Déli Hírlap, 1978. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-16 / 13. szám
Szindbád terápiája Másik vidék szülötte volt Mata János fametszetei Három találkozás Huszárik Zoltánnal AZ ELSŐ Sírvers, merő szórakozásból: „Itt nyugszik Huszárik Zoltán, Élt 9 hónapot az anyja ölében, Majd nyugtalanul a világ ölén.” Találó bizony ez a versike, amellyel egy rosszul időzített kérdésre válaszolt Huszárik Zoltán, a csodálatos színekben, sajátos képsorokban és zenében gondolkodó filmrendező, aki szinte magában hordozza a Krúdy-hős Szindbád érzelmeit, élettempóját, nyugtalanságát. A közérzetéről faggattam 1976 télutóján, amikor fent a hótakarta Bükkben a Budapesti mesék című filmet forgatták. Nem volt éppen szerencsés a kérdés, hiszen az említett filmet nem Huszárik vezényelte; színészként állt a kamera elé: egy vézna, szemüveges figurát alakított, Ablakost, aki saját testén, pontosabban életén lendíti tovább a film sárga villamosát. S ilyen szituáció közepette kopogtattam a kérdéssel: milyen a közérzete? Döbbenten jegyeztem az alkalmi strófát, s nyomban elhatározom: egyelőre nem írom meg ezt a beszélgetést. Majd. Később ... Huszárik nem hagy időt a tépelődésre. — Ha egy filmrendező filmet csinál, akkor jól érzi magát, ám ha nem dolgozik, akkor bizony elég kutyául. Mostanában rossz passzban vagyok, valahogy nem jönnek össze a filmjeim. Készen áll egy Kodolányi-forgató- köayvem, szeretnék filmet csinálni Füst Milán egyik nagyszerű regényéből, a Feleségem történetéből, töröm a fejem egy Bartók-filmen, érdekel Csokonai is. de mindenekelőtt a Csontváry- téma foglalkoztat. — Ez öt jilm. Vagyis Huszárik dolgozik, alkot. valaki zseni legyen —, míg a másik szféra a valóságos Csontváryról szól. E kettő természetesen találkozik, perel egymással, és nyilvánvaló, hogy a filmbéli rendező vállalkozását legyűri a nagyember, vagyis Csontváry győz. Remélem, 77-ben elkészül a film, amelynek főszerepét, a színész Csontváryt, barátom, Latinovits Zoltán játssza. — Az a sírvers nem hagy nyugodni. Mintha keserűség törne ki a sorokból. — Ami a keserűséget illeti, az bizony gyakori vendég nálam, de azért mindig túlteszem magam rajta. Ha jól meggondolom, szerencsés vagyok, mert sok mindennel foglalkozom. Ha már nagyon nem mennek a dolgaim, tehát érzem, hogy ebben az évben, vagy a jövő esztendőben nem csinálok filmet, akkor van néhány kisegítő' műfajom. Sokat rajzolok, könyveket csinálok, illusztrálok a kiadóknak, ugyanakkor nagyon érdekel a színház is. A .közelmúltban remekül éreztem magam, életem egyik legszebb két hónapját töltöttem Debrecenben, ahol Örkény Macskajátékát rendeztem, amellett terveztem a díszletet és a jelmezeket is. Ez az én munkaterápiám. Most pedig játszok a Budapesti mesékben. Igazán boldog vagyok, hogy Szabó István meghívott egy szereore. Időm van, szívesen csinálom, igaz, olyan ez, mint amikor a hóhért akasztják, hiszen nem én irányítom a forgatást, csupán végrehajtom a rendező instrukcióit. Ilyenkor legjobb, ha az ember egyszerűen kikapcsolja azt, hogy ő is rendező. A sírversnek pedig külön története van. Hamarosan bemutatják új rövidfilmemet, amelyben egy háború okozta totális halál-látvány- nyal szeretném rádöbbenteni az embereket arra, hogy ezzel nem lehet játszani. A film születése egy régebbi élményhez kapcsolódik. Amikor 