Déli Hírlap, 1978. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-13 / 11. szám
STOP! KÖZLEKEDÜNK! Otthonra találtainak a motorosok Igénybe vehetik a sárga angyalokat Sokak számára új talán az adat: hazánkban 1 millió (!) motor- és segédmotor-kerékpár közlekedik. S bár számuk külföldön csökkenőben van, nálunk 1985-ig évről évre további jelentős emelkedéssel számolnak. S mind ez ideig jóformán gazda nélkül voltak! Ezért előzte meg nagy érdeklődés az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács Titkársága, a KPM, a Magyar Autóklub és az MHSZ e héten Budapesten megtartott sajtótájékoztatóját, a motorosok és segédmotorkerékpárosok társadalmi képviseletéről. SZÁZEZERREL NÖ Évente mintegy százezerrel nő hazánkban a motorosok és segédmotor-kerékpárosok száma — mondotta tájékoztatójában egyebek között dr. Vincze Győző rendőr ezredes, az OKBT titkára. — Régen készülünk arra, hogy társadalmi jelentőségű kérdéssé nőtt ügyüket rendezzük. A KPM kezdeményezésére kezdődtek meg az előkészületek, a környező szocialista országok tapasztalatainak figyelembevételé, vei. A legnagyobb gondot eddig az jelentette, hogy — noha a motorkerékpárosok és segédmotorosok magas arányban szerepelnek, mint okozók és elszenvedők, á közlekedési balesetek statisztikájában — amíg a gépkocsivezetői engedély megszerzését elméleti és gyakorlati tanfolyamokhoz kötik, addig a motorosok esetében a rendelkezések csupán vizsgakötelességet írtak és írnak elő. Az az álláspont alakult ki, hogy célszerűtlen és fölösleges lenne a motorosok számára külön szervezetet kialakítani, helyesebb a meglévő és országos szervezeti hálózattal amúgy is rendelkező. nagy tapasztalaté szervezetek — MHSZ, Magyar Autóklub — kapuit tágabbra nyitni. AZ MHSZ ÉS AZ AUTÓKLUB Dr. Veroszta Ferenc, a KPM képviselője elmondotta, hogy ezek a szervezetek kedvezően fogadták a kezdeményezést. A megállapodások szerint az MHSZ, az „Edzett ifjúságért” tömegsport-mozgalom keretében lesz gazdája elsősorban a fiatal motorosoknak. (Szabó Gyula alezredes, az MHSZ képviselője: Eddig is foglalkoztunk a fiatal motorosokkal és segédmotor-kerékpárosokkal az MHSZ motoros klubjaiban. Most azonban, szélesítjük a kört. A jelentkezések ütemében MHSZ-motoros klu. bokát hívunk létre, amelynek megerősítése után országos versenymozgalom kibontakozását kezdeményezzük.) Ugyancsak örömmel fogadta a kezdeményezést a Magyar Autóklub, amely egész tevékenységi körét kiterjeszti a motorosokra is Matykó Vilmos, a Magyar Autóklub főtitkára: 130 ezres tagságunk nevében mondhatom, örömmel várjuk 29 szervezetünk, 350 üzemi és vállalati csoportunk körébe a motorosokat és segédmotorkerékpárosokat. Mindazt a kedvezményt, amelyet az autós klubtagok élveznek, megkapják a motorosok is. Ez értendő természetesen a segélyszolgálati rendszerre is: szerelőinket átképző tanfolyamokon oktatjuk ki, s a sárga angyalokat speciális szerszámokkal s motoralkatrészekkel is ellátjuk. ELMÉLETI TANFOLYAM A sajtótájékoztatón elmondották, hogy a motorosoknak a Magyar Autóklubtagságért évi kétszáz forintot kell fizetniük (a belépéskor mentesülnek az autósokra kötelező ötven forint díj befizetése alól). Az MHSZ-nél 120 forint a motorosok évi tagdíja. A Magyar Autóklub az MHSZ motoros tagjai részére