Déli Hírlap, 1978. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-17 / 14. szám
Ukrán tájház Komlóskán A telefontól a találkozásig Ha valamilyen előadásra nem jön be a közönség, és félnek, hogy szégyenben maradnak, akkor felveszik a telefont, hogy küldjünk 80—100 gyereket. De ha van egy olyan színvonalas, vagy népszerű programjuk, amire könnyen eladják a jegyeket, akkor bezzeg nem szólnak — mondta a múltkor az egyik oktatási intézmény vezetője, és be is fejezte. A rossz kedvet, ami látszott rajta, nem kommentálta, volt időm, hogy eszembe jusson a sok eset közül egy, amikor az illető művelődési ház munkatársaival együtt vártam, hogy megjön-e a diákcsoport, amely a meghívott előadók szemében a mundér becsületét volt hivatva megmenteni. Általánosítani persze veszélyes, és igazságtalan is, de azt hiszem, mégsem véletlen, hogy amikor néhány napja Miskolc megyei város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága a közoktatás és a közművelődés kapcsolatáról szóló jelentést tárgyalta, ezek a szomqrú esetek jutottak eszembe. Igaz, eszembe juthatott volna a kiállítási intézmények vendégkönyve, a mozik, a színház és filharmónia statisztikái, és gondolhattam volna a könyvtárak ifjú olvasóinak számára is. Annál inkább, mert érdemes ezeket az adatokat figyelmesen átnézni. A tavalyi szezonban 7400 ifjúsági bérletet adott el a színház* a szervezett ifjúsági és gyermekközönség száma 60 ezer 700 volt. Az Országos Filharmónia fiataloknak szóló koncertjeit az alkalmi előadásokkal együtt több mint 15 ezren hallgatták, 55 ezer 300 diák látogatta a kiállítási intézményeket, csak a Városi Könyvtár fiatal olvasóinak száma meghaladja a 150 ezret. Hasonló nagyságrendű az a szám, amely a szervezett mozilátogatásról szól, és összesen 868 TIT-előadást tartottak tavaly a város általános- és középiskolásainak. Imponáló adatok, és ha valakinek a lelki szemei előtt meg is jelennek a diákok százezrei, amint szervezetten igyekeznek a kulturális, közművelődési intézmények felé, akkor jogos is a kérdés: mi baja van bárkinek a közoktatás és a közműye- lődés kapcsolatával? Mi baja az iskolákkal, amelyek küldik, az intézményekkel, amelyek tárt karokkal fogadják a fiatalokat. Kicsinek érezzük talán ezeket az óriási számokat, ezt a tömegméretű megmozdulást? Tartalmatlannak!- inkább. Nincs olyan műszer, amellyel mérni lehetne, hogy egy színházi estéből, egy hangversenyből, előadói estből, vagy kiállításból ki mit őriz meg magának ... ha elmegy. Mert a gyerekek, fiatalok nagyon sokszor hiányoznak is a bérletes előadásról. De ha a legjobbal, a teljes részvétellel számolunk, akkor is bizonytalanok lehetünk. Mert egy másik statisztika pedig azt mutatja, hogy a színház, a koncert- és a kiállító- termek felnőtt törzsközönsége sok-sok esztendeje nem változik, vagy nagyon lassan, korántsem az említett nagyságrendben bővül. A tömegmozgalom nem nevelés, a közönségszervezés nem közművelődés — tudja ezt mindenki. Ügy, mint azt, hogy az intézmények és iskolák „mozgósítása” nem jelent valódi kapcsolatot. Messze vagyunk attól is, hogy minden iskola kötődjön legalább egy közművelődési intézményhez. így aztán egyik fél nem ismeri a tantervet (nehéz is tőle elvárni), a másik pedig nincs tisztában a város lehetőségeivel. De még azt is megkockáztatnám, hogy nem ismerik a pedagógusok és népművelők egymást sem. Ha hézag van a közönségben, a telefonhoz kapnak; találkozniuk kellene. Személyesen és sokszor. Mert a felnőttek megismerkedésétől, közös munkájától még milyen messze van, amíg a gyerek a színházzal, vagy a festészettel találkozik. MAKAI MÁRTA Mamiét testvere Bemutató; január 20-án Reviczky Gábor és Fehér Tibor (Jármay felv.) KEDD Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12:00: MeloaiakOKtél. — Közben 13.10: Tói vény Könyv. —■ 13.5o: Bambi. — 15.00: Hírek. —• 15.10: BneKiő ifjúság. — 15.19: Bartók: Szonáta két zongorára es ütőhangszerekre. 