Déli Hírlap, 1978. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-19 / 16. szám

Otórás írásbelik a Kossuthban Középiskolások országos tanulmányi versenye Idén a Kossuth Gimnázium kapta meg az országos kö­zépiskolai tanulmányi ver­seny első és második — mis­kolci — fordulójának rende­zési jogát. Az első forduló — ahol ötórás írásbelin ad­nak számot tudásukról a har­madikos és negyedikes diá­kok — nagy része már le­zajlott. MA: MAGYAR NYELVBŐL Az eredményeket még nem tudni, még értékelik a mun­kákat. (A dolgozatokat a diá­kok saját iskoláik tanáraiból alakult munkaközösségek bí­rálják el; a négyes, ötös és hatos — mert itt ilyen ér­demjegy is van — osztály­zatot elértek dolgozatait kül­dik Pestre.) Sorrendben első a mate­matikaverseny volt, január 9-én rendezték meg, és ezen vettek részt a legtöbben — több, mint százhetvenen. Az öt miskolci gimnázium — Földes, Herman, Kossuth, Zrínyi, Kilián —, valamint a Közgazdasági és az Egész­ségügyi Szakközépiskola ta­nulói adtak számot matema­tikai felkészültségükről. Nyolcvanan írtak másnap biológiadolgozatot (csak a gimnazisták). A 11-i kémia­versenyen tizenhat Induló volt; a három „lánygimnázi- umból” — a Hermanból, Kos- suthból és Zrínyiből. Száz­negyven gimnazista ült neki a fizika írásbelinek, a 13-i oroszversenyen már az egész- ségügyisek is részt vettek. (Ez utóbbin összesen nyolcvanan voltak.) Az orosz után követ­kezett a többi nyelv, az an­gol, francia — tegnap a né­met. Ma magyar nyelvből vizsgáznak azok, akik előző­leg elküldték pályázati dolgo­zatukat a verseny rendezői­nek. Holnap lesz a történe­lem írásbeli — mindössze tizenketten szerepelnek a ver­senyen —, még kevesebb — csupán három — részvevője lesz a 23-i politikai gazda­ságtan írásbelinek. Az első forduló a 24-i földrajzver­sennyel zárul, ahol hat in­dulóra számítanak. FELVÉTELI NÉLKÜL Március közepén rendezik meg a második fordulót; az ott született dolgozatokat már nem Miskolcon, hanem az Országos Pedagógiai Intézet­ben bírálják el. A második fordulón azok vesznek részt, akiket az első fordulón elért eredményük alapján az OPI illetékes munkatársai tovább­jutásra javasolnak. A harma­dik forduló szóbeli meghall­gatás lesz, ennek már a fő­város a színhelye. A leg job­bakból kerül ki aztán tan­tárgyanként az a tíz-tíz diák, akiket felvételi vizsga nélkül felvesznek az egyetemek, fő­iskolák megfelelő szakára. Reméljük, miskolciak is lesznek közöttük. sz— Eta Dübörgő csend A film egyik utolsó jele­netében néhány pillanatig sú­lyos hallgatás nehezedik a szerelmi háromszög tagjaira. Ez a mindent eldöntő hall­gatás lehetne a dübörgő csend; amelytől a címét kap­ta Mocsár Gábor Ég alatt, föld felett című regényének adaptációja. De a cím többet mond ennél; a társadalom szerkezetének változása, fej­lődése nem látványos dolog, a csendes hétköznapok egy­formasága sokszor fed olyan elementáris erőt, amely „dü­börögve” lendíti más irány­ba az ember sorsát. Ha akar valamit a mindennapoktól. A Dübörgő csend hősei so­kat akarnak. Vagyis többet, mint amit kényelmesen, a megszokott módon elérhet­nek; több pénzért pedig so­kat kell dolgozni. Ezért jár el Budapestre a fiatal férj, az asszony pedig a tanyán él, aggastyán apósa társaságá­ban, gyakorlatilag