is lehetővé teszi, hogy évi 80 forintért igénybe vegyék a MA országúti segélyszolgálatát. Ugyancsak közölték a sajtótájékoztatón, hogy készülőben van az a, várhatóan még az idén érvénybe lépő új rendelet, amely a motor- kerékpárosok és segédmotor-kerékpárosok számára is kötelezővé teszi a vezetői engedély, illetve igazolvány megszerzéséhez egy elméleti tanfolyam elvégzését. (A gyakorlati képzést technikai és pályanehézségi okok miatt egyelőre még nem lehet kötelező tanfolyamhoz kötni.) Az elméleti tanfolyamok megszervezéséhez, lebonyolításához mind az MHSZ-ben, mint a Magyar Autóklubban megtették a szükséges előkészületeket. Ny. I. Ésszerű az a döntés, hogy a motorosoknak is legyen „gazdája”. Egymilliós számuk is indokolja. Még ésszerűbbnek látszik az a terv, hogy a motor- és segédmotor-kerékpárosok részére is kötelezővé teszik a vezetői engedély, illetve igazolvány megszerzéséhez az elméleti tanfolyamot. Hogy miért? Mondjuk ki kereken: sok-sok tapasztalat igazolja, hogy joggal tartjuk a motorosokat a közúti közlekedés „rémeinek”. A motor fürge „jószág”, könnyen mozog a forgalomban. De veszélyes közlekedési eszköz is! veszélyesebb, mint az autó, mert csak két kereke van. A motor a városi forgalomban, az engedélyezett óránkénti 50 kilométeres sebesség ellenére is „otthagyja” az autókat, könnyen eléjük vág, könnyen besorol. Előnyeivel tisztában is van vezetője, s felelőtlenségén túl talán ez biztatja rá, hogy megszegje a közlekedés szabályait. Az ember haja az égnek áll, amikor — és milyen gyakran! — látja, hogy tizenéves gyerekek hogyan bujkálnak a forgalomban segédmotorjukkal. Nem kevésbé ismertek a motoros „kompániák”. Nyolcan-tizen kergetik egymást, valóságos versenyt űzve a közlekedő gépjárművek között. S még valamit; azzal, hogy nincs bántás abban, amit mondunk. Köztudott, hogy általában a fiatalok motoroznak. Bennük van a virtusszellem. Ez természetes. Az viszont nem, hogy kellő közlekedési tapasztalatok mellett híján vannak a közlekedéselméleti ismereteknek is Kétszeres veszély • Egymillió motorkerékpáros volt eddig „szabadjára engedve”, hovatartozás nélkül. Az MHSZ és a Magyar Autóklub — a tapasztalatok mondatják velünk — sokat segíthet abban, hogy ez a jelentős réteg fegyelmezettebben, óvatosabban, s a közlekedést szabályok birtokában biztonságosabban közlekedjen. S talán az autósok es motorosok az együvé tartozás tudatában jobban ts megadják egymásnak a kölcsönös tiszteletet és csökken az áldatlan, olykor végzetes rivalizáció. Nem kevésbé jelentős intézkedés persze az sem, hogy úgymond technikai „segélyben” is részesülnek Bár ez csak másodlagos. A legfontosabb a biztonságos közlekedés. Ezt latolgat- va, tartjuk nagyon időszerűnek a döntést! Előadó: az igazgató A Borsodi Vegyikombinát Radnóti Miklós Művelődési Házában ma a szakszervezeti tanács, illetve a bizalmitestület tartott együttes ülést. Körtvélyes Istvánnak, a vegyikombinát igazgatójának előadásában két napirendi pont szerepelt: a BVK 1978-as évének gazdálkodási és szociálpolitikai terve és a munkahelyi demokrácia érvényesülésének tapasztalata. # Tarái Sándor rajza: Mezőkövesdi képeslap Kövesdi krónika Matyórózsa és fogaskerék Humva, álmában is virágot látó... A szép, szegény Mezőkövesdet „mór 1945-ben úgy tartottuk számon, mint a néprajzi szempontból legjobban feldolgozott magyar falut” - írja a Matyóföld most megjelent számában Sándor István. Mégis, akkor mi újat kínál a kövesdi patrióták irodalmi és néprajzi munkaközösségének imponáló város- és tájszeretettel megírt és összeállított új kiadványa? Tiszteletteljes előterjesztés A formás kis füzet legizgalmasabb összeállítása Kiss Gyula nevéhez fűződik. Az előzmény annyi, hogy egy lelkes és kíváncsi kutatócsoport az 1945-ben kirajzott matyók nyomába eredt, s Soroksáron, Békásmegyeren, Ürömben, Piliscsabán tanulmányozta az 1945-ben idetelepített kövesdiek életét, sorsát, harminc év utáni kötődését. (Piliscsaba községi helytörténetében olvasható: „1946 tavaszán a Volksbund tevékenységben kompromittált német (sváb) lakosokat (kb. 100 főt) kitelepítettek Németországba, helyükre agrárproletárokat telepítettek be a községbe Mezőkövesd, Szolnok, Rákóczifalva területéről”.) A történet előzménye már történelem. A szűkhatárú Kövesden a szegénység és a földínség akkora volt, hogy 1945 áprilisában Borsod alispánja azt a „tiszteletteljes előterjesztést” juttatta el Debrecenbe, a földművelés- ügyi miniszterhez, hogy — mivel 9000 embernek nem jutott föld — háromezer családot telepítsen át, hogy „szokásaikat továbbra is megtarthassák”. így kerültek a matyók más vidékre, magukkal vitték a szépre mindig rácsodálkozó és ráhibádzó képességüket. S velük volt, s megmaradt talán még mindig, a cifra nyomorúság emléke is. Cifra nyomorúsáo Az 1973-ban újra várossá lett település számtalan monográfiájának egyikéből sem hiányzik a matyófőváros legendás szegénységének leírása, okainak feltárása. A mostani kiadványban Dala József a harmincas évek közepének túlhajtott cifrálko- dásáról így ír: „a viszonyok rosszabbodásával a színes viselet egyre több pénzt igényelt, s a szegényebbek inkább a szájuktól vonták meg a falatot, hogy a drága selyemfonalakat és ruhaanyagot megvásárolhassák”. A cifra nyomorúság már- már a gazdasági tönkretétel veszélyével fenyegetett. Följegyezték, hogy egy négyholdas parasztgazda felszerelésének értéke a harmincas évek derekán 1451 pengőt tett ki, míg az asszony matyó ruháinak értéke 2439 pengőre rúgott. Egy ..fődes” lány hozományát (a lakodalom előtt közszemlére tették a móringot, hadd lássa a falu, hogy Hajdú Ráfis Marival vagy Kispál Erzsával mit ad az anyja) felsorolni is hosszú. Csak néhány jelentősebb tétel: 15 ráncos szoknya, 6 nyakbavaló kendő, 6 selyemkendő, 2 csava- rintós rojtos kendő, 18 vá- szonDendely, 12 rövid- és hosszúujjú litya, 12 kivarrott szűk ujjú, továbbá: 10 párna, 2 derékalj, 8 cifra lepedő, 2 ágytakaró, 2 dunna, 4 vászonlepedő... Ez a hányattatott sorsú város (a „masyar falvak ki- rálynőjé”-nek is titulálták, de lakói városnak tisztelték akkor is, amikor nem volt az), nem tudta eltartani a matyókat. Évente négy-ötezren jártak el dolgozni. A kövesdi summások vándorló, nehéz élete (még a lányok is szívesebben mentek messzi földre aratni, kapálni, mintsem hogy a környéken szolgálónak álljanak), inkább erősítette, mint gyengítette a faluközösség példás összetartozását. i Ui motívumok, tiszta színek Ma Mezőkövesdnek húszezer lakója van, annyi, mint fél évszázada volt. A változásokat nem a demográfiai