Déli Hírlap, 1978. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-17 / 14. szám
Segített a minisztérium av Üjabb hírek a kombinált acélműről # Csendélet a Bükk OöO méteres Itmos felvételei) Esr éjszaka a hai'Zanzlían Baraoitiss — Emlékszel, hogy kellett feltörni a havat? — Az semmi! De a reggelhez mit szólsz? — És az őserdő? — Na és a gumimatrac, ami tizenkét órára volt hitelesítve ... Záporoznak a kérdések és az „emlékszel-arra” a jóleső melegben, a lábakban több mint félszáz kilométerrel. Közben teljesen kibontódik a felejt hetet! en két nap, és az éjszaka a bar- langszáiláson ... El kéne indulni A dolog mindig így kezdődik: el kéne indulni. Csakhogy tél van, felszerelése senkinek, hátizsákja senkinek, tapasztalata mindenkinek, ismerősei — egynek. A túra legnehezebb része az előkészület. Miután hátizsák van, megszületik a döntés: találkozás reggel fél hétkor. Fél hét. A csengő berreg, bent még alszanak. A legközelebbi rokonok emlegetésére felkelnek. Bevásárlás: konzervek, szalonna, leves. Féi kilenc. A többrétegű ruházat nem bírja a központi fűtést. Meleg. Ómassán: hideg. Mondjuk, mínusz nyolc, de a bolt nyitva. Kellő tankolás után viszonylag lassú menet Bánkúiig a Vadász-völgyön át. Rettentően megszomjaztunk. A turistaház zárva (ma már nem!). Hideg, mondjuk mínusz tíz. De a cipők még nem áztak át, hiszen az utat sílécek, bakancsok tisztították. Irány: előre! Füstöl a katlan A kék kereszt jó nekünk. Az eger—szilvásvárad! műutat elhagyva, a talajmenti viszonyok némileg megváltoznak. A nagy havazás óta összesen egy valaki járt előttünk, az i*? m^yon régen. Az ötvencentis hó teteje megolvadt, azután megfagyott. De egy embert nem bír ki. így aztán néhány lépés, és a bakancsban meglep ö:lik a békés egymás mellett éles: belátogat a 1i*j, megolvad, keveredik a zoknival, majd cuppogni kezd: Közben emelkedő. A Vorfahrer közli (már igencsak esteledik) az Őszelő érintése közben, körülbelül Virágos-sárnál, hogy az országos kéket keressük. Hogy elbújt! De megvan! Irány Cserepcskő. A hideg úgy tizenkettő, mínuszban, a bakancsban fél liter, az éhség kínoz, víz sehol, a vodka elfogyott (holnan is nap lesz!), az emelkedő előttünk, a hátizsák a duplája, a combizom: nem működik, lift, felvonó sehol. Végre, az áhított barlangszállás. Száraz gally előkészítve, és .. . és már füstöl is a katlan. Meleg? Az nincs. — Gyerekek, nem kellene kivinni a hamut? — Fát kell szerezni! Innen négy kilométerre láttam egy ötméteres kiszáradtat, menjünk le! A lelkesedés nem nagy, de hát mit lehet tenni? Meleg kell. Fej(Folytatás az 1. oldalról) A legutóbbi miniszterhehelyettesi szemle eredményeképpen — a budapesti. 22-es építőipari vállalat „személyében” — újabb generál- kivitelezőt jelöltek ki az ÉÁÉV és a BÁÉV mellé. Rájuk elsősorban az oxigéngyár építésének és szerelésének feladata hárul. E segítség mellé az ÉÁÉV még három alvállalkozót is kapott: a KÉV Metrót, a 31. számú építőipari vállalatot és a FÖLDGÉP Vállalatot. Késnek az étteremmel? Jól halad az új munkás- j szálló építésével a BÁÉV. \ Minden remény megvan arra, hogy a szállót — ahol először az acélmű kivitelezőinek egy része lakik majd — február 21-re