egyedül. Almáskertet gondoz, maguk­nak és eladásra, állatokat ne­vel; új házra gyűjtenek. Nem hív a nehéz, magányos hét­köznapokhoz segítséget, ma­gától jön. előbb alkalman­ként. majd mindennap és minden éjszaka a közelben dolgozó olajbányászok közül az egyik. Mert ha nem hív­ják, akkor is várják. A sze­relem, a nekivaló társ hi­ányzik a fiatalasszonynak? Az értelmes élet hiánya gyöt- ri, és a férj szombati hazajö­vetele nem tölti ki a többi napot. A szerelemből nem lesz új házasság, talán rend­be jön a régi. Talán jóváte­hetetlen törés sincs a három ember életében. Nem tudjuk biztosan, a film nem zár le semmit. Csak annyit tudha­tunk, hogy a gyógyult seb is nyomot hagy. Az eljárókról, a gyakori helyváltoztatást igénylő mun­kát végző tömegekről, napja­ink egyik fontos kérdéséről, az életformaváltásról szól te­hát a (befejezetlenül is) ke­rek történet. Sok mai család modelljét látjuk a filmen. Értjük Szijj Miklós rendező szándékát is; a nagyon so­kakhoz eljutó művészet nyel­vén is szólaljon meg az a társadalmi problematika, amely régen otthonos a re­gény, vagy egy szociográfiai tanulmány lapjain. Meg is teremti ehhez a hiteles kör­nyezetet; az olajbányászok munkája, a tanyasi élet áb­rázolása nem hagy kívánni­valót. Csak a gondolat és a kép nem válik szerves egy­séggé. A vásznon mozgó em­berek, a munka, de még a találkozások képei is csak il­lusztrációk a mondanivaló szolgálatában. Ez pedig nem ad igazi filmélményt. Még olyan jó színészek segítségé­vel sem, mint Szabó Gyula, Madaras József, Ladik Kati és Kovács János. M— Szigligeti- centenárium Száz évvel ezelőtt, 1878. ja­nuár 19-én halt meg Váradola- sziban Szigligeti Ede (eredeti nevén Szathmáry József) drá­mairó, színész, rendező, korá­nak legtermékenyebb színpadi szerzője, a magyar népszínmű műfajának (és elnevezésének is) megteremtője. Nemesi családból szárma­zott. iskoláit Nagyváradon és Temesváron végezte. Apja jónevű ügyvéd volt, aki fiát papnak szánta, ő azonban orvosi, majd mérnöki szak­ra iratkozott be Pesten. Az­tán tanulmányait félbehagy­va, 1834-től a budai Várszín­házban működő együttes tágja lett, Döbrentei Gábor igazgatása alatt. Több mint száz színművé­vel — amelyek szereplőivé, a reformkor szellemében, a köznépet emelte — és a színházi műsorpolitika irá­nyításával úttörő jelentőségre tett szert. Kitűnő színészgár­dát alakított ki; az eredeti műveket részesítette előny­ben és a színházművészet eszközeivel a nemzeti szelle­met élesztgette. Nagy jelen­tőségű volt a Színiakadémián kifejtett színészpedagógiai tevékenysége is. Több színda­rabját fordították le idegen nyelvekre, s néhányat (Szö­kött katona, Liliomfi, Ci­gány) meg is filmesítettek. A Liliomfi akár filmen, akár színházban — felújítva vagy eredetiben — ma is közönségsiker. Nyelvtanítás új módszerekkel Holnap a Nehézipari Mű­szaki Egyetemen a megyei pedagógus-továbbképzési in­tézet és az orosz nyelv- és irodalomszakos tanárok ma­gyarországi szekciója Borsod megyei tagozatának vezetősé­ge értekezletet rendez. A gazdag programból csak néhányat említünk. A tanács­kozást Ida Szemjonovna Kandaurova, szovjet anya­nyelvi konzultáns nyitja meg, majd dr. Simon Sándor aka­démikus, az NME rektora szól az egyetem és a szovjet felsőoktatási