statisztikákban kell tehát keresni. A 12 ezer aktív keresőből csak ezer él a mezőgazdaságból. A foglalkoztatottak kétharmadát az ipar tartja el. Okkal került az új címerbe a matyórózsa és a búzakalászt tartó kar mellé a fogaskerék. A hagyományairól, művészetéről, fürdőiéről híres Kövesd idegenforgalmi központ. Gyakran látni ott külföldi rendszámú gépkocsikat, autóbuszokat, ahol hajdan, 1925 februárjában a kukori- caszár-máglya fellobbant, hogy elégjenek a hívságos cifraságok. S a ragyogó-égetés máig világító tisztító tü- zéből (melyet a „humva, álmában is virágot látó” Kis Jankó Bori is szított) új motívumok, világos vonalak és tiszta színek születtek. (brackó) Folylatídik a itiunkaverseny az ÉMV-kea # Szinte naponta bővül a Magyar Rádió miskolci körzeti stúdiójának technikai felszerelése. A jó hangminőségű adás megköveteli a modern berendezéseket. A legújabb „szerzemény” egy keverőpult, egy vágómagnó és a képen látható lemezjátszó. (Kerényi felv.) Az Északmagyarországi Vegyiművekben 155 szocialista brigádvezető, a párt-, a KISZ-, a gazdasági vezetés és a munkaverseny-felelősök röpgyűlésen határozták el csatlakozásukat a Láng-gépgyáriak munkaverseny-felhí- vásához. A vállalatvezetőség felajánlási javaslatához újabb, helyi felajánlásokat tettek, majd egyhangúan megszavazták a csatlakozást. A gyár idei terve 1,8 milliárd forint, a nyereségterve pedig 265 millió forint. Célul tűzték ki, hogy 1978-ban 1 százalékkal több alapanyagot takarítanak meg. A mellék- termékek és hulladékok fel- használásával 13 millió forint megtakarítást szeretnének elérni, míg energiamegtakarításuk 2 millió forint lesz. öt készítményüknél a termelékenység ötszázalékos növekedését határozták el, míg legújabb gyártmányukból — amit idén készítenek először —, az Eptám nevű növényvédő szerből a tervezett 500 tonna helyett 1000 tonnát gyártanak. Az alapanyag-veszteség csökkentésével mintegy 10 millió forint megtakarítást vállaltak. BÉLYEGGYŰJTÉS Vasárnap, január 15-én nemzetközi teniszmérkőzés lesz a városi sportcsarnokban (Király Kupa. Franciaország—Magyarország). A helyszínen alkalmi posta működik és emléklap-árusítás is lesz. Az új év első bélyegbemutatóját a KPM Közúti Igazgatósága rendezi, január 20—24. között Miskolcon (az 1. számú Szakközépiskola Rácz Adóm utcai kollégiumában), „Fiatal bélyeggyűjtők — a téH úttörőolimpia tükrében” címmel, csak 0—15 évesék mutatják be a saját maguk által elkészített, ösz- szeállított anyagaikat. Érdekessége lesz a bemutatónak, hogy a látogatók a látogatási könyvbe tett bejegyzésük alapján döntenek a legérdekesebb és legjobban tetsző anyagokról. Az első öt helyezett az oklevélen, bélyegjutalmon kívül részt vehet a _ felnőtt bélyeggyűjtők ,.Hollóháza 200 éves” jubileumi bélyegbemutatóján is. A téli úttörő-olimpia ideje alatt Bükkszentkereszten alkalmi postahivatal működik és emlékbélyegzés. emléklap is lesz. * XVII. századbeli végvári vitézt, XVIII. századbeli kuruc lovast, baranyai huszárt, a XIX. század Nádor-huszártisztjét és Sándor-huszárját, 1900-ből fen*, maradt rajz alapján honvédhu- szár-trombitást láthatunk azon ■ hét bélyegből álló sorozaton, amely a Magyar Posta 1978. évi első újdonsága lesz. A 14 forint névértékű sort Cziglényi Adám grafikusművész tervezte. V. Gy.
