Déli Hírlap, 1978. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-09 / 7. szám

Colobus-majom >(c Gipszmintakészítés Szobrok — állatbőrben \ A Tcrinészeííudományi Múzeum preparátorműhelyében — Egy kicsit biológus, va­dász, szobrász, s persze mind­Megértéssel fogadták a rendeletet ]j Szeszkorlátozás — kilencig tisztább a liszai — Kevesebb ittas ember a gyárkapuban — tetvertek az árat a zugárusok Az új esztendő első napján lépett érvénybe a belkereske­delmi miniszter rendelete, a szeszértékesítés korlátozásáról. Mint ismeretes, a rendelet megtiltja, hogy délelőtt 9 óra előtt a vendéglátóipari egységekben égetett szeszes italt kiszol­gáljanak. Ugyanakkor arról is intézkedik, hogy 1978. június 30-ig meg kell szüntetni a féldecis és decis palackozású sze­szes italok gyártását, értékesítését. ehhez sok-sok szenvedély; ez kell ahhoz, hogy valaki állat- preparátornak vallhassa magát — mondta Eöry Miklós, a Ter­mészettudományi Múzeum fö- preparátora. Huszonöt éve dol­gozik a szakmában, s már kis­gyermek korában felfedezte az állatok, madarak mozgásának szépségét. A Természettudományi Múzeum gyűjteményét, ame­lyet olyan hírességek, mint Kittenberger Kálmán, Szé­chenyi Zsigmond és Molnár Gábor gazdagítottak, rend­szeresen bemutatják a nagy- közönségnek. Jelenleg is áll a Nemzeti Múzeum termei­ben az Afrika-kiállítás. Az A január 4-i győri öntödei robbanás okozta károk hely­reállításán tegnap is dolgo­zott a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár egyik megerősí­tett szerelőbrigádja. A gyár­óriás üzemeinek nagy szük­sége van az öntvényekre, ezért a helyreállítási munkák az ünnepnapon sem szünetel­tek. A robbanás következtében már az első napon elhunyt négy dolgozó közül hármat szombaton nagy részvét mel­lett temettek el Győrött, ne­gyedik társuk temetése pedig tegnap volt a győrújbaráti temetőben. A prágai metró építése során több helyen — így a Moldva folyó jobb partján levő Kaprova utca, a Vencel tér alsó végében levő Mus­tek utca, továbbá a Károly tér alatt — jelentős törté­nelmi építészeti emlékeket tártak fel. Ezek részben fel­fedték a román kori Prága ismeretlen arculatát. A Kaprova utca alatt 4 méter széles, fonott sövény­nyel szegélyezett utca veze­tett a XII—-XIII. század for­dulóján. Az utat megerősí­tett udvarház védte, amelyet templom és a X—XI. szá­zadból származó korai ke­resztény temető vett körül. A Mustek nevű metróál­lomás építkezései során több mint 5 méteres mélységben megtalálták az egykori prá­állatok természetes mozdu­latainak megragadása — ke­mény preparátori munka. Minden izom, szőrszál a he­lyén, s egy pillanatra meg is retten a látogató, amikor a kiállításon meglátja a két, vi­zet szürcsölő nőstényorosz­lánt. Mindez négy. ember fárad­ságos, hosszan tartó munká­jának eredménye. Egy nagy­testű állat elkészítése egy embernek mintegy három hónap. A bőr és a trófea, az állat testméret-adataival, va­lamint fotókkal kerül a pre- parétor kezébe. Először raj­zon rögzíti elképzelését, utá­A győri kórház baleseti se­bészetén napokon át megfe­szített küzdelem folyt további két súlyos sérült életéért — sajnos eredménytelenül. *A budapesti Központi Honvéd Kórház különleges osztályán kezelt három súlyos sérült közül tegnap délelőtt életét vesztette Elek Miklós, 47 éves lébénymiklósi lakos, öt követően — minden orvosi erőfeszítés ellenére — vasár­nap délután elhunyt Fűzi Imre 38 éves győri lakos is. Nagy Ferenc életéért még küzdenek az orvosok. bol származó védőfalát. Az erődítményhez tartozott a városfal alatti árkon át ve­zető kis kőhíd is. (Mustek kis kőhidat jelent.) A feltárt műemlékek a mertóállomás csarnokát díszítik majd. A műemlékvédelmi szak­emberek megtalálták a Ká­roly téren a Prágai Vár és Vysehrad között vezető utat, amit földbe ásott, fából épí­tett, talán egyemeletes há­zakkal szegélyeztek a XII. században. Zsidó település, valamint zsidó temető és egy piactér maradványait is fel­tárták. A metró további építkezé­sei során más, történelmi szempontból érdekes helyek- régészeti feltárásával is szá­molnak. na kicsinyített modellt ké­szít, melynek jóváhagyása után építi fel az állat