1972-ben Tbilisziben jártam, kimentem a temetőbe is, ahol a következő feliratokat láttam a fejfákon, illetve a sírköveken: „Élt két percet, négyet, ötöt, hatot, hármat.” Nem értettem, odamentem hát a temetőőrhöz, aki elmondta, hogy náluk az emberek nem azt vésetik a fejfájukra, hogy hány évig éltek, hanem azt, hogy hány percig voltak boldogok. — Mi lesz a jilm címe? — A piacere. Vagyis: tetszés szerint __ A MÁSODIK 1977. Miskolc. A rövidfilmfesztiválon a közönség és a kritikusok körében egyaránt sikert arat az A piacere, ez a húszperces remekmű, amely a halállal perlekedve, egy meghosszabbított élet lehetőségét szuggerálja a nézőbe. A film elnyeri a nagydíjat, Huszárik átveszi, majd kattan a fényképezőgép, és refrénszerűen ismétlődik a kérdés: milyen a közérzete? — Javul, örülök, hogy a közönség érti, miről is van szó ebben a filmben. — És a Csontváry? — Császár István már megírta a forgatókönyvet. Hiszek benne; úgy érzem, ebből film születik __ ÉS A HARMADIK Próbafelvétel a filmgyárban. Várakozó, feszült izgalom. Latinovits már nem játsz- hatja el a neki szánt szerepet, ám az alkotók a művész és barát emlékének ajánlják a készülő Csont- váry-filmet. Huszárik Zoltán a sok-sok jelölt közül most másodszor is megtalálta főszereplőjét: Csontváryt a Moszkvai Művész Színház jeles színésze, lnnokentyij Szmoktunovszkij játssza, aki épp a közelmúltban Csehov Ivanovjának címszerepében aratott sikert Budapesten. — Közérzet? Huszárik már mosolyogni is tud: dolgozom, tehát jó. Ebben maradunk. Most már írhatom az elmaradt riportot. MÁRKUSZ LÁSZLÓ Egy másik vidékhez, Debrecenhez és környékéhez kötődött Mata János. Emellett még a század első felében is élt; messze a mától és Miskolciól. Nem szégyen, ha nevével most, a Kossuth Művelődési Ház Mini Galériájában rendezett kiállítás kapcsán találkozunk először. Megismerkedni viszont több okból is érdemes vele. A múlt üzenetét közvetíti, egy ma már ritka, vagy nem is létező embertípust, a tehetséges polihisztort állít ia elénk, és olyan grafikai stílust, amely a művészeti ág mai művelőitől már messze áll. Ha egy szóval kellene a neve után írni, hirtelen nem tudnánk, mi volt Mata János foglalkozása; igen sokirányú tevékenységet folytatott. Egész fiatalon verset írt, szoros barátságban állt a költő fivérével, Ady Lajossal, az ő buzdítására lépett be az Ady Társaság irodalmi szakosztályába. A debreceni egyetemen szerezte meg a filozófia doktora címet, volt újságíró, később levéltáros. Az egyetemen betöltötte a román nyelv lektorának tisztét, és közben írt; versei, tanulmányai egymás után jelentek meg a lapokban. De irodalmi tevékenységével egyenlő színvonalon művelte a kéo- zőművészetet is; „kisgrafi- káival, élettől duzzadó, sajátos világú ex libriseivel hamar feltűnést keltett”. Mata János hagyatéka ma a debreceni Déri Múzeumban van, kiadatlan versei, rajzai annak irodalmi gyűjteményét gazdagítják. Debrecenben két alkalommal láthatta a kisgrafikákat a közönség, Miskolcra a legjellemzőbbeket hozták el. Fekete-fehér és színes lapokat állítottak ki; nagy műveltségről, teremtő erőről tanúskodó ex libriseket, Balassi, Berzsenyi Dániel, Petőfi munkásságához kötődő, a költészet adta élményt újjáteremtő grafikákat, és azokat a fametszeteket, amelyek a tizenkét hónapot jelenítik meg. A jól rendezett, hangulatos kamaratárlat ez utóbbiak kapcsán a műhelybe is bepillantást enged; kiállították a fametszetek eredeti dúcait is. A kiállítás ma délután öt órakor nyílik; megnyitót Tóth Endre költő, az Alföld című folyóirat nyugalmazott szerkesztője mond. (M-) a pácini várkastélyt Sok műemléképülete, elhanyagolt kastélya van még megyénknek, amelyek helyreállítás után idegenforgalmi, kulturális feladatok ellátására alkalmasak. Mindezeket számba vette a megyei műemlékvédelmi bizottság, s egyszersmind megállapította a felújításuk sorrendjét. A Bodrogköznek a karcsai Árpád-kori templom után második legszebb műemléke a pácini várkastély. Teljes helyreállítása — a megyei terveknek megfelelően — ez idén már meg is kezdődött. A megkapóan szép reneszánsz várkastélyt — a kapu fölötti írás bizonysága szerint — Magóchy Gáspár és András építtette 1581-ben. A színes sgraffitókkal ékes bejárati bástyán látható a család címere, amely egy férfit ábrázol, aki jobb karjában égő szívet tart, ezzel a felirattal; Ésszel, szívvel, kézzel. Felette rostélyos sisak díszes koronával, amelyből két sas szárnya emelkedik ki. A kastélyban Czinke Ferenc grafikusművész alkotásaiból már eddig is egykis- galéria működik. Helyreállítás után ennek anyagát tovább bővítik, s ezenkívül könyvtárt és helytörténeti gyűjteményt helyeznek majd el benne. ■KaHB mi! mii HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Válaszolunk hallgatóinknak. — 13.35: Mezők, falvak éneke. — 14.00: Ezeregy délután. — 14.30: Operakórusök. — 15.00: Hírek. — 15.10: Édes anyanyelvűnk. — 15.15: Zenekari muzsika. — 16.00: Útközben. — 16.05: Szocialista brigádok akadémiája. — 16.35: Népi zene. — 17.00: Hírek. — 17.10: Kórusművek. — 17.21: Szállóvendég. — 17.48: Magyar előadóművészek. — 18.30: Esti Magazin. — 19.40: Sajtókonferencia a múzeumokról. — 20.40: Zenekari muzsika. — 21.30: Egy hajdani megyeszékhely: Sátoraljaújhely. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30; Népdalfeldolgozások. —- 22.51: Meditáció. — 23.01: V. Horowitz zongorázik. — 0.10: Táncdalok. Petőfi rádió: 12.00: Fúvószene. — 12.30: Hírek. — 12.33: A gondolkodási idő egy év. — 12.53: Áriák. — 13.28: kis magyar néprajz. — 13.33: Zene gyerekeknek. — 14.00: Kívánságműsor kettőtől ötig. — 17.00: ötödik sebesség. — 18.00: És ha azt mondom; nem? — 18.30: Hírek. — 18.33: Zeneközeiben. — 19.15: Labirintus. — 19.40: Suppé-est. Közben 20.28: Versek. — 21.30: Népi muzsika. — 21.50: A tegnap slágereiből. — 22.30: Hírek. — 22.33: Derűre is derű. — 23.01: Dzsessz. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — Emberek, utak, járművek. (A tartalomból: Miskolc útjain. A repülőtértől a harsány! elágazásig. Riporter: Imreh József.) — Napjaink kérdései. Wirth Lajos jegyzete. — Sport. — Slágerkoktél. — 18.00—18.30: Észak-magyarországi Krónika. (Postakombinát-avatás Kazincbarcikán. — A királdi művelődési ház programjából.) — Domenico Modugno énekel. — HírEgy ódon ház összefoglaló. — Szemle az Észak- Magyarország, a Déli Hírlap es a Heves megyei Népújság következő napi számából. — A holnapi műsor ismertetése ... Szlovák televízió: 19.00: Híradó. — 19.30: Gyilkosság a 31. emeleten. — 20.45: A tudomány és a bűncselekmény. — 21.30: Híradó. Miskolci Nemzeti Színház (f8): A Miskolci Szimfonikus Zenekar hangversenye. FILMSZÍNHÁZAK beke A hosszú út Mb. szí. román film Kezdés: f. 4 órakor Zsarutörténet Mb. szí. francia—olasz film Felemelt helyár 1 16 éven felüli! Kezdés, hn. 6 és 8 órakor KOSSUTH Zsebpénz Mb. szí. francia film Kezdés: f. 3 és hn. 5 órakor Indiánkaland Ontarióban Szí. román—francia film Felemelt helyár! Kezdés: 7 órakor HEVESY IVAN FILMKLUB Rítus Svéd film IS éven felüli! Kezdés: í. 5 és f. 7 okakor FÁKLYA Kiváló holttestek Mb., szí. olasz film Kezdés: f. 4, f, 6 órakor FÁKLYA filmklub A tűzön nincs átkelés Szí. szovjet film Kezdés: f. 3 órakor PETŐFI A neretvai csata I—n. Szí. jugoszláv—NSZK film Dupla helyár! Kezdéső 6 órakor SZIKRA Csak egy asszony Mb., szí. francia film Kezdés: 3, 5, 7 órakor TÁNCSICS A csillagszemű Szí. magyar film Kezdés: f. 4, f. 6 órakor — Persze, hogy dolgozom. Csakhogy én olyan vagyok, mint az elefánt, hosszú a kihordási időm. S a témákat mindig azért hordozza, formálja az ember, mert bizton reméli; meg is születik a film. Hogy mást ne mondjak, egy . gyereket is úgy érdemes megcsinálni, ha biztosak vagyunk benne, meghalljuk majd üvölteni. sírni, kacarászni. Nos, mostanában néhány próbálkozásom, hogy úgy mondjam, elvetélt. —■ Ezért a keserűség, a rossz hangulat? — Inkább türelmetlenségnek, nyugtalanságnak nevezném. Évek óta nem csináltam játékfilmet, a Szindbád volt az első és az utolsó is. — Ez a nyugtalanság vezetett a Csontváry-témához? — Ez is, meg a tehetség csodálata. A készülő film tulajdonképpen perlekedés a zseni mítoszával. Ez egy belső vita, a filmrendező, a filmíró és egy szerencsétlen fickó, a színész között, akit kiszemelek Csontvárynak. Mindez két síkon játszódik, az egyik saját magamban — ez kísérlet arra, hogy felderítsem, ki volt ez az ember, és mi a titka annak, hogy Tessék elhinni — a tanácsi hatóság legyen rá a tanúm! —, megtörtént az eset, amit elmondok. S hogy csak általánosságban mondom el, annak az az oka, hogy a história nem egyedi. Mint ahogy a történet tanulsága sem. Miskolc egyik régen épült bérházában éppúgy élnek a családok, mint bárhol. Az ismerősök reggelente barátságosan köszöntik egymást, mindenki tud a másik gondjáról-öröméről, Nagyék „kitárgyalják’ Kissékkel, ha történetesen Kovácsék új televíziót vesznek, szóbeszéd tárgya, hogy a Feketéék Terusa megint másik fiúval jár, s hogy a Kecskés fiú sem viszi többre az apjánál, aki már kétszer is ült a társadalmi tulajdon eltulajdonítása miatt... Egyszóval, nincs semmi rendkívüli ebben a házban; zajosan vagy csendben telnek a napok. Időről időre mégis szinte törvényszerűen felkavarja valami a kedélyeket. Elég, ha két ember összeszólalkozik valamin, máris pártokra oszlanak a lakók s két ember viszálykodása közösségi vihart kavar. Itt már „lakva ismerik” egymást az emberek, nincs az a természetes vagy mesterséges elkülönültség, mint az új bérházakban. Itt mindjárt, mindenből közügyet csinálnak — baga- teli dolgokból is. Elég, ha az esti tévézés közben valaki kivereti a főbiztosítékot, vagy egyik gyerek behúz egyet a másiknak, esetleg valaki viccből odébb teszi megszokott helyéről valamelyik lakó lábtörlőjét — már áll a bál. Ketten — a kárvallott és a gyanúsított — nyílt színen szidják-szapulják egymást, a többiek aszerint, hogy ki kinek drukkol. Nemrégiben érdekes eset történt. Vargáék — nevezzük így őket —, akik a földszinten laknak, s birtokrészüket, egy tenyérnyi udvart drótkerítés határolja, összevesztek Füzesékkel, akiket egyébként csak a szoba-konyha fala választja el Vargáéktól. Hogy min vesztek össze, azt talán már maguk se tudják. De nem is lényeges. A marakodás ébrentartására könnyű előcitálni az okokat ... Vargáék a nagy udvarból lekerített részben egy tarka kutyát tartanak. Afféle vakarcs, ne-ijedezz-tölem jószág. Ö lett a bűnbak azért, mert a két szomszéd összeveszett. Hiszen a haragszom- rád folytatása végett kell valami indok, ha már azt se tudja valaki, miért is őrről a szomszédjára. Nos, hogy Füzesék megtorolják sérelmüket, a házkezelösé- gen feljelentették — a kutyát. Mert éjszakánként ugat és háborgatja a lakókat. Igen, nemcsak Füzeséket, hanem a lakókat! s hogy ez mennyire igaz, íme az igazoló aláírások az ivén. Persze, Vargáék se voltak restek, ők is körbe- hordozlák a saját papírjukat: kedves lakótárs, írja alá, hogy nem ugat a kutya. Az eljárást lefolytatták, amúgy rendje, módja szerint. S mit szaporítsam a szót, kimondatott az ítélet: a kutyának az a dolga, hogy ugasson. A gyereknek se lehet megtiltani, hogy sírjon. Ez a dolog lényege, ehhez tartsa magát mindenki. Hiszen, ha ilyen egyszerű volna a dolog. Ha egy hatósági verdikttel végét lehetne vetni az inzultusnak!... Mert végtére is beletörődhet-e valaki abba, ha nem neki adnak igazat?! A Füzesék táborában most az a hir kering, hogy nem nyugszanak bele a vereségbe. Azt mondják — mondják!—, hogy Vargáék éjszakánként dörömbölnek a válaszfalon, mert Füzeséknél sír a pici. „No, de azért, gyerek, hogy sírjon — vélekednek Füzesék meg pártfogóik —, hiszen maga a Hatóság nyilatkozta. Akkor meg nincs joguk hozzá Vargáéknak, hogy ránk verjék a falat... Majd eldöntik ezt is, de el ám!” ... Ebben a régi bérházban úgy élnek, mint bárhol máshol. De miért van az, hogy időről időre törvényszerűen fellángol a gyűlölködés? Talán az ódon épület régvolt szellemerőket bújtat sötét zugaiban? Vagy a hosszas együttlét hord magában mételyeket? De ez nem lehet igaz!... Éppen ezért kellene uralkodnia a közösségi szemléletnek; ami — látva az olykori kétirányú összefogást — létezik is, de a rosszban és nem a jóban. Mintha ezen a világon semmi nem volna fontosabb annál, hogy ugat a kutya vagy sír a gyerek. — Szegény ember, kinek táguló világa nem ér tovább saját indulatainál... —a TÁNCSICS FILMKLUB Ritus Svéd film 18 éven felülieknek! Kezdés: f. 8 órakor TAPOLCA—ADY Tisztes honpolgárok Mb., szí. olasz film 16 éven felülieknek! Kezdés: 7 órakor PERECES Az éjszaka a betyároké Bolgár film Kezdés: 6 órakor HÁMOR Az ördög és a bábjátékos Mb. NDK film Kezdés: 6 órakor SZIRMA Az ördög és a bábjátékos Mb. NDK film Kezdés: f. 6 órakor KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.20: A mai nap kulturális programjából. — 8.27: És ha azt mondom: fénykép? — 9.00: Puc. cini: Bohémélet. — 10.00: Hírek. — 10.05: Iskolarádió. — 10.35: Versek. — 11.42: Különös házasság. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Polkák. — 8.30: Hirek. — 8.33; Külföldről érkezett... — 8.53: Mezei Zsuzsa és Horváth Attila énekel. — 9.28: Mon^óg. — 9.33: Derűre is derű. — íu.Ofr: A zene hullámhosszán. Televizió, 1. műsor: 8.05: Iskolatévé. — 9.30: Tele-fény-kép. — 10.05: Iskolatévé.
