majd. Szó van arról is, hogy — együttműködve a FERUNION ipari szövetkezettel — a kéményseprő vállalat új, vegyszeres eljárást alkalmaz majd az ország legnagyobb erőműve kaMennyi fér egy műszakba? A hírt sok újság felkapta. S a részletfizetéstől sanyargatott, a hó végi üvegvisszaváltásban reménykedő olvasó is felkapta a fejét. Egy fővárosi építővállalat két jó szakmunkása egyetlen hónap alatt összesen harmincezer forintot keresett. Igaz, elvállaltak mindent. Szombaton, vasárnap is hajtottak: virtusból, kíváncsiságból, próbára téve önmagukat, s a céget is, hogy fizet-e? Fizetett. Az ötszámjegyű havi bér kifizetésének ténye munkajogilag támadhatatlan volt. A munkalapokon feltüntettek minden ledolgozott órát, s azt is rendelet írja elő, hogy az első túlóra után a bérpótlék a bér 20 százaléka, a második után 30, a harmadik után 50 százaléka. Nem a keserű irigység kérdőjelezteti meg az emberrel a havi tizenvalahány-ezer forintos fizetést. A Figyelő című gazdaságpolitikai hetilap legújabb számában Vértes Csaba fölteszi a kérdést: miért sok a túlóra? A szerző, a vállalatvezetők egyöntetű véleményére hivatkozva elmondja, hogy a túlórák háromnegyed részét közvetlenül a termelési feladatok teljesítésére fordították; azaz túlórával korrigálták, pótolták a műszak alatti munka szervezési mulasztásait. Magyarán: a munkásnak rövid távon érdeke a túlóra, mert vastagabb lesz a boríték. A vállalat pedig azért kényszerül rá —, s így látszólag a cégnek is érdeke —, mert a lökésszerűen jelentkező munkacsúcsokhoz több ember, nagyobb teljesítmény kell. Az persze vitathatatlan, hogy még a legjobban szervezett üzemben, a legoptimálisabb anyagellátást, munkahelyi körülményeket megteremtő üzemben is szükség lehet a túlórára. Ám a túlórák magas száma általában a feladatok egyenetlen elosztására, szervezési elégtelenségre utal. A már idézett cikk sommásan fogalmaz: a túlórázás nép- gazdasági és egyéni szempontból is rossz üzlet... A statisztikák egyértelműen jelzik, hogy a rendes műszak utáni órákban csökken a teljesítmény, mérséklődik a munkaintenzitás és ugrásszerűen nő a balesetveszély. A jelenlegi bérszabályozási rendszer túlmunkára, túlórára ösztönöz, hiszen az alapmunkaidő alatti kiugró teljesítményt nem honorálja kellően. Az aggódást tehát, a sok túlóra miatt, nem az ötszámjegyű fizetés miatti irigység sarkallja. Sokkal inkább egy, az emberi erőt, találékonyságot, szabad időt jobban kímélő foglalkoztatási, bérezési rend igénye, amely azon a felismerésen alapszik, hogy egy műszakba is beleférhet a differenciáltan magas fizetéssel járó, a jelenleginél nagyobb teljesítmény. A bevezető idézettel s az alcímmel a Népszava február 17-i számának cikke jellemzi azoknak a miskolci építőipari szakmunkásoknak a teljesítményét, akik másfél éven át részt vettek a szakmai továbbképzés új formájában, a mesterszakmunkások képzésében. Miért vállalták ezt az igényes „ráfejelést” ? íme, egyikük személyi hitelű válasza: „— Részben azért, hogy többet tudjak, többet érjek. Részben pedig az anyagiakért. A mesterszakmunkás-vizsga letételével egy kategóriával előrébb kerülünk a bértáblázaton, és ez hat-tíz százalék közötti béremeléssel jár. Ez a mestervizsga nekünk, munkásoknak »doktori« címet jelent.” A vizsga sikere a vezetővé válás útját is egyengeti: *» • .. azok a szakmunkások, akik ezt vállalják, a követelményeket teljesítik . . . egy-egy munkáskollektíva irányításában, nevelésében jelentős feladatokat oldanak meg a jövőben.” SZAKFORDÍTÓK KÉPZÉSE A Felsőoktatási Szemle legutóbbi számában arról olvashatunk, hogy a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán nép- gazdasági szempontból igen hasznos, Magyarországon újszerű oktatási forma honosul! meg. „A szakfordítói képzés célja: az idegen nyelv (jelen esetben az orosz nyelv), olyan szintű elsajátítása, hogy szakterületükön után „ ... jelentősen hozzájárulhatnak az adott üzem vagy vállalat nemzetközi kapcsolatainak bővítéséhez: nemzetközi vásárokon, külföldi tanulmányutakon, tapasztalatcseréken képesek ellátni üzemük, vállalatuk képviseletét.” REKORDPISZTRÁNG Miskolc és a megye tízezres horgásztáborát a közeledő horgászévad előtt serkentő reménykedéssel töltheti el a Magyar Horgász című folyóirat februári számának két közleménye is. Az egyik a „Rekordlista” rovatból való: „Ritka fogás: kapitális sebes- pisztráng. Súlya 3540 gramm (öt és fél kiló!), hossza 14, kerülete 41 centi; 8 centis kövihaira kapott . .., a Borsod megyei úgynevezett Ménes-tavon. Tóth Miklós, az £szak-magyarországi HE tagja fogta.” A másik közlemény a jövő javuló horgászlehetőségeivel kecsegtet,. Ismeretes, hogy a második tiszai vízlépcső és öntözőrendszerének építése fölött a KISZ védnökséget vállalt. Most a KISZ KB felhívásából idéz a lap, hozzáfűzve kommentálását: „A víz hasznosítására irányuló ... munka egyre közvetlenebbül érinti a közösségeket. így egyre több KISZ-szervezet tud bekapcsolódni a védnökségi munkába. ... Borsod megyében . . , az időszerű építési és egyéb feladatok egy részében mi, horgászok is tevékeny részt vállalhatunk.” összeállította: szálláson lakhatnak. zánjainak tisztításánál. B. L a vállalat vagy üzem igényeiBERECZ JÓZSEF ul 250 méteresét is? Kazánt tisztító Mmmi