intézmények kapcsolatáról. G. J. Makarova, ■ az orosz nyelv tanítási módszerének újabb eredményeit ismerteti. A tanácskozás külön érde­kessége, hogy az általlános iskola negyedik osztálya szá­mára készülő kísérleti orosz nyelvkönyvet ismertetik Vi­har Judit és Soltész Judit, a JATE tudományos munkatár­sai. yjc A Budapesti Gyermekszínház bemutatta Frank L. Baum Oz, a nagy varázsló című zenés mesejátékát. Csiszár Imre rendezésében. Képünkön: az előadás egy jelenete. (Horváth Éva felvétele) CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Melódiakoktél. — Közben 13.15: Házunk tája. — 14.00: Iro­dalmi évfordulónaptár. Erdélyi János. — 14.30.: Mozart: Esz-dur szimfónia. — 15.00: Hírek. — 15.10: Gyurkovics Mária operett­felvételeiből. — 15.31: Ezeregy délután. — 16.00: Ütközően. — 16.08: Kóruspódium. — 16.25: Nó­ták. — 17.00: Hírek. — 17.07: Ol­vastam valahol . . . Zrínyi Iloná­ról. — 17.27: Verdi operáiból. — 18.15: Kritikusok fóruma. —18.30: Esti Magazin. — 19.15: Rádiószín­ház. Visszajátszás. — 20.26: Nép­dalest. — 21.21: Barry Tuckwell kürtön játszik. — 22.00: Hírek. — ^2.15: Sporthírek. — 22.20: is­meretlen Liszt-zongoradarabok nyomában. — 22.33: Veronika Fischer énekel, Theo Schumann zenekara játszik. — 23.05; Ope­rafinálék. — 24.00: Hírek. — 0.10: Filmzene. Petőfi rádiós 12.00: Énekszóval, muzsikával. — 12.30: Hírek. — 12.33: Pécsi stúdiónk jelentkezik. — 12.55; Zenekari muzsika. — 13.25: Édes anyanyelvűnk. — 13.30: Zenevár. — 14.00: Szóra­koztató antikvárium. — 16.00: Közvetítés a Magyarország—Ju­goszlávia teniszmérkőzésről. — 16.08: Gilbert Bécaud Budapes­ten. — 16.30: Hírek. — 16.33: Kí­vánság-kabaré. — 17.00; irodalmi vizsgavetélkedő. — 18.00: Kathy Horváth Lajos népi zenekara játszik. — 18.20: Közvetítés a Ma­gyarország—Jugoszlávia tenisz- mérkőzésről. — 18.30: Hírek. — 18.33: Hétvégi panoráma. Ajánló­műsor sok muzsikával. — Köz­ben; 19.25: Jó estét, gyerekek! — 19.55; Slágerlista. — 2.30: Hírek. — 20.33: Erzsébet más, mint a többi. — 21.17: Zeng az erdő. — 21.45: Magnóról magnóra. — 22.30: Hírek. — 22.33: Tíz perc külpolitika. — 22.43: Rácz Alá­L.I'M-U dár Couperin-műveket játszik. — 23.05; Behár György szerzemé­nyeiből. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek,- időjárás* — Fiatalok félórája. (Az egyenes adás helyszínei a miskolci Művészklub és az új diósgyőri Vasas Művelődési Köz­pont. Riporter: Antal Magda és Tolnai Attila. Szerkeszti: Dobog Béla.) — Vendégségben a bri­gádnál. A Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat szocia­lista brigádjánál. Riporter: Pon- grácz Judit. — Slágerpanopti­kum. — 18.00—18.30: Észak-ma­gyarországi Krónika. (Munkás­gyűlés a BVK-ban. — Sajtótá­jékoztató Budapesten.) — Dalok Kubából. — Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Televízió, 1. műsor: 16.05: Hí­rek. — 16.10: A Magyar Televí­zió Szabadegyeteme. — 17.00: Vasas—Radnicki Beográd női ké­zilabda BEK-mérkőzés. — 18.05: Perpetuum mobile. — 18.50: Át­lagon felül... — 19.15: Esti me­se. — 19.20: Tévétorna. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Gerolsteini kaland. — 21.35: Naplemente. — 22.20: Tv-híradó 3. Televízió, 2. műsor: 19.00: Francia nyelvtanfolyam. — 19.15: Angol nyelvtanfolyam. — 19.30: Tv-híradó. — 20.01: Jelek a vi­lágűrön keresztül. — 20.25: Há­zigazda: Varga Imre. — 21.35: A príma donna, mint primadonna. — 21.15: Tv-híradó 2. Szlovák televízió: 16.10: Claude Monet. — 16.30: Hírek. — 16.45: Publicisztika. — 17.05: Üttörő-ma­Szabó családok Hálókban, szatyrokban, kosarakban csün- getik ki a romlandó élelmiszereket lakótelepi házaink ablakain. Micsoda találékonyság! Nincs szükség hűtőszekrényre, avagy télen fölösleges bekapcsolni az áramot fogyasztó háztartási gépet. Kétségtelen, hogy a függő éléskamrák oldják a háztömbök szürkesé­gét, sőt megkönnyítik a gyerekek tájékozó­dását (az ott a mi szatyrunk!), én mégsem lelkesedem az ötletért. Elsősorban nem is azért, mert az esztétikai érzékem berzenke­dik. Végül is, ha megszoktam a beépítetlen telkek gyomverte vadonát, a poros kiraka­tokat, s az utcai szemetet, akkor igazán nem kell, hogy szemet szúrjon egy-egy lógó fri­zsider. A dolog azért bosszant, mert ésszerűtlen. Fölösleges spórolás. (Szándékosan nem ta­karékosságnak nevezem.) Tudományoskod- va: a lehetőségeink alatt élünk. Mert a szatyortulajdonosok többsége — tekintetbe véve a részletfizetési kedvezményeket — beszerezhetne hűtőszekrényt, de sokan még feleslegesnek tartják. Mint ahogy felesleges a százas vagy hatvanas égő is, mikor világit a kisebb is. Más kérdés, hogy igazán lát­ni nem lehet. Vagy: aligha van közép-euró­pai ország, ahol kevesebb fogkrémet fo­gyasztanak, mint nálunk ... De hát végül is mindenki maga tudja, hogy meddig ér a takarója, s ennél tovább nyújtózkodni a legnagyobb esztelenség. Csakhogy nem vagyunk mi mindenben eny- nyire takarékosak. Mert néhol a kocsi- és garázstulajdonosok szatyra is kinn lóg az ablakban, az ő otthonukban is csak pislá­kolnak a fények, náluk is kevés fogkrém fogy és régi mosógép berreg a korszerűbb — időt, energiát (emberi energiát!) megta­karító automata masinák helyett. És azt hi­szem, a szatyrokban mindig több a fözni- való, mint amennyi az optimális szükséglet. Arról már nem is beszélve, hogy italszűké­ben sincsenek a családok. A régi erdélyi közmondás nagyon is igaz­nak tűnik: Spórolunk a gyufával, koccin­tunk a kupával. Kényelmesebb, korszerűbb, tartalmasabb emberi életet élni! — ismételjük sokszor, s munkálkodunk is ezért. „Népgazdasági szin­ten” — ahogy szoktuk mondani. De hát az életét kinek-kinek önállóan kell berendez­nie. Persze, hogy nem könnyű a könnyen elguruló forintokat megfogni, azért egy ház­tartás stabilitása nem múlhat — természe­tesen ésszerű tervgazdálkodás esetén — egy hűtőszekrényen, mosógépen, vagy néhány villanyégőn. Egyszóval nemcsak a pénzen múlik. Sok­kal inkább az igényeken. És néhány dolog­ban bizony igénytelenek vagyunk. Ez nemcsak anyagi javak beszerzésében nyilvánul meg. Nehéz elképzelni, hogy aki fogkrémre sajnálja a pénzt, az jelentős ösz- szegeket költ könyvekre, vagy lakáskultúrá­ra. Pedig hát itt és most élünk — s csak egyszer! Megérdemeljük az ízléses otthont, a virágot (nem műrózsát) az asztalon, a fényt, a kényelmet. Mindenből a legjobbra persze nem jut, de ebből még nem következik az. hogy lehető­ségeink alá kell szorítani életszínvonalun­kat. Miért nem akarunk, vagy nem merünk teljesebb életet élni? Nagy baj persze, hogy ennek az életnek az „égi (égi?) mása” is sokszor ilyen fele­más. Kísértetiesen hasonlítunk a Szabó csa­ládra, ahol mindig csak a felszín borzolódik ahol a válságnak, az örömnek csak nyomai lelhetők fel, ahol nincs valódi dráma és ninös megtisztulás; csak vegetálás van. Mi­közben közhelyekről hallgatunk példabeszé­deket, kiemelünk egy darab húst az utcán hűlő szatyrokból, megesszük, és eltesszük magunkat holnapra. De a holnap már nem lehet ilyen. (gyarmati) Tagankáék az NDK-ban , Brecht- jubileum A nagy német író és költő, Bertolt Brecht születésének 80. évfordulója alkalmából NDK-beli vendégszereplésre utazik a moszkvai Taganka .Színház társulata, és többek között „A szecsuáni jó lélek” című Brecht-darabot mutatja majd be. A jubileumra az NDK-ban több érdekes kiad­vány jelent meg. A Henschel Kiadó „Szibgázi írások” cí­men válogatást ad közre Brecht elméleti írásaiból és cikkeiből a 20-as évek szín­házáról, a színjátszás művé­szetéről, a színházi munka és a politika kapcsolatáról. gazin. — 17.20: Ifjúsági Magazin. — 18.00; Az egészségügy kérdései. — 19.00: Híradó. — 19.30: Sport­vetélkedő. — 20.30: A férfi, aki­nek nem szabad meghalnia. — 21.25: A rendőrség hirei. — 21.30: Híradó. — 22.00: Az országúton nem vagy egyedül! — 22.05: Pub­licisztika. Miskolci Nemzeti Színház (7): Lorenzaccio. Nyilvános főpróba. Kiállítások: József Attila Klub­könyvtár (12—20): Hincz Gyula grafikái. — Mini Galéria (10—18): Bak Imre festőművész kiállítá­sa. — Herman Ottó Múzeum (10 —18): Ember és munka. — Eszak-magyarországi üveghuták. — Herman Ottó-emlékház <10— 18):, Herman Ottó élete és mun­kássága. FILMSZÍNHÁZAK beké Dübörgő csend Szí. magyar film Kezdés: f4 órakor Harc Rómáért I—II. Mb. szí. román—NSZK-íi!m Dupla hely ál! Kezdés: hn6 órakor KOSSUTH A fekete rák ollójában Szí. szovjet film Kezdés: f3, hn5, 7 órakor HEVESY IVAN FILMKLUB Az idealista Szí. jugoszláv film Kezdés: f5, f7 órakor FÁKLYA A szabadság katonái I—II. Szí. szovjet film Másfél helyár! Kezdés: 5 órakor PETŐFI Fehér hajó Mb. szi, szovjet film Kezdés: f5, 17 órakor SZIKRA * A csillagszemü Szí. magyar film Kezdés: 5, 7 órakor TÁNCSICS Plcdunc Hongkongban Mb. sz;. olasz film Másté! helyár! Kezdés: f5, f7 órakor PERECES Dübörgő csend Szí. magyar film Kezdés: 6 ,órakor HÁMOR Az éjszaka a betyároké Bolgár film Kezdés: 6 órakor PÉNTEK Kossuth rádió: 8.00; Hírek. — 8.20: A mai nap kulturális prog­ramjából. — 8.27: Szegődjünk a nyomába . . . Rasmussennel esz- kimőországban. — 8.37: A sevil­lai borbély. — 9.34: Mit akar ez az egy ember? — 9.53; Lottosor- solás. — 10.00: Hírek. — 10.05: Iskolarádió. — 10.35: Költemé­nyek prózában. — 10.40: Bizet: Az arles-i lány. — 11.00: Elégia. — 11.45: Bárdos Lajos kórus­műveiből. Petőfi rádió; 8.00: Hírek. — 8.05: Nóták. Közben: 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 9.10; A Csapó család dosszié­ja. — 9.30: Magyar fúvószene. — 9.53: Lottósorsolás. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.50: Pedagóguspályák. Televízió, 1. műsor; 8.00: Tévé­torna. — 8.05: Iskolatévé. —9.30: Perpetuum mobile. — 10.40: Is­kolatévé. apróhirdetéá ingat Con 270 000 Ft kp-vel + OTP-vel kétszobás szövetkezeti lakás el­adó. Telefon: 37-852»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom