Déli Hírlap, 1978. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-12 / 10. szám
Szilvalekvárral vagy mással Kibővített pártbizottság ülés elemezte a helyzetet Gombóc görög a gépből Végy 10 gramm szilvalekvárt, 40 gramm burgonyás tésztát és formázz belőle gombócot! Ha teljesítményed percenként eléri a 40 gombócot, elmondhatod magadról, hogy háziasszony vagv a talpadon, mert lefőztél egy japán gépet. ® MEGKÓSTOLTÁK — ÍZLETT Mielőtt bárki is nekidu- rálná magát a kísérletezésnek, elmondjuk, hogy a Magyar Hűtőipar Miskolci Gyárában három gép már megelőzte. Percenként tehát 120 gömböcöt formáznak a masinák. De az őket kiszolgáló lányoknak-asszonyoknak is pattogni kell, hogy a gépek száját mindig betömjék. Most még ugyanis manufakturális módszerrel történik a tészta és a szilvalekvár adagolása. Az adagológép a jövő zenéje a hűtőházban — mondotta Brezóczki László főmérnök. Bányász Péter gyártásvezetőtől pedig azt tudtuk meg, hogy hosszas kísérletezgetés után, a múlt év utolsó negyedévétől már üzemszerűen készül a gombóc. Azóta kapható a miskolci boltokban, de az országos igényeket is ki tudják elégíteni. Az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy mi, miskolciak már besoroltuk heti étrendünkbe, s megkedveltük a szilvalekváros gombócot. A piackutatás azonban még most is tart, amikor már teljes gőzzel megy a gombóctermelés. Három műszakban éjjel-nappal összesen 7—8 tonna készül belőle. Kis országunk lakói meg- esznek-e ennyit? A piackutatók erre csak a későbbiekben tudnak választ adni. (Osztrák és csehszlovák szomszédaink már jelentkez♦ A gép, háziasszony-szerepben. (Kerényi felv.) tek: ha hazai felesleg mutatkozna, besegítenek a gombócevésbe.) Megtudtuk, hogy a gépek más ízű töltelék- anyaggal is tudnak dolgozni, a mostani recept azonban a magyar szájíznek megfelelően készült. A Magyar Hűtőipar központi fejlesztési laboratóriumában dolgozták ki az összetételt, s jó néhány nagyüzem dolgozói, akiket kérdőíveken faggattak, ízlik-e a gombóc. valamennyien igennel válaszoltak. • BURGONYÁS KROKETT IS LESZ Ezek a japán gépek másra is befoghatok. Már folynak a kísérletek a burgonyás krokett gyártására, s hamarosan az üzletekben is és az éttermek étlapjain is megjelenik ez a hűtőipari különlegesség. Amíg mi beszélgettünk, a lányok-asszonyok ugyancsak szaporázták; figyelmük egy percre sem lankadt. Hazánk egyetlen gombócgyárában a gépek tempósan diktálják az ütemet. Különösen a lesze- dőknek kell kapkodnia a gombócokat, s a műanyag lá- dikákban rendezni a sorokat. Az üres ládák, a teli ládák targoncával jönnek- mennek. , amíg a termék a csomagolóba nem kgrül. Aztán nemsokára a háziasszonyok fazekába, s így már pofonegyszerű gombócot tálalni: Végy az üzletből ízlés és gyomor szerint elegendő gombócot. Lobogó, sós vízben főzd addig, míg a víz felszínére nem jönnek. Még }* egy pillanat, s már szűrhetjük is a pirított morzsára. És kész! O. E. Védőétel, védőital 511 ezer liter tej, 11 ezer kilogramm sajt, b04 ezer liter citromos tea, 3 millió 234 ezer liter szikvíz. Ennyi védőitalt és védőételt fogyasztottak el tavaly a Lenin Kohászati Művek melegüzemi munkásai. Külön kis üzemben, három műszakban készítik, illetve adagolják a szikvizet, a teát, a sajtot. A