rendeltetésének megfelelően átadják. Korántsem ilyen egyszerű a helyzet a kétezer személyes étterem építésénél. Valószínű. hogy az eredeti határidőre, azaz június 30-ra nem készül el az új étterem!... Joósz Gábor ismertetője után elsőként a főhatóságok képviselői mondták el véleményüket. Galacz Imre, az ÉVM miniszteri főtanácsosa hangsúlyozta: amikor az új acélműről beszélünk, mindig a Minisztertanács vonatkozó határozatában megjelölt időpontokból kell kiindulni! Ez közös kötelességet ró mindenkire. aki csak érdekelt a kombinált acélmű megépítésében. Az egyik legfontosabb tennivaló, hogy január 31-ig elkészüljön a részletes ütemterv. Amíg nincs konkrét együttműködési megállapodás a tervezők, beruházók, kivitelezők között, mindig adódhatnak viták. Hasonlóan fontos az is. hogy minden feltétel meglegven áprilisra az acélszerkezetek szerelésének megkezdéséhez. Szabályozna szerződés! Ezt hangsúlyozta felszólalásában Mezei József, a KGM beruházási főosztályának vezetője is. Megköszönte az ÉVM-nek azt a nagy segítséget, amelyet az új kivitelezők kijelöléseivel tett. Ö is hangsúlyozta a részletes ütemterv, valamint az ÉÁÉV és az LKM között megkötendő koordinációs szerződés létrejöttének, a generálkivitelezők, a beruházó és tervezők közötti együttműködési megállapodások megkötésének fontosságát. A részt vevő vállalatok vezetői, képviselői elmondták véleményüket, feladataikról, a határidők teljesíthetőségéről. az ezek elé gördülő akadályok elhárításának szükségességéről, módjairól. A tanácskozás végén a következő időszak legfontosabb feladatait határozati javaslatba foglalták, amelyet a beruházó és a főhatóságok képviselői írtak alá. A délután folyamán a tervező és kivitelező vállalatok vezetői — dr. Szeppelfeld Sándor vezérigazgató kíséretében — megtekintették az építkezési területeket. (nyikes) £ A cserepeskői barlang bejárata. sze került a sarokban, de a fakitörés eredményesebb hadműveletnek bizonyult. Négy kilométer vissza, a szintkülönbség méterenként két méter. Vagy több? A barlang előtt foggal, körömmel, lábbal, kézzel, kőve!, valahogy szétverjük. Benn két p3cs, és a gázíözőn rotyog a sólet. Sós! A gyomor tele, a bakancs szárad, a hálózsák nivogat, de mindenki szomjas. Hóolvasztás és a vélemények: — Pfúj! Miért tettél falevelet bele? — Az a marok nem marok! Többet hozz! Éjfélre mindenki alszik. Nincs szerencsém, a gumimatracot óránként fújnom kell. A pontos időt hozzám igazíthatnák. Amikor nem fújok, akkor az ajtó nyílik sűrűn: sok volt a meg- iv ott hóié . . . Tarkő, fenség a neve Reggel átfázva és bosszúsan, nogy az- éste az egész vodkakészletet elfogyasztottuk, felöltöztünk. Irány Tarkő. Az út szűz, a hó mély. Lefelé könnyű. Érintjük az Őserdő déli szélét. Vaddisznó- és mufloncsapás. Felsebzett őz-, szarvaslábakról szivárgó vér által pirosra festett út. A kapaszkodó, és ... Tarkő. Kilencszázötven méterrel a tengerszint fölött. Vakító napfénj*, lenn a völgyben megülő pára, köd. A messzelátó muflonokat hoz közel, és a felszálló párában/ méltóságteljesen köröz egy fekete holló. Kísérőink a cinkék, rigók; maradékra lesnek. Mi az útra. Felderítőnk jelenti: járhatatlan. Nem figyelünk rá. A látvány lenyűgöző. Alattunk — szinte kézzel- érinthefően —, ott a mű- út. Mintegy hatszáz méterrel lej jebb. Egy lépés ... mégis hívogat a legszélső szikla. Tea, ebéd, irány Lillafüred. Ez barátok között is 25— 30 kilméter, nyolcszáz méter szintkülönbséggel, szűz hóban. Mily csodás érzés tudni, hogy a Hosszú- és Közép-bérc után a Lusta-völgy célunkhoz visz. Kinek mond már valamit, hogy 15 kilométer. Senkinek! A lábak átázottan is gépiesen taposnak, a hideg a völgyben megszorul, lehet vagy 13—15 fok, mínuszban. Végre, este hat óra, a kirándulás másnapja. — Emlékszel, hogy kellett fel. törni a havat? — Az semmi.. . Este van, majd késő este, a lábakban több mint féiszáz kilométer, a szintkülönbséget nem is számítva. És mindössze egy komoly kérdés hangzik el: — Induljunk újra? — Természetes — zeng a kórus. Öten voltunk. D. TÓTH BÉLA Öt kői egy Címkéseknek címezve Van vagy nincs? A helyzet a következő: Olvasóink szerint a kenyér minősége kifogásolható. A bajt azonban nem ebben, hanem a címke hiányában látják, azt állítva, hogy korábban a kenyéren minden esetben volt, s ebből meg lehetett állapítani, hol és mikor sütötték. A Miskolci Sütőipari Vállalat főkönyvelője, Balogh Gyula a következőket mondta: — Elvileg minden kenyéren lennie kell címkének, ez előírás. Szabálytalan, ha nincs. , Fülöp Béla, b kenyérgyár helyettes vezetője szerint hozzájuk vásárlói panasz nem érkezett, de készségesen tájékoztatott a címkézés mechanizmusáról: — Egy embert állítottunk a szalag mellé, aki még a tésztaállapotban levő kenyérbe belenyomja — sütés előtt — a címkét. Ha valamelyik kenyéren nincs, az csak véletlen lehet, bár ez esetben is látszódnia kellene a címke helyének. Felragasztása kötelező előírás. Szúrópróba az egyik fűszer-csemegében; a délutáni szállításból száz darab két- kilós veknit vizsgáltam át. Az eredmény: nyolcon egyáltalán nem volt címke, tizenkettőn pedig nem olvasható a felírás. Így tehát ötből egy... Hírünk két országban Tallózás lapokban, folyóiratokban Jégpálya kellőért! Emlékeznek, emlékezünk, mennyire vártuk, hogy Miskolcon jégpálya legyen. Meglett — ha még nem is mű. Elpana- szcítuk, hogy kevés ez az egy, hogy nagy a tömeg, hogy hekiznak a jégen és balesetveszély... és mondtunk még sok mindent. Nemcsak mondtunk, írtunk is. Elpanaszoltuk, hogy az iskolaudvarokon nincs jégpálya, holott lehetne... És íme, újabb híreket hozott a déli szél: ennek persze a korcsolyázni kívánók nem örülnek, mert a jég teteje olvadt, kásás, nehéz rajta „koszorúkat fonni”, de még siklani is. A hír pedig az, hogy amíg az idő engedte, a Tanácsház tér (i. szám alatti Herman Ottó Gimnáziumban kedvére korizhatott mindenki — nemcsak az iskolás«* — potom két forintért, délután négytől este hétig. De a csúcsidő alatt is csak maximum húszán voltak a 60X15 méteres területen. Megsúgom mindenkinek: kedvező idő esetén a jégpálya továbbra is üzemelni fog: ugyanott, ugyanaddig, ugyanannyiért .., D. T. B, Ezúttal szokásos tallózásunk főcímébe is módosítást illett iktatnunk. Most került ugyanis kezünkbe a Pozsonyban megjelenő „Irodalmi Szemle” című magyar nyelvű irodalmi és kritikai folyóirat új száma — amely szinte teljes terjedelmét a Bodrogköz irodalmi bemutatásának szenteli. S mivel a Bodrogköznek évszázadok óta szerves kapcsolata van a környék szellemi gócainak számító városokkal, közöttük Miskolccal, mindenképpen indokolt, hogy e folyóiratot is olvasóink szorgosabb figyelmébe ajánljuk. „ITT ÉLÖDÖM MISKOLCZON” Az igényesen szerkesztett folyóirat tíznél több cikkben, irodalmi riportban, szociográfiai jegyzetben törekszik átfogó képet adni a Szlovákiát és Észak-Magyar- országot egyazon földrajzi tájjal összekapcsoló Bodrogközről és kisugárzási-vonzá- si környékéről. Bennünket különösen közelről érdekelhetnek a messzibb s a közelebbi múltból Idézett hely- történeti vonatkozású írások. Ezek közül igen becses adalékokat tartalmaznak a 18. század jeles polihisztorának, Bél Mátyásnak Zemplén megyéről való feljegyzései. De még ezeknél is izgalmasabbak azok a sorok, amelyeket az Irodalmi Szemle a múlt század legeredetibb magyar gondolkodójának, a jobbágy fiúból sárospataki diákká. majd nagy hírű pataki professzorrá. tudós akadémikussá lett Erdélyi Jánosnak a haráti levelezéséből tesz közzé. Egyik barátja, a megyei tisztviselő Dobrossy István a következő helyszínrajzot adja 1837. december 20-án kelt levelében: „Most Itt élődöm Miskolczon a Vármegye háznál, lánczcsör- gés mellettem és körülem, ablakom alatt a deres, s a megt vert rabok jajgatása... A tiszt viselők lelketlenek, elfogultak ... a város csendes, néma, szótalan, a korcsmák, mint hajdan, nem zajosak, nem recseg bennük a brugó, a nép pálinkát iszik; ez a pénztelenség legbizonyosabb tanúja; ...mindenütt és minden fele pénztelenségről panaszkodnak.*/ SZERETETTEL MÉRT MUNKA A történelmi távlat meg' élesebben érzékelteti azt' a korszakos változást, amiről viszont a Magyar Nemzet ad hírt múlt keddi számában: „Olyan nagy mifelénk a változás, olyan gyorsan alakul a város képe, hogy az ősszel vándorútra kelt fecskék tavasszal* amikor visszajönnek, nem ta-; látják meg fészküket, csak röp- clösnek ... az uj lakónegyedek fölött.. . Miskolcon mondták ezt néhány esztendővel ezelőtt. . . Azóta a fejlődés annyira meggyorsult, hogy ... gyakran az. emberek sem ismerik fel a régi városrészt, annyira megváltozott ...” Ez az idézet a veleje a Hazafias Népfront itteni munkáiéról beszámoló cikk^ nek, amelynek találó címe: „Amit számok helyett szeretettel mérnek”. A nénfront városi tevékenységéről szólva a cikk megállapítja: „Sikeresnek mondható a lakóhelyfejlesztésben végzett munka is . . . a városfejlesztésben mindig a nyílt várospolitika kialakítására törekedtek ... Az új esztendő legfontosabb feladatai közé tartozik a környezetvédelem ... a környezetvédelmi munka sikere csak azon múlik, mennyire teszi ezt magáévá a lakosság.” Összeállította: BERECZ JÓZSEF munkavédelmi okfaíásho A dolgozók munkavédelmi oktatásának rendkívül hasznos, bevált eszközei a munkavédelmi oktató diaprogra- mok. Mint a miskolci Munkavédelmi Könyvesbolttól (Hoffmann u. 31—35.) meg,rv 'íj tudtuk, ezek a sorozatéi: náluk is megrendelhetők. Sőt, a vállalatok és szövetkezetek csak így juthatnak hozzá! Egy 1977-es mutató szerint e sorozat húsz egységből áll, de a húszból csak tizennégy kapható.