ter­mészetes méretű agyagszob­rát. Erről gipsznegatívot ké­szítenek, majd ebbe a nega­tívba öntik ki az állat vég­leges gipszes-enyves vászon­vázát, melyre aztán ráfeszí­tik a kikészített bőrt. Az egri mináré tetőtől tal­pig fel van állványozva, fel egészen a csúcsáig, egészen odóig, ahol néhány száz évvel ezelőtt még a török félhold csillogott a holdfényes éjsza­kákon. Ma már azon túl is az állványok gerendázata mere- dezik az ég felé, eltakarva a mináré karcsú és oly sokszor megcsodált ívét. AMIKOR CSELEBI ITT JÁRT Az építők lendületes mun. káia ígéri, hogy rövidesen is­mét a turisták rendelkezésére bocsátják majd a^helyreállí- tott minárét, amit még annak idején az 1664—66 között az Egerben járt világhírű uta­zó, Evlia Cselebi is megte­kintett. Amikor a várbeli mi- náréra is felment, s onnan áttekintette a várost, a hosz- szú egri völgyet, gyönyörkö­dött a város fekvésében, s a csodálatos látványtól megha­tódva állapította meg a vá­rosról és a várról, hogy va­lóban nagy erősség ez, „és írem kertjéhez hasonló...” Nos, azóta ez a várbeli mi­náré már régen elpusztult, de megmaradt a Széles utcai Kethudá mecset és a mellé épített mináré, amelyre ha felnéz egy hithű török, „bi­zonnyal leesik fejéről a tur­bán". Ennek a minórénak, amely túlélt már sok ostromot, és köztük a II. világháború bombázásait is, hosszú törté­nete van. Az 1600-as években építették, és ma a legszebb török kori műemlékek között tartják nyilván Magyarorszá­gon. A rendeletet minden reá­lis gondolkozású ember örömmel üdvözölte. Körkér­désünkkel a bevezetés óta eltelt egy hét tapasztalatait gyűjtöttük össze. • Tiszai pályaudvar, Mező Ferenc állomásfónök-helyet- tcs: — Mindenekelőtt azért üdvözöltük nagy örömmel a rendeletet, mert azt vártuk tőle: megszűnnek a Tiszaira addig sajnálatosan jellemző áldatlan állapotok. Nos, bi­zonyos eredményeket értünk is el. Mindenekelőtt gyöke­res változást eredményezett, hogy ma már a peronon nem vásárolhatnak sem kimért, sem palackos szeszes italt az innen utazók, s az ide érke­zők, közülük is elsősorban a munkába igyekvők. Meg­szűnt az émelyítő, nemegy­szer kibírhatatlan pálinka­bűz. amely sokszor árasztot­ta el a peront, s az előcsar­nokot. Szomorú tény, hogy A mecset mellett épült im­pozáns mináré körerkélyére 97 lépcsőfok vezet fel. Ezt a manapság is szívdobogtató magaslatot müezzinjének na­ponta öt ízben kellett meg­tennie ahhoz, hogy, a világ négy tája felé fordulva, imád­kozásra szólítsa az igazhitűe­ket: „Nincs több isten, csak egy, jöjjetek hát, imádjátok őt. Az ima édesebb, mint az álom, fel hót az imára, fel a boldogságra.” CSAK TÖRÖKORSZÁGBAN VAN PÁRJA Eger 1687. évi visszavétele után az egri papság vette bir­tokába a Kethudá dzsámit és vele a minárét, amely 40 mé­teres magasságával, építészeti szépségével olyan nagyszerű alkotás, hogy annak csak az iszlám hazájában, Törökor­szágban lehet pórját keresni. Sorsa a török hódoltság utá­ni évszázadban eléggé mosto­hán alakult. Egy 1841. évi ismeretlen mester metszete azt igazolja, hogy a Széles úti mináré mel. lett a dzsámi akkor még ál­lott. Mindkét épület megle­hetősen romos állapotban le­hetett, hiszen a dzsáminak a teteje, a minárénak pedig a süvege hiányzott. Innen ered elnevezése is. Az egriek mind a mai napig csonkamecset­nek, csonka minaretnek ne­vezik. Ezt persze ma már nem lehet észrevenni, hiszen még a 19. század első felében, a mináré hiányzó süvegét Pyr- ker László egri főpap kipó­tolta. így menekült meg ez a nagybecsű épület a nagyobb pusztulástól. ugyanakkor a szomszédos fűszerüzletben és az Utasel­látó éttermében továbbra is vásárolhatnak, illetve fo­gyaszthatnak szeszes italt. Sajnos, az első hét tapaszta­lata azt mondatja velem, hogy ha lényegesen kisebb mennyiségben is, de a fű­szerüzletből mégis csak be­kerülnek hozzánk a palac­kozott italok. Ez azért sem jó, mert a vasutasok is „át- rándulhatnak” egy-egy két- decisre, s talán mondanom sem kell, mennyire baleset- veszélyes a mi szakmánk ... • Mónus Antal, a Diósgyőri Gépgyár szociális igazgatója: — A rendelet megjelenése előtt abban bíztunk, hogy január elsejétől megszűnik majd rendészeti dolgozóink­nak egy kényszerű, de kelle­metlen munkája. Tavaly, s a korábbi években ugyanis nemegyszer előfordult, hogy 3—4, sőt néha 10 embert is haza kellett küldeni a gyár­Ennek ellenére az idő vas­foga tovább rontotta a miná­ré állagát. 