téli hónapokban a nyárinak csaknem a duplájára emelkedett a citromos tea fogyasztása; most mintegy háromezer liter fogy el naponta. A legtöbbet az acélmű, a nagyolvasztó, a nagykovács- műhely és a hengerdék munkásai fogyasztják. A védőitalok és -ételek előállítására, s vásárlására évente 4,8—4,9 millió forintot fordítanak a gyárban. lórik az üveg, lizel a Biztosító Ha most játszani akarnánk a számokkal, akkor úgy is fogalmazhatnánk, hogy Miskolcon naponta csaknem tíz háztartási és- lakáskár történt az elmúlt évben. Pontosan 3425, s körülbelül ennyi volt a háztartási balesetek száma is. Legtöbbször üvegkárról érkezett bejelentés az Állami Biztosítóhoz, de sokszor fordult elő -1977-ben gázpalackrobbanás, tűzkár, s elektromos berendezések okozta kár. Hatékonyság, minőség, ütemesebb átadás A BÁÉV csatlakozott az országos versenyhez A jól összesített ás átgondolt feladatokra építve, a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat is bejelentette csatlakozását a most kibontakozó országos munkaversenyhez. Tegnap és ma reggel Miskolcon és a megye több helységében — mintegy 60 építkezésen, üzemben — munkahelyi értekezletek kezdődtek. Ezeken vették sorra azokat a legfontosabb tennivalókat, amelyek alap. ját képezik az 1978. évi eredményesebb munkának. A vállalatnak ebben az évben is legfontosabb tevékenysége lesz a lakások és az ehhez kapcsolódó létesítmények felépítése. Az összesítésre kerülő vállalás lényege, hogy a BÁÉV kollektívája 1978. december 22-ére át akarja adni a 2884 lakást. Javítani kívánják az ütemességet; ennek megfelelően az egész évre előirányzott lakásmennyiség mintegy 46 százalékát az első fél év végére át akarják adni. Mindent megtesznek az Avason épülő 55 munkáslakás júniusi átadása érdekében. A lakótelepekhez kapcsolódó létesítmények között említésre méltó a 32 iskolai tanterem, a 300 óvodai és 60 bölcsődei férőhely felépítése, melyeknek átadását a szerződéses határidő előtt 10 nappal tervezik. Megkülön-, böztetett figyelmet fordítanak a kormány által kiemelt munkákra, vagyis a DIGÉP- ben, az LKM-ben és a Le- ninvárosban épülő létesítményekre. Ezeken a helyeken az építésvezetőségek, szocialista brigádok helyi vállalásaikkal is figyelmet fordítanak a részhatáridők pontosabb betartására. Természetesen hasonló felelősséget kíván tőlük városunk és megyénk lakossága a kereskedelmi és szolgáltató jellegű létesítmények felépítésénél is, hiszen ezek összterülete ebben az évben 6084 négyzetméter. A Láng-gyáriakhoz csatlakozva, a vállalátnál előtérbe kerül a hatékonyság, a minőség, a takarékosság, a jobb szervezés, amelyek a szocialista munkaversenyben ma már a legfontosabb célokat jelzik. Nagyobb gondot fordítanak a belső ösztönzésre, a jobb minőségű munka premizálására. Jobban vigyáznak a percekre, vagyis csökkenteni kívánják az egész- és a törtnapi időkieséseket. A munkaszervezésben a munkaterület, az anyagellátás biztosítása, a részhatáridők betartása járulhat legjobban hozzá a vállalás teljesítéséhez. A BÁÉV dolgozóinak vállalása az elmúlt évi munkaversenyben szerzett tapasztalatok hasznosítására épül. s egyben ezzel kívánják köszönteni szakszervezetük fennállásának 75. évfordulóját Nehéz éve volt a DIGÉP-nek Cseterki Lajos felszólalása Évtizedre visszanyúló sikersorozat után egy nehéz, küzdelmes esztendő eredményeiről, hibáiról, s ezzel együtt az idei esztendő tennivalóiról tárgyalt tegnap a DIGÉP pártbizottságának kibővített ülése. Czövek István, a pártbizottság munkatársa a meghívottak között külön köszöntötte Cseterki Lajost, a párt Központi Bizottságának tagját, az Elnöki Tanács titkárát és Drótos Lászlót, a Miskolc városi Pártbizottság első titkárát. A testület, a pártvezetősé-■k, önálló alapszervezetek titkárai és a vb-hatáskörű gazdasági vezetők öt órán át tárgyalták az 1977. é'ü gazdálkodási tapasztalatokról szóló jelentést, s az 19,78. évi gazdaságpolitikai feladatokat magába foglaló pártbizottsági cselekvési programot. Az írásban kiadott jelentéshez Begyik János, a pártbizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítőt. rr Őszintén, önkritikusan Elsőként arról szólt, hogyan segítette a pártbizottság és a végrehajtó bizottság a politikai munka eszközeivel a kitűzött gazdasági célok és a cselekvési programban megjelölt feladatok megvalósulását Beszélt arról is, milyen sok segítséget jelentett a DIGÉP-ben is a jubileumi munkaverseny, amely nélkül a lemaradás még nagyobb lett volna. Mert a DIGÉP kollektívája 1977-ben — sok-sok külső és belső ok mia*t — nem tudta teljesíteni tervét. Az egyes területeken történt lemaradások végső következménye áz lett, hogy nem sikerült elérni a célú’ kitűzött árbevételt és nyereséget. A kibővített nártbizottsági ülés négyórás őszinte, nyílt hangú, kritikus és önkritikus vitában kereste a választ a „miért ?”-ekre és a „hogyan tovább?” csöppet sem köny- nyű kérdésére. A tucatnyi felszólalás szinte átforrósítot- ta a tanácskozás légkörét, ám ez a légkör a bizakodás légköre volt. Többen hangsúlyozták: a hibák feltárása, a megfelelő tapasztalatok levonása s az 1977-ről áthúzódó feladatokkal nehezült 1978. évi terv' teljesítése feledtetheti a kudarcokat. Nemcsak a világpiacon múlik Felszólalt a vitában, s az MSZMP Központi Bizottsága, illetve a megyei és a városi pártbizottság üdvözletét tolmácsolta Cseterki Lajos. Hangsúlyozta: nagyon fontos kérdést tárgyal a pártbizottság, s a vita felelősségteljes. Valóban számolnunk kell azzal, hogy a világpiac hatásait mi is megérezzük, ám nem szabad ezt dramatizálnunk. A gazdálkodás országos helyzetéről, annak politikai vetü- letéről szólva elmondotta, hogy amikor az 1977. évi feladatok végrehajtása megklz- dődött, a legoptimistábbak is kételkedtek, teljesíteni lehet-e. Most, amikor az 1977- es év már mögöttünk van, tudjuk, hogy a magyar munkásosztály nemcsak teljesítette az ipari célkitűzéseket, hanem további fejlődésről is beszélhetünk. Ugyanakkor a mezőgazdaság még az 1976-os lemaradást is pótolni tudta. A DIGÉP-ben is nagy erőfeszítéseket tett.ek a gazdálkodás sikerességé érdekében, s összességében eredményeket is fel tud mutatni a gyár. A gyengébb teljesítmények okainak keresésekor — mutatott rá Cseterki Lajos — egy hosszú folyamatot is figyelembe kell venni. Azt az időszakot, amikor nem tűzött maga elé különösebben nehéz feladatokat a gyár, amikor évről évre csak szerényen növelte termelését. Most minden azt követeli, hogy korszerűbben termeljünk, versenyképes termékeket állítsunk elő. S ha nem is sikerült 1977-ben ez a próbatétel a DIGÉP kollektívája számára, mégis volt haszna az évnek, hiszen felszínre hozta a hibákat, a gyengeségeket. Az újért folytatott harcban jutott el a DIGÉP a máig, az útkeresésig. Az idén több kell Az Elnöki Tanács titkára kijelentette: meggyőződése, hogy a kormány átsegíti a Diósgyőri Gépgyárat a nehéz helyzeten. Ám ugyanakkor rámutatott arra is, hogy a KGM eddig azért nem hagyta jóvá a DIGÉP 1978-as tervét, r^ert az alátervezett. A tervezett nyereség például az 1977-re célul kitűzöttnél is kevesebb. Visszafelé nem mehetünk — mondotta. — Lehet kérni a feladatok leszállítását, ám akkor ehhez kell szabni az igényeket is! Legyenek tudatában a DIGÉP kommunistái, hogy most kérnek, a munkásosztályhoz for. dúlnak, s ez nálunk lehetséges is, hiszen szocialista vi- szdnyok között élünk, dolgozunk, a mi egységünk egységes cselekvést is tud szülni. A DIGÉP — mondotta befejezésül — nem kis feladatok előtt áll. Figyelemmel kell lenni azonban arra, hogy mindaddig lehet vitatkozni a „hogyan tovább ?”-ról, amíg döntés nincs. Utána azonban már nem! A munkában nem lehet vita! A tanácskozás egysége egységes cselekedettel is párosuljon! Ha ez így lesz, 1979-ben szebb eredményekről beszélhetünk a DIGÉP-ben is, ahol ennél nagyobb feladatokat is megoldottak már. A hozzászólásokra Begyik János válaszolt, majd a napirendi pont lezárása után a pártbizottság folytatta munkáját. (nyikes) Bánkút után Bükkszentkereszten is Ifjúsági turisztikai kölcsönző létesül Annak idején beszámoltunk róla: az Ezermester és Üttörőbolt Vállalat december közepétől ifjúsági turisztikai kölcsönző szolgálatot hozott létre a bánkúti síparadicsomban. A vállalat igazgatója, dr. Könye Jenő tegnap Miskolcon járt, és tárgyalásokat folytatott Sántha Lászlóval, a megyei tanács pénzügyi osztályának vezetőjével, majd Bükkszentkeresztre látogattak. A kedvelt kirándulóhely tanácsi vezetőivel folytatott tárgyalás eredményeként megállapodtak abban: az Ezermester és Üttörőbolt Vállalat legkésőbb január 19- től itt is megszervezi az ifjúsági turisztikai kölcsönző szolgálatot. A rendelkezésre álló egy hét alatt a vállalat 20 pár, teljes felszereléssel ellátott sílécet, 50 szánkót, ugyanilyen mennyiségű bobot és — Magyarországon elsőként Bükkszentkereszten — 20, szovjet gyártmányú síszánkót biztosít a kölcsönzéshez. Ez utóbbit nem titkolt céllal küldik éppen Bükkszentkeresztre. Itt rendezik ugyanis január 20—24. között a téli úttörő-olimpiát, s a vállalat szakemberei arra számítanak : ha sikere lesz a síA szovjet síszánkó szánkónak, talán már a következő téli úttörő-olimpián felveszik a versenyszámok sorába a síszánkózást. A vállalat igazgatójától megtudtuk, hogy e' kölcsönzőt nemcsak idényjelleggel kívánják üzemeltetni. A tél elmúltával sátrat, kerékpárt, hátizsákot, bográcsot és később egyéb turisztikai felszereléseket juttatnak el a kölcsönzőhelyre, ezzel is segítve az ifjúsági turizmust. A tarifát a fiatalok zsebéhez mérik. Az itt kölcsönzött cikkeket ugyanis — a 30 éven aluli fiataloknak — fele áron adják, akárcsak az Iparcikk Kölcsönző Szolgálatnál. A vállalat tervei között szerepel egyébként e szolgáltatás további bővítése is — a lehetőségeknek megfelelően. (tóth)