15.44: Magyarán szólva ... 16.O0: BtKozoen. — 10.05: Harsan a kürtszó! — 16.35: CsajKOv^zKij. Diotöro. — 17.00: H^rek. —17.0/: FiataioK stúdiója. — 17.30: Palló Imre operaanakat eneKel. 10.00: A bzaoo csaiad. — 10.30: Esti Magazin. — 19.15: Maurice Andre (trombita) új lemezeiből. — 20.05: Történt- vaiami? — 20.35: Énekszóval, muzsikával. — 21.05: Kanada — közeiről. — 21.35: Bach: C-dúr szólószonáta. — 22.00: Hírek. — 22.15: bporthírek. — 22.20: Holnap közvetítjük. — 22.50: Gyujt- sünk filmet! — 23.05: Bánomén: Az öregKor bohóságai. — 23.35: Nóták. — Közben 24.00: Hírek. Petőfi rádió: 12.00: Népi zenekarok műsorából. — 12.30: Hírek. — 12.33: Arcképek a bolgár irodalomoól. — 12.50: Oiasz szerzők kámaramuzsikajaból. — 13.23: BéiyeggyüjtoKneK. — 13.33: Bárdos Lajos: Kicsinyek kórusa. — 14.UU: Keltőtől hatig,... A Petőfi rádió zenés, délutánja. — 18.00: A férj kopogtat. — 18.30: Hírek. — 13.33: bunts népi niuzsiKa. — 19.15: Magyar- ország története képekben. — 19.25: Jo estét, gyerekek! — 19.30: Csak fiataloknak! — 20.30: Hírek. — 20.33: Mindenki könyvtára. — 21.03: Derűs epizódok a Gördülő Opera történetéből. — 21.40: Könnyűzenei stúdiónk felvételeiből. — 22.30: Hírek. — 22.33: Tíz perc külpolitika. —■ 22.43: Wall operettjeiből. — 23.35: Szimfonikus táncok. — 24.00: Hírek. Miskolci műsor: 17.00: Hírek, időjárás. — Fiatalok zenés találkozója. Szerkeszti: Varsányi Zsuzsa. — Egészségünk védelmében. A munkahelyi testnevelésről. Dr. Pénzes Géza előadása. — 18.00—18.30: Észak-magyarországi Krónika. (Sárospatak ez évi lakásépítési tervei. — A Magyar Pedagógiai Társaság ülésén.) — Fábián Márta cim- balmozik. — Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Televízió, 1. műsor: 16.25: Hírek. — 16.30: A gólya — kihalásra ítélve. — 17.15: Melyiket az ötezerből? — 17.30: A modern festészet előfutárai. — 18.10: Sakk-matt. — 18.30: Szor- bok éneke. — 19.10: Esti mese. — 19.20: Tévétorna. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Kurtizánok tündöklése és nyomorúsága. — 20.55: Zene, zene, zene. —21.45: Tisztelendők. — 22.45: Tv-híradó 3. Televízió, 2. műsor: 20.01: Arcélek a közéletből. — 20.30: Edison. — 21.30: Tv-híradó 2. — 21.50: Rendezte: Dömőlky János. Iszaak Babel: A kezdet. Szlovák televízió: 16.30: Hírek. — 16.50: Ipari tanulóknak. — 17.20: Szlovák népdal-vetélkedő. — 18.00: Életképek. — 18.10: Életrajzunk. — 19.00: Híradó. — 19.30: Giordano Bruno. — 21.20: Dalok. — 21.30: Híradó. — ,22.00: Kamarahangverseny. Miskolci Nemzeti Színház (7): Varázskeringő. Kiállítások: József Attila Klub^önyvtár (12—20): Hincz Gyula grafikái). — Miskolci Galéria (10—18) : Bak Imre festőművész kiállítása. — Herman Ottó Múzeum (10—18): Ember és munka. — Eszak-magyaror- szági üveghuták. — Herman Ot- tó-emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — Mini Galéria (10—18): Mdta János fametszetei. FILMSZÍNHÁZAK: BÉKE A hosszú út Mb. szí. román film Kezdés: i4 orakor Zsaru történet Mb. szí. francia—olasz film lü éven felülieknek! Felemelt helyár! Kezdés: hnü, 8 órakor A miskolci Herman Ottó Múzeum ukrán tájháznak rendezi be Komlóskán az egyik, 18. században épült öreg házat. Jelenleg átépítik; a tetőzete, a nyílászáró szerkezetek már a helyükön vannak, és remény van arra, hogy késő tavasszal, de legkésőbb a nyár folyamán meglesz a műszaki átadás. A múzeum mindenképpen szeretné még az idén berendezni, már csak azért is, hogy mihamarabb eloszlasson egy tévliitet: a komlóskaiak kevert beszéde hallatán még a művelt köztudat is úgy tartotta és tartja, hogy Komlós- ka szlovák község. Pedig er. leti rutén. Ezért is lesz épp’ .ott ukrán tájház. A dzsessz története Gonda János, a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola dzsessz tanszakának vezetője tart előadást ma este hatkor a Molnár Béla Ifjúsági Házban. A rendezvény egy sorozat része; most, harmadik alkalommal, a dzsessz történetéről lesz szó. Az idei egyezmény A szovjet és a magyar író- szövetségek közötti 1978. évi egyezmény megtárgyalására és aláírására magyar delegáció utazott Moszkvába Garai Gábor főtitkár vezetésével. A delegáció tagjai: Ladányi Mihály József Attila-díjas költő, Sumonyi Papp Zoltán költő és Földeák Iván. A de-* legáció tagjai részt vesznek az Ady-évforduló tiszteletére sorra kerülő irodalmi esten. KOSSUTH Zsebpénz Mb. szí. francia film Kezdés: f3, hn5 órakor Indiánkaland Ontarióban Szí. román—francia film Felemelt helyár! Kezdés: 7 órakor HEVESY IVÁN FILMKLUB Rítus Svéd film 18 éven felülieknek! Kezdés: f5, ±7 órakor FÁKLYA Kiváló holttestek Mb. szí. olasz film Kezdés: f5, f7 órakor PETŐFI A neretvai csata I—II. Szí. jugoszláv—NSZK film Dupla helyár! Kezdés: 6 órakor SZIKRA Csak egy asszony Mb. szí. francia film Kezdés: 5 és 7 órakor TÁNCSICS A csillagszemű Szí. magyar film Kezdés: f5 és f7 órakor SÁGVÁRI Aladdin és a csodalámpa Mb. szí. francia film Kezdés: 5 és 7 órakor SZERDA Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.20: A mai nap kulturális programjából. — 8.27: Szocialista brigádok akadémiája. — 8.57: Labirintus. Zenei rejtvények fiataloknak. — 9.12: Beszélni nehéz. — 9.24: A Bartók vonósnégyes felvételeiből. — 10.00: Hírek. — 10.05: „Nyitnikék”. Kisiskolások műsora. — 10.40: Válaszolunk hallgatóinknak. — 10.55: Zenekari muzsika. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Dzsesszíelvételeinkből. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.33: Népdalok, néptáncok. — 9.05: Huszka Jenő daljátékaiból. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.30: Hirek. — 11.33: A Szabó család. Televízió, 1. műsor: 8.00: Tévétorna. — 8.05: Iskolatévé. — 10.00: Delta. — 10.25: Kurtizánok tündöklése és nyomorúsága. — 11.20: Tisztelendők. — 12.20: Most mutasd megl Már a főpróbákon is népes a nézőtér; pályatársak, színházbarátok nagy érdeklődést tanúsítanak Musset remekműve, a Lorenzaccio bemutatója iránt. ,A francia romantikus dráma szinrevi- tele egyik legrangosabb vállalkozása a színháznak. Magyarországon utoljára 1960- ban játszották a darabot, Gábor Miklós főszereplésével. a világszínház színpadain azonban azóta is többször színre került. Vajon mi a Lorenzaccio vonzereje? — ezt kérdeztük először Beke Sándor rendezőtől. — Természetesen minden korban más. Musset 23 éves volt, amikor ezt a drámát írta. s igazából őt is sokkal inkább az 1830-as évek Franciaországa érdekelte, mint a Mediciek Firenzéje. Egy kiábrándult nemzedék életérzését fogalmazta meg. Nagyon leegyszerűsítve arról van szó, hogy egy alapjában jó és tehetséges ember miként kényszerül gonosszá, "rosszá válni, a társadalmi körülményektől kényszerítve. — Ez nyilván nem azt jelenti, hogy fel akarja menteni az ifjú Medici herceget, Lorenzacciót, akit lány szöktetőként ismerünk meg, és később azt is látjuk, hogy áruló és gyáva, majd tanúi lehetünk, hogy addig jut a fejedelem kegyeinek hajhászá- sában, hogy tulajdon húgát ajánlja fel ágyasul. — Nem, Lorenzacciót nem akarjuk és nem is lehet felmenteni, de ábrázolni akarjuk drámai vétkét, tragédiáját, amit ő maga így fogalmaz meg: „A bűn csupán álruha volt számomra, és íme lefejthetetlenül bőrömhöz tapadt”. — Az irodalomtörténészek azt mondják, hogy a maga 1,'órában senki sem értette jobban Shakespeare-t, m!nt Musset, s hogy az ifjú Medici lyorceg közeli rokona Ham- letnek. — Okvetlenül igazat kell adnunk ennek az állításnak. A mű egész dramatujrgiáia (jelenetező technikája) azt bizonyítja, hogy a fiatal francia drámaköltőre nagy hatással volt Shakespeare, és hősének Hamlettel való rokonsága is kimutatható, hiszen Lorenzaccio éppen úgy képtelen az értelmes tettre, mint Hamlet. Mindketten olyan korban, olyan társadalmi körülmények között élnek, mikor a személyiségnek (a tehetségnek, a valódi bátorságnak, humanitásnak) már nem jut szerep. Ez érvényes a XVI. szál zadi Velencére, a hanyatló Borisz Vasziljev történetei egyszerű, tanulságos, emberi történetek. Egyaránt hordoznak történelmi és ^aktuális tanulságot. Napjaink színháza pedig valahogy tart az egyszerű, tanulságos és emberi történetektől. Jobban szbreti a bonyolultan emberit, az egyszerűen embertelent. a rituálisan tanulságosat. Unalmasnak, didaktikusnak és leegyszerűsítettnek érzi", a Vasziljev-féle történeteket. Miért jött mégis létre a találkozás az író és a színház között? — teszi fel a kérdést, s egyben meg. is adja rá a feleletet Iglódi István, a Szovjet Irodalom 1978. januári szamában. A reneszánsz időszakára éppen úgy, mint az 1830-as évek Franciaországára. — A rendező Jan Hanakot, a Kassai Állami Színház — többszörösen kitüntetett — nemzetközi hírű szakemberét kérte fel a d;szlet tervezésére. Jan Hanak látomása — amit úgy érzünk, kitűnően sikerült tárgyi valósággá formálni — már önmagában is sok mindent elmond erről a korról. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy erről az éppen Miskolcon tartózkodó tervezőt hallgathatjuk meg: — Egv expresszív hatású atmoszféra megteremtésére törekedtünk, s ennek megvalósítása közben egészen a szürrealizmusig eljutottunk. Mindez nem valami öncélú dolog; a díszlet a rendezői koncepciót kívánja kiteljesíteni. — A nézőtérről szobrászati horizont tárul elénk, egy meglehetősen riasztó világ. — A korabeli Firenzében Alessandro Medici, a fattyú uralkodik, akit V. Károly és a pápa ültetett népe nyakára. A díszlet érzékelteti — plasztikusan, relíefszerűen —, hogy miként nehezedik a világra az egyház és a katonaság hatalma. Ennek a nyomasztó légkörnek a megfogalmazása volt a cél. — A díszlet ügy komponál- tatott, hogy nem törik cserepekre, nem bomlik jelenetekre a dráma. — A rendező — híven a rnű dramaturgiájához — a filmekből jól ismert snitttechnikával bonyolítja a cselekményt, ennélfogva a d'’sitiét szinte percről percre képes arculatát változtatni. Ennek megvalósítása nagyon nehéz technikai munkát követelt, a Miskolci Nemzeti Színház kitűnő műszaki gár- dáia azonban igen jól oldotta meg feladatát. — Befejezésül még egy kérdés a rendezőhöz. Lorenzacciót a világszínházban mindig a legkitűnőbb színészek játszották. 1952-ben néldául Gerald Philipe nyúitott emlékezetes alakítást ebben a szerepben. Mit várhatunk a miskolci Lo- renzacciótól? — Semmiképpen sem akarok jóslásokba bocsátkozni, de talán már az is válasz a kérdésre, hogy éppen Reviczky Gáborra bíztuk ezt a szerepet. Ügy érzem, joggal számíthatok rá és az előadás más résztvevőire: Blas- kó Péterre (ő játssza a fejedelmet). Gyönqyössy Katalinra, Máthé Évára. Fehér Tiborra és a többiekre. Január 20-ig van még néhány napunk, mindannyian nagy kedvvel és szívósan munkálkodunk a bemutató sikerén. (gyarmati) Ne lőjetek a fehér hattyúkra című színjátékot — amelyet a szerző, Vasziljev. tragikomédiának is jelez — a színpadra alkalmazásához szükséges írói instrukciókkal együtt közli a folyóirat. Egyszerű, tanulságos és emberi történeteket sorakoztatnak fel a prózai írások: Jurij Nabigin ..Az erdő sűrűjében”. Anatolij Tka- csenko „Nomádok” című. pszichológiai pontossággal megírt elbeszélései. Tamás Menyhért, Garai Gábor, Kiss Dénes fordításában Mihail Lvov, a tatár származású szovjet költő verseit olvashatjuk. A Szovje! Mim új szálúi Lorenzaccio Előadás kultúrfelelősöknek A kultúrfelelősck és közönségszervezők fórumán, a vasutasok szakszervezete Vörösmarty Mihály Művelődési Házában, ma délután előadást tart Kováts György, a Rónai Sándor Művelődési. Központ igazgatója. A téma: A szakszervezeti kultúr felelő- sök helye, szerepe, feladata a rr.- 'ikahelyi kulturális nevelő munkában.