1895-ben villám- csapás érte, amely súlyosan megrongálta. Ekkor határoz­ta el az akkori Műemlékek Országos Bizottsága a torony helyreállítását. Az Egri Híradó 1896. nov. 3-i számában azt írták róla: „A munkálatokat már befe­jezték és bontják az állvány­zatokat is. A restaurálás stíl­szerű és gondos. Az idomta- lan bádogtető eltűnt, s he­lyét kőkupola foglalja el, mely felett büszkén ragyog a félholdas kereszt. A restau­rálás folytán a minaretet egy- pár méterrel magasbították is.” AZ IDÉN MÁR AZ ERKÉLYRE IS A helyreállított minárét ez­után sem az első, sem a má­sodik világháború, de még a sokasodó turisták ostroma sem tudta elpusztítani. Azaz­hogy ... A baj az 1970-es évek ele­jén kezdődött. 1971-ben rom­ló állaga miatt bezárták a tu­risták elől, azóta többször is javították, míg végül kide­rült, hogy szükség van egy alapos restaurálásra, az egész mináré megerősítésére. A lát­ványos helyreállítási munká­latok tehát folyamatban van­nak, de természetesen feljut­ni a mináré erkélyére egye­lőre még nem lehet. Így az­tán a turista ma még egye­lőre csak nézelődik és cso­dálkozik. És persze kíváncsi. De reméljük, 1978-ban már a Miskolctól Győrig ide ér­kező hazai és külföldi turis­ták kíváncsiságát iá ki lehet majd elégíteni. VARGA LÁSZLÓ kapuból, mert szemmel lát­hatóan ittas állapotban akar­tak munkába állni. Ezért mindenképpen jónak tartjuk a rendeletet, hiszen meg­szűnnek a műszakkezdés előtti ..gombázások”, italo­zások. De — sajnos — meg­maradt a kiskapu. Éspedig az élelmiszerboltok révén. Véleményem szerint az otta­ni árusítást is szigorúan kel­lene szabályozni. Az első hét tapasztalata kedvező, da mindenkeppen szükséges a szigorítás. Örömmel olvastuk a Déli Hírlapban, hogy a tanács illetékesei és a pénz­ügyőrség sűrűbben és szigo­rúbban fogják ellenőrizni a zugméréseket, a buszra vá­rakozók közötti poharazókat. Erre szükség is van, hiszen ezután még inkább tartani lehet attól, hogy elszaporod­nak a gyárak környékén az ilyen emberek. * A két nyilatkozat alapján úgy tűnik: kedvező fogad­tatásra talált a rendelet, amelyet persze nem ártana szigorítani. Ugyanakkor érez­hetően kedvező hatása van mind a Tiszai pályaudvaron, mind a gyárkapuknál annak, hogy a vendéglátóipari egy­ségek január 1-től 9 óráig nem szolgálnak ki „felest”. Tény viszont az is, hogy ép­pen emiatt, a zugárusok „felverték” az árakat. A ko­rábban 5 forintért árusított féldeciket ma már 10 fo­rintért adják, mert ugye nagyobb a rizikó is, no meg nincs konkurrencía. Jó, ha erre felfigyelnek a hatósá­gok ... TÓTH ZOLTÁN Kelyhek, tálak Az ajkai üveggyárban eb­ben az esztendőben már nem gyártanak úgynevezett ven­déglői üvegeket, amelyek a kommersz termékek sorába tartoznak. Ehelyett tovább növelik a kelyhek, tálak ará­nyát. A tervek szerint, a ta­valyi termeléshez viszonyít­va, 1980-ig 40 százalékkal növelik az ólomkristály üve­gek gyártását, hiszen e ter­méket 20 ország piacán év­ről évre sikeresen értékesí­tik. a többi áru gyártásához egyre több szakemberre van szükség, éppen ezért a gyár oktatási programja szerint az V. ötéves terv végéig 350 csiszoló szakmunkást állíta­nak munkába. Gvöngy Tonik Bicsríl A Borsodi Sörgyár immár 2 deciliteres palackozásban is kapható, Gyöngy néven forgalmazott üdítő italai igen kedveltek. A bőcsiek ezért elhatározták, hogy bővítik a választékot, s rövidesen meg­jelennek a holland alap­anyagból készített Gyöngy Tonikkal is. Mint megtud­tuk, a gyártáshoz minden rendelkezésre áll, csupán az ilyenkor szokásos hatósági engedély késik. Ha ez meg­érkezik Bőcsre, már január végén a boltokban is meg­jelenik a barna koronazáró- val ellátott Gyöngy Tonik. Négy nappal a tragikus robbanás után Újabb két halálos áldozat Épül a prágai metró Munkához láthatnak a régészek gai óváros körülbelül 1250­N. E. ,IIa felnéz rá, leesik fejéről a turbán Restaurálják az egri minárét

Next

/
Oldalképek